Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-05 / 126. szám

r 8 ellenzők 1 93 fi I u ni un 5. A légy az egészség veszedelme Irta* PAPP 8ÍÁÜ0LY ontamologus A7 ember figyelme a mindennapi ese­mények felett gondtalanul elröppen és ami közvetlenül közeliinkben van. amit mindennap látunk, kellemes vagy kelle­metlen jelenlétét tapasztaljuk, úgyszólván nem ismerjük. Ki nem ismeri? Gondolom, hogy olva­sóim közül senki sem nyújtja ujját, min­denki abban a hitben ringatja magát, hogy ismeri. Pedig nem, nogv mennyire nem, azt meg fogjuk látni. Ezen rövid pár perc alatt fussunk vé­gig a légy biológiáján, vizsgájuk. Általában a légy, szükebb értelemben a házi légy, majdnem minden rothadó szer­ves anyagban megél. T egszivesebben a ló- trágyában tartózkodik. A házi légy azon­ban csak nagyon kis százalékban tenyé­szik tömegesen er’edő növényi hulladék­ban, ott inkább az istálló-légy található. Máshol keli a házi légy otthonát keres­ni. Megfigyelések bizonyítják hogy a há­zi légy inkább szemétdombokon, hová trágyát is hordanak, szeret tartózkodik. Továbbá hamugödrökben. Vizsgálva eze­ket a helyeket, már megtalálhatjuk a pe­tét, a nyüvet vagy magát a legyet Na­gyon gyakran tapasztalhatjuk azt. hogy egy közönséges szemétdomb épp úgy meg van fertőzve, mint akár egy istái! 5 trá­gyadombja. A légy nem válogatós táplá­lék, lak-, kölrőhely dolgában. Legkedve­sebb számára a szemétdomb, de kellő ned­vesség és megfelelő hőfok mellet: papi­rossal, szövött áruval, például gyapjú vagy gyapotruhával, valamint zsskvá- szonnal is be-rt. A nőstény légy lerakja petéit az alom­ba. A pete könnyen felismerhető, kicsi, fénye®, fehér és hosszúkás tojásdadalaku. Hossza kb. egy milliméter, de néha lehet kisebb is. Az anyalégy szépen, pontosan csomóba rakia ezeket. Ha mikroszkópon alaposan vizsgálás alá vesszük a p .teker, olyanoknak látszanak, mintha az egész felület 6 szögii szemekből álló hálóval volna bevonva, amely hasonló a szövet­tanban jártasak előtt ismert hámréteghez. Egy-egy nőstény életében kb. 6oo petét rak, melyből egy-egy csomóba i2o—150 darab esik. A petéből a lerakás után számított 8 óra múlva kikel a nyű. Kezdetben gyenge, gömbölyded, végétől kezdve a fejnek he­gyes vége felé vékonyodó esetlen teremtés. Szinte fényes fehér, másfél vagy ké: mm. hosszú. Kikelés után, úgyszólván rövid percek alatt hu* * elen elevenedik, mozog­ni, vickándozni kezd és abba az mvagba fúródik, amelyben a petéből kikelt. A nyü három vedlésen esik át. A har­madik vedléskor már sárgás szinü. A nagyságuk sem egyenlő, aszerint változik, hogy milyen a környezet, élelem, talaj, hőmérséklet stb. Ez a magyarázata annak, hogy a rovarok, köztük a1 légy is, miért nem egyforma nagyságúak. A lármák ugyanolyan mozgékonyak. Ha lakhelyü­ket szétduliuk, szempillantás alatt tűnnek el, hogy tovább zavartalanul lakrnároz- hassanak. A légy fejlődésének következő szakasza a bábbá alakulás. A kifc’1 Yiött nyü kiüríti béícsatornáját, teste a bőrtől elválik és azon belül összezsugorodik. Ekkor már majdnem hengeres a teste. Szine mindinkább sárgul, majd vörhe- nyessé válik, hogy aztán gesztenyebarna lehessen. Ekkor már két milliméter az át­lagos hosszt. Most már gyorsan, átlag 30 nap alatt alakul át bábbá ugyannyira, hogy már a kifejlődött légy főbb tagjait is szépen láthatmk Ez a formálódás ren­des körűimé ivek között 5 napig tart, de néha valami — meleg, v iz stb. hiánya miatt — Ti, sőt 28 napra is eltulódiia- tik. Ilyen körülmények közt ,érik:' meg a báb, melyből átlag a huszadik napra k.= kel a légy. Káprázatos szaporodás Ha figyelembe vesszük, hogy egy nős­tény légy adag 600 petét, de egyszerre i20=at rak — vegyük a kisebb számot - — egy nemzedék időtartamát tíz hónaora téve, ez idő alatt 5,598.720.000.000 légy kel ki, melynek fele nőstény. Ezt a mennyiséget elképzelni valóban jó fantázia kell. Ez eddig csak arra alkal­mas, hogy leménytelenné tegyen ben­nünket, mikor az irtás gondolatával fog­lalkozunk vagy saiokba akarunk szoríta­ni egy olyan teremtést, amelynek a sza­porodására számtalan lehetőség van Jus­son azonban eszünkbe, hogy a fenti eset­ben, amely természetesen számítás ered­ménye, valamennyi ivadék életben marad, holott a természetben a legyet a halálnak sok lehetősége környékezi. Meg ke'l más­részt említem, hogy a felhozott táblázat­ban minden egyes nőstény csak 120 petét tojt, tehát csak egy csomót rakott pedig a valóságban 4 lyen csomót is rakhat. A vázolt lehetőleg:k megfontolása, a termé­szetes korlátozás eshetősége mellet: is, a legyek ellen való szigorúbb eljárásra kell hogy törekedjünk még akkor is, ha nem vagyunk tekintenél e veszedelmes terem­tések betegs'gterjesztő természetére. — Mennyire inkább szükséges, hogy a kö­zönség is a maga részéről támogassa a ter­mészetet olyan veszedelmes korlátozásá­ban, amelyről most már azt is tudjuk, hogy az emberiséget fenyegeti. Miben é.ll a légyfertőzés? Miben áll a légy fertőzése? Ez a követ­kező kérdés. Tudjuk azt, hegy a légy a szó legáltiiá- nosabb értelmében, mindenütt fellelhető. Különböző helyeken veszi fel táplálékát, amely folyékony, vagy kevésbé folyé­kony anyagból állhat. Lévén maga a táp­láléka is már reánk nézve fertőző, mér­gező hatással, egyrésze, a baktériumok, a légy bélszervén minden átalakulás nélkül mennek át és mint a légypiszok egyik tartozéka, folt alakban egy csőm óban ürülék alakjábin tárgyainkra — függöny, lámpatartó, tányér, kanál, kenyér, cukor stb. kerül Számos megfigyelés igazolja, hogy át­lagban 100 dnr-nyi területen tooo — 10.000 darab légypiszkot lehet számlálni. Azokban a háztartásokban, amelyeknél azt szokták mondani, hogy rendben van­nak, átlagban ioo dm1 területen 1—50 légypiszkot lehet találni. Elmosódott, neutrális szint festett tárgyakon, amelye­ket nem festenek gyakran, a. légypiszok milliószámra főidül elő. A fali tapétán, gyertya és lámpatartókon, mennyezeten, az ablakredőkcr, a szám csaknem a meg- számlálhatás halálán kívül esik. I*zek a piszkok, mdyek mindenütt fellelhetők, gazdag bakiér:ur.)tartalmtiknál fogva fer­tőzők. Egy légynek, amely moslékos dé­zsából táplá’kozott, egyetlen piszkában 6,600.000 baktérium van. Már ugvaneb- bői a csooorcból 20 légy egyszerre 123 millió baktériumot telepit. A légy a tífusz egyik főterjesztője, me­lyet ürüléke tiiőán is nagy százalékban terjeszthet. A baktérium, a légy számára megemészthetetlen anyag, eredeti rormá- jában keresztül megy tajta. Az ürülék fertőz és így fertőzhet tífusz vagy mis betegség baktériumával is. Nemcsak ürü­lékével, hanem szájszervei, végtagjai stb. által is fertőz a légy. Milyen főbb betegségeket terjeszt a légy? Kolerát, vérhast, a gyermekeknél hasmenést, arm : néha ,nyári bet tg .ég”- nek neveznek, az enteritíst, vagy bTgvul- ladást, gümőkórt, lépfenét, framöőziát, szemgyulladás»:, ciiftériát, himlőt és egyik legveszedelmesebb betegséget: a pestis'. A légy számtalan természetes ellensége, mint pld.: a icgygomba betegsége., a vég­lények (pro'o/.oak) világából származó ellenségeik, fonalférgek, atkák, pókok, ál­skorpiók, házi százlábúak, ragadozó bo­garak, kalandozó Doloskák, hangyák da­razsak, száravas állataink java, gvikok, békák, légyfogó patkányok. . . mind- mind hü segítőtársaink a légyirtásban. De nekünk is Ítéli ellenük védekezni kellő módon. Legjobb védekezőszer a tisztaság, amelyet csak ug'ir érhetünk el, ha nem engedjük betelepedni ez utálatos férget. Most, nyár felé, amikor megindul az élet, jelentkeznek a rovarok, köztük a legvrk is, huzzunk ajtónk és ablakunk elé drót­hálót. Ne tartsunk helyiségeinkben, sem közelükben fedetlenül ételt modékot, még kevésbé olyan anyagot, ami szagos és erjedő. — Lakásunk környékét tartsuk tisztán, ügyel ünk arra. hog5r udvarunk állati hulladékoktól és általában minden szeméttől mentes legyen, hogy ne talál­hasson a légy magának megfelelő he Ivet. Ha pedig álmokat tartunk, úgy igyekez­zünk arra törekedn’, hogy azok hulladé­kait, illetve a vele járó szemetek jó! el le­gyenek zárva s alkalomadtán az erre meg­felelő szemétlemkodóhelyekre vitessük k:. Másképen nem vehetjük fel a harcot. Küloje gyermekét a tengerpartra!!! WIBHBilLIfl-U „PMM COFIIIOH“ gyér mc kny araló telep Dr. IMAS M. RÓZA, Parish a n specializált gyermekorvos vezetése mellett. Különleges ellá­tást nyújt. Torna, sport, napfürdő, stb. szakszerű fel­ügyelet mellett.— Speciális gyermek konyha, naponta 5 étkezés. Román, magyar és német társalgás. - Tájé­koztató ismerte­tést küld és jelent­kezéseket felvesz: Dr. IMAS Róza NMTCBHíaH&ail Bucurest, Strada Nicolae Filipescu 32. - Tel. 2.44.76. Nyitva jun. 15-töl szeptember 15-ig. A Halfday Fellowes expedíció beszámol a vilii legkülönösebb nagyvárosáról Halvday Fellowes, aki most tért visz' sza a legsötétebb, vagyis legbelsőbb Af­rikában vezetett expedíciójáról, beszá" mól a világ legkülönösebb nagyváro­sáról. Az Anglia és a batori négerek államá­nak szultánja közt 1900'ban kötött szer­ződés, bár még érvényben van, csaknem feledésbe ment. Csak még a politikai kö­vetkezmények, amelyek a világ legkülö' nősebb fővárosának fennmajradásáti ered­ményezték, vannak érvényben. * Afrika szivében, a Csad-tótól nyu­gatra terül el a világ egyik legterméke­nyebb vidéke. Síkság, csak kevés domb' hullámmal, az év minden szakában ű legdu.sabb vegetációval, melyet a kövér talaj jóformán minden emberi munka nélkül fakaszt. Kenyérgyümölcsök, gyű- mülcs és főzelék épp oíliyan gazdagon te­nyészik ott, mint aj legfüvesebb legelők, melyeken a legpompásabb jószágok le­gelnek. A fekete földrész belseje ez édenjének négerei: a batorik nép, büsz" ke s a (gyakorlatban máig le nem győ­zött törzse, amely az afrikai, benszülöt­—BUDAPESTEM AZ— tek elitjéhez számit és amely egy szinte európai értelemben vett államot alapí­tott. A fegyelemre legméltóbb kép ebben a néger államban a főváros, Kano, me­lyet' a világ legkülönösebb városának mondhatunk s amely, hála' az angolok okos politikájáank, máig eredeti állapo­tában maradhatott fenn. Az idegen, aki Kanéba érkezik, a vá­ros számos érdekessége közül különösen a pompás alkatú négereket csodái ja meg, akik középkori lovagi vértezetben jön­nek eléje. A batori nemesség képviselői, akik a szultánon kívül egyedül jogosul­tak érchadröltözetet viselni. A páncél maga nem európai származású, hanem a batori négerek ősrégi, művészi tökéle­tességű munkája. A batorik ugyanis év­századok óta Afrika legjobb kovácsai. Előkelő tartásu, valóban nemes alakok, akik fegyverzetüket Afrika izzó napjai alatt utánozhatatlan méltósággal hord­ják s akik magukat nemcsak egyenran­gúaknak nézik az európaikkal, hanem magukat a négerek lelkületével teljesen ellentétes módon, még fölébük is he- 1 lyezik. Isivé ii Király Szállodában (VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. TeSeíois = 202-45, 294-24. Mert Kanóban ez az elképesztő: A fe­hér itt egyáltalában nem úgy lép fel, mint uralkodó, hanem csak megtűrt ide­gen egy kizárólag négerek lakta város­ban. Kano az egyetlen nagyváros, me­lyet négerek építettek és amelyben csak a batori törzs tagjai laknak. Az Angliá­val 1900'ban kötött állami egyezmény alapján nemcsak a Kanóba való beköl­tözés tilos a fehérek számára, hanem éj­szaka idején nem is tartózkodhatnak a városban. A nagy területen épült Kanónak száz­ezer lakosa van s a város az idegent meglepi rendezett utcaszisztémájával, a! kormányzati hivatalok palotáival, díszes épületeivel s a kralok és kunyhók be­láthatatlan negyedeivel a munkásosztály számára. Igazi nagyváros, mely a világ többi nagyvárosától féltékenyen őrzött exkiuzitásával különbözik. Az idegent nem üldözik ugyan benne, de olyan hi­degen kezelik, amilyet a fehérekkel szemben egyetlen néger törzsnél sem ta­pasztalhatni. Mihelyt a- nap lemegy, a fehéreknek el kell hagyniok a várost. Ez a máig a legnagyobb szigorúsággal be* tartott szokás azt eredményezte, hogy pár európai a városon kívül néhány nyo* moruságos szállót épített az európaik számára. Napfelkeltekor aztán megin“ dúl a Kanóba tartó utazók és kereske­dők serege, Hogy a város szélén a rend­őrtisztviselők az idegen megvetés kifeje­zésének a világon egyedülálló módján fogadják a fehéreket. * Ez a sajátságos .,üdvözlés“ ugv törté­nik, hogy a rendőr, amint fehéret pil­lant meg, négvkézlábra ereszkedik s ar­cát állhatatosan föidfelé szegzi és meg marad négykézláb helyzetében mindad­dig, mig az idegen tovább nem megy. Ez a négykéz lábon ereszkedés s a föld­rész egzett tekintet nem a tisztelet jele, hanem a fehérek iránt érzett megvetésé. A rendőr ugyanis meg akarja magát kí­mélni attól, hogy a fehérek „piszkos“ arcára tekintsen. És benn a városban is, a legforgalmasabb helyen is, ha egy rendőr fehérrel találkozik, azonnal vég­rehajtja a megvetésnek azt az aktusát. Hogy ezt az „előjogot“ csak a rendőr­séig élvezi, annak oka az, hogy a nemesi rendhez tartoznak. A néger állam szul­tánja', akinek uralma kizárólagosan a nemesekre támaszkodik, minden nyilvá­nos funkciót, tehát a rendőrit) is, a ne­mesekkel végezteti. * Kano néger nagyváros alkotmánya ősrégi és ősrégiek különös életformái is. Anglia, amely a batori törzs felett csak a szükséges gyarmati ellenőrzést gyako­rolja, ennek az érdekes államnak min­den politikai és kulturális berendezkedé­sét érintetlenül hagyta. így maradt meg Afrika szivében a vilájg „iegfajtisztább“ nagyvárosa, amelyben egyik legszebb cs legbüszkébb néger törzs a fehérek civili­zációja iránti legyőzhetetlen ellenszenv \7íTi /Ácí c7nl7Qccíi prlLÖlr^p; <s7prínf p!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents