Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-15 / 157. szám

Ara 3 £.0 S 7. e r k e s z r<S:> é a és kiadóhivatal: Cluj* Calea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda-j Str. I G DuOj, No. 8. Fiók kiadóhivatal és k ö n y vo sz rá 1 y: P. Unirii 9. Telefo-a 1199 XTx'TvFoTyXAl, 15 7. SZÁM. ALAPÍTOTTA EARTHA MIKLÓS iFeleiős szerkesztő és iarxzavtiát DR. GROSS LÁSZLÓ F E IN i L K iWWiftiayjAica^/P -a ESmSOTEBaBtt Izgatott vittslc **&&&&*>■' ţjjjr raj v tm » angol-olasz egyezmény életbe­léptetésének kérdése kiiriil 1 I Cáfolják, hogy angol miniszterek lemondással fenyegetőztek volna, de a hivatalos magyarázat újra leszögezi Anglia tartózkodó álláspontját. -» Olasz gyanakodás az angol békülékenység őszinte volta e len. A barcelonai kormány beleegyező választ küld az önkéntesek visszavonásának indítványára berlini félhivatalos Sáp itarátságosan válaszol DataJier legutóbbi beszédére A nemzetközi viták előterében még mindig az olasz—angol megegyezés élet- beléptetésének elhúzódása körüli viták ál­lanak. Angol részről mind több hivatalos nyilatkozat teremt lekötöttséget olyan ér­telemben, hogy a szerződés ccak. a meg­egyezés eredetileg szabott föltételeinek teljesítése után léphet életbe. Ezeket a föl­tételeket a megegyezést maga részéről szin­tén siettetni kívánó Chamberlain hajlandó a lehető legkedvezőbben magyarázni, de teljesen lemondani róluk ő sem tud, mere az angol közvélemény mai hangulata alig­hanem lehetetlenné tenne minden ilyen törekvést. Tegnap már annak a hire ter­jedt el, hogy három miniszter lemondás­sal fenyegetett arra az esetre, ha a szerző­dést a hozzácsatolt föltételek nélkül való­sítanák meg. A hirt egy hivatalos forrásból származó Reuter-jelentés rövidesen megcáfolja. A cáfolat magyarázata azonban szintén nem hangzik kedvezően az olasz állás­pontra. A Reuter szerint ugyanis lemon­dassál való fenyegetőzésre már azért sem Kerülhet sor, mert Chamberlain is hatá­rozottan kijelentette, hogy az egyezmény csak a Spanyolországgal kapcsolatos kér­dések elintézése után lephet életbe s az angol kormány tagjai ebben az álláspont­jában is teljesen egyetértenek a miniszter- elnökkel. Olasz részről viszont, az egyezség élet­belépésének halogatása erős kedvtelensé- get és kritizáló hangulatot kelt Angliá­val szemben. Rómában újra felmerül az egyideig eltűnt gyanú, hogy azok a po­litikai erők, melyek Angliában az Olasz­országgal ^ V2I0 megbéküléssel szembenál- ianak, ^elég erősek a létrejött egyezség életbelépésnek megakadályozására és hogy .az egész egyezségi politika Londonnak nem szolgált egyébre, mint Olaszország fekentartasára addig, amíg az angol ten­geri hatalom elég erősnek érzi magát, hogy ezt a politikát nyíltan is föladja. Ez lehet az oka az angol külpolitika elleni e!es olasz tamadasoknak is, melyek heves- segeben néha szinte a szankciós idők hangját érik el.Azuj’ állásfoglalásnak Mus­solini adta meg a jelszót, mikor génuai .beszédében a nyugati hatalmakat és Ame­rikát „demo-plutokrácia“-nak nevezte el ,s az Angliában keresett olasz kölcsönről szóló híreket cáfolva, kijelentette, hogy Olaszország nem felejt és sohasem fog se­gítségért ezekhez a hatalmakhoz fordulni. Amint a „Daily Herald“ tudósítója Rómából jelenti, Mussolini elveszhette türelmét Cham­berlain politikájával szemben. A lap olyannak tartja a helyzetet, mint Eden visszavonulásakor, aki szintén ah­hoz ragaszkodott, hogy minden további megegyezés előtt az olasz önkénteseket vonják vissza Spanyolországból. Egy má- şik nagy angol lap megállapítja, hogy az angol—olasz tárgyalások a legnehezebb pillanataikon mennek át április óta, mikor a helyzet szintén igen nehéz volt. Cham­berlain, aki az olasz—angol megegyezés létrehozásában külpolitikája egyik sark­kövét látja, mindenesetre készen áll, hogy az életbeléptetést az első lehető alkalom­mal megvalósítsa. Ezt alighanem meg is fogja tenni, amint olasz részről legalább tízezer önkéntest visszavonnak Spanyol- országból. Kész arra is, hogy megszakítsa az angol parlament nyári szünetét s az egyezmény parlamenti elfogadtatása érde­kében rendkívüli ülésre hívja össze a kép­viselőket és lordokat. Kérdés azonban, hogy olasz részről a mai viszonyok kö­zött hajlandók-e ennek a föltételnek ele­get tenni. Londoni vélemény szerint ugyanis az olasz önkéntesek gyors visszahívásá­ra a római kormány nem hajlandó, mert szintén számítania kell a közvéle­ménnyel, mert nem akarja gyengíteni Franco tábornok katonai helyzetét és mert, amint némely angol körök fölté­telezik, az olasz önkéntesek gyors vissza­hívása esetén Spanyolországban a helyzet túlságosan a Franco táborában ezután is ott maradó németek javára alakulna ki. Â német Sí©£véletnraéíiy megelégedéssé! ve^e ©aladler Ifiijeiesiiéseif, de nyugialasikoJik A anglia déilceleieuffőpai tevékenysége miatt kölcsönökkel megkezdett angol elhelyez­kedés, ha, amint eddig jelek szerint ter­vezik, a Balkánon át fönnebb hatol a Du- navölgyéig, komolyan keresztezheti azt a gazdasági és politikai expanziót, melyet Berlinben Németország természetes jogá­nak tekintenek. Hozzájárul a német elé- gületlenséghez, hogy angol részről ebbe az elhelyezkedésbe bele akarják vonni az Egyesült-Államokat is s amint a londoni kormányhoz közelálló „Daily Telegraph4- jelenti, az Egyesült-Államok és Anglia között folyó kereskedelmi egyezményre vonatkozó tárgyalásokat is olyan érte­lemben akarják kiszélesíteni, hogy „az egyezmény előnyeit Anglián át a duna- völgyi államok is élvezhessék“. ^Franck Patrick Kennedy, az Egyesült-Államok londoni nagykövete legutóbbi washingto­ni jelentéstételekor, hír szerint, ebben a kérdésben megállapodást is hozott létre a londoni és a washingtoni kormányok kö­zött. A német nyugtalanság azonban nem egészen felel meg az angol külpolitika újabb hajlandóságának arra, hogy Berlin­nel tárgyaljon. A Reuter-ügynökségnek tegnap általunk is közölt jelentése ezért hangoztatta, hogy az angol gazdasági te­vékenységtől Európa keletén is távol áll az a célzat, hogy falat állítson a német gazdasági élet természetes érvényesülése elé. A nap érdekes külpolitikai hírei közé tartozik, hogy Hitler vezér és kancellár obersalzburgi nyaralójában külön kihall­gatáson fogadta Szovjetoroszország újon­nan kinevezett berlini nagykövetét, Ma­Az angol—francia külpolitika Német­ország felé mutatott előzékeny gesztusá­ra, melyről tegnap számoltunk be, Berlin részéről gyorsan megjött a válasz. Ez a válasz, alighanem szintén diplomáciai szá­mításokból, ezúttal elsősorban Franciaor­szág felé fordul. A berlini külügyminisz­térium félhivatalosa, a „Deutsche Diplo­matisch-Politische Korrespondez4“ Dala- dier tegnapi beszédével foglalkozva, azt irja, hogy a német közvélemény megelégedéssel vette tudomásul a francia miniszterel­nök Németországgal kapcsolatos kije­lentéseit. Németország szándékai tényleg békések. A szudeta-német kérdéssel kapcsolatos ál­lásfoglalását pedig nem veheti zokon ép­pen az a Franciaország, mely a törökök­kel létrehozott legújabb megegyezésben elismerte Törökország jogait, hogy saját területén kivül élő fajrokonai érdekeit megvédje. Mikor Németország a szudeta- németek sorsa iránt érdeklődik, nem tesz egyebet, mint amit Törökország tett az Alexandrette-szandzsákban lakó törökök érdekében — irja a német külpolitikai félhivatalos. Német részről különben az elégületlenség pillanatnyilag szintén inkább Anglia, mint Franciaország ellen irányul. Különösen az angook részben megkez­dett délkeleteurópái gazdasági tevékeny­sége nyugtalanítja a németeket. A Török­országban és Görögországban már nagy Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T't Törvényszéki hj9t>roir>ozÍ3Í szám: 39, (Dos. 886/ 1938. Trib. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 70t negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 le;. .■ ®K®KHEaeas rssMszBEHirscaffirr CLUJ, 1938 JULIUS 15. rekalovot. Marekalov pár nap előtt hosz- szasan és amint berlini lapok jelentették, barátságosan tárgyalt PJbbentrop külügy-- miniszterrel is. Az orosz nagykövet fo­gadásának német részről történő ilyen'' híradása szintén beletartozik abba a mo­zaikképbe, melynek határozott körvona­lai a sok kis külpolitikai mozaik-kockából olyan nehezen alakulnak ki. Barcelona megkülönböztetése­ket tesz a külföldi önkéntesek között LONDON, Julius; 14. Barcelonái; távirat szerint a köztársasági spanyol kormány el­készítette válasz jegyzékét bj Spanyolország­ban) küzdő 'idegen önkiént esek vissza vonása-' ról szóló amigol jegyzékre. A barcelonai kor-’ many eilifoigödja az önkéntesek 1 visszavonását,, de megkülönböztetést tesz a köztársaságiak: oldalán küzdő önkéntesek és1 a nemzetiek soraiban- harcoló önkéntesek között. Az előb­bieket „maguk akaratából való“ (spontán) önkén leseknek, ez u t óbbiak szereplését pe-: dig „idegen államok beavatkozásának“ ne*, rvezi. PARIS, július1 14. Bon.net franciul kiütügyv miniszter — miéit' most jelenük — julíus 11-én az angol kormány ebé indítványt ter­jesztett egy francia-—angol bizottság alaki* fására, melyet a spanyolországi légi bombá­zások ügyének kivizsgálásával bíznának meg. Az ind’tvány «ugallmazása szerint, a: Spanyolországban levő angol és francia lieg-1 ügyi attasékat ruháznák tel azzal a külde-' tiéissel, mely a tervezett, de kudarcba fulladt nemzetközi vizsgáló bizottságnak képezte; volna hatásköréi. Az indítványra Londonból' még nem érkezett válfeisz. PARIS, julius 14. Morgenthiaai amerikai, kincstári államtitkár julius 23*án Párásba1 érkezik. Morgenthau három napig marad a' franciái fővárosban', ahol francia vezető fér- fiákkal tanácskozik. LONDON, j minus 14. Butler angol külügyi államtitkár az alsóháziban tegnap kijelentet­te, hogy Németország kereskedelmi előnyö­ket kért az angol gyarmatokon. A londonit kormány most tanulmányozza a német! kérést. A miniszterelnök egyelőre nem fogad senkii BUCUREST, julius 14. A Rador-iroda közlése szerint, Miron, Cris- teá pátri,árka‘miniszterelnök a legközelebbi intézkedésiig nem fogad senkit. Hankeu eliogBalása megnyiiia az utat a békéi ârg^jaB ásókra} SANGHAJ, julius 14. Diplomáciai körökben számolnak az­zal, hogy a japán hadsereg már a legkö«' zelebbi jövőben eléri Haríkeu városát.- Hankeu elfoglalásával a japán előnyomu­lás be is fejeződik és megnyílik az ut a a kínai—japán béketárgyalásokra. Továbbra is f®0aiiianű Síiiasl BUDAPEST, julius 14, Szálasi Ferenc nyugalmazott vezérkari őr­nagy büntetését, mint már annak idején je­lentettük, a budapesti tábla háromévi fog­házra emelte fel1. A tábla, elrendelte Szálas» letartóztatását, de ci végzés ellen Szál&si és védője n Kúriához éltek felifolyaimodássuil. A fel/folyarnodást a Kúria, m’-nt alaptalant, el­utasította « igy Szálast továbbiul is fogva marad. A tábla ítélete cllon’ beadott felébbé- zés szintén a Kúria elölt fekszik, ennek tár­gyalására azonban csak ősszel kerül sor. Az utóbbi belekben gyakran előfordult, hogy a magyar főváros egyes részeit Szálas't éltelő röpiratokkal árasztották el. A rendőr­ség erélyes nyomozást indított u- rop iratok ügyében) és eddig négy személyt áUitott elő.

Next

/
Thumbnails
Contents