Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-16 / 132. szám
ELLENZÉK 19 3b J u n I u s 1 6. Megnyílt a párisi szalonban kép- és szoborkiállítás PARIS, június 15. '305 év óta, minden esztendőben a képek és szobrok ezreit állítják ki a párilsi tavaszi Szalonban. A monumentális líraiul Palais ezidén is megnyitotta ha- talmas kapuit. Szinte lenyűgöző látvány fogad: a solle des Sciilptures-ben a szobrok sokasága, négy földszinti pavil- Iónban és a 40 emeleti teremben képek, képek és képek a világ minden tájáról, a világ minden nemzetiségű festőjétől. Egyórás séta után azonban megállapítható, hogy a nagy mennyiség határozottan a minőség rovására megy. Általában, a tradíciókhoz hiven, a Szalon most is 1)9 százalékban konzervatív képet mutat, főleg a liáboruelőtti irányok vannak képviselve. A két kiállító társaság közűi az Artistes Francais nagyobb- szabásu, de gyengébb anyaggal szerepel, mint a nem sokkal magasabb nívója Sódét é Nationale. \ Az utóbbinál találóm legsikerültebb és és legnagyobb közönségsikert elért képét, furcsa találkozás, V<*n Dongen egy port- rait-ját, Szürke tónusba ágyazott, jól megkomponált hatalmas kép, mely 100 százalékban visszaadja a művész szarkasztikus humorát. Közelében van Gui- rand de Scevola, akinek tiszta tudással és jó tónusérzékkel felrakott képei a kiállítás legjobb darabjai közé tartoznak. A következő teremben feltűnik Páris legdivatosabb festőjének, Domergue-nak három képe, enyhe fagylaltszinekben ábrázolt karcsunyaku női szépségek. Vele szemben szinte rámkiált egy, mojdnem az egész falat betöltő, hatalmas méretű kompozíció; témáját a spanyol polgárháborúból vette. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a szomorú spanyol testvérkére erősen foglalkoztatja a művészek fantáziáját, hisz minden teremben találok hasonló tárgyú képeket. A kiállított szobrokról nincs sok jó. mondanivaló. Nem annyira művészi kvalitásainál, mint inkább eredeti elképzelésénél fogva feltűnést kelt egy futball- kapusnak^a szobra. Monumentális egy lengyel művésznő, J. Carno, Pilsudszki feje. Látok még néhány jó kézkompozi- ciótM% I iAz Artiste _ Francais termeiben meg- cmMésij'érdemeInek Narbonne életszagu aktkompoziciója és Décamps tájképe, valóban újat ad Delpy: a francia hadiflotta 'büszkeségéről, a világ egyik legnagyobbi hadihajójának mondott Dunker que-ről készített képet. Borongás szürkéskék színekkel adja vissza a kikötő, a dokid korareggeli hangulatát. Minden^randa megilletődéssel áll meg Joron őriásméretü, allegorikus kompozíciója előtt, mely Franciaország történelmét 'szimbolizálja. Bizar meglepetést is tartogat a Szalon,- megakad a tekintetem egy meglehetősen nagy képen. Közelebbről megnézve, kiderül, hogy az 1937-es párisi világkiállítás madártávlati képe az Eiffel- toronyról festve, min azt az aláirt szöveg bizonyítja. Ez a kép méltán érdemelte ki a kritika felháborodását, de ugyanakkor elismerését is. Alkotója, Deli a mb es a Beaux-Arts tanára s ez sok mindent megmagyaráz, nem volt rest a kiállítás több ezer főnyi látogatóját aránylag kis helyen egyforma precizitással kidolgozni, Nem kis örömmel állapítom meg, hogy a párisi magyar művészek az idén sem maradiak távol a Szalontól. A grafikai részen találom Doha; Székely Andort, a kiváló illusztrátort; két finom és hangulatos rézkarcával, Les quais de Rouen, te quaricr des Blances-Manfeaux, méltán könyvel el magánok komoly sikert. A festők között látom a cluji Gáli Ferenc mclegtónusii, megkapó hangulata „Spanyol menekültek‘‘ című kompozícióját. A tavalyi Szalonban méltán érdemelte ki a francin kritikusok elismerését „Prófétájával“ Schöffer Miklós. Az idén is mérési, nem mindennapi, Q nagyátlcfg- tál messze elütő munkái állít ki „Utolsó ítélet“■ címmel. Az ember küzdelme a tömeggel, a tömeg harca a mindent elnyomó várostömeggel szemben,- ez a két gondolat foglalkoztatja a művészt. — LBBHBHOanUHBBS SZABÓ LAJOS: Fadrusi János pogány oltára A Tuhuium-emlékZalaun. — A nagy mester művészetével igazolja alkotását. — A Karcsay-kódex vitatott hegedős-énekei, Kádár táltos könyörgései ZAI.AU, június 1,'). A fosliii fokv'i'sii református templom ltfirii! komoran magasainak ég felé a fenyők — rraimthu örúllók lennének. TiszlG lehelle- liik egészséges légkörrel Icinigiik körül u szent hajlékol’ s változaHam ;i,reiitri«|k ismeri tekintetével, a Léiké reményé! Ígérik a megbomlott •egyházi- élet helyréi Iá sáliak. Mórt k kel! egyenesednie az. egyéni Vidékekbe zsugorodott közóliajmuk: tegyen béke, legyen munka, legyen közösség. Az örálló fenyők taiiiitvlsu is ez! De ezek a fenyők egyébre is példái imiiMtmuik, másra -s tani tanaik. Ihit.ilmus kü- da'rákiakat védnek szárnyú klkial. Menedék helyet adnak az ásva kö löm böknek mmdndd g, fl'iilóg ekait egy ember, vagy egy intézmény, amely félttő gonddá gyámságába veszi ezeket a mii vészi értékű ködaua'bokat. A Tnhuinm emléhe... Nőm kPseibbok ezek <i kövek, mint Fod- rusz-aiikolások. Az olvasó közöbiség elölt Zalán hírességei között csak a Wesselényi-kol- I égni in és () határtalan szőlőhegyek szerepetek. Azt mar kevesebben tudják, bogy dicsekedhetett) ez a város egy Tuhutum cm léiviniáivoll, nne!y Fadrusz János aükatáisa. A. kó- diatvi'bok, amelyeke!' a relcnruátus templom köriióí komor fenyők vetlek őr zetbe, Fa<i- ■r us z.-emlékm ii ré s z e i. A Tulmtum-emlék foMnai vs tartalmi cl- gc.ndoD.iisa Fadrusz. g-inii’S'z-i Vlkére vall A nagy mekitertl, aki- minden egyes alkotásához clmiéliyü ö történelmi taitinilniányözűs után kezdett hozzá, ez'.: a müvét is 'alapos kői ültek! miléssicil le/emlelte meg. A szobrászművészet s költészet és a ma gyaur nemzetnek már abban a korban is létező müvc'Uségét igazoló hiizoaiyi tokok úgy tabVkoz'ak Fadrusz Tolm- tnim-emlékmövében, mint ketvés más alkotásában). A hatalmas pogány obelLs/Jk bőin- lók íreliefjábeii’ Tuhutum. megérkezését látjuk., airmhit leszáll lováról s lándzsáját o földbe iát.!. Körülötte pedg kísérő lovas magyal iok átl'anak. A kél n’dalrcl-icfcn szintén ö.Minaigyairok domborodnál):, ős' fegyverzetükkel. Vakumenn vien i vezér kíséretéhez 1 ai - toznak. A hátsó reliefet ősi magyair mobvu- mok dl szí Ilik. De ezekdiv o szobrászéit: figurákon kivid meg leni ál j u k a hatumals oszlop old aki Yi ös- tköilllu'szsd.ünk Int maradvány ..hegedős-éj. két- (Kai icsfiy-kódox) róMA-Írással. \ rcvás- lirás itart/itima: elő! Anonymus elbeszélőié Tu- butmn lionfogl kásáról, jobbról és balról Kádál > tá-lilos kí>nv>>rg; se- tii/höz. földhoz vi/.- hoz és levegőhöz, a hátsó lapon az Istenhez. pcidiru'sEit ein ntt az. eredeti, művészi koncepció miatt rengeteg iáinudus érte. Különösen a lapok irtuk é’esen ellene a Karcsay- kódex .,hegedős-énekei \ c!“ és o róvás-iirás- síi)'. kapcsoltaiban Fadrusz a művészi alkotás 'szabadságát s a inii\észéit függetlenségét szem eölt hitrlvv, szakszerű felkészültséggel iválaszo’lt egyik napilapban a f lológusok — nem egy cselben Igen dunva — lánuidá- :rónai v a művészek név ben erkölcsi fe’elös- séget i<s vál'ltu t azért, amit alkotott. A nagy mester müvészetévet igazolta alhofäsä?.- líincs Gyula az ünnepi szőnoh vallomása ,,Tehát csináltam egy kis pogány s-ob- rot, annak ez emlékezetére, hogy itt, Anonymus szerint, Tuhutum. Ilorko fiánál, . Tas és Szabolcs vezérekkel átkeltek a Meszesen... .4 virtus a; volt ennél a szobornál, hogy a legszerényebb anyagi eszközökkel el kellett érnem azt, hogg az idegen ember is lássa, hogg itt pogánykori emlék (dl. .4 plasztikai rész leözé bele a karfám vétetni egy jónéháng pogáitgizü ver. set, andre fölkértem az eggik költő bará- . torriat és kerestem ehhez jó ódon hetüket amelyek összhangban állnak a szobor régies formájának így tudtam meg, liogg Károly Pál kutatásaiban ráakadt két pusztán nevelkedett magyar parasztra, akik még mai napig :s írják is, róják is a régi magyar rovás.írást". ___ — Ez a két magyar paraszt Tar Mihály és fi!a, István, Tánismegytlvn éjit. Az ő óvás- lirásos betűik nyomán vésette Fadrusz köbe a Kacsiay-kódex .hegedős-énéké-'L“. A hegedős-énekek“ koh f sága melleit a Tar M - ■hály és Tar Istváíi- betűi adtak okot o nini viták», amely a budaipesti lapok hasábjá n folKit le akkor a mester ellen és mei'ett. ,..4 költőnek, a festőnek, a szobrásznak —• Istenadta joga van, hogy a mintát oly eszközökkel érzékű <e meg, amilyenek éppen n célt szolgálják Ha nir.es történelmi adat, akkor előveszi a 'egenlrn és ahol a: sincs, akkor aúbizza magát ,-t fantázia szines szárnyaira és annyi erűvel alkotja mey a dolgait, amennyi erőt 'doll neki u jó Isten. Ha költő, ha míto sz akkor szabad az ő szár- nyaűása az ősidők rengetegjei fölött is“. — Az cilkotó müKészé surbadislágról lelt valló- nnvi.í után egész sorát craliiti fel azoknak a mtüjvéstzekn-ek, tudósoknak, akik halba tat.’am* alkobáseíükka; hasonló módom jártak el. Kulcs Gyuiai. a Wcsseiónyi-kollégium volt igazgatója- ..pogány oltárnak“ nevezte a Tuhutum-emléket ünnepi beszédében. „Ez a pogány oltár, ez a köbe vésett, Siebe öntött darab magyar nujtho’ógin, ez a darab művelődés történetem bizonyáéi: arra, hogy őseink kultúrát hoztok! Igaz, I hogy ezt a kultúrát nemzeti egyéniségűnk nagy kárára, müssen cseréltük föl — ám csak az ősi erények maradjanak meg köztünk firót-fira uay, mint a róvás-irás n Tür-n em zet ségb eni:. • A Karcsay-hOdei viíaloíí isegeüős-ésiehei. - Kádár iáiíos hünyörgése! A Tuhutum emlékoszlopra róvás-irássall véstetit Karosay-kódex -hegedős-éneke neV: ‘ egy-egy isizakasza: a itüzhöz, vízhez, földhöz és levegő-éghez. TÜZRÖL „Kádár tüzet tiszteli vala: Tűz, mendennek kezdő hajnala, Tüted ereit az egész világ, Örök élet fájába fü s ág. A nap törn-tinn relőtörő és eltűnő) arczád Vesz éjeinek ármánya emiatt. Nap, Istennek ős örök képe. Te attál életet világ-bele“, FÖLDRŐL „Kádár tiszteli földet énekben. Szól föld: Vagyok föld, hogy ki föltem. Még-is fölök leg-esdeg-belsőmbeii, Tüzemet onnat mennybe eretem. Rémetegesség (tüstént) fogja szíven Kádárt. Hogy madas ormokra nézen, Látya, onnat sokas tűz árad; Félti szép menyi (mennyei) kék árjé|kát“ (égbolt). VÍZRŐL' „Kádár tiszteli vizet, dúdolván. Szól viz: vagyon víz viczkándozpán, Vidul föld; a hun közeit járok, Fokadnak iüsti (tüstént) pila (alkalmasint) [virágok• A hunnat távozom, nem maradnak Szott virágok, r-sacsó modorok; Menden kopár pusztasággá lesz, El-távozik mindert élet és menden nesz A hun vagyok, vihar kit (viharként) újítok, Viczkándozó léptemmel vidítok“ LEBEGÖ-ÉGRÖL „Kádár táltos tisztelte lebegőt, Dicséretére igyen énekölt: Lebegö^ég, ki be=töltöd eget, Kör-lebeged egész kerek földet, Te acz mennyei testeknek lelket,. Hogy alrul biingön elékeringnek, Világot adnak szemeinknek, Győzői Ármány sötétleteinek.“ A Tuhutum-emlék kerül támadt vitái egyik pontját a fenti versék eredetének ősi.• esiége -képezte. Bár — a minit szavaiból krtüNincs benne semmi megszokott, polgárias, nem utánoz senkit. Képei előtt érezni, hogy a művész gondolkozik, viaskodik önmagával, töpreng s viaskodá- sát, töprengő belső énjét vetíti a vászonra. Csodálatos a távlat készsége, sötétzöld, vörös, lila házai fenyegetöleg merednek a nézőre, az emberi kicsiséget nem lehet jobban ábrázolni. A díszítőművészeti részen felfedeztem a világhírű Sévres-f poreellángyár vitrinjében Kiss magyar szobrásznak magyar juhászt ábrázoló finom poreellán- ját. Kovács József. ink — Fadriivz sem tartotta Árpád-koruk- maik. „A KarcMy. kódexről cd: annyit jegyzek meg, hogy: Egy pillanatig sem törődtem r.z- z<d, hogy c vitás éneink igazán Árpád-Izmiak, vagy sem, azt süssék ki a nyelőt adósok“ „Ha a Karcsay kódé ; írója csak föl jegyezte a hagyományban élő sok hegedős.eveket — amint dilit fa — akkor megmentette a számunkra egy ősi, nagy költőnek a gyöngyeit; ha pedig ö maga, vagy más valaki irta ö, tvagy az a más nagy poéta vöt, pogány te ki muyynr poéta, felisden teli őseink iránt' lelkesedéssel és isteni ihlettel.“ Ezt a drága mii vészel tört ccieli eme kel őrzik a fenyőfők. Talán nem Is tudják-, műven élték felelt őrködnek. Kiérkezett a legfőbb ideje annak, hogy fordítsunk több gondé! nvüpeszolbörlénétünk inulijárb. Vagy «îin's emberünk, nincs in-tézm/.’nyífrJk? Nem egy városban, de az egész Transzilvániábazi..mindenütt, ahol művészi értékeink vannak. Gyűjtsük üss/e, akik fsuk át muzeurníná miivé Szett őri énei! m u li u nka t. hogy Raffay Erzsi a: ismertnevü opere'tszi- nésznő próbát énekeit a budapesti Opera- házban. A próbaéneljés olyan sikerrel járt. hogy a színész nő a lövő szezonban mint operaénekesnő mutatkozik be a magyar fővárosban; hogy IJairnj Rnur, a világhírű francia filmlscititész színpadon fog fellépni Bnd.opes-i ten. Bour társulatává! Verneint egyik darabjában lép fel; hogy a bécsi színházi hetet Goebbels pro- pagandaminisztc- nagy beszéde nyitja meg;. hogy Törzs Jenő, a kitűnő színész regén-yt irt. 'Törzs már több regénnyel és színdarabbal szerepelt a nyilvánossúg előtt; hogy Gmneli londoni olasz nagykövet villásreggelit adott Korda Sándor, a világhírű magyar filmrendező tiszteletére; hogy a Botrány bolondjai cimü amerikai film. amelyben Carole Lombard játszó o főszerepet, Greta G'-Trbo es Stokoiuslcy szere1- mét parodizálja; hogy (t rövid nyári sziniszezón illán n Thália turnéra indult. A társu'at néhány hét múlva tér vissza s szabadtéren Qd c’ö néhány darabot. A szabadtéri előadások iráni az idén még fokozottabb az érdeklődés• hogy az idei pesti nyári operette cime- Szomjas krokodilus. Szerző: Márkus Alfr-'d, főszereplők: Mezey Mária, Szombathelyi Blanka, Básthy Lajos és Latabár Kálmán: hogy He.rczeg j'ercnc Utolsó tánc emeli uj darabjának főszerepét Bajor Gizi fogja alakítani. ÜáöEiy vériéinek árleszállítása: fűzve kötve Kästner: Urai háziparkai 53-— 79 — Mann Thomas: Walsungvér 30 — 59 — Murchler: A Szajnái ^meretíenje 27 — 53 — Tou'ntades: Chopin, a zongora T3 O OS 1 — .— Reeves-: Chaplin 43 — 63Schnerer: Mrika. kérdi m'ér-t? (A legujaibb gyermeknevelő köny v) 43-— 53 73 ~ Szilárd—Undi: Szép vagy diákélet. (A vidám mult einekdót-a gyűjteménye) 551.— Tompa. Mihály: Virágregék Földi Mihály: K)JáL[jás i válságból Mohácsi: Lidércke (M-adlíthné tragédiája) 33— — • — Nagy Endre: Szerelmesek kalauz? 33.—------—5». — 33 — 46 — Nagy Endre: A kabaré regénye Rédey: Kasra-yné ifjaisszony. (A magyar sdinészet hődkora) fé.bóirkötés —.— 79,— Schöpflin Aladár: Ady Szejfulina: Egy (kuruzsló élete. (Az uj orosz irodalom legszebb könyve) Mai Orosz Dekaímeron. (Válogatott novella.- gyűjtemény) Mü Japán Dekameron. (Válogatott novella gyűjtemény) Kaphatók rövid ideig az „ELLENZÉK“ KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj, Piálta Unkái. Vidéki megrendeléseket — utánvéttel as — azonnal intézünk! — 59 — — — 59 — í
