Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-19 / 160. szám

Ţ

b

ELLENZÉK

r.Mu«iim

Válasz:

Rácz Andrássy Sándor,

Felőli napja előtt

című cikkére

.SIGHISOAIt jiiüins 18.

Csodálkozással olvastuk a < -á klubén foglaltakat, amelyet i.agyloku lájnko-za Hanság árulllt el.

Elsősorban nem étijük azt. hogy Háez Sándor ur miképpen jöM a ^umlnlalu, hogy beleszóljon a l’etölii bi/nltság félévs/á/ndos működésűbe akkor, amikor «> teljesen viszel zu vonultán él, semmi magyar megmozdulás- ban. sem a sighisoarai magyarság eleiében részt nem vesz.

Cikkélnpi egyik ellen(mondás. u. í másikat követi, hiszen, hogy fér e kél úlJitús egymás mellett, mikor tűzi irju: ,,Az itteni Petőfi-bi- zottság mindent elkövet, hogy az ünnepély minél méltóbb ‘legyen Petőfi emlékéhez“, topább meg igy ir: ,.A s'ighisoarai rendező bizottság mintha csak készakairva akarná el- szinteleniteni a Petőfi-ünnepel“.

Hogy lehet ennyire következeden léniád? Vagy csinált valamit a Pelöfi-bizoltság, vagy nem csinál semmit, de igenis, nem is, igy nem lehet.

Hogy pedig! még idejében tájékoztassuk a romániai magyarságot, alább felsoroljuk azt uz edőkészitö lelkiismeretes munkát, melyet a többi negyvenkilenccel hasonlatosan oz idén is meglett a sighisoarai Pelőfi-bizotlság:

Külön meghivót küldtünk az

lp Irodalmi Társaság.

2. Széptnáves Céh.

3., Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság.

4.. . Országos Magyar Dalosszövetség,

ó., iE. iM. K. E.,

6. Gazdasági Egylet elnökségeinek.

Ugyancsak teljes névsorra] szolgálhatunk hctfyain olyaqi egyházról, daikarró! és kultur- egyletről, melyek névreszólóan meghivót kaptak az 1938-as Pető fi-ünnepélyre, az országos irodalmi és kulturegyleteken kívül1.

Hogy még teljesebbé tegyük munkánkat, felhivúst intéztünk a 1. Ellenzék, 2. Keleti Újság, 3. Magyar Lapok, 4. Aradi Hírlap, ő. Timisoarai Hírlap, 6. Brassói Lapok, 7. Székely Közélet. S. Mediaisi Lapok, 9. Dicsői Lopok, 10. Ujság-szerkesztöségeihez, kérvén, hogy az 1938 julus 31-én tartandó „Petőfi emlékünnepély“ népszerűsítése érdekében b. lapjaikban- Petőfi vonatkozású cikkek keretén belül a- magyarság érdeklődését az ünnepély iránt felkeltsék.

Iyen* irányú cikk tudomásunk szerint alig egy-két lápban jelent meg. A többi magyar lapok meg sem emlékeztek az ünnepségről.

Lehet-e tehát minket szándékos nemtörődömséggel vádolni csupán tájékoz a Hanságból s azért, mert a oikkiró ur otthonülö, busoiló magyar!?

Szolgáljanak bizonyságul előkészítő munkánk igazolására a felsorolt meghívások, melyekre szokás' szerint valóban kevesen válaszolnak és még kevesebben jönnek el!

Ha a miagyar sajtó nem 'támogat1, mit tehetünk még egyebet? Tarthatunk e mi külön lapot a cél érdekébenu hiszen e rengeteg levelezést is egyetlen ember fizeti évek óta.

Gyakorlatból tudjuk, hogy a Sighişoararól indított felvonulások sohasem «váltak be. Először is egy 5 km-es1 poros, forgalmas országút, az akadály, ami a júliusi délíi kániku- dábanf teljesen elviselhetetlenné teszi a gyaloglást! Hogyan képzeli Rácz ur, hogy ilyen ut után egyetlen dalárda, is tudna-e énekelni -az emlékműnél? A forgalmat leállítani nem áll módunkban, az ünnetplő közönség pedig nem gyakorlatozó, menetelő katonaság, ki- 'nek parancsra sorba kell állania. Próbáltuk, ön is láthatta, volna, ha jelen lett volna, mi volt ez eredmény: a magára* hagyott fúvós- zenekarok és zászlók!

■Nem szebb-e tehát az emlékmű falujában sorba állni, csendben kivonulni, és nem a külső cafirangot keresni, hanem a kegyeiét öröklángu 'füzében fürdetni, lelkünket és1 ■imádságban! emlékezni'.

.Petőfi nem volt a felvonulások, külsőségek' és* lármák embere, hanem egyszerű puritán népi élek, ki a közkatonákén a székelyekért, <ai népért és főként a. k'eretnélküli szabadságért áldozta drága- fiatal életét! Méltó a. csend úgy az ö, mint porladó hős- iá rsö,Inak emlékéhez, GyónivaJ szólva.- „Csendesen járjon, aki él“.

Ami pedig a különböző városok évenkénti szerepeltetését illeti, kérjük részletes tervét.

: Mi azonban nem tudjuk elképzelni, bogy például Brasov hogyan' rendezné onnan az ünnepélyt, ki utazgatna, ki fizetné a sok levelezést akkor, mikor sok felhívásunkra is i’olya kevesen jönnek a meghívottak közül -egyszer ds:, az ünnepély najpyára! i Mi mindenkit szeretettel1 várunk és hi" vünk. Petőfi minden magyaré, nemcsak! a> mienk. Ilyen következetlen! ési tájékozötlan- 'ságbóL eredő, helyt nem álló kifogásokat nem lehet bedobni a köztudatba!

A Petőfi-ünnépély elé egész más gondolatokat vártunk. Ha a romániai magyarság minden alakulata olyan, lelkiismeretesen és

L1NDBERGHTOL HOWARD HUGHESIG

Az óceánrepülés és a földkörüli repülés úttörői

Az egész világ elragadta'óit érdeklődése kísérte utján az amerikai Howard Hug- hest, a „milliomos repülőt“, akinek telj - sitményc joggal váltotta ki még századunk és napjaink rekordokhoz szokott emberét is. Howard Hughes teljesítménye példátlan az aviatika történetében és minden más rekord előtt elvitte a pálmát, amikor páratlan tökéletességű gépén nem egészen négy nap alatt repülte körül a földet. A jó öreg füles Verne regényalakjának is, aki pedig a képzelet birodalmába tartozott, nyolcvan nap kellett a földkerekség körű lut ázásához.

Mig azonban a milliomos repülő megvalósíthatta vakmerő teljesítményét és kivívhatta a világ csodálatát és tiszteletét s megerősíthette bizalmunkat a végtelen emberi haladás lehetőségei előtt, számos- önfeláldozó kísérletező előzte meg és áldozta életét a nagy álom megvalósításáért. A repülés hőseinek sok áldozata kellett

addig, amíg lépésről-lépésrc a gyakran életet kivánó tapasztalatok nyomán a modern technika, civilizációnknak ez a leglényegesebb tényezője eljuthatott az olyan gép megalkotásáig, mint amilyen a Howard Hughcsé volt. A repülésnek, különösen az óceáni és földkörüli repülés hőseinek célja pedig nem az volt, hogy a hadi repülés érdekében fejlesszék a legi utazás technikáját, tudományát, sőt művészetét, hanem az, hogy közelebb hozzák egymáshoz a föld távoleső pontjain lakó népeket, hogy a földrajzi távolságok kiküszöbölése révén hathatósan hozzájáruljanak a népek és a lelkek kibéküléséhez és a kölcsönös megértéshez. Ha ezen a téren ma még sok hézag és kívánni való is mutatkozik, bizonyos az, hogy a jövő majd megmutatja, hogy a földrészek közötti repülés úttörői milyen értékes szolgálatokat tettek az emberiség békéjének. •

Az óceánrepülés vértanai

Az óceánrcpülcs gondolata már közvetlen a háború után felmerült s a békekötéstől T930-ig eltelt időszakot ebből a szempontból a komoly és mélyreható kísérletezések időszakának tekinthetjük. A kez.dősikereknek ebben a korában van az aviatikának legtöbb mártírja és hőse. Erre az i-dőszakra esik Lindbergh ezredesnek, az akkor még ismeretlen amerikai pilótának korszakalkotó óceánrepülésc is.

1919-től 1930-ig összesen harminchat ízben kísérelték meg az óceán átrepülé- sét. Az első figyelemreméltó teljesítmény az angol Alcock kapitány és navigátora, Brown nevéhez fűződik. Alcock és Brown 1919 májusában az Azori szigetek és Uj- funland között repülték át az óceánt. Később pedig a kapitány egyedül repült át 16 óra alatt Írországból Ujfunlandba. Ezzel a repüléssel, ami akkor a legmagasabb bravúr számába ment, sikerült megnyernie a Daily Mail 10 ezer frankos nagydiját.

Ezután hosszú ideig sikertelen kísérletezésnek vagyunk a tanúi, mig végre 1927-ben Orteig amerikai milliomos 25

Lindbergh elindul egyedül

Lindberghel egyidejűleg még két más amerikai pilóta is készült átrepülni az óceánt: Chamberlain és Berthaud. Lindbergh azonban megelőzte őket és május 20-án déli egy órakor „Spirit of St. Louis“ nevű gépén egyedül startolt. Háromszor emelkedett a levegőbe, amig elindult és 175 kilométer sebességgel repült az óceán felett. Másnap este 10 óra 22 perckor érkezett meg Lindbergh a Le Bourget-i repülőtérre, övé lett a modern kor legmaradandóbb dicsősége: harmincnégy óra alatt elsőnek tette meg az utat leszállás nélkül az óceán felett.

Az ünneplők százezrei között álló amerikai nagykövethez ezek voltak megérkezésekor az első szavai: (.

— I am Lindbergh. " (Lindbergh vagyok.) • ^

És még megkérdezte: „Ugy-e Le Bour- get-ben vagyok?“

Lindbergh első útja másnap a szerencsétlen sorsú Nungesser özvegy édesanyjához vezetett. Ezzel a tettével adta példáját annak, hogy nem hideg sportbajnok, hanem a tragikus véget ért kísérletben és a maga sikerében a civilizáció diaönze'tleneüT fogja, majd ápolni & Petőfi (kegyeletet, mint a sighisoarai Magyar Kaszinó és ai kebelében! működő Petőfi-bizottság, 'va - íleimimt Al-besti kicsiny magyarsága, ha; Tron- szil'váináa. minden' magyar egyesülete épp úgy kötelességének fogja tartani, ezen az ünnepélyen való részvételt, mint az odorbeiui Székely Dailegylet, akitől ez ideig az összes magyar egyesületek közül egyedül kaptuk a minden évben 'hűségesen megismétlődő igaz és felbecsülhetetlen nagy támogatást, ha a transzil- váíniaí magyar sajtó .«iis> át fogja érteni és át fogja érezni ennek a napnak a jelentőségét és ai Pelőfi-bizottságnak hozzá intézett évente megismétlődő kérései, nem lesznek csupán kiáltó szó a pusztában és ha különösen Iran- szilvániai magyarságunk vezetői nem fognak

a magyar lapokban megjelent, ez ünnepélyre vonatkozó cikkek olvasásai köziben közömbösen átsiklani,, vagy legjobb esetben a. következő jpiUaniatban a hírről megfeledkezni, hanem őszinte odaadással támogatják Petőfi bizottságunk csaknem félévszázados lelkes munkáját, akkor a sighisoarai Magyar Kaszinó Petőfi-bizottságánúk áldozatos munkája meg fog in hozni a várt g vöm ölesét, minden további áUdakilás és 1: vér! evezés nélkül ás és' akkor 'felhajtások, felvonulások nélküli is majd Petőfi szelleméhez méltó ke- gyeletes gyüszünnepeket fogunk ütni, mert templom g; hely, hol ünnepelnünk kell s a templomba' csak imádkozni járjatok.

Balá:a András a Pelőfi-bizotlság tagjai

ezer dolláros dijat tűzött ki annak, aki leszállás nélkül repül Newyorkból Parisba, vagy Parisból Newyorkba. Sokan tettek kísérletet. Ezeknek legkomolyabbika volt az a kísérlet, melyet két nevezetes amerikai repülő készült végrehajtani; gépüknek azonban a „Miss Americá“-nak egyik szárnya indulás előtt leégett s a nagy és merész ut terve egyelőre meghiúsult.

Ugyancsak 1927-ben szálltak fel Nun- gecser és Coli francia repülők az „Oiseau Blanc“ (Lehér madár) nevű gépükön s elindultak Parisból olyan időpontban, amikor a párisi meteorológiai intézet a rossz időjárás miatt óva intette őket az úttól. A dicsőség és a dij összege egyaránt csábította őket s különösen az a hír, hogy Amerikában már készülődik a nagy feladatra a kitűnő Lindbergh, Nungesser és Coli május 8-án reggel utrakeltek. Az Oiseau Blanc azonban valahol elünt, a tengerbe zuhant és soha többé emberi szem elé nem került Nungesser és Coli. Ők voltak az óceánrepülés első mártírjai., akik szinte tudva áldozták fel magukat a nagy vívmány sikeréért.

dalát látta elsősorban. Lindbergh ma is hatékony és szorgalmas munkása a tudománynak és a haladásnak, a Nobel-dijas Carrel professzorral karöltve végez kísérleteket, melynek a sziv-átültetés a célja.

Lindbergh utódai

Lindbergh után már többnek sikerült a nagy ut. Utána elsőnek Chamberlain és Lewin repülték át az óceánt s nem kis jelentőségű Endresz és Magyar 1931. évi óceánrepülésre, mellyel uj világrekordot állítottak féJ. Egy évvel később Endresz György ás a repülés áldozata lett: Róma közelében gépével lezuhant. Sikeres repülést hajtott végre Codos és Rossi, majd Mfss Amy Johnson. Az első nő azonban, aki az óceánt átrepülte a nemrégiben eltűnt bátor repülőnő, Amelle Earhart volt.

Az ejlső földkörüli repülést 1924-ben végezte három amerikai pilóta: Wade, Nelson és Smith. A legnagyobb rekordot e téren Howard Hughes sikeres repüléséig Wiley Post, a félszemíi indián-ivadék hajtotta végre. Egy repülőbaleset alkalmával elvesztette félszemét, amiért ezer dollár kártérítést kapott. Ebből reDcp01.ii4.ft Mffout«*« A C-v

pülőgépet vásárolt és ay, Egyesült-Államok legkitűnőbb pilótájává képezte ki magát. Egy milliomos mecénás segítségével aztán 1931-ben Guly nevű társával 17 nap alatt megtette ti Newyork Berlin—Moszkva—Szibéria—Alaszka—Neiv- york utat. Csekély eltéréssel e2t az utal# tette meg most a legendás légi utas, Howard Hughes is. Két évvel később Wiley Post túlszárnyalta saját rekordját is és ugyanezt az utat 7 nap. 18 óra és 50 p. alatt tette meg. 1935-ben rajta is beteljesedett a repülők végzete. Az. Északi Sark vidékére akart repülni, de lezuhant és kísérőjével, Will Rogersel együtt szörnyethalt.

, Kétmillió ember ünnepelte

Howard Hughest

v Az óceán és földkörüli repülés legújabb rekordere és bőse Howard Hughes, aki Lindbergh és Wiley Post rekordjait egyaránt megdöntötte. Összesen 1G és félóra alatt tette meg a Newyork— Páris közötti távolságot, melyet Lindbergh 34 óra alatt tett meg. A Wiley Post által felállított földkörüli repülés rekordját pedig négy nappal szárnyalta túl.

Hughes sokszoros milliomos olajmágnásnak a fia: és mindössze harmincéves. Tizennyolc éves korában vesztette el apját és még nem telt el sok idő, mióta szakított a tipikus amerikai fiatalember életmódjával s-teljesen a-repüfésnek szentelte magád és vagyonát. Pilóta és repii- aögépmechanikusi vizsgát tett. Később re. piilügépeket tervezett és sa.játszerkcszté- sii gépeiu kísérelte meg az elölte érvényes rekordok megdöntését. 1935-ben állította fel első világrekordját: megdöntötte Dehnotáe sebességi csúcsteljesítményét. Később 526 kilométeres sebességgel többször megtette a Los-Angeles— Newyork közötti távolságot.

Hughest, mint ahogy maga is bevallja. ritlMn hagyja el a szerencséje, jelenlegi repülése alkalmával például nagy segítségére volt a kedvező hátszél, de azt is be kell vallanunk, hogy meg is érdemli szerencséjét.

Ma az egész civilizált világ, különösen Amerikai őt ünnepli és amikor földkörüli útjáról Newyorkba megérkezett kétmillió ember állott sorfalat a repülőtéren. A gyárak szirénáinak bugása, s az az elragadtatott tömeg ünneplése kisérte a huszadik száza'd egyik legnagyobb rekord- teljesítményének végrehajtóját szállására.

hogy a Pesti Márkus Parkszínpadon 25- iszőr került színre a Szomjas krokodil cimti operett;

hogy Muráti Lili saját kocsiján olaszországi túrára utazott;

hogy Huberman, a nagy hegedűs repülőA KRITIKUS ÉLETKORBAN reggelenkén: éhgyomorra egy-e^y pohár természetes „i-ERENC JÓZSEF“ keserüvíz. réger-régóíu bevált kitiin5 hatiisu háziszer ■amely állandó használatra is ötkgjlma?. Kérdezze mes orvosán.

balesete után teljesen felgyógyult és ősszel újra megkezdi hangversenysorozatát;

hogy Bulla Elmei Pozsonyba vendégszt 'e- pelt a Vallomás címszerepében;

hogy iKurucz János az Amerikában élő magyar zeneszerző rövidesen hazautazik Magyarországra, rokonai látogatására,

hogy Baj°r Gizi is megkezdte nyári $zc, hódságát, de nem árulta el, hogy hova uta-, zik férjével és édesanyjával,

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. - s -