Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-14 / 156. szám
ám 3 S z e r k e s z t5'? é % é s 'kiadóhivatal: Cluj* CsJea Modor 4. Teiefoh: 11—09. Nyomda^ Str. I G Duc-3, No. 8. F i 6 k k i aji ó h i v a t aj és köny voszrály; P. Unirii 9. Telefon 11-99 l7x"éV FOLó.A M, 15 6. szám“ ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS iFelelős szerkesztő és isartfaíáí DR. GROIS LÁSZLÓ CiüIÜRTÖK Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Do*. 1938. Trib. Cluj.) Előfzctési árak: havonta negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lek im* KJWggţgy gMBBBBSMHBMMWHWJ CLUJ, 1 938 JULIUS 1 4. 7» iei.Emlékeztető London és Paris váratlanul barátságos ütnek meg Németország leié Daladier miniszterelnök angol-francia-német együttműködésről beszél a béke megmentésére. — Reuter jelenti: az angol-francia-német együttműködés a csehszlovák kérdés megoldása érdekében megkönnyitheiné a Berlin és London közötti tárgyalások ujrafölvéíelétns ........... ’»vim HU———-------London a ssudáta-némat követelések hatvan-hetven százalékos teljesítését elfogadhatónak tartja A halál versenyre kel az aratókkal. .4 kisebbségi magyar élet mezőiről egyre-másra ■tűnnek el az értékek vtiielyek saját akaratukból a háttérben maradnak, vagy legfel ji’bb a második sorba érkeznek be. Ismételten megállapították ezt mások; ugylát- szik, nemcsak G ház sért os ok előtt kőd lő tünet, hanem tárgyilagosan való sajnálatos rendszer vagy betegség ténye. A kisebbségi sorba való fölocsudásunk első óráiban kiadták a jelszót, hogy G repatriálás orvén szenvedett nagy értelmiségi vesztesig pótlására fői kell kihatni és ki kell szólítani a lappangó tehetségeket vagy elvonult nagyságokat. Diogenes lámpájával a kézben: „embert keresek'. Hiszen köztudomású volt, hogy a magyar vidék és a nagyobb városok magánya -tele van csupán kis körben ismert jelességekkel, vagy meghasonloitakkal. A háború előtt dívó politikai, társadalmi, művelődési zártság különben is kizárt sokakat a megfelelő helyekről. Az uj sorban föltehető volt, hogy nemes és bölcs kiválasztódás előtt nyílik meg nagy kapu. Jöttek az uj emberek a régiek mellé, de nem volt mindig köszönet benne, főleg a Diogénes-i fénybe állítva. Viszont ma is rejtély, oly kiváltságokat, mint Barabás Bélát vagy Benedek Eleket, miért állították hamarosan félre? Nem beszélünk azokról, akik hamarosan csalódva és kedvetlen iKsnultak vissza mindenféle területről szokott napi munkájuk csöndjébe. De fékezzünk. Ami van, az nem veszhet el soha. .4: érték mindig érték marad, a háttérben vagy G tárban is. Méltatlan helyt szintén a magyar teremtő képesség, értelmi színvonal, életnemesedés bizonyítéka. Kincstár a nemzeti frankban nemesére}edezete névén lehetséges a papír, hitel, részvény szereplése. A törvényben előirt mennyiségnél nagyobb ez a lélektani c.rany takaró: a ki nem használt, föl nem használt értékre vagy sorozatukra Ept eh-nyomon bukkanunk a falvakban és városokban. íme bizonyíték, mikor egy ilyen éppen meghal, súlyos keservbe és veszteségbe sodorva egy várost és ezreket, akik egyébként ismerhették meg és becsülték, sőt magasztalták. Ebben az értelemben emlékezünk meg Ziegler Károly dr.- ról, A legnagyobb székely város volt tisztifőorvosáról, ki embernek. gyógyítónak, szeljem i lénynek egyaránt kiváló volt. Elsőrendű vezető és irányitó képességekkel, érdekes és szirtes különlgességek melleit. Odahaza igénybe is vették, amikor másra nem volt célszerű biim valamit. De viszont hagyták szerényen és büszkén visszavonulni más küzdelmek elől. Nagyszerűen értette tudományát és egyik ágában, a törvényszéki orvoslómban elismeri nagy tekintély volt. Igazi „Schöngeist“, széle» művelődéssel és rendkívüli zené-készültséggel. Most, halála előtt, 66 éves korában, kezdte érezni, hogy tartózkodása több volt, mint kellett volna és a közösség ostromát izgatni és éleszteni kellett volna: lapunk ép folyó regényét irta meg és uj terveken törte fejét. De ha nem akart, vagy nem tudott már több lenni, mint ami volt, tagad hátiam, kárára összességünknek, mégis gazdagító érték volt és elég korai távozása súlyos veszteség. A szép és jó élet varázsát adta városának, hasznos tudományát, érdekes és vidám egyéniségét embertársainak. Magasra hivatott és szellemi gazdagsággal teli székely környezetének a nyelv, művelődés, könyv, zene iránt való hajlandóságát még fokozta bő érzékeivel, sokoldalú tanult- sógával és önkéntelen tehetségeivel. Öt felnőtt fiát küldte szerteszét a világiba. íme helyt állott, kitűnően és különlegesen helyt állott és ez a legszebb jutalom, mert önmagából önmagának jut. a magyar érték elsőrangú jelzése volt. Sok ez, mindamellett fájlalni kell, hogy nem állhatott messzebbre sugárzó és melegítő magaslaton, bár jó volt, hogy legalább igy volt. I A pár nap óta újra zavarosnak látszó külpolitikai helyzetben, amint több jel mutatja, a diplomáciai tárgyalások igen tevékenyen keresik a különböző érdekek szerinti kibontakozást. Nyilvánosság előtt napokig az angol—olasz megegyezés életbelépésének kérdése állott előtérben, amit olasz részről függetleníteni akartak az eredeti egyezmény föltételeinek csak hónapok múlva lehetséges teljesítésétől. Ciano olasz külügyminiszter és lord Perth angol nagykövet napról-napra tárgyaltak Rómában, eredményről azonban megbízható jelentést nem adott sem a római, sem a londoni táviró. Utolsó napokon olyan hírek terjedtek el, hogy módot találtak az egyezmény gyorsabb életbeléptetésére, anélkül azonban, hogy a fordulatot illetékes helyekről eddig megerősítették volna. Tegnap azután két feltűnő megnyilatkozás történt, melyek a háttérben folyó diplomáciai tevékenységről látszanak föl- lebbenteni a leplet és arra mutatnak, hogy London Paris segítségével, vagy beleegyezésével, egyideig szinte kizárólag Róma felé irányuló tevékenységét kezdi más irányba is kiterjeszteni. Egy nagyon beavatottnak látszó londoni Reuter-jelen- tés és Daladier francia miniszterelnök egy beszéde váratlanul barátságos hangokat ütöttek meg ugyanis tegnap Németország felé. A Reuter-jelentés, mely a gyakran félhivatalos jelleget játszó angol ügynökség diplomáciai szerkesztőjétől származik, mindenek előtt hangoztatja, hogy Angliának nincs uj indítványozni valója az angol—olasz egyezség érvénybeléptetésének siettetésére. Ez a kategorikus kijelentés majdnem annyit jelent, hogy a londoni kormány az angol—olasz megegyezés életbelépése előtt ragaszkodik a megegyezés Spanyolországgal kapcsolatban szabott föltételeinek teljesítéséhez, ami pedig, mint már kifejtettük, legjobb esetben is hónapokat fog igénybe venni. Meglehet, hogy ez a merev állásfoglalás válasz akar lenni az élesebb hangokra, melyek az utolsó napokon Mussolini beszédeiből és az olasz sajtóból hangzottak el London felé. A Reuter-jelentés minden esetre kétséget sem hagy az iránt, hogy szerinte az egyezség életbelépése mindenek előtt a Spanyolországban levő olasz önkéntesek visszahivásától függ. A jelentés külpolitikai pikantériát képező része azonban ezután következik. „Ami az angol—német viszonyt illeti — mondja a Reuter külpolitikai szerkesztője — Anglia sohasem zárta be az ajtót a közte és Németország közötti viszony barátságos rendezése előtt. Anglia azt hiszi, hogy a csehszlovák kérdésnek angol—francia—német együttműködés utján történő megoldása jelentékenyen megkönnyithetné a tárgyalások ujra- fölvételét Berlin és London között. A szudeta-németek követeléseinek megvalósításában Anglia szerint az eredmény nagyon kielégítő volna, ha ezek a követelések 60—70 százalékban érvényesülnének. Londoni felfogás szerint Benes elnökben és Hodzsa miniszterelnökben meg is van a jóindulat az ilyen megoldás létrehozására. A megoldást pedig létre kell hozni, mert a világ közvéleménye, de főleg az angol közvélemény nem tűrné a tárgyalások megrekesztését G>blokálását“). Anglia ezért állandóan engedékenységet tanácsolt Prágában s ezt a közbelépését tovább is folytatja és a barátságos megoldás érdekében lépett közbe Berlinben. Eddigi tapasztalatok alapján a londoni kormánynak az a véleménye, hogy mind Berlinben, mind Prágában megvan a jó hajlandóság a békés megoldásra. A Reuter-jelentés ezután a délkeleteurópai angol gazdasági tevékenységgel kapcsolatban hangoztatja, hogy a londoni kormánytól távol áll minden olyan törekvés, mely vesztegzárat igyekezne teremteni a német kereskedelemmel szemben. Anglia sem gazdaságilag, sem politikailag nem akarja bekeriten Németországot. Viszont kész pénzügyi és kereskedelmi egyezményekkel elősegíteni az európai gazdasági helyzet javulását, amint azt egy legutóbbi megegyezésével Törökországgal kapcsolatban is tette. Jelenleg Görögországgal kapcsolatban állanak hasonló lépések londoni megfontolás alatt. Bármit is tegyen azonban ilyen gazdasági téren Anglia, ez nem irányul Németország ellen — állapítja meg a Reuter-jelentés. Daladier szenzációs pohárköszöntője A másik érdekes megnyilatkozás, mely ugyanebbe az irányba mutat, Daladier francia miniszterelnöknek egy pohárköszöntője, melyet tegnap este mondott. „Középeurópában — mondta Daladier miniszterelnök — néhány hét előtt olyan események történtek, melyek, úgy látszott, kemény próbára teszik a béke fönntartását. A békét azonban sikerült fönntartani. Ez elsősorban Anglia és Franciaország közbelépésének köszönhető, amit jóakarattal fogadtak a többi nemzetek, kö»ztük mindenek előtt Németország is. A békét főleg angol—francia— német együttműködéssel mentették meg. j Franciaország továbbra is mindent megtesz a háborús katasztrófa kirobbanásának megakadályozására, de ugyanakkor szem előtt tartja becsületbeli kötelességeit és nem fogja megtagadni Csehszlovákiával szemben vállalt kötelezettségeit sem. Sohasem hittem és sohasem fogok hinni a háború végzetszerüségében — folytatta. Daladier — legfrissebb tapasztalataim is megerősítenek ebben az álláspontomban. Az utóbbi idők eseményei alapján szilárd, meggyőződésem, hogy sikerült legyőzni a legnagyobb nehézségeket, hogy bizakodhatunk a jövőben és a békés együttműködést megtarthatjuk a jövő módszerének”. Diplomáciai körökben úgy a nagy feltűnést keltő Rcuter-jelentésből, mint Daladier beszédéből arra következtetnek,- hogy az a tárgyalási szünet, mely a nyugati hatalmak részéről Berlinnel szemben egy idő óta fönnáJlott, most véget ért és hogy a két megnyilatkozást már ilyenJ megbeszélések eredményének lehet tekinteni. A Reuter-közlemény merev állás- foglalásából Rómával szemben megpróbálják azt a következtetést is levonni, hogy London, miután hosszú hónapokon át a Róma—Berlin tengely déli súlypont«' ja felé irányította szinte kizárólagosan a tevékenységét, bizonyos sikertelenségek hatása alatt kezd visszafordulni az északi' súlypont felé. Az újabb manőver sikere természetesen nagyrészben attól is függ, hogy a tengely berlini súlypontján megvan-e a hajlandóság at angol irányváltozás kedvező fogadására. Berlin’Budapest*Róma három« szögről beszél a prágai sajtó PRÁGA, julius 13. A prágai sajtó Imrédy Béki magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán kill ügy,miniszter készülő római látogatásával fogíalkozrva, azt írja. hogy a magyar államférfiak egy uj, Berlin-Budapest-Róma háromszöget igyekeznek alakítani Prágai lapok bizonyos tartózkodással, néznek a látó* giartás várható fejleményei elé. A „Narodny Novini” szerint, a Rómbam és esetleg Berliniben elhangzó &zéfp beszédek és ígéretek szímtje okit kell majd keresni az igazságot. BOllíllSS Í)Z¥£^Ije Svájcban van BERN, julius 13. ! Egyes svájci lapok híreszteléseivel ellentétben, a komoly svájci lapok közlik, hogy a tragikus véget ért Dollfuss volt osztrák kancellár özvegye nem tért vissza Németországba, hanem most is Lausai* neban időzik. -
