Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-20 / 161. szám
Ara 3 lej SücfkísZcSíég és kiadóhivatal: Cluj* Caii ca. Modior 4, Telefon: 11—09. Nyomda^ Ser. I. G Duoj No, 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P, Unirii 9 Telefon 11-99 as9(KaamonM*maEJEB6&BU2EsmuBBKasBaABiSaHaHttaeraaae L1X ÉVFOLYAM, 16 1. SZÁM ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓS iJFeieSős szerkesztő és igazgató: DR. GROÎS LÁSZLÓ i ^TA’.iiü 1111111 imiü I int S/JiRDA Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényczóki hjsiiromozLsi szám: 39. (Dos. S3<5/ 1938. Trib. Cluj.) Elóf-zctési árak: havonra 7o, negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lej. «SKEszsasansa ■BessssaOMsaKaEza»*»®»^ rrr?53 CLUJ, 1938 JULIUS 20. «BJEXKCS2 PM MEGHALT MARIA KIRÁLYNÉ A középületek ormaira gyászlobogó került és gyászt öltöttek a szivek. Meghalj Mária anyakirálynő. Az egész ország megdöbbenve áll a nagy királyné ravatalánál, mert a fájdalmas veszteség terhét cipelve tudja azt, hogy azt a lelket vesztette ej benne, aki örömben és szenvedésben mindig osztozott vele. Mária királyné az ország Uralkodójának édesanyja. Történelmi szerepet teljesített hazájának legnagyobb megpróbáltatásokkal tele éveiben s felséges férje, a boldog emlékezetű I. Ferdinand király oldalán Ő volt az, aki reménységet öntött nemzetének lelkében. Nagy és nemes lélek volt a királyasszony, nagy idők nagyrahivatott és sokoldalú tehetséggel megáldott kimagasló történeti szereplője. Az utóbbi hónapokban betegeskedett. Idegenben ápolták huzamosan. A királyné nagy lelke megérezte a közeledő véget. Hazavágyctt a szeretett földre, amelynek egész életét és fényes szellemét szentelte, itt akart örökre megpihenni. „Őfelsége Mária királyné megszűnt élni tt őfelsége Mária anyakirályné, az ország nagyasszonya, hétfőn délután 5 óra 38 perckor halt meg. A halálhír rádió, telefon és táviró utján percek alatt futott végig az országban és megdöbbentette a népek millióit. A királyi ház minisztere 8t. számú közleményében az alábbiakat adta hírül a tragikus halálhírt: „Őfelsége Mária királyné 1938 július iS*án 17.38 perckor a Pelisor- kastélyban megszűnt élni. A felséges beteg halálos ágyánál jelen voltak: Őfelsége a király, Elisabetha királyi hercegnő, Őfensége Mihai alba-iuliai nagyvajda. A teremben jelen voltak Őszentsége Miron, Románia pátriárkája, miniszterelnök, Stormer dr., Hortolomei dr., Lascar dr. és Iliescu dr. egyetemi orvosítanárok.“ i MÁRIA KIRÁLYNÉ UTOLSÓ " NAPJA. Őfelsége Mária királyné Cemau- tiból vasárnap érkezett Palid tábornok, dr. Stürmer és dr. Hortolomei egyetemi tanárok kíséretében Sin.a- iába. Az állomáson az anyakirá'ynét őfelsége II. Károly király, Mihai trónörökös és Elisabeüa királyi hercegnő fogadták. Az anyakirályné a dresdai Lahman-Szaraatóriumban állott kezelés alatt és onnan tért visz- sza az országba. Az utón rosszul lett, amiért is Cernautiban félnapi pihenőt tartött. Siniauaban a PeEsor.kas- t'lyba szállítjíIák az anyakirálynét, Junek állapota rosszabbod >ft vásár- nap éjszaka folyamán, hétfőn pedig válságossá vált. Hétfőn délelőtt 11 órakor orvosaji jelentése szerint, a fellépett vérveszteség következtében Őfelsége <3 királyné állapota rosszabbodott. Érverése 120 volt, légzése pedig 28. percenként. A kora dél- utiánii órákban kiadott jelentés szerint Őfelsége Mária királyné állapota órárókórárn rosszabbodott és a vérzés erősbödött. Az érverés kevés nyomással 140 volt, a légzés pedig Oti percenként. .Az orvosok jelentése alapján mim <hn iA'Anjuúban várni lehetett a katasztrófát. őfelsége, Mária királyné felvette a halotti szentségeket és déC- után 17 óra 38 perckor megbékélve lelkében, megtért őseihez.. Amikor őfelsége Mária királyné örökre lehunyta szemeit, a Pelisor- kastély ormára kitűzték a fekete lobogót és megszólalt a lélekharang panaszos hangjával, tudtul adván, hogy egy nemes, nagy lélek szállt vissza a teremtőhöz. Miron Cristea pátriárka körtáviratot intézett az ország összes lelkész! hivatalához és a következőket közölte azokkal: Dicsőséges királynőnk, Maria, elhunyt az Urban hétfőn, julius i8-án délután 5 és 6 óra között*. A temetésig mindennap ebben az időben szólaltassák meg a templomok összes harangjait és engesztelő istentisztele- teketí tartsanak őfelsége Maria királyné lelkiüdvéért. A királyné utolsó órái BUCUREŞTI, julius 19. 'Közel 6 óra hosszat vergődött a királyné nagy lelke a halál közelében és csodálatos önuralomról adott tanúbizonyságot ezidő alatt. Kedvenc virágaival telt szobában anyai szeretettel áthatott tekintete szüntelenül könnyes szemű fián és szerettein csüngött. Megérkezett Miron Cristea pátriárka-miniszterelnök is, aki a királyné haláláig betegágya mellett maradt. A halál beálltakor letérdeltek a királyné előtt Őfelsége Károly király, Erzsébet hercegnő Őfensége, valamint az Ország első lelkésze és a kormány feje. De a fájdalomtól meghajolt királya mellett az egész ország. Mária királyné életrajza őfelsége Mániia anyakirályné 1875 október 29-én született. Édesapja az Edinbourg) herceg voll', kinek lánya, mint az angol királyi ház sarja, Nagybritánnia és Írország hercegnője címet viselte. Viktória angol királynőnek volt az unokája és unokatestvére a tragikus körülmények között elhunyt II. Miklós orosz cárnak. 1892 decemberében férjhez ment Hohenzollern Ferdinand herceghez, akiből I. Carol király halála után I. Ferdinand néven Románia dicsőséglesen uralkodó királya lett. Házasságából származott őfelsége Ü. Károly királyunk, Elisabeta királyi hercegnő, Őfelsége Mária jugoszláv anyakirályné, Miklós királyi herceg és Ileana királyi hercegnő, ki Habsburg Antal főherceghez ment férjhez, , , ÍRÓI MŰKÖDÉSE Mánia királyné nemcsak jótékonyság terén tűnt ki, hanem mint az írók és művészek patrónusa is. Öma- ga is rendkívül tehetséges iró volt és .számos kötete gyönyörködtette a szépért lelkesedőket. Mária királyné akkor kezdett Bírni, mikor trónra került. Eüső könyve „Álomlátó“ (Visătorul de vise) elmet viselte, majd egymásután jdéntek mjeg könyvei: ,,Az élet lilioma/4 (Crinull Vieth“), amely román meséket tartalmazott, majd lélektani regényeket irt, ezek közül ismertebb müvei: Koronás királyné (Regiima Încoronata), ID- derim oimü szimVuabot irt. »zután (Minol-tv), „Egy jeriv története'„Az én országom“, „Gondolától! és elképzelések a háborúból44 cimü könyvek következtek, utoljára megjelent müve a. gyönyörű gyermekmeséket tartalmazó „Szivemből a szivükhöz44 cimü kötet volt. A KORMÁNY RÉSZVÉTTÁV- IRATA őfelsége Mária anyakirályné el- hunytának szomorú alkalmából a kormány az alábbi táviratot küldőt, te őfelsége II. Károly királynak: Mély fájdalommal állunk a koporsó előtt, melyben Felséges királynénk fekszik és osztozunk Felséged fájdalmában. \ AZ ORSZÁG GYÁSZBAN Gailíimescu belügyminiszter táviratilag utasította a megyei prefektusokat, hogy a megrendítő gyászhírt hozzák a lakosság tudomására. A falvakban a községházán és az iskolák falain hirdetményeket kell ki. ragiasztani, amelykeben a gyászhirt ismertetik. A középületeket fel kell disziteni az ország címerét viselő gyászfátyolba vont lobogókat. A temetés és az azt követő országos gyász még ezután megállapítandó napjain tilos a zene és minden látványosság. 1 A külföld is megrendülve vette tudomásul őfelsége Mária anyakirályné váratlan halálát és a nagy távirati irodák hoss:ZU közleményekben méltatják dicsőségteljes élete jriozzana, A kormány nemzeti gyászt rendelt el BUCUREŞTI. A hatóságok hivatali működése julius 21-től, csütörtöktől, julius 23-ig, szombattal ,be-- zárólag szünetel. A kormány pedig a nagy királyné halála miatt a temetés napjáig nemzeti gyászt rendelt el. A temetési szertartás sorrendje ^BUCUREŞTI, julius 19. A királyi ház minisztériuma a következő közleményt adta: A legmagasabb rendelkezések értelmében Őfelsége Mária’ anyakirályné temetési szertartását a következő rendben határozták meg:„ Ma délelőtt 11 órakor a királyné' földi maradványait a Peles-kastéiybanl ravatalozzák fel. A polgárok 19 óráig; vonulhatnak él a királyi ravatal előtt; Csütörtökön a királyné hiilt tetemeit Bucurestibe szállítják, ahol a cotrocenii palotába ravatalozzák fel és itt julius 24-ig vonulhat el a lakosság a ravatal előtt. A cotrocenii palotából a halottas menet a királyi udvarra, onnan pedig Curtea de Ar* gesbe vonul, ahol julius 24-én örök nyugalomra helyezik Mária királyné földi maradványait. Az udvar gyásza BUCUREŞTI, julius '19. A nagyi gyászeset miatt a királyi udvarban' hathónapos gyászt rendeltek, amelyből három hónapot mély gyászban töltenek el. Amint a szomorú hir Bucurestibe' megérkezett, a királyi palotára kitűzték a gyászlobogót s a lakosság között, mely annyira szerette királynéját, viiámcsapásként terjedt el a lesújtó hir. A diplomáciai kar részvéte BUCUREŞTI, július 19- Mihelyt * királyné halálát hivatalosan is hitül adták, Petrescu-Comnen külügyminiszter értesítette a lesújtó gyászról Andreo Cassulo apostoli nunciust, bucureştii diplomáciai kar dékánját. Cassulo nuncius nemsokára kihallgatást kért a külügyminisztertől, akT előtt a diplomáciai kar nevében a nagy veszteség feletti mély tészvété- nek adott kifejezést. A halál híre Belgrádiban BELGRÁD, julius 19. Mária királyné halálának hire vi 11 ám gyorsasággal terjedt el a jugoszláv fővárosban és az egész országban. Jugoszlávia lakossága, amely mély tisztelettel és hódolattal szerette Mária jugoszláv anyakirályné édesanyját, a legnagyobb fájdalommal értesült a tragikus végről. A jugoszláv állami és társadalmi élet előkelőségei táviratilag, telefonon és a román követségen való személyes megjelenésükkel adtak kifejezést mély részvétüknek.
