Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-04 / 125. szám

ÁRA 3 LEJ

Szerkesztői!ég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Modor 4. Tetefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duci.» No. 8. Fiók kiadó hivatal és könyvosztály: P, Unirii 9. Telefon 1199

ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató s DR. GROIS LÁSZLÓ

LÍX ÉVFOLYAM, 12 5. SZÁM.

SZÓ MBAT

CLUJ, 1 938 JUNIUS 4.

Ballagás

im «ff © $$ -gg ^ ® $3 FF 5?

Angim rmgyjelemosegulepesre

késziIS Spanyolországban és Középeurópában

Véget akar vetni a spanyol polgárháborúnak és megegyezést igyekszik létrehozni Németországgal. »» Előfeltételek: a szudeía-német kérdés rendezése és a Spanyol- országban küzdő külföldi önkéntesek hazaszállítása. «» A szovjetoroszok is beleegyeztek a spanyolországi önkéntesek hazaszállítására vonatkozó angol-francia tervbe

EB——— ■

Kénva küSiSggmlaSsster nagw beszédben körvonalazta

Magyarország kiiSpoliSskáiái

QAszógrés-fír.k ősi magyar középiskolái. ban kedves hagyomány. .1 Vili. osztály nég- zett növendéke; még egyszer összegyűlnek osztályukbc/n, sétibcttcd a kézben, majd bu- csut venni levonulnak a>z udvarra, hol a többi nemzedék ás közönség karéjában utoljára üdvözlik a tanári kart. És „Ballag már a vén d'ák“ híres da! éneklése közben elhagyják a- ,,alma metcitAz intézet csönget;/- tyűje megszólni és az öröm-bánót hangulata, ifjú meghatott szivekben fokozódik Szép, ápolandó, megsziölelésre méltó szokás. Most élnek vele középiskoláinkban, az osztály- oiztsigák elintézése után, mert valójában már ezúttal hagyják el az anyaintézetet n növendékek, nem pedig az érettségi utóin. mint egykoron; a bacealonzectus vizsgája már kint tar „életben1", ismeretlen bizottság előtt, úgyszólván az. állam cgyüttessiég, nem. ped:g a társadalom közössége részére — állami el- Jenőrzéssel — várakozik rájuk. Eredményét még fölvételi vizsga és létszám címén crz egyetem a tudományos szellemiség felülvizsgálatának veti alá később. Valóban a Vili. osztály kebti vizsgálataival szakad el ama láthatatlan szerető köldökzsinór, melyen át 'órímji nemes és jó táplálékot csöpögi eleit az iskola gyermekeibe. S föltárul az élet a maga végleges szigorával és nyers valóságával. Csakugyan üdvös rögtön az utolsó gondtalan Vls vidám átlépéssel, a „ballagás“-kai bejjlni. Hamar és többáguOp mutatja meg szigorú fösvényeit és korlátáit az élet. Minden ifjúnak, nemcsak q kisebbséginek, vagy ahogy majd mondeni fogják nemsokára: nemzetiséginek. Ő az élet külön oldalára is kerül. A ballagás idején csak föl-fjlködlik, de a boc- calaure'atm után már fölrémlik előtte a kérdés: ,,mi lesz veled emberke?“ Sok,? mindjárt kenyér után szeretne jármi, de mindegyre kevesebb a lehetőség kenyér-szerzés dolgában. Akinek reménye és lehetősége van, hogy folytathatja tanulmányait és nem. kelt magáról gondoskodnia, pár évre még csak megmenedcül az elhelyezkedés fájditó gondjától, ettől a nagy ügyes-bajos korkérdéstől, mely nemzetközi ügy, de legsúlyosabb mindenütt a nemzetiségi elemre. De a többség? Nem akarjuk most „a helyet az ifjúságnak“ című történelmi válság dolgát újból kiteregetni, az általános munkanélküliség drámájával összefüggését elemezni. De látjuk, most inkább, mint valaha, mikor például Ausztria szervezeti bekapcsolása, Csehországban a kisebbségi védelem, a japán terjeszkedés, az amíVlka! prosperitység t'ibhé-kevésbé nagy megadási mozgásban van, mily Jánosán történik az ifjú és munkanélküli elhelyezése, gyakran egy más elem feláldozásával. Mész- sze a „ballagás*- regényessége mögött nyüzsögnek a Aégi és újabb társadalmi bajok: a kivándorlás, menekülés. Zárt szám, inség- munka. Érthető fejlemény mind. A mi történetünk súlyos fejezete 'esz, mely kinyomozza, minő szerepet játszott a nemzedéki viszály és a munkanélküliség is a" utóbbi IS elv világn ízleli fon adatmaiban, polgárháborúiban, birodalomalapi fásaiban Láthatjuk mariban, hogy újabb és újabb munkalehetőségek ín/ilnak meg és a serdülő Ifjúság helyet kap katonai téren Ámde lassan másik oldalára fordul az élet Á külpolitika egyre idegesebb tesz és a békét minduntalan újra meg újra meg kell mentem rövid tartamra: Ez a bizonytalanság uj drágaságot, uj termelés és forgalmi zavart okoz, a gazdasági válság, mielőtt az ajtót rázsukhat. ták volna, megint visszafordul. A háború alig tíz nap előtt már a váltunkra tette kezét. A veszély csal; visszalépett és ü vitás kérdések most id ül* válságot fognak okozni. á gyógyulás pang és uj betegség jelentkezik. Talán mégis belezuhanunk elöbb-utóbb a világháborúba. Igaz, hogy akkor egy-kettőre megoldódik j.z elhelyezkedés és a ,.megélhetés“ keserve: Halál katonája les: mindenki. lr:t a ..ballagás;“ nem érdemlik meg fiaink, zlég volt, hogy a: opál; megérezték Isten ostorát, mién rájuk mérni a cs<inast, hogy mini és átélni fogják, ami ártatl;n gyermekeikkel lesz, ' ■ j * 1 o i

Csütörtök rendkívüli jelentőségű fordulat előkészítéseit hozta. Nagyon ked vező fordulat előkészületeit. Ez Anglia érdeme, amely két „békearcvonalat" fej- lesztett ki s most mind a kettőn rendkívüli tevékenységet folytat1. Az egyik a spanyol kérdés, amelyben Anglia egyrészt a benemavatkozás uj gyakorlati részét igyekszik megoldani, másfelől a polgárháború feleit fegyverszüneti tárgyalásnak megnyerni. Másik Németország kibékité- sének ügye, amely szorosan összefügg a kisebbségi kérdéssel. A helyzetet párisi lapok világítják meg a legjobban, amelyek hirt adtak tegnap, hogy francia kormánykörökben élénk érdeklődést kelt az angol diplomácia közvetítő szándéka a spanyol ügyben. Anglia fáradozásai már annyiban eredménnyel jártak, hegy a benem- avatkozási bizottság legutóbbi határozatát az önkéntesek hazaszállitása dolgában a Szovjet nem akadályozza tovább s az ellenőrzés ügyében emelt fönntartásait is kezdi csökkenteni, úgy, hogy junius 6-án lord Plymouth a benemavatkozási bizottság ülésén talán nyélbe ütheti már a teljes semlegességet s fölveheti a polgárháborús felek fegyverszünetének az ügyét is. A párisi sajtó megjegyzi, hogy Franciaország készséggel támogat mindent, almi a polgárháborúnak véget vethet s megállapítja, hogy a semlegességi terv gyakorlati megoldása kedvező mederben halad. Az esti lapok már részletesebben foglalkoznak a spanyol pacifikálás ügyével és kiemelik azt az angol törekvést, amely Németországot be akarja kapcsolni a közeledési politikába, azután, hogy az angol—olasz egyezmény jótékony hatása már érződik és ismét megindulnak ai francia—olasz tárgyalások, amely ölrvendetes fejleményét Bonnet francia külügyminiszter a kamara külügyi bizottságának tegnapi ülésén bejelentette azzal kapcsolatiban, hogy ismertette az európai helyzet békés kialakulását, főleg a cseh-'taémet viszály rendkívüli enyhülését.

Francia fölfogás szerint Angliában már foglalkoznak a gondolattal, hogy amennyiben a német—cseh kérdés kedvezően alakul tovább, Anglia megkezdi a részletes tárgyalásokat Németországgal, amelyekben a gyarmatügyi kérdés is előterjeszthető lesz.

Mindez nem jelenti még, hogy az angol elhatározást hivatalosan bejelentették' Franciaországnak és nem jelenti a nehézségekről való megfeledkezést, amelyek Anglia döntőbiráskodási szerepéből folynának s részint a francia belpolitikai helyzetből, részben az olasz—német tengely- j politikából adódnak. Az kétségtelen, hogy Anglia és Franciaország katonai és diplomáciai együttműködése sohasem volt szilárdabb, mint most. Egyetlen sötét vonal a francia színképben, hogy idézik a hirt, mely szerint az angol ellenzéki körök tudnak az angol kormány tagjai közt keletkezett ellentétről, a német tárgyalási terv kapcsán.

A másik békearcvonalat érdekesen világítja meg az angol alsóház ülése, amelyen Chamberlain és Buttler a külpolitikai kérdések valóságos pergőtüzében volt. Itt alkalom adódott a DNB-ügynökség közleményének a firtatására is, amely a „Berliner Tageblatt' célzását magyarázta, hogy a csehek az angol titkos szolgálattól kapott felvilágosítások alapján rendelték volna el a mozgósítást.

Ez az angol fölvilágcsitás állítólagos német csapatmozdulatokról szólott — irta a „Berliner Tageblatt' — s hozzáfűzte, hogy a prágai kormány mindeddig semmiféle intézkedést nem tett a rendes helyzet visszaállítására. Chamberlain több kérdésre kijelentette, hogy a csehszlovák kormánytól nem sürgethet katonai lépést, Buttler pedig határozottan tagadta, hogy Anglia kész föláldozni a dunavölgyi kereskedelmet. Ezt a vitát megelőzőleg Chamberlain kijelentette, hogy teljesen egyetért Fíulí május 28-i nyilatkozatával és a Kellogg-paktumot magára nézve kötelezőnek vallja. E vita során tisztázták Németországnak azt a vádját1, hogy Anglia totális háborúra készül és Inskip az általános hadkötelezettségre vonatkozólag tectí volna célzást. Ami a cseh—német kérdést illeti, az angol bizakodás, amely már a szerdai minisztertanácson is kifejezésre jutott, tovább fokozódott Strang prágai, berlini és párisi útjáról tett jelentése kapcsán. Angliát reménnyel tölti el, hogy

Hodzsa miniszterelnök ismét fogadta Kundt és Peters szudeta-német képviselőket, ami a tárgyalások folyamatosságát jelzi.

Párisban is derült a hangulat. A „Paris Soir'' csütörtöki számában közli azt a nyilatkozatot, amelyet Bencs adott Sauer- weinnek. Benes szerint a válság legnehezebb része elmúlt. Csehország az érdekelt nagyhatalmakkal együttmüködvte mindent megtesz, hogy helyreállítsa a teljes nyugalmait otthon és segítsen az európai béke fönntartásában.

Fontos külpolitikai eseménynek tekintik Kánya Kálmán magyar külügyminiszternek szerda este a külügyi tárca költség- vetése során mondott képviselőházi expozéját, amely higgadtan s valószerben megvilágította minden részletében aZ európai helyzetet. Kijelentvén a Népszövetség nagyon beteg voltát s a tengely-politika sikereit, megállapította Kánya külügyminiszter az oknélküli rémhírterjesztés tarthatatlanságát és kiemelte Angliai érdemét a béke megmentése és a kisebbsági kérdés előrevitele szempontjából. — Őszintén megmondta, hogy a Bécs—Budapest—Prága háromszög érdekében Magyarország nem folytathatott altruista politikát. Németország mostani helyzete nem jelenti Magyarország függetlenségének veszedelmét. Megérthető, hogy megszűnt a „splendid isoldation" jogosultsága s ezért a francia—angol viszony ma még szorosabb és bensőségesebb, mint a világháború előtt. Ezért a két európai csoport föltétlenül közeledni fog egymáshoz — állapitotta meg a magyar külpolitika vezetője. — Bár még nem tartunk ott, hogy a bizalom teljesen helyreállott volna; mégis világosan látszik, hogy majd minden állam kerüli a megbékiilés lehetőségeit elrontó, helyrehozhatatlan szavakat, vagy tetteket. A Dunamedencében folyó> tárgyalások csak a mult évben öltöttek komolyabb formát és ezek „legfontosabb eleme a kisebbségi kérdés". Súlyos nehézséggel jár azonban — mondotta Kánya külügyminiszter — a háború utáni helyzet áthidalása és az, hogy „a kisantant kizárólag Magyarország ellen jött létre- és az áliamcsoportnak ez a jellege ma is fönnáll".

Itt megemlítette azt, hogy Magyarország viszonya Jugoszláviához az utóbbi lcét évben kedvezőbben fejlődött;, mint a másik kéiíi antant-állammjaJ. Olaszország és Jugoszlávia a barátság-szerződés kötésekor pedig megjelölték, hogy a> kisebb-, ségi problémát lehet rendezni. — A csehj politika bírálata után jelezte Kánya külügyminiszter, hogy a kisantant részéről! támadt nehézségek ellenére, készséges tárgyakisj hangulat fejlődött ki. Ezt most Csehszlovákia nemzetközi bonyodalmai befolyásolják. Azonban Magyarország nein fogja a békét megbontani s remélhető az is, hogy Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdés nyugvópontra jut, azzal a fokozódó érdeklődéssel kapcsolatban, amelyet1 Anglia mutat a középdunai kérdésben. A helyzetre nézve döntő lesz, hogy a nemzetközi életben meg van az, eltökélt erős békeakarai s kivétel nélkül mindenki irtózik a háborútól, u.- (Folytatás a nyolcadik oldalon.)