Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-01 / 123. szám
1938 június 1, EtiV'N'Z'äÜ Őfelsége a hagyományok Siszteéeében- tarSásának nagy jele hangoztatta az Akadémia ünnepi ülésén BUCUREŞTI, május 31. őfelsége, liUály hétfőn résztlvett .1 Román A/kadiőnüii ünnep ól yes ii lésléau K> uralkodó a 'köveiké7 í bmzedeft mondóit 1 a: — Az a gesztus, amelyet az Akadémia tagjai tegnap tettek, amikor koszorút helyeztek az ország elhunyt uralkodóinak siriára, — mondotta őfelsége — mélyen megindított engem. Ebben a gesztusban olyan jelképet Iátok, amelynek különösen a mostani napokban különleges jelentősége van. önök mélységes módon fejezték ki a műit és a jövő közötti kapcsolatot. A Román Akadémia évi gyűlése alkalmából ezzel a gesztusukkal mintegv maguk közé akarták önök idézni országunk nagy összekovácsolóinak léikéit, hiszen egyetlen más intézmény sem jelképezi elevenebben a kapcsolatot aközött, ami tegnap volt és ami holnap lesz. Románia kulturális fejlődésében, sohasem szabad elfelejtenünk azt, ami múltúnkban volt, mert országunk kulturális megerősödésére ki kell ásnunk a végi alapokat és arra kell felépítenünk a jövő Románia kultúrájának legszebb és legragyogóbb építményét. Mindig mély meghatottsággal és megindulással jövök Önök közé Ebben az évben örömöm még nagyobb, mert amint elnökük mondotta, a Román Akadémia részére annyi év után sikerült olyan gesztust tenni, amely eddig nem történt meg. Azokból a szavakból,, amelyeket az elnök mondott, meggyőződtem róla, hogy az Akadémia átérez- te ennek a gesztusnak fontosságát és annál inkább fog törekedni arra, hogy a mai Románia szükségleteinek megfeleljen. Önök mind nagy múlttal rendelkező emberek, azt óhajtom, mutassák meg valamennyien, hogy össze tudják kapcsolni a múltat a jövővel. Őfelsége beszédét eiz Akadémiai tagja.’ szűnni merni akaró lapslslaű ünnepeill/'k. Spsngol nemzeti rcpüiWpeií bombái Valencia elöli eltaláltak eün francia fial© es megsebesítettek bárom angol tengerész Francia hivatalos cáfolat a köztársaságiaknak adott segítség híre ellen PÁRIS, május 31. Külföldön, elterjedi) hrrek cáfolataké“ pem a francia hadügyminiszter határozottan kijelentette, hogy a francia hadsereg egyetlen tankját és semminemű hadianyagát, úgyszintén egyetlen francia tisztet sem küldtek Spanyolországba. Valenciai jelentés szerinti a nemzetiek hétfő reggeli bombatámadása alkalmával, mely főképen a város kikötője ellen irányult, bomba talált egy francia hajót is, amely kigyulladt. Egy másik bomba súlyosan megsebesitett három angol tengerészt, akilk közül egyiknek sebesülése halálosnak látszik. Ugyancsak tegnap délelőtt a nemzetiek bombázták Ságunk» és Cullera kikötőket is. Gonzales Pena, ia köztórsasági spanyol kormány igazságügyminisztere vasárnap könnyebben megsebesült. A miniszter a keleti arcvonalon végzett szemle' utat, mikor a nemzetiek váratlan légitámadást indítottak s egyik bombájuknak szilánkjai megsebesítették Gonzalés Penat is. SALAMANCA, május 31. A nemzeti csapatok főhadiszállásának jelentése szerint a köztársasáig|iiak Tremp és Sort közelében indított támadása sikertelenül végződött. A nemzetiek előrenyomultak Casteilonál és a femeii frontszakasz om elfoglaltak tizenegy községet. E jelentés szerint a kp£társaságiak ellenállása ezen a fronton teljesen megtört és csapataik visszavonulóban vannak, sok hadifoglyot hagyva hátra. A nemzetiek általános támadásra készülnek. Aranda tábornok gépesített, osztagai a tengerpart mentén megkezdték előnyomulásukat.. Vasárnap a nemzeti repülőgépek bombázták Valenciát, Madrid körül pedig a köztársaságiak indítottak erős ágyutüzet a nietmzetiii hadállások ellen. A köztársasági kormány jegyzékben hívta fel a francia kormány figyelmét arra, hogy a nemzetiek bombázták Alicante városát, noha a'z nyilt város. — A san-sebastianii francia főkonzu! pedig tiltakozott a nemzeti kormánynál Cercere francia kikötő bombázása ellen. Londonon keresztül! érkező valenciai jelentés szerint a valenciai kikötőben horgonyzó ,,Greatend“ nevű angol1 hajót bomba érte s a hajó elsüllyed t. fogainak : épségben i-farkasára A HABZÓ OVENALL ^ÖGPÉP. Ennek hatásos habia a fogak között U tisztit ,és FELOLDÓ HATÁSA mindén lerakódást; eltávolít a fogakról. OveftöO^fcţjgpepŢa’ffoí g a kai hóf eb éi^é í tesá. Apa és anya szörnyű harca a gyermekiért  felbőszüld féri agyontzurfa gyet-melíéí, hogy serakíé se legyen.— Ledarlőzdadiák a hajdluliadlházs gyermekgyilkos apád Az Ítélet BUCUREŞTI, május 31. A C. Zelinski- Codreanu-per még mindig foglalkoztatja a közvéleményt. A per befejezése után illetékes vélemények a következő megjegyzéseket fűzik az ítélethez: A C. Zelinski-Codreanu-perben hozott íteíet a közvélemény teljes megelégedésével találkozott. Az Ítélet megfelelő volt es kemény figyelmeztetés valamennyi politikai törtető és zavarosban halászó felé. Bármilyen rendzavaró kísérletet törvényes szigorúsággal fognak ezután elnyomni. Az ország munkára, nyugalomra és haladásra vágyódik s ezeket a szent óhajtásokat nem lehet az egyéni erőszak es botrány légkörében biztosítani. Az országot nem lehet büntetlenül idegen befolyások' önkényére hagyni olyan állampolgárok kedvéért, akik ezeknek a befolyásoknak eszközévé alacsonyodnak. Codreanu elítélése a nemzet politikai megtisztításának üdvös eseménye. Az állam és a nemzet illetékes képviselői így; folytathatják hasznos munkájukat. A román vezérkari főnök Varsóban BUCUREŞTI, május 31. Stefim Ionescu tábornok, a hadsereg ve~ zéf kaira főnöke, Sasnátes-cu tábornok és több inagtiisrangu kisórötiszt társaságában n cn- gyal -vezérkar meg1 ábogétására Varjióbü érkezeit. A teng vei főváros pályaudvarán a romín vendégeket Stalk'eiv'tez lengyel vezérkari főnök, G'uchovsky tábornok, he'yettes líndügyminiszfe;. Diniil'resen romám mg\köve Is égi toata osos és számos lengyel közéleti előkelőség fogadta. DEBRECEN, május 31. Hajduhadhá- zán Gyenge Imre 38 éves földműves agyonszurta héthónapos Imre nevűi gyermekét. A csendőri jelentés alapján a debreceni vizsgáióbiróság vezetője elrendelte a boncolást és a helyszíni szemlét. A vizsgálatot Elajduböszörményben tartották meg, mert oda szállították a bestiális apát és a héthónapos gyermek holttestét is. Megrázó dolgok kerültek nyilvánosságra a szörnyű esetről. A kihallgatások során megállapították, hogy Gyenge Imre földműves és a felesége összevesztek. Az asszonv kijelentette, hogy elhagyja férjét és visszatér az édesanyjához. Az asszony hozzákezdett a hurcolkodás- hos, ez állandó veszekedéssel járt, a férj és feleség egyre vitáztak. Az asszony a1 rokonság kíséretében elhagyta férje lakását és karján a héthónapos kis Jenővel gyalogosan indultak Hajdúböszörmény fel. Gyenge Imre utánuk ment, a szántóföldeken egy nagy buzatábh mellett előrántotta kését és leszurással fenyegette meg feleségét és annak anyját. A felbőszült ember magánkivül ordítozott dühében. Szidalmazta feleségét és követelte, hogy, 1 adja vissza a kis gyermeket, mert ha nem, akkor agyenszurja őket. — Meghalsz, ha a gyermeket tovább viszed! — ordította és kését szúrásra emelve szaladt a felesége felé. Az asszony riadtan állt meg és félve attól, hogy férje beledöfi a kést, átadta a karján síró gyermeket. Gyenge Imre, aki valósággal remegett dühében, átvette a gyermeket és letette a búzaföldre. Az asszony távolabb lépett, félt tovább maradni férje közelében, csak akkor fordult vissza, mikor gyermeke halálsikoltását hallotta. Visszarohant és rémülten látta, hogy a gyermek vérében fekszik a földön és mellett áll vértől csepegő kését tartva a férje. Az eszét vesztett ember percekig mozdulatlanul állt. Arca megmerevedett, majd hirtelen feloldódott idegfeszültsége és összeroppanva' sírva fakadt. A vizsgálóbiró előtt Gyenge Imre, akit a csendőrök őrizetbe vettek, beismerő vallomást tett. Az asszony szerint férje azért szúrta agyon kisfiát, hogy egvikőjöké se legyen. Nem akart beleegyezni abba, hogy az anyósánál nevelkedjen a gyermek, inkább megölte. A gyermekgyilkos földműves, aki $ csendőrök előtt alig birt beszélni, a viz^ gálóbiró előtt már beszélt. Azt mondja} hogy annyira dühös lett, hogy nem is emlékszik arra, mit csinált'. A feleségével való veszekedés és az, Hogy az asszony elhagyta házífc a gyermekév- együtt, teljesen megvaditdStp. és afzon st ............ II ERŐTELJES, KÖVÉR EGYÉNEKNEK, KÖSZ- VÉNYESEKNEK ÉS ARANYÉRBEN SZENVEDŐKNEK reggelenként) éhgyomorra egy-egy po hír természetes ,,FERENC JÓZSEF“ keserüvh gyajkran felbecsülhetetlen szogábtaa tesz. Kérdez, ze meg orvosát. csodálkozna, ha dühében a feleségét is leszúrta volna. A nép haragja a gyermekgyilkos ellen annyira veszedelmessé vált, hogy a csendőröknek szorosan kelle,A közrefogni a gyilkos apát, mert agyon akarták verni. Különösen az asszonyok készültek arra, hogy megverik’ a bestiális embert. A vizsgálóbiró utasítást adott a csendőröknek, Hogy kísérjék be a debreceni törvényszék fogházába a megvasalt földművest. TŰZVÉSZ PQSIÍIÍOff Facsaisifean BUCUREŞTI, májas M. Borzalmas táz\ész pusztí tott éj&zak.i Fm sain (.bo m. A tűz <1 Ficita Moldovei eg y k hí zabon tört ki és liárom üzletet elpus/t-vt A kár másfél millió lej Az eljárás megi.11.!
