Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-08 / 127. szám

JSRJI 3 Szer kész tő és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon: ii—09. Nyomda: Str. I. G Duó* No. 8. Fiókkiadó h ivat al ég könyvoszrály: P. Uniri: 9. Telefon 11-99 LIX ÉVFOLYAM, 127. S Z A M. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROSS LÁSZLÓ SZERDA Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Előfizetési árok: havonta 70 lej., negyedévre 210 lej. félévre 420 lej, évente 840 lej. Magyar- országra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 P. »«*•• BHWWMBBMPCTB8B8W8—S83—BWWW C I. U.i, 193 8 JUNIUS 8. f|rfin.i»ia«.1«n-i.•ra.nMDg,»Friam| A király hazatérésének és ir únf ogpdásdnak S-ik év­fordulóján ünnepi; hetet ül az ország, hogy fölidézze a nyolc esztendő előtt történt nagy történelmi furdalni varázsát es összefoglalja egy rendkívül gyümölcsöző korszak hatal­mas eredményeit. Nyolc év elolt ország súlyos válságban vergődött. A régcnstonács belső ereje felbomlott, a mezőgazdaságot szinte megsemmisítő gazdasági válság tom­bolt és a pártpolitikai ellentétek veszélyesen kiéleződtek. Mindenki hívta és várta termé­szetes és jogszerű uralkodóját, aki a nemzeti szívdobogást megértve, vissza i)s tért és erő­teljes kézzel ragadta nieg az uralkodást. Az első idők legnagyobb szabású ténye volt a konverzió végrehajtása, majd a lassú kisza­badulás a gazdasági válság fojtogató karmai­ból, amellyel karöltve járt a kényszerült 'autánchia és a korlátozott pénzügyi forgalom kiépítése, amelyet talán nálunk oldottak meg a legkedvezőbben, őfelsége közvetlen miivé volt, hogy Románia a kirántani síkján és a nagy nyugati hűlpoHlikábán eyifne magasabb fo.kv'a lépett. A király sorba meglátogatta a szomszédos országok államfőit, sőt a nyuga­tot és látta vendégül magánál, agy hogy Ke- let-Középeurúpa külpolitikai irányítás,r átke­rült hozzánk A nn-sWni esztendővé1 zárult be a nagy rendbehozatal végrehajtóm ér. a nagy újraépítésnek a bevezetése. De már eb­ben az első korszakban nyüvánvMó lett, hogy a király a mager Ifjúságának, elejének, kezdeményező képességének, fegyelmi vágyá­nak és történeti felelősségének tudatában fő­leg két uj és hat a'más pdlérre akarja felépí­teni nagy müvét: az ifjúságra és o falusi tö­megekre. Érthető volt, hegy a: uj testi, lelki és szellemi nevelés elvei egyre erősbodtek és a falu érdeke mindinkább uralkodóvá lett. Az ifjúság és falu éné kének az össze kapcso­lása jelentette a testi munlia megbecsülésé­neik az előrev'nelct, de viszont a: ifjúságból a faluba árasztandó művelődés fokozottabb érdekét is. De jelentette csakhamar a város és falu koalícióját is. A most folyó esztendővel hatalmai lépés történt előre a megkezdett utón. Köziudatává vált, hogy az ‘dőlr'ob.ó és erőket romboló politikai harcokat, amennyire csak lehet, ki kelf küszöbölni s a pár. élet nélküliségben a zavartalan munkát biztositó nyugalmat, ren­det és fegyelmei létrehozni, A gigantikus munkának és a történeti felelősségnél: teljes átvétele történt -az ifjú p« tetterős Uralkodó részéről és mindenre kiterjedő személyes és közvetlen urUau rendszere uj alkotmányt adott a: országnak, amely a termelő osztá­lyok népképviselőiét fogja kifejleszteni és egészen aj jogpolitikai fis erkölcsi szellemet, uj termelési és uj gazdasági rendszert fog felépíteni, cme'ynek jelszava a szorgalom és tisztaság. De nemcsak a középpontban ha nem a sugarak mentén és a sugarak végén is messzemenő ellenőrzés és rászorít ás ke:- dó dóit. Az Uralkodó mint valóságos népki­rály, a Harun al Rasidok, meg a Korvin Má­tyások példáján, megkezdte váratlan körút- fait, amelyeknek során megvizsgált mindent: a közigazgatást aprólékos mivoltáig, ciz uta­kat, a középú'eteket, az iskolákat, a Laszár- nyákctt. Ahol például tűzvész sajtolt le mint Dlostiban, maga kezdeményezte a boldogító újraépítés munkálatait. Természetesen a nemzet- és népnevei és, <-mehj lépésről-iépés- re indult nyolc evvel ezelőtt, m=g feleseb­ben folytatódik most. Maga királyunk adta ki .a szájról-szájra szálló szállóigét: az ifjú­ság s:i\vja magába fa'mik lelkét s vigye oda városi szellemtől átitatott képességeit ame­lyek mindent szebbé, rendezettebbé, eredmé- nyesebblé, erkölcsösebbé fejleszthetnek. Kül­sőleg is megnyilatkozik a közvetlen ifjúság szerepe, mégpedig o nagyarányú oiszágör- intézményben. amelyet az Uralkodó maga vezet é>s annyi-a kdei jesztett. hogy c hasonló külföldi Intézményekét felülmúló alkotássá változott át. Anvkor ma állandóan bukdácsol az emberiség 7 béke és a háború lehetőségei között, bámu'atos eréllyel folyik -j ffiíegij- verkezés, amelynek céljaira pénzügyi erőssé­günk világraszóló bizonyítékául a beUű p£hi­«felsige beszedd a restauráció* hd megnyitásán Valle olasz légügyi miniszter Vidor Emanuel király és császár nevében az olasz repülés tiszteletbeli pilóta-jelvényét nyújtotta át Károly királynak. « Ünnepségek a baneasai repülőtéren és a Fundaţia Culturala Regale diszülésén BUCUREŞTI, június 7. Hétfőn a baneasai repülőtéren, ahol II. Károly király iaz országba való vissza- jövetelekor leszállóit, megkezdődtek a restaurációs ünnepségek. Azonban nem­csak ott volt ünnepség, hanem az egész ország népe ünnepli Őfelsége II. Károly király trónralépésének nyolcad-ik évfor­dulóját és a templomosán mindenütt hálaadó istentiszteleteket tartanak annak örömére, hogy Őfelsége munkaerejét és szivének minden szeretetéb az ország né­pének szolgálatába állítja. A restaurációs hét Románia számára nemcsak Őfelsége visszatértének az évfordulóját jelenti, hanem megünneplését annak a korszak- alkotó munkának is, amely az uralkodó nevéhez fűződik. így junius 6-ikával az ország népe a restaurációs hét megkez­désén kívül a repülésnapját, az ország­örök napját és a munkanapját is ünne­pelte. ÜieEsege €s Miiial naguvajda a baneasai ünnepségekén Ismeretes, hogy Őfelsége, II. Károly király, Mihai nagyvajda trónörökös tár­saságában minden esztendőben eltölt né­hány órát a repülőtisztek közölt, akik­kel együtt is ebédel1. A junius ö-i ünnep­ségnek most még különösebb jelentősé­get adott az a körülmény, hogy a banea­sai ünnepségeken résztvelt a romániai lá­togatáson levő Valle tábornok olasz lég­ügyi miniszter. Őfelsége és kisérete dél­előtt tiz óra 45 perckor érkezett a repü­lőtérre, ahol egetverő üdvrivalgással fogadta a re­pülőtér legénysége és tisztikara, vala­mint hz olasz repülőmisszió Valle tá­bornok légügyi miniszterrel az élén. Jelen voltak a volt repülőtisztek is, akik a világháborúban résztvettek, Paul Teo- dorescu tábornok légügyi és tengerészeti miniszter vezetése alatt. Ciopron püspök istentiszteletet celebrált, őfelsége kitün­tette a „Virtuea Aeronautica“-renddel az olasz légügyi misszió tagjait M olasz légügyi miniszter az olasz hadsereg pilőfa-feivényei nyújtotta ál az Uralkodónak Valle tábornok, olasz légügyi minisz­ter, az olasz király és Etiopia császára ne­vében átnyújtotta Őfelségének az olasz repülés tiszteletbeli pilótajelvényét, majd az uralkodó fogadta a diszfelvonulást, amelynek élén Mihai nagy vajda, Teodo- resGu légügyi miniszter, Valié tábornok, olasz légügyi miniszter és az olasz légügyi misszió haladt. Őfelsége délben eltávozott a repülőtér­ről, hogy résztvegyen a „Luna Bucureşti­lor“ keretében megnyíló munkakiállitá- son. Ezután Őfelsége visszatért a repülő­térre, ahol részt vett a repülőtisztek ha­gyományos junius 6-iki ebédjén, amelyet az egyik hangárban tartottak meg. Az ebéden részt vettek a „Virtutatea Aero­nautica“ rend lovagjai, valamint az olasz légügyi misszió tagjai, akik Őfelsége sze­mélyes ’ vendégei voltak és Mihai nagy­vajda. Az ebédnél őfelsége beszédet tartott A repülőgép hangárában megtartott diszebéden Bibescu Valentin herceg, a nem­zetközi repülőszövetség elnöke, beszedet tartott és emlékeztetett 8 évvel ezelőtt történtekre, mikor az ifjú és tetterős ural­kodó leszállott a kék égből a baneasai re­pülőtéren és betöltötte ■ aZt a történelmi szerepet, amit a románok várakozásában és reménységében reá várt. Őfelsége a következőképen válaszolt: — Kedves bajtársaim, az a hagyomány, amelynek következtében ma összetalál­koztunk, nem szabad banálissá váljon. Ennek a hagyománynak lélekemelővé kell válnia az összes repülőim számára. Ismert tény, hogy a repülők, akik a Virtutea Ae­ronautica keresztjét viselik, szolgálatuk­ban az országnak és a trónnak parancsait Teljesitik. A repülés a hadseregnek egy olyan tényezője, amely állandóan mozgó­sítva van és amely a háborúban a legne­piac szinte ou ázsütésre. több mint kétmilli­árd nyi hitek bocsátott rendelkezésre pár nap előtt. Ebben o súlyos időben jó! állja helyét külpolitikánk, amely egyre kedvezőbb lég­kört készk elő a szomszédok gazdasági és politikai összefog is<irc itt a DunáméBencék­ben. A lege stay utol só napok örvendetes ese­ménye, hogy egyre több szó esik épp 0, mos­tani viszonyok közeit ierdithetetlenül állam- hűnek bizonyul: nemzetiségek ügyéről ,s a kormány kebelében fölállított' föl.ornvínybiz- tetsság. valamint n hivatalos sajtó közlemé­nyeiből nyilvánvaló, hogy ezen a téren is a legjobb lehetőségek megkeresése és életbelép­tetése,; kezdődik meg, ^ ■ ■ A nyolcadik évforduló napján a visszaté­rés és trónfogh'ás idején támadt érzelmek és- gondolatok fölfokozása forr hü V szerető alattvalók szilében nemzetiségi, vallási' s osz- tálykidönbségek nélkül, ami annak r. bizo- nyvttéka, hogy nemcsak a: Uralkodó egyéni­sége és személyisége, hanem a megkezdett és napról-napra jog látó dó munka is egyaránt a népkirály és a nép egységét és zavartalan korespondenciájt'd hozta létre. Ilyen ünne­pélyes alkatúmkor csap férfias magatartás van helyén, amely szilárdul bírja képviselni köszönetét és háláját, amely reményteljesen birja kifejezni hitéi és bizalmát jövendő eredménuek irántit- - ' . hezebb feladatokat teljesiti az ismeretlen ellenség előtt. Még 2kkor is, ha nem lát­nám ebben a fegyvernemben az ország fejlődését és nemzetvédelmi parancsoló szükségességét, akkor is mindig szeretettel verne értetek szivem. Ez az ünnepség, amely nyolc év óta évenként megismét­lődik, nem más, mint folytatása annak a szerelmemnek, amelyet közel 20 éve ér­zek a repülőink iránit1. Az a lelkesedés, amely bennem, mint fiatal hadnagyban vek, amikor eljöttem megnézni első re­pülőink felszállását — ezek közül most is többen körünkben vannak — most is bennem él és éppen annyi szeretettel és lelkesedéssel viseltetek a mostani repülők iránit1, akik minden pillanatban készek megtenni kötelességüket a hazáért és a trónért. Ezzel a gondolattal eltelve és szeretettel — hiszen ebben a fiatal fegy­vernemben nem lehet más, mint fiatal lé­lek — emelem poharamat a Virtutea Ae­ronautica rend lovagjaira, valamint a ro­mán aviatika fejlődésére és haladására. Sokáig éljenek! A jelenlevők hosszasan éljenezték az uralkodót. Őfelsége beszéde a falumunka-kiálli­táson A Fundaţilor Culturale Regele műkö­désének ötödik évfordulójára megnyitot­ták ennek az intézménynek a falumunká­ra vonatkozó kiállítását Őfelsége jelenlé­tében. Gusti egyetemi tanár, az intéz­mény vezérigazgatója, megnyitó beszédé­ben rámutatott arra, hogy ezt az intéz­ményt Őfelsége II. Károly király terem­tette meg, diákcsoportokat szervezve, hogy társadalomtudományi alapon vizs­gálhassák meg a román falvak életét. Őfelsége a következő beszédet mon­dotta a megnyitó ünnepségen: — Nap-nap után nagy örömmel látom alapítványom munkájának haladását és a, diákosztagok falumunkájának hatását. Abból a tiszta gondolatból indultam ki, hogy segítenünk kell a falvak népén, anél­kül, hogy nagy igényeket elégítenénk ki. Megállapítom, hogy ez a munka orszá­gunk fejlődésének egyik legfontosabb kér­désévé vált. Ennek a munkának normális eredményei tanulságul szolgálhatnak a la­kosság nagy részének. Mi nem indultunk cl munkánkra meggondolatlan eszmékkel. Mi nem jöttünk a falvakba mint tanítók, hogy kis gyermekekek tanítsunk, mi azért jöttünk, hogy magunk tanuljunk a tanul­ságokból és azok, akik diákkülönitmé- nyeinkben közreműködtek, az ország né­pének valódi tanítóivá váltak. Ezen mun­kának ez az alapja és erkölcsön nyugszik. Akik megértették a tanulni vágyó fiatal­ság szavát és akik szeretettel fognak eh­hez a munkához, azok nem azon fiatalok közül valók voltak, akik másokat akarnak tanítani, hanem azok a fiatalok, kik a (Folytatás a nyolcadik oldalon.).

Next

/
Thumbnails
Contents