Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-12 / 130. szám
1938 juniul î2. ELLENZÉK it Óvja meg ruháit a , ÉTEL Éppen olyan szükséges és nélkülözhetetlen, akár a levegő, csak ép hogy nehezebben hozzáférhető. Azonkívül étel- nélkül mégis csak elélhetünk egy darabig, levegő nélkül pedig néhány másodperc alatt megfulladunk. A halált első esetben is ennivaló nélkül sem kerülhetjük el, de legalább nem tör reánk vadállat módjára . .. Mindenesetre az étel az életünk központja, mely körül ez az egész, rövid Ms létünk szüntelenül forog. Felkelünk és eszünk, dolgozunk, hogy megint ehessünk, pihenünk, hogy újabb munkát végezhessünk további elemózsiáért és igy megy ez tovább végtelen körforgalomban, amiig végül gyomrunk és vele együtt többi szervünk fel nem mondja a szolgálatot. Eszünk amikor születést ünnepiünk és eszünk a halotti tor alkalmával; eszünk barátaink tiszteletére és meghitt családi körben; a látogató nagy államférfit ebéddel tiszteljük meg, csakúgy, mint az idegen bankárt, pénzt remélünk tőle, hát bankettel igyekszünk megpuhi- tOm. A férfi a nőt, akit meg kíván hóditanti, vacsorázni viszi, a leányos mama paprikás csirkére invitálja a fiatalembert. Étkezés nélkül társasélctet voltaképpen el sem lehat képzelni. Ami baj van a világon, annak is legfőbb oka az étel. ‘Munkanélküliség? Nincs pénz: nincs ennivaló. Osálálykü- lönbség? Az egyiknek túlsók, másiknak A fcíEGBIZHATÓ FELSZERELÉS MINDEN ©ÉPJÁRmO SZÁM/ LtŰWlDA & Co. 3tscur«$£jí és fjóltj BBSEH SERVICE : __________ H. SSattek, üívjjov ' Militar & Losers, ssteiu tulkevés az ennivalója. Háború? Vegyük el a. másét. hogy nekünk több jusson a világ éléstárából. Ahogy ezen töprengek, hirtelen eszembe villan, hogy ml lett volna, ha az Úristen úgy teremti meg a világot, hogy a levegőben oxigénen kívül valami táp- anyag is legyen, amely elegendő volna arra, hogy minden egyéb táplálkozás kizárásával életben és jókarban tartson? Első szempillantásra azt gondolná az ember, hogy ezzel az\fán minden szociális baj és nyomorúság meg volna oldva. Mert utóvégre valóban az evés a legelsőrendübb közszükséglet, a több)l csak utána sorakozik. Elképzélem ezt a paradicsomi állapotot. Az emberek naphosszat feküdnének a fűben, vagy összetákolt viskóikban durván szőtt takarók alatt. — állati bőrök nem lennének, mert minek megölni őket, amikor tnincs húsra szükség. Semmi okuk' sem volna arra, hogy időről- időre, lifteijszabott időközökben összegyűljön a család, mert hiszen a gyomruk, az ember legősibb órája, nem korogna sem délben, sem pedig estebéd idején. A gondolatokat, a leleményes ötleteket a szükség termeli. Úgy képzelem, hogy még most is ott volnánk, ahol a barlanglakó őseink, ha a mindennapi éleinek vezényszava nem parancsolta volna ki belőlünk mindazt, amit azóta kitaláltunk. Lehet, hogy volnának házaink, sőt szövött-fonott takaróink is, de azzal aztán be is fejeztük volna a civilizáció vívmányait. Fegyverkezés, a mai értelemben, amikor népeket visznek harcba népek ellen, természetesen nem volna. Minek a harc, amikor nincs mit elvenni egymástól? A fegyver használata kizárólag a nő birtokáért volna, ez pedig igazán nem közügy. Sőt, határozottan a legegyénibb ügynek minősíthető. Két, vagy több fér- ; fii esetleg bírókra kelne egy nőért. Lehet. hogy később fordítva is megtörténne. Több nő verekedne egyetlen férfiúért. A nők — úgy képzelem — jóval ösztön- szerüen akkor is, minden fegyver nélkül ősi szokás szerint megint csak a saját körmükre és fogukra szorítkoznának. Furcsa állapot lenne ez és különös emberfajtát termelne lei. Lehet, hogy volnának művészeik, lehet, hogy még erősebb mértékben, mint most, amikor a napi kenyérgondok gyakran háttérbe szorítják az érzelmet és művészi képzeletet. De valahogyan mégis más, puhább, fér fiat Kanabb volna. Nem tudom elképzelni. hogy Ilyen nyugodt, küzdelem nélküli világban születhetett volna Michel Angelo Mózese, vagy a Sixtini kápolna kupolájának tragikus, nagyszerű alakjai. Ezeket a küzdő, kínlódó, kézzel és foggal a mindennapi létért és létbe kapaszkodó emberiség véste ki mayából, nem pedig a bűnbeesés előtti Adóm unokái. Bethlen Margit. — Tizennyolcat. A rendőrség azonban azt hiszi, legalább kétszer annyi az áldozat. — Miért ölte meg őket? Mors a levegőbe nézett, szívott egyet a szivarján, fényezett körmeit vizsgálta! s közönyösen felelte: — Zavartak. Mindig akartak valamit. Az egyik például mindig egy pohár vizet kért. Nyugalmat akartam . . . Hát megöltem. Többet nem kap vizet, mondtam neki egy napon és sört adtam neki atrzénikummal. Valamennyien terhemre voltak. Az egyik csengeted. A másik mindig bejött az irodába s felvilágosításokat kért. Vagy több ágytakarót akartak .. . Panaszkodtak a® ellátásra*. . « Egyszerűség kedvéért átküldtem őket a másvilágra... Mindezt Mors egyhangúan, unottan beszélte el. Ha közben megmelegedett a pezsgője, követelte, hogy hozzanak neki jeget. Egy kórház tébolydalosztályába szál-, li tották. Ott mintabetegként viselkedett s a téboly legkisebb jelét sem árula el. Udvarias volt, figyelmes, magaviseleté kul- tivált s az orvosok szerették. Sakkozott^ velük s a legújabb orvosi könyvekről vita t kozott. Egiy napon az ablak mellett állott ş nézett a kórház kertjébe. A betegek a napon ültek, vagy fáradtan sétáltak. — Itt szeretnék orvos lenni; — jegyez-1 te meg. — Hamarosan megszabadita-1 nám tőlük a kórházat. A ,,doktor“ előbbi müködőhelyénekápoltjai egy este örömünnepet rendeztek, hogy megünnepeljék az orvosi köpenybe^ öltözködött félelmetes háziszolga eltávo-i zását. Meghívták az ünnepségre a rendi' őrséget is, zenekar játszott, ettek-ittakj mindenki örült. Az öröm azonban csak ;1 hamar beléjük fagyott). Telefon jelentette : — Mors doktor, dacára a gondos felügyeletnek — nyomtalanul eltűnt a kórházból! Béniiitó félétem szállta meg az örömünnepet ülő otthon ápoltjait. Mindnyájan félték kínzójuk visszatérésétől. HOL VAN MORS DOKTOR? Senki se tudja, hova tűnt el Mors doktor, helyesebben Menarik Friedrich. A rendőrség azonban tudja, hogy lépéseit hirtelen és titokzatos halálesetek fogják követni. Az ideggyógyászok azon a véleményen vannak, hogy Menarik különös tébolya, megszabadítani a világot minden beteg, terhes embertől, csak nőve-, kedni fog éveinek számával. Egv hosszabb, esetleg egy évig tartható szünet állhat be rögeszméjében s az lehetővé fogja tenni számára, hogy uj, feltűnést kerülő egzisztenciát teremtsen magának. Lehet, hogy ma már hires specialista .. . Lehet, hogy ismét az elagot- tak valamelyik intézetének élén áll. ., Lehet, hogy barátságos, ápolt kinézésű lakószomszéd . . . Senki sem tudja. Ilyen átváltozások nagyon is lehetségesek Amerikában, ahol mindenki tetszése szerinti nevet vehet föl, ahol nincs rendőri bejelentési kötelezettség s ahol az orvosdoktorokat nem vetik alá semmiféle szigorú vizsgának. .. »MM¥*W***^»WWM*»*I*********** UJ STEFAN ZWEIG : MAGELLAN A nyughatatlan vérű, az ismeretlenbe hajózó örök utazó és felfedező tipust örökíti meg Magellanban az iró és háttérnek adja az egész földkerekséget. Ragyogó teljesítmény Stefan Zweig uj regénye, mely méltó uj tagja annak 3 láncnak, melyet Fouche. Marie Antoinette és Stuart Mária jelentettek az iró pályafutásában. Ára gondos kiállítású vászonkötésben, számos illusztrációval, 264 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a Xönyvujdonságok ingyenes jegyzékét. A rémület orvosa Hoí van Mors doktor? PRÁGA, junius hó. J Senki sem tudja, életben van-e még A morva Mors Friedrich doktor vagy 1 Menarik? Egy évvel ezelőtt megszökött igazi nevén Menarik Friedrich, a. bécsi j egy rendőrségi kórházból s eltűnt nyom- egyetem orvostanhallgatója, az amerikai ! talanul, mintha csak a föld nyelte voire ndő ríva tóságok Lidércnyomása. Elég a j na el. Még azt sem tudták megállapítani, nevét említeni, hogy idegesek legyenek, j milyen módon szökött meg. A medvevadász Közben pedig rohamosan közeledett az Ínség felé. Eljött a nap, mikor már a szerény panziót se tudta megfizetni. Kiköltözött onnan is és egy állásszerző-ííro- da. révén háziszolga lett egy beteggondo- zó otthonban. Pár hónappal később a newyorki állá mi hatóságok figyelmesek lettek az intézetre. Érthetetlen tömeghalálozás tört ki az otthonban. És csakis az öregek haltak meg, a fiatalok nem. Gyanús volt a dolog. Egy bizonyos Mors Friedrich var laholi eldicsekedett, hogy az otthon jó egynéhány lakóját a másvilágra küldte. Detektiveket küldtek aintézetbe. Mikor a detektív beszélni aklart az igazgatóval, egy magas termeti férfi jött elébe, orvosi köpönyegben, kezében stetoszkóppal (hallgatíócső). Mors volt, a háziszolga. Bár az otthon egész orvosi karral rendelkezett, Mors volt a döntő tekintély. Senki se tudjla', hogy jutott hozzá. Mors annyit beszélt, vagy talán hipnotizálta följebbvalóit, akik érthetetlen okból féltek tőle. . . Röviden Mors volt a főorvos és az iigazgató egy személyben. Orvosi rendeléseit alázatos készséggel hajtották végre, mintha csak az orvosi tudományok legnagyobb zsenije lett volna. Menarik Friedrich története azi 1914. évre nyúlik vissza. Mint fiatalember érkezett Newyorkba s egy luxusszállodában szállott meg. A második napon égy bőr vadászkabátol húzott föl, hosszú bőr lábszárvédőt s Övébe hosszú vadászkést tűzött. Ebben az öltözékben ült aztán a szálloda bárjában fáradhatatlanul reggeltől-eslig nap-nap után, gesztikulált, vitatkozott és sehogy sem akarta megérteni, hogy Newyorkban nem lehet medvére vadászni. Mert Ő utóvégre is azért jött Amerikába, hogy medvére vadásszék! Mindenkinek, aki hajlandó volt meghallgatni, elbeszélte, hogy egy magyar főúri családból származik. El is hitték neki. Egy napon Menarik eltűnt a szállodából!. Pénzforrásai! -láthatóan kimerültek. Egy kis olcsóbb panzióban kötött ki. Az ebéden a panzió vendégeinek vad és kalandos történeteket mesélt el. Medvét űzött Oroszországban és vaddisznót a Kárpátokban. Most Amerikában akar medvére vadászni. Családja Ausztria egyik első famíliája. Szép asszonyok arcképeit mutogatta, akik állítólag mind szerelmesek voltak belé. A félelmetes háziszolga A detektiv azonban megállapította, hogy az otthon a rémület háza lett. A bennlakók kétségbeesett levelekkel ostromolták hozzátartozóikat, hogy vegyék ki őket *aiz 'intézetből. Mindegyik csak egy kérdéssel foglalkozott: — Ki fog meghalni közülük legközelebb? Remegtek a félelmetes doktortól. Ha Mors bement valamelyik beteg szobájába, a beteg férfit rövid idővel rá holtan találták. De a gyilkosságra nem tehetett bizonyítékot szerezni. A rendőrség a gyógyszertárakban hi- dakozódotit s kinyomoz taf Moxs doktor szállítóját. — Európai ember, — adta meg a felvilágosítást a gyógyszerész —, gondosan ápolja szakáll át s parfümöt vásárod és párnádét. — Mást nem? — De nigen. Arzenikumot és kloroformot. Átkutatták Mors doktor szobáját s „Zavartak... Unatkozó arckifejezéssel kezdett beszélni, mintha az egész dologhoz köze se vólna; nyugalmat akartam — Ezek az öregek? őket... — Hányat? annyi mérget találtak, amennyi! elegendő tett volna az otthon valamennyi ápoltjá' nak meggyilkolására. Ez még mindig nem bizonyította, hogy csakugyan ő a titokzatos gyilkos. Az állami haltóságok mégis elrendelték letartóztatását. Kábell- kérdés Bécsibe és Budapestre s kiderült, hogy Mors igazi neve Menarik, semmiféle főúri családból nem származik, nem orvos, hanem a negyedik szemeszteren meigjbukott orvostanhallgató. A gyilkosságokat aztán nem is kellett bebizonyítani, mert Menarik vallott. De feltételeket szabott. — Addig nem beszélek, míg nem kapok szivart! Hoztak neki egy szivart. Menarik megvetően lökte visşza: — Az Astor-szálloda dohánykereskedésének 50 centes szivarját szoktam szívni! Megkapta s hozzá féltncat szivart az Astor-szállodából. . . it 9 • o Nos, megöltem
