Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-05 / 126. szám
ÁRA 5 LEJ Szerkesztő .lég és kiadóhivatal: Cluj, ‘ Golea Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: 1 Str. I G, Duci** No. 8. Fíókkiadohivatat !és könyv osztály; P. Unirii 9. Telefon 11-99 LIX ÉVFOLYAM, 126. SZÁM. Jó utm A kisebbségi kérdés no pró1--napra fokozódik. Nincs miért csodálkozni. Az európai béke most lényegesen függ attól, hogyan oldják meg a kisebbségi kérdést és mi kent sikerül a kisebbségi védelem középpontiságü körül a külön diintoujlgyi kienge\scte!ődést vezetni. Naponként hangzanak el vezető államférfiak ajkáról „kisebbségi“ nyilatkozatok ‘ős a világsajtó tavaszi mód záporozza enemü cikkeit. E tengernyi! sokaságból ezúttal hármat akarunk kihalászni. Fi end in nyilatkozatát, Kánya külügyi beszédét és a most uira kerekedett félhivatalos Romania cikkét, ■ Flandiin volt francia miniszterelnök, aki a középpártiság alapján most az olaszokkáj és németekkel való megbékélés f’"‘hangszórója, egy tanulmányban kifejtette, hogy a üdétekéi dés több, mint egyszerű kisebbségi kérdés, mert hirtei'cn az európai egyensúlynak uj fogantyúja lelt. Mindenki érdekébe vág, ezért általános értelemben és érdemben ken véglegesen megoldani. De viszont mégis csak : Dunáidiggében uralkodó kisebbségi eszme is maradt Európa békéjének ezen (lz olda- 0:n is föltétele, amiéit nem egyedül, hanem az egész kisebbségi megoldást irányitóan kell szeinencsésen elintézni. Ha cl is tekintünk a békeszerződések parancsaitól Közép- és Ke- let-Európa részere nyilvánvaló szükségesség. hogy legyen egy „független“ tekintély. mely vállalhatja a kisebbségek védelmét. 4 németek álláspontja ugyanis, ha azt elfogadnák, óhatatlan lenne, hogy a kisebbségeket az erősebbek jogának elve alá helyezzék. Csak azokat a kisebbségi panaszokat orvosolnák, amelyek érdekében egy hatalmas testvérnemzet kiáll, viszont azok, amelyek ily segítséget inon kapnak a leg jogosultabb és legalaposabb panmz esetén sem reménykedhetnek. Szóval Flandin igazi mivoltában pillantotta meg a szudéía kérdés általános érdele — a cQlsiz,? pads és cdsus belli — mögött annak dunavölgyi és kisebbségi vonatkozásai:. Nyilván bebizonyítja hogy nem lesz elég a szu- déta-német kérdést elnyugtatni, mert mellette ott várakozik megoldásra minden csehországi kisebbség érdeke, a háttérben a német világbirodalmi tői elmés küszöbén ott várakozik a magyar kérdés, mi\it a dunavölgyi közösstég nevezője, szintén a kisebbségi védelem követelésével. íme, legújabban Fla'n- dm mer beszélni q kínos válságról, hogy nem szabad tovább érvényesülni a kivételnek: boldogul, akinek a Krisztus a barátja. f\ kisebbség jog érvénye Többé nem függhet p testvér, vagy baját hatalmától. ■ A világpolitika legjelentősebb tüneménye jnost Kánya magyar külügyminiszter nagyarányú beszéde melynek gerince a cseh-loér- dés és a dunavölgyi gond. idegrendszere a kisebbségi kérdés. Nyíltan tárta föl: sajnos, a csehszlovák események súlyos neh zsége- ke.ti át gördü nek előre, a kisantant és Magyarország közt fj komoly tárgyalások csak a midt élvben kezdődtek és máig is sn’yo's akadályok tornyosulnak a megegyezés elé, melynek magja természetesen a kisebbségi kérdés. Ez a beszéd lehitu a vérmes reményeket. melyek n lassan mozgó diplomáciát sólyomszárny u vágyaival megelőző közvélemények tápláltak Viszont a lehetőségekre is rámutat olt. Itália es Jugoszlávia megbeszélése során rátaláltak a kisebbségi kérdés rendezési módjára, a békén váló általános törekvés idején, most már újra tartózkodnak ctz államok a helyrehozhatatlan szavaktól és tettektől, sőt Magyarország felé u közvetlen szomszédságból' szép szavak áramlanak, melyeket a közeljövőben lettekké változtathatnak át. Ide kell átkapcsolnunk az uj Romania megszóla' isit. Örvendetes, hogy ez a nagy lap rögcö i hozzáfog előzetes Ígérete — a kisebbségi kérdés állandó tárgyal l.sa — megvetiósitásához. Alkalmunk lesz *ogla'koz- ni vele az eg;jütlszav<fzás és helyreigazítás mezején. Moh csak leszögezzük alapvető tételét: a nemzeti gyűlölködés jégpáncélját nem érzi magán a román lélek és <j megbékélés révén (l: együttműködés útját kívánjat ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 DR. GROIS LÁSZLÓ VASÁRNAK Kiadótulajdonos: ELLENZÉK Előfizetés« ár'ak: havonta negyedévre 210 lej. félévre 420 lej. évente 840 lej. Magyar- országra.: negyedévre 10, félévre 20. évente 40 P. CLUJ, 19 3 8 JUNÍUS 5. Sajitálliiisif fcfczíc lil a prágai lormáni) hét nemet alattvaló csenszloyáhlal bántalmazása miatt Újabb ieszüíiség Németország és Csehszlovákia között. — A kisebbségi síaíuíum köriül nehézségek merültek föl. Prága mégis reméli, hogy a jövő hét végéig megoldódik a szadéta-némei kisebbségi kérdés Hull amerikai külügyi államtitkár kijelentései a háimrus törekvések ellen Két jellegzetes eseménye van ma a külpolitikának. Egyik a feszültség újabb erősödése Németország és Csehszlovákia között, a másik Cordell Hull amerikai külügyi államtitkár és kormányelnök újabb béke és leszerelési beszéde. Az újabb cseh —német viszály magva az, hogy egy cseh altiszt és egy közlegény német birodalmi polgárokat bántalmazott és gúnyolta Hitlert, mert egy házaspárnál horogkeresztes lobogót talált. Eisenlobr prágai német követ rendkívül éleshangu tiltakozást jelentett be a sérelem ellen. Csehszlovákia gyorsan igyekszik elintézni az ügyet s az elrendelt vizsgálat eredményét be sem várva, a német követnek sajnálkozását fejezte ki a német állampolgárok bántalmazása fölöfct, de azt a fenntartást fűzte a sajnálkozás* hoz, hogy ennek érvényéhez szükséges a vizsgálat megfelelő igazolása. Egyébképen is némileg rosszabbodott a helyzet a németek és csehek között. Német lapok minden prágai hivatalos fogadkozás ellenére megállapítják, hogy a katonai intézkedések nem értek véget. Prágában a nők katonai kiképzését is elrendelték s a Csehszlovák Nemzeti Bank feltűnő bankjegy forgalma az erőfeszítések fönntartását bizonyítja. Kétségtelenül nem javítja a helyzetet, hogy Henleinnak egy a „Daily Mail-ben megjelent nyilatkozata miatt szélsőjobbodali cseh képviselő részéről bűnvádi feljelentés történt hazaárulás címén, holott a l'alp cikkét a szudeta-német párt annak idején rögtön megcáfolta. Ezzel a helyzettel állhat összefüggésben, hogy Bonnet francia külügyminiszter tegnap hosszú ideig tárgyak a párisi német nagykövettel. A francia sajtó különben kiemeli a rossz hatást, amelyet Páris- ban az a hin keltett, hogy a prágai parlament junius 15-re kitűzött első ülését bizonytalan időre most már harmadizben elhalasztották. Ebből arra lehet következtetni, hogy a sytutum körül nehézségek vannak. Párisi körök véleménye szerint viszont ezt az ügyet a lehető leggyorsabban kell megoldani. Megerősíti a föltevést a német sajtó hangja, amely változatlanul hirdeti, hogy a feszültség nem szűnt meg. A helyzet eszerint mindaddig veszélyes, amig a statútum ügyében lényeges megegyezés nem jön létre. Miért titkolják Prágában a statútum alia/pvető tartalmát, holott hangoztatják, hogy ez már kész s az engedmények lényegesek. Prágának érdeke, hogy nyilvánosságra hozza a statútumot, mert csak ez járulhatna hozzá az enyhüléshez. Az a vélemény, hogy a cseh kormánypártok ellenállása miatt vesztegel az ügy. Ez Paris szerint sajnálatos volna, mert az angol—francia közbelépés kudarcát jelentené és ismét veszélyes következményekkel járna az általános kontinentális helyzetre vonatkozólag. A londoni Times azt ajánlja, hogy egy cschszlbvákiai népszavazás döntően és véglegesen) oilldlja meg a csehszlovák állam ügyét, mely a határszéli kisebbségek lefejtésével még erőteljesebb és jelentőségében változatlan alakulat lehetne, a tót—-nrtihén-kérdést pedig házilag oldhatná meg. Valószínű azonban, hogy a: hivatalos angol1 álláspontra nem döntők a pillanatnyi szép szavak, így Harold a litvániai f kisebbség sérelmeinek halé- dékiaian megoldáséi követeli LONDON, junius 4. Angol politikai körökben igen nagy aggodalmait keltett, hogy Németország ismét előtérbe tolta a Memmel-vidéki kisebbség sérelmeinek ügyét. Németország a litván kormánytól jegyzék utján követeli a kisebbségi sérelmek haladéktalan orvoslását. Londonban attól tartanak, hogy a litván diktatúra elzárkózik a németi követelések teljesítésétől és ezáltal újabb európai bonyodalomra adódik ok. Annak ellenére, hogy Londonban a Memmel-vidéki német kisebbségi sérelmek jó részét elismerik, az ügy kifejlése elé izgalommal vegyes érdeklődéssel tekintenek angol politikai körökben. melynek ■ minden irányú lehetséges Így nyíl- kiküszöbölése de nem is lehetetlen és az ván meg javai a légkör és a t alá hozásokra eredmény minden fáradságot megér ilyenkor, indulhatnak. Mdy üdvös lenne, ha igy röpté- Ezért mozgósítani kelI immár többségi és kiben megoldhatnánk már bent véglegesen a sebbsiégi wikon egyaránt minden lehetőséget, dolgokat, mert akkor a kisebbségi kérdés a mely a megoldáshoz vezérelheti a döntő té- dimavölgyi (akadályokból üdvöthozón lcies- nyezőket. A: önkéntesség q legjolb lehetőség nék. Igen, va'ő igaz, belülről és kívülről egy- és ezt a „Romania-' — legelső szavai ianus. nehéz minden kisebbségi bonyodalom kodnak — kitünően szolgálhatja. But tier neki, a genfi munkaügyi hivatal; igazgatójának az & kijelentése sem, hogy! „a világ lámpásai kialvóban vannak.“; Angha hivatalos elhatározását csak meg- erősihetik a Csehszlovákiából érkező hírek. Hodzsa ismételten tárgyalt Kundt; és dr. Peters szudétia-németpárti képvi-j seliőkke] és tovább fűzte az újra London-] ha készülő Henleinnel kezdett megbeszéléseket. Prágában az a meggyőződés hogy a jövő hét végéig a csehországi német-kérdés megoldódik. A Henlein-pártii megbízottak már nem támasztanak, olyan követeléseket, amelyek aK állam] felségjogát érintik. London közli, hogy Cordell Hull amerikai külügyli államtitkár az iigyvédszö-j vétség hash viliéi értekezletén nagy be-j szédet mondott: „Készek vagyunk a többi nemzettel karöltve határozott lépéseket tenni) hogy a fegyverkezések korlátozását és\ csökkentését eredményező hatályos döntések jöjjenek létre. Hajlandók vagyunk elősegíteni a Hágában két em-1 beröltővcl ezelőtt megkezdett munkát, mely a hadieszközök emberiessé tétele érdekében megindult. A többi nemze - tekkel együtt hajlandók vagyunk megtalálni a módját, hogy a félreértéseket és viszályokat békés utón intéz zék el.“ Franco csak a köztársaságiak behó- dolása árán hajlandó tárgyalni ' LONDON, junius 4. Az angol kormány, spöm-yoflországi köavetitielsii térvéivéli Laipcso- Latban aj Franco kormány londoni Lép vise-, lője*, Alba hercege kijelentette hogy Spanyol., országban a béke csak a köztársaságnak fel-, 40161 nélküli megadásai révén jöhet; létre. LONDON, junius 4. Perui távíróit szerint,, a per-ui külügynunisizter jegyzékben megcáfolja a hint, amely szerint egy e qua dóri határállomásit peruiak állitótig megtámadtuk. A Havas táviratit» ügynökség' jelentése szériáit viszont, Peru és Equador közöl: az éD-i ienségesik'edés most már nyílt támadásba ment át. A fina no a távíraVi iroda értesülései iszenieiit ugyanis az elmúlt nap folyoimdn egy meglehetősen nagyszámú .perui katonákból állló kiPönítmény támadást intézett a Roca- fuequetól keletre eső egyik határ men ti equa- doni kiáltanál kirendeltislég elten A támadás- oalk egy equadon katona és több sebesült cselt ál'ldoz«ptui. Ezzel egyidejűtek <, pern kai lótnáik sí két állam között lévő ha tár oszlopot körülbelül, két 'hitemétennyhu Equadon terthhlre elmozdították helyéről. Equador kül- •ügy,ni'ÍT!liisizteiv, amint értesült a súlyos határ.1iiéi'tésTöl, azonnal maga öllé kérette Peru quitóL köveiét, aki azonban megtagadott mfniden nyilatkozattételt mz ügyben. Az e.iuof- dori kormkliiy intézkedésére úgy a Lm ah mim ói washingtoni equador-kövclek tiltakozásukat. fejezték ki Peru, illetve uz Egyesült- Alflamok kormányánál.
