Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-29 / 143. szám
ORADEA, junius 28. Az oradeai pékiparosok sem dicsekedhetnek el helyzetükkel, mert olyan nehézségekkel küzdenek, hogy a jelenlegi körülmények közt már alig két-három nagy pékmester képes még megküzdeni a válsággal, mely egyre szükebb és szükebb gyűrűbe szoritja Oradea pékiparosait. A helyzetet legjobban az a kimutatás jellemzi, hogy 10 év leforgása alatt 50 péküzem cserélt gazdát. A kenyérárak drágulása miatt a közönség állandóan a pékeket okolja. A malmosok, ha nem találják meg számításukat egyszerűen nem adnak lisztet, de ha a pékek nem sütnek és nem szolgálják ki Milyen könyveket kell vezessenek az iparosok? Junius 30.-án lejár az átalány fizetési határidő CLUJ, junius 28. Az egyenes adózás módosításáról szóló törvény értelmében az iparos munkaadók a következő könyvekkel kell rendelkezzenek: i. Napló-nyilvántartás (registru jurnal), 2. leltár-nyilvántartás (registru inventar). Ezeket a könyveket az iparosoknak be kell mutatniok a pénzügyigazgatóságnál s bélyegzésük 5 lej proporcionális bélyeggel történik laponként. Ugyancsak laponként 2 lej repülőilleték leróvása kötelező. Azok az iparos munkaadók, akiknek évi adóalapját az osztályozás alkalmával 150.000 lejen felül állapították meg, köteles rendszeres könyvvezetésről gondoskodni, tehát naponként be kell jegyezniök a naplónyilvántartásba valamennyi bevételüket s a hónap végén meg kell jelenniük a pénzügyigazgatóság illetékes osztályán, vagy az adókerületnél (percepţia), hogy a forgalmi adót leróják. A 150.000 lejnél kisebb adóalap szerint osztályozott kisipaA pékipar helyzete a közönséget, akkor rögtön spekulációval Többszöri bántalmazás miatt megfosztottak egy iparosmestert a tanonctartás iogátői ros munkaadók nem kötelesek könyveiket rendszeresen vezetni, de a felsorolt könyveket junius végéig kötelesek bemutatni. Ezzel egyidejűleg az 1938—39pénzügyi évre szóló átalány cimén 200 lejt kell lefizetniük, amihez 100 lej évi repülőbélyeg-átalány is járul. A 200 lejes átalány az illetékes pénzügyi hivatalnál, a 100 lejes repülő-illeték szintén ott fizetendő be. A 150.000 lejen felüli adóalap szerint elbírált iparosok tehát a következőket fizetik: 1. öt lej bélyegilleték a könyvek lapjai után. 2. Ugyancsak laponként 2 lej repülőbélyeg. 3. Havonként kiegyenlítendő a forgalmi adó. 4. A rendes adó. A 150.000 lejnél kisebb adóalap szerint elbírált iparosok a következő tételeket kötelesek fizetni: 1. öt lejes bélyegilleték laponként. 2. Két lejes repülőbélyegilleték laponként. 3. A rendes adó. 4. Kétszázalékos átalány. 5. Száz lej repülőalapmegváltási illeték. Mindkét átalány befizetésének utolsó határideje junius 30. vádolják. Az oradeai pékmesterek küldöttségileg keresték fel úgy a vármegyei prefektust, mint a polgármestert, hogy a kenyér és lisztárak kérdését a legsürgősebben rendezzék, mert helyzetük teljesen tarthatatlan. De nemcsak OHadean, hanem mindenütt nagyon nehéz a pékek helyzete, ami érthető is, mert országunkban mindig bő búzatermések vannak és a kenyér meg lisztárak mégis drágábbak, mint bármelyik ipari államban. A pékek helyzetét semmi sem jellemzi ; jobban, mint az, hogy a chisinaui munkai I kamara megállapítása szerint a kamara te- : rületén egyetlen pékinas sincs. Iparosok városi illetéke az uj közigazgatási törvény szerint CLUJ, junius 28. Megjeleni az uj közigazgatási törvény javaslata és e/ hőbbek között felsoroltja a város által kivethető illetékeket is. A kereskedelmi és ipán vállasaitok, valamint vállalkozások illetéket fizetnek, mely az általuk bérelt helyiség bérértékének bizonyos százaliékát teszi ki. .Az illeték a bérérték harminc százaléka mulatóhelyeken. varietékben, valamint klubokban, almi kártyázraaik. Bútorozott szobák dán az illeték tizenöt százalék, a szállodáknál. kávéházaknál, kereskedeJlmj és ipari vállalatoknál; legfeljebb tfiz százaik. magánlakásoknál öh százalék. 'Ahol nincsen városi temetkezési vállalat, a község illetéket vethet ki a temetések után, amely luxusttemebésnél 3000 lej, elsőosztóüyii temetésnél 1000, másodosztályú temetésnél 500 és harmadosztáltyu temetésnél 50 lej. A cégtáblaadó olyan kereskedelmi vállalatnál, melynek ház- ivére 20.000 lejig terjed. 100 lej, 20— 50.000 lej bérnél 200 lej, 100.000 lej bérösszegig 500 lej, 200.000 lejig 800 lej. félmillió lej bérösszegig 1000 lej, azonfelül pedig 2000 lej. A szabadfoglalkozásúak cégtáblájuk után évi 300 lejt fizetnek. Kimondja a törvényjavaslat, hogy ahol a cégtábla két nyelvű és az idegen nyelvű felírás ugyanolyan jellegű az illeték változatlan marad. Idegen- iiyelvü felírásai cégtáblánál az illeték ! nyolcszorosé kell fizetni. — A háztartási alkalmazottak után évente 180 lej i a legmagasabb illeték. A közlekedési eszközök után a városi illetékek a következők: Személyautóbusz j után 60 lej naponta, állandó közlekedés i esetén havi 200 lej. teherautóbusz után ; havi 300 lej, kocsiknál a kordélytól a j kéblovas hinóig naponta 50 bántól 10 | lejig. Fűrészgép után 600 Hej évente, a j városban tartott minden ló után 100 lej évente. Fürdőhelyeken az illeték ötnapos tartózkodásnál 50 lej. Szállodáknál luxusszállodában napi 10. elsőosztályu szállodában napi 8, másodoszálvu szállodában napi 5 és harmadosztályú szállodánál napi 2 lej. Luxus, vagy vadászkutyák után évi 200 lej az ihéték. A városba behozott áruk után az érték 0.2 százalékát kit fizetni. Állatcladásnál az lleték 5—40 lej között motzog, vágóállatoknál 2 lej kilónként, baromfinál 2 lej darabonként. Hentesárunál kilónként 3 lej az illeték, müjégnél 100 lej köbméterenként, természetes jégnél 30 lej. Bucureştii nagytágóEc százmilliós birsága A törvény mindenkire vonatkozik BUCUREŞTI, junius 28. Miig Transzilvánia iparossága a szó szoros értelmében törvénytisztelő és azoknak a legpontosabb végrehajtója, addig az Ókirályságban az iparosság csak szükség és kényszer esetén alkalmazkodik azokhoz. ORADEA, junius 28. Az oradeai munkabiróság érdekes ügyben hozott ítéletet. Szabó Sándor tincai cipészmester ellen egyik tanonca, Pásztor Árpád feljelentést nyújtott be, hogy munkaadója több Ízben tettleg bántalmazta. Pásztor Árpád tanonc erre való tekintettel kérte a műnkabiróságot arra., hogy a vizsgálatot indítsák meg Szabó Sándor ellen és a tanoncszerződést bontsák fel. Az oradeai munkabiróság az ügyben számos tanút hallgatott ki, akik valamennyien megerősítették a feljelentésben megírt tényállást. Az ügyben Rotundu munkabíró hozott rendkívül szigorú ítéletet. A munkabiróság elnöke az uj szakmai képesítésről szóló törvény 36. paragrafusa értelmében Szabó Sándor tincai cipésziparost örökre megfosztotta a tanonctartás jogától. Az ítélet indokolása a következőket mondja ki: A tanonctartás terén példát kell statuálni, mert igen gyakoriak a fentihez hasonló feljelentések. Egyébként a régi iparoskrónikák adatai szerint hasonló büntetéssel 200 év óta nem sújtottak bihormegyei iparost. Románia kisipara Erre a legjellemzőbb eset, hogy Bucu- restiben átvizsgálták a repülőalap megbi- zottai a nagyvágók könyveit és elszámolásait, aminek alapján megállapították, hogy azok nem tartják be a repülőilletékekről intézkedő rendelkezéseket. Ezért 1 a repülőalap közegei 200 esetben büntetési jegyzőkönyvet vettek fel és a bucureştii vágóhidon működő nagyvágókat összesen kétszáz(?) lej büntetéssel sújtották. A nagyvágók a kereskedelmi kamarához fordultak és kérték a birság hatálytalanítását azzal az indokolással, hogy a törvény nem rendelkezik oly irányban, hogy az eladott husért számlákat kell kiállítani, ennélfogva a repülőbélyeg alkalmazása rájuk nem vonatkozik. CLUJ, junius 28. Románia kisiparának helyzetéről az alábbi adatokat közöljük: Az 1930. évi népszámlálás szerint az összes ipari üzemek 93.5 százaléka 2—5 személlyel dolgozó kis üzem, mely az összipari munkások 49.6 százalékát foglalkoztatja. A nagy üzemekben ezek szerint, jóllehet az összipari üzemek 6.5 százalékát teszik, az ipari munkások több mint 50 százaléka dolgozik. A román kisipar fejlődésével Roceric loan foglalkozik behatóan. Ad történeti képet is. Megirja pl., hogy nálunk még ma is él a háziipar, mely a család keretében kizárólag a család szükségletének termel. Történetileg ebből a háziiparból nőtt ki a kaláka, melyben a falusiak segítenek egymásnak bizonyos munkákban. Ez a munkaforma még ma is igen intenzív egyes megyékben. (Górj.) Történeti szempontból a bojárnál végzett munka elősegítette a nép ízlésének és képességének fejlődését, mert a bojárnál jutott először kapcsolatba idegen, jól elkészített tárgyakkal. Innen jutunk el fokozatosan a XVIII, századig, amikor már találkozunk Romániában a specializált iparossal. Az első iparos céhek 1700 körül ala- kulnak; megteremti őket a nagy adóztatások elleni közös fellépés. (Az 1851-es moldvai budge 11 százalékát iparosoktól és kereskedőktől hajtották be.) Bővebb adatok a romániai ipárosokról elég soká váratnak. Csak miután Alexandru Sutu rendelete megszüntette a céhek kizárólagos nemzeti jellegét, miután az orosz Regulamentul Organic teljesen feloszlatta, 1873-ban közli Ion Martian az Analele Statistice-ban az első adatokat. Az első rendszeresen feldolgozott adatok 1902-ben jelennek meg. Ezek szerint 1902-ben Romániában 97.757 iparos élt és pedig 60.67 százalék a városokban, 39.30 százalék pedig falun. Jóllehet a céheket 1873-ban feloszlatták, minden csökevényükben csak az 1921-ben kelt szakszervezeti törvény által szűntek meg. A Ion Lahováry által 1906-ban beindított ankét szerint az akkori testületeknek 127.841 iparos tagja volt. A Munkaügyi Minisztérium létesi- tésének évében (1920) a genfi Nemzetközi Munkairoda kérésére tartott ankét szerint a 20-nál kevesebb munkással dolgozó kis üzemek száma 60.305, melyben 141.895 alkalmazott dolgozott. Tartományok szerint; az ó-királyságban 38.285; Basarabiában 10.037; Ardealban 7.912; Bucovinában 4.271 üzem. Egy másik, 1925-ben lefolytatott ankét szerint, a kisipar a következőképen oszlott meg Románia területén: Városban Falun összesen Ókirályság 42.365 20.486 62.851 Ardeal 38.064 27.045 65.109 Basarabia 7.808 11.383 19.191 Bucovina 8.386 540 8.926 Természetesen meg kell jegyeznünk, hogy minden a kisiparról felvett adat te- rületi vagy időbeli öisszehasonlitása a legnagyobb eltolódásokat mutatja, egyrészt mert a kisipar alkalmas a költözködésre, másrészt élethosszusága sokkal rövidebb, mint a nagyiparé. Sajnos, a gazdasági válság szakaszából szinte teljesen hiányzanak az adatok, holott épp a gazdasági hanyatlás idején észlelt változások adalékai a legbeszédesebbek. 1933-ban a munkakamarai választási listák adatai szerint a kisiparosok száma: férfiak nők összesen Ókirályság 57.656 3.970 61.626 Ardeal 43-799 1-739 45-S3* Basarabia 3.007 534 3.541 Bucovina 7.384 343 7.727 111.846 6.486 118.432 Pöstyénben megadóztatják a függő cimtáblákat. A pöstyéni képviselőtestület azzal a tervvel foglalkozik, illetve rövidesen rendeletet óhajt kiadni, mely szerint az összes üzletek és egyéb helyek felett elhelyezett kiugró cimtáblákat megadóztatja. Ebből az adóból kivánja a város az országos hivatal által nyújtott hitelt fedezni. Pöstyénben ez az intézkedés vegyes érzelmeket váltott ki és a cimtáb- Iák tulajdonosai inkább levétetik a táblákat, semhogy újabb adót fizessenek. Viszont a város ennek csak örvendene, mert ezáltal a város sokat nyerne szépészen szempontból. A szóbeli szerződések is bélyegkötcle- sek. A bélyegtörvény 15. szakasza 4. paragrafus 2-ik bekezdésének módosítása következtében ezentúl a kereskedelmi szerződések, u. m.: bizományi, képviselői, ügynökségi stb. nemcsak írott alhkban. hanem mint szóbeli szerződések is kétszázalékos illeték alá esnek. 1938. tn üöiiQvnap sifterei: Kötve Fűzve Lej Lej Ady Endre összes versei 165.— Jökäo Mór; Fekete gyémialntok 135.— Arany János összes költeményei 44°.— . Móricz Zs'gmond: Légy jó mindhalálig Művészeti Lexikon (2 kötet) Sárközi: Gy.: M^mt oldott kéve 119.— Illyés GyuSö: Puszták népe 125.— Illyés Gyűli: Petőfi 158.— Körmendy Ferenc: Budapesti kaland Peéry: Bambuszfejü esernyő , Most vegyen, később drágább lesz! Kaphatók az ellenzék könyvosztályában Cluj. Piaita Unirii. Vidékre utánvéttel is ajzounü szálújuk! 92.— 59 — 360.— 92 — 92.— 125 — 92 — 96 —
