Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-01 / 123. szám
BLtBNZfiK L I 9 3 fi I ii n I u a /. ÜT LAPJA Szerkesztik: i>r. VERESS ENDRE és A1ÁTRAI JÁNOS. Aradon becsületszóra fogadták meg a pékek a maximális árak betartását ARAD, május 31. Az aradi pékek gyűlést tartottak, amelyen foglalkoztak a pékiparban előállott helyzettel, valamint a maximális árak kérdésével. Aradon ugyanis az a helyzet, hogy az utóbbi években a pékek száma feltűnő módon megszaporodott. Mig három esztendővel ezelőtt mindössze 40 önálló pékmester működött, jelenleg száztizén dolgoznak. Ennek a nagyarányú szaporulatnak a következménye az, hogy a sütőiparosok között ádáz konkurrencia vette kezdetét, amely odáig vezetett, hogy az aradi pékek ma a maximális árakat sem tartják be és azon alul árusítanak. A gyűlésen kimondották, hogy minden egyes pék becsületszavával fogadja a maximális árak betartását. A kenyeret a következő maximális áron árusítják: négyes lisztből készült: 9 lej, viszonteladóknak 8.50, ötös lisztből: S.50 lej, viszonteladóknak 8 lej, hatos lisztből 7.50, viszont eladóknak 7 lej. 130 ezer icfcs adóalappal mm hotelesek rendszeres üzleti könpef vezetni o kisiparosok es kiskereskedők CLUJ, május 31. A pénzügyminiszter nagyjelentőségű rendeletet küldött szét a pénzügyigazgatóságokhoz, melynek értelmében most végleg tisztázza az üzleti könyvek vezetésének ügyét. A rendelet értelmében mindazok a kisiparosok és kiskereskedők, akiknek adóalapja nem haladja meg a 150 ezer lejt, nem kötelesek rendszeres üzleti könyveket vezetni. A rendelet azért nagyfontosságu, mert eddig csupán azok a kisiparosok és kiskereskedők voltak mentesítve a rendszeres üzleti könyvvezetés alól, akiknek adóalapja 75 ezer lej volt. Pénzügyi közegek véleménye szerint a 200 és 100 lejcs illetékek befizetése után, melynek határidejét, amint azt már megírtuk, junius hó 15-ig halasztották el, a kisiparosoknál: és kiskereskedőknek az általányösszegek lefizetése után 150 ezer lej adóalapig nem kötelesek könyveikbe semmit sem bevezetni. Renclslettör vénnyel a munkafelügyelőségekps bízták a képesítési okiratok kiosztását BUCUREŞTI, május 31. A munkaügyi minisztérium elhatározta, hogy a képesítési okiratok kiadását meggyorsítja. Ezért törvénytervezetet készített, mely szerint a képesítési okiratok kiszolgáltatását a munkakamarák hatásköréből kiveszi és azt a munkaügyi felügyelőségekre ruházza át. A törvénytervezet elkészült és azt rövidesen annak megszavazása után az ország összes munkaügyi felügyelőségeihez megküldik. A munkafelügyelőségek a rendelet alapján a képesítési okiratok kiosztását gyors ütemben fogják lebonyolítani. Satfumare 1937—1938. évi huslogyaszáása SATUM ARE, május 31. A satumarei vágóhíd igazgatóságának kimutatása szerint az 1937—38. évi forgalma a következő adatokat mutatja: Levágtak összesen 17326 drb. állatot. Ezek közül: 58 bika, 703 ökör, 1851 tehén, 128 tulok, 399 üsző. 28 bivaly, 29 bivalytehén, 3728 borjú, 1553 üszőborju, 392 juh, 6 kecske, 19 bivalyborju, 34 bárány és 3 gida volt. A vágóhid igazgatósága a vágatási taxákból összesen egymillió 417 ezer lejt vett be. Az építőipai* helyzete CLUJ, május 31. Május végét járjuk s igy az építkezésekhez fűzött remények, amelyek még egy kissé kecsegtették vállalkozóinkat, teljesen szétfoszlottak, mert semmi néven nevezendő komoly épitkezés nem vette kezdetiét. Clujon, ahol más években ilyenkor garmadára épültek az állami és magánépületek, villák és paloták, ma mindössze három számottevőbb munka folyik. Természetesen ez a nagymérvű építkezési hiány a szakmában óriási munkanélküliséget idéz elő, de ezzel karöltve a rokon szakmákban is hasonló a helyzet, mert ha nincs épitkezés, akkor legalább tiz-ti- zenöt rokonszakma is érzi hatását. Az építkezések hiányát az idézi elő, hogy az állam nem épittet, pedig lenne mit, a magánosok pedig halogatják terveiket és igy az építkezések elmaradnak. Az építkezések elmaradását nagyon megérzik az anyagbeszerző raktárak tulajdonosai- is, ahol minimumra apadt a kereslet. Máskülönben az építőipari helyzet egész Transzilvánia területén ugyanaz, mint Clujon, sehol semmi megmozdulás nem észlelhető.-------- ———— ■<■! -----A tanoncüzerződések megkötését rendeletileg szabályozta a munkaügyi minisztérium. Ez a rendelet mentesíti az inast- szegődtető iparos mestert és a tanoncot az igazoló iratok benyújtásától. Eddig születési, iskolai, állampolgársági és erkölcsi bizonyotvánvokat kellett beszolgáltatni. Ezután elég ezeknek az okmányoknak a munkakama^ánál való puszta felmutatása. A kamara csak feljegtrzi a bizonyitvanyok számát és keltét s ezt a kimutatást mellékeli a tanonc aktáihoz. Ez az intézkedés mentesíti a mestert és tanoncot a másolati és béiyegdiiaktói. CLUJ, május 31. A földművelésügyi minisztérium most hozta nyilvánosságra a Románia állatállományára vonatkozó 1935. évi adatokat. A számcsoportositások szerint az országban 2.162.660 ló, 4.325.903 marha, 192.730 bivaly, 11.828.165 juh, 409.336 kecske, 2.969.403 sertés, 969 öszvér, 13.619 szamár, 51.387.000 tyuk, 5.549.500 liba, 7.396.100 ruca, 2.163.600 pulyka, 774.400 gyöngytyuk, 6.625.100 darab galamb volt 1935-ben. A kimutatás ezen- kivül a méhállományra vonatkozó adatokat is felsorolja. Az állatállomány te nyésztés utján elért bruttó hozama a következőképen alakult: a marhaállomány hozama 12.912 millió lej volt, a lóállomány hozama 4.750 millió lejt képviselt, a juhoknál és kecskéknél ez az összeg 3.948 milliót, a sertéseknél 3.952 milliót, a szárnyasoknál pedig 3.247 millió lejt tett ki. A méheknél a hozamot 462 millióra becsülik, összesen tehát az állatállomány évi hozama 29.226.000.000 lejre tehető, ami azt jelenti, hogy a bruttó jövedelem egy év alatt eléri a befektetett összeget. Az évi össz-tejhozam — tehenektől, bivalyoktól, kecskéktől — 3.260 millió liter, a tízmillió juh pedig 100 millió kiló -uhturót adott. Tejet nem exportálunk és nem importálunk, a termelt mennyiség egyharmada a fiatal állatok táplálására szolgál, egyharmadát mint friss tejet fogyasztja el az ország lakossága, egyharmad pedig vaj formájában kerül piacra. A nyilvános vágóhidakról 81 millió kiló sertéshús, 115 millió kiló marhahús, 19 millió kiló borjúhús, 8 millió kiló bárány- és kecskehus, ami az egyéb húsokkal együtt összesen 230 millió kiló húst tesz ki. Magánházakban összesen 192.414.000 kiló húst vágtak, amihez összesen 230 millió kiló húst tesz ki; ma- gánházak-halászati szolgálat 24.579.000 kiló hal-hust hozott forgalomba. A belföldi fogyasztás húsban a következő volt: 210.476.394 kiló sertéshús, 142.333.727 kiló iszarvasmarhahus, 67.116.589 kiló juh-hus, 56.757.462 kiló szárnyashus, 24.579.000 kiló hal, összesen 501.263.172 kiló hús. * I * I Érdekes statisztikai adatok a genfi munkaügyi hivatal évi jelentéséből GENF, május 31. A Népszövetség keretén belül működő Munkaügyi Hivatal közelebbről egy évkönyvet ad ki, melyből néhány érdekes statisztikai adatot közlünk: A genfi táblázat első része azonnal meglepetésként halt, mert azt mutatja, hogy milyen óriási a nők része a társadalomban. A világon körülbelül 800 millió emberből áll a dolgozók tábora. Ebből 500 millió a férfi és 300 millió a nő. A legtöbb dolgozó nő Indiában van, ahol több mint 47 millió asszony íiz valamely mesterséget, mig az európai államok közül Németországban van a legtöbb dolgozó nő — több, mint 20 millió dolgozó férfira itt több, mint 1 r millió dolgozó nő jut. A női munka a világ minden országa köziül a legcsekélyebb Palesztinában, ahol 250.000 dolgozó férfira alig 30.000 dolgozó nő jut. Ami a munkanélküliséget illeti, úgy Genf ez alkalommal ezt a kérdést arról az oldaláról fogta meg, hogy milyen mértékben esett vagy növekedett — nem a munkanélküliek száma, hanem azoknak a j száma, akik munkában állanak. Ezek sze- i rint, mindig a prosperitás utolsó évét, f 1929-et véve alapul, Magyarország elérte Í ennek az évnek a nívóját: ma éppen any- nyian állanak munkában, mint 1929-ben. Ezzel a számmal csak Anglia, Dánia, EszI tonia, Finnország, Lettország, Norvégia i és Jugoszlávia vetekedhetnek, mig minden más országban a munkában állók száma lényegesen az 1929-iki nivó alatt marad. A legnagyobb érdekességre tarthat igényt Genfnek az a vizsgálata, hogy hogyan alakult az egyes ember megélhetése és hogy mikép alakult, éppen ezzel kapcsolatban, a detailárak nívója a világon. Ezek szerint Észtország a világ legolcsóbb országa. Ezután jön Jugoszlávia, mig Magyarország a harmadik helyről az utolsó két év folyamán visszaesett. Még mindig, nemzetközi viszonylatban, „olcsó“ ország azonban Magyarország — 1929-cel összehasonlítva az élet 13 százalékkal olcsób- í bodott. Egyáltalán azoknak az országok- f nak a száma, ahol a detailárak drágultak, Î igen kicsi, ezek mindössze a következők: Spanyolország, Kína, Görögország, Dánia és Japán. A részleteket véve pedig arra a megállapításra jut a nemzetközi munkahivatal, hogy a legjobban az élelmiszerárak estek. A fűtés 2 százalékkal lett olcsóbb, az öltözködés 11 százalékkal. A jelentés megjegyzi, hogy ezzel nem ál! arányban az a tény, hogy csupán a házbérek tartották meg pontosan az 1929. év nívóját. Az élelmiszerárak az egész világon átlag 25 százalékkal csökkentek, egyedül Brazilia, ahol 84 százalékkal estek az élelmiszerárak. A fűtés költségei majd mindenütt emelkedtek, a házbérek átlag tiz százalékkal estek. A legnagyobb drágulás minden téren Chilében tapasztalható. Szorosan a detailárak kérdéséhez tartozik persze a bérek nivója. Itt az utóbbi években alig volt változás. A legszimpto- nikusabbnak Genf a napszámosok munkabérét tekinti. A napszámos átlag napibére Svájcban a legnagyobb: 1.2 frank naponta. Ezután következnek Hollandia, Franciaország és Anglia. A munka kérdésével kapcsolatban Genf kitér a „munkakonfliktusok“-ra, vagyis a sztrájkokra is. Itt arra az érdekes meg- állapitásra jutnak a szakértők, hogy az utolsó évben több, mint 55 millió munkanap veszett el a világon sztrájkok révén. Ez tízmillió munkanappal több, mint az előző év folyamán. A legtöbb munkanap — majd 15 millió — Francia- országban veszett el, majd 14 millió Angliában i r millió Spanyolországban. sídvös klMvüs, amil Ciul 1$ Követhet CLUJ, május 31. Az aradi kereskedelmi és iparkamara felhivást intézett tagjaihoz, hogy utasítsanak vissza minden olyan gyűjtésben való részvételt, amely a kamara ajánlása nélkül, ismeretlen vagy távolálló célok érdekében történik. „Ne érezzék magukat kötelezve — mondja a kamara felhívása — állami tisztviselő ajánlásával, vagy közbenjárásával támogatott hírlapok, folyóiratok előfizetésére, könyvek, színházi, hangversenyje" gyek, stb. megvételére.“ Ha bárki is n}romást kívánna gyakorolni rájuk céljaik elérése érdekében, úgy azonnal tegyenek jelentést a kamaránál, mert az felajánlja védelmét tagjainak mindazok ellen, akik vissza akarnak élni az ő áldozatkészségükkel, vagy jóhiszeműségükkel. Clujon is éppen eléggé ki vannak téve iparosaink és kereskedőink a fentemlitett mindennapi kéregetéseknek, nemlétező és soha meg nem jelenő almanachok, könyvek, albumok álszerkesztőinek provokáló és fenyegetőző fellépéseinek, kik ezreket nyúznak ki iparosaink és kereskedőink zsebéből, :\ tisztességes célok érdekében hozandó áldozatkészség kárára. Mindenesetre az aradi kamara felhívása és annak alkalmazása városunkban is szükséges és hasznos volna. Gyakorié orvosoknak nélkülözhetetlen. Most jelent me§ Dr. Müller Vilmos: KüniKöl dlagnsszflha (Orvosi kórisme) 2 kötet, 1000 oldal, rengeteg fénylemez- papiron nyomott ábra Ára 1000 lei. Kapható az Ellenzék k&nyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvétté' is azonnal szállítjuk. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a 1 *.T ■ választékosabb kivitelig i_\goL\;.o az Ellenzék kÜnyvosztaiyaoao Piaţa Unirii.
