Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-26 / 141. szám
ellenzék 1 9 3 fi Jani a s 2 ó. A Szopós—Tóth rajzkurzus kiállítása az unitárius gimnáziumban Érdekes és sok \ij tehetséget bemutató kép- és raj/kiállitás lesz nyitva még par napig az Unitárius Gimnázium egyik emeleti termében. A látogató meglepve nézi ezeknek a fiatal festő növendékeknek sokszor már kiforrott és önálló egyéniséget mutató munkáit. Neveket jegyez meg, akik viselői közül nem egy a tran- szilván festészet utánpótlását fogja jelenteni. Azonnal megállapítható, hogy a Szopós—Tóth rajzkurzus pompás és nagyra- hivatott munkát végez. A két nagynevű festőművész egyúttal kiváló pedagógus: egész tudásukkal és művészi lelkűk teljes szeretetével vezetik növendékeik kezet. Kurzusok munkájának beszédes eredménye ez a nagysikerű kiállítás, amely osztatlan érdeklődést kelt városszerte. A sok tehetséges növendék között, úgy érezzük, kiemelhetünk néhányat, habár mindegyikről, a kiállitás óriási anyagát tekintve, sajnos, nem emlékezhetünk meg. Ez a felsorolás nem az érdem sorrendjében, de ötletszerűen történik, hiszen mindnyájan teljes dicséretet érdemelnek. Kész, berámázott portré tűnik fel legelőször a látogatónak. Bari Lili portréja, meglepően friss, élethü, a derűs, fiatal lány egyéniségének, lelkének mása. — Ügyancsaik egészen fiatal lány festette: Nagy Magda. Rendkívül tehetséges. Több munkával szerepel ezenkívül s mindegyik müve egyéni, sokatigérő. Sokat fogunk még hallani róla. írnunk kell ezenkívül Boldor Julián erőteljes portréiról, a tehetséges Gál Ilona szép portréiról', Nngy Éva pasztellképeiről, a nagyon tehetséges Földes Edit és Fekete Margit képeiről, Hum Gyula melegszinü tájképeiről s Csányi László jellegzetes arcképeiről is. De a többiek is, a kis első elemista tanítványoktól kezdve, hozzájárulnak a kitűnő művész-pedagógusok növendék-kiállításának nagy sikeréhez. (m. 1.) Egészségügyi minisztériumtól autorizált Rádium-gyógyászati vezérképviselet, kaucióképes képviselő- két keres Cluj, Sibiu és Braşov-ban. — In Ajánlatokat ,R A D I U M“ jelige alatt e lap kiadóhivata továbbit. I.EL KÉSZ VÁLASZTÁS A TAR G UM UH ESI LUTCRÁNUS EGYHÁZKÖZSÉGBEN. Tudósítónk jelenti: A tutierámis»-- etgyházköz-ség Beyer Fiiíep vezctőleikóslz edhallátoczísávi-l a r^aüixisedett-lelkész! tájirtásra1 •betekké'.1 ezelőtt Pcnyázteíot hirdetett. A Jestíkészvá'llasizrfiást azon- h'c el keltett haJRiszztaínK, . aneUt az esperest h1 vatal -formai okok mnaíbt & ^pá-lyázatot megfen? tu sitiette. Az ujafob vtáífaisziásft vasárnap, junúrs 26-án az iistentósEíeliet rutám tartják' meg. Eddig -négy pillyázíut érkezett be köztük az elhunyt Beyer iFüiöp vezetőiéi késznek fái: Beyer Antal hnasovi segéd Leik ész is jehmtkezett a megüresedett látüág belíö i lésére. EGYÉVI FOGHÁZ LOPÁSÉRT. Tudósi- lórik jelegei: A muresmegyd- Reghinhen « rendőrség sorozatos (lopások miatt elfogta Hov.vüth József ' 21 -déves ácssegódet. Ügyében most tartott tárgyalásit - a targuJraniresii törvényszék s Horváth- Józsefét egyéni fogházra ítélte. I < >;+■*•! i^-.* BEIKTATTÁK l TARGU-MURES íVJ ÁLPOLGÁRMESTERÉT. , Tudósat áruk jelenti: A'* betűgym"mszter I. J.’Rosu nyugalmaz oü őr- Jiagvot ■* Taingu- Mures 'aitpo^ármiessferevélne-í vezte ki^'Rosu őrnagyot' tlegniajp a szokásos1 íormaságok «közöLt oíklaíbtíálk ihe. ELJÁRÁS INDUL '"EGY VASÚTI TISZTEI SELÖ ' ELLEN..Tairgu-Muresrőt jelenítik.: hálós Iullana mures megye’1 Lombra vioann küzségbeli pásztor leány jelentést tetitacsend- örrtgen egy oltani vasúti itűszdviséliő ellen, .a ír j tettlegesen bábtalmazkal A ősien d őrs ég jegyzőkönyveit vett feil.az eset/riőll,-majd áttérte azt a 1iQirgumuresi'''Tendlőirsléghez! miután ä ’Vkztvi&elót időközben a »lUrgtuimMiösí k> sál- joirdff.hoz belyeziék' -át. 'Az eljárás folyik. j Prof. Frigyes: Nőgyógyászat megjeleni ■ Hagy alakú, - hatalmas mü, 5 lat laip, 299 ábrával, fűzve a 1023 '* lej,« ■kötve 1089 lej. Á másákmj Mokt. ■ (Magy. Orv, Könyvkiadó T.) könyv: dr.v HaynaJ: A • isziv-'^ ai ^vérerek - betegségei, nagy ,alak, 488 -lap,-^14 ábra, fűzve ' 957} lej, kötve 1023 lej LEPAGE-nál, Cluj. —- Postán utánvéttel.-Kérje a Mokt. tagság és az „Ingyen»—Nékám-Atlasz“ kedvezmények jegyzékét Lepagetói, Cluj. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Szélcsend al A külpolitikai hét eseményei a nemzetközi feszültség légkörének kétségtelen enyhülését hozták. Európa pillanatnyilag legveszedelmesebb két nagy vitás kérdése köt ül, a csehszlovák kérdésben belpolitikai téren folynak tovább a tárgyalások, melyeknek megszakítás nélküli továbbfolyása is már bizonyos eredménynek tekinthető. A spanyol kérdésben a benemavatkozási bizottság tárgyalásain jött létre megegyezés az önkéntesek elszállítására vonatkozólag, miután az egyes érdekelt hatalmak között hónapokon át folytak előzetes tárgyalások. Egyik ismert külpolitikai újságíró e tárgyalások clhuzódásável kapcsolatban azt az epés megjegyzést tette, hogy a hatalmak közötti kétoldali tárgyalásoknak ez az elhúzódása nem nagyon bizonyltja a közvetlen megbeszélések előnyét a, Nép- szövetségben megvalósítani akart kollektiv tárgyalásokkal szemben. Hogy valóban a békés elrendeződés felé vezet-e a két válságos kérdésben elért eredmény, vagy csak pillanatnyi áthidalásról van szó, az természetesen még nyitott kérdés. A Csehszlovákiában izzó nemzetiségi ellentétek megoldása évezredes porbléma megoldását jelentené, amit pár hétre terjedő, jóindulata tárgyalásokkal is igen nehéz elérni. Amellett ez a kérdés csak másodsorban nemzetiségi ellentétek kérdése, első sorban külpolitikai kérdés, az európai hatalmi egyensúly kérdése, melyet döntően befolyásolhat, hogy a cseh terület hegyképződményei által kialakított bástya melyik hatalmi csoport érdekkörébe, vagy fennhatósága alá tartozik. A spanyol kérdés szintén túljár azon, hogy csak a spanyolok egymás közötti ügye legyen. Veszedelmességét a spanyolok számára is ez adja meg. Az ibériai félszigeten szintén az európai hatalmi egyensúly véres sakkjátéka folyik, mely mögött néha egész világosan lehet látni Európán kívüli hatalmak felsorakozását is. Egyhangúság a ,,henenia>a4§íOzásban‘ A benemavatkozási bizottság londoni értekezletén a bizottságban résztvevő hatalmak főgondját szintén nem a spanyol belső válság megoldása képezte, hanem az, hogy az érdekelt hatalmi csoportok között a spanyol kérdésen keresztül kifejlődött veszedelmes feszültséget valamiképpen levezessék. Ez, ha a hivatalos jelentések derűlátásának hinni lehet, sikerült is. A bizottság tagjai, ha nem is egyhangú lelkesedéssel, de egyhangú belenyugvással fogadták cl a megoldási törekvések békés továbbvitelét szorgalmazó angol indítványt. Olaszország engedékenységet mutatott, Francia- ország szintén engedékenységet mutatott, Szovjecoroszország is békülékenynek mutatkozott bizonyos fenntartásokkal. A két év óta tartó spanyolországi vérengzés bevégződése azonban még mindig- a bizonytalan jövő ködébe rejlik. Az egyezményben megnyilvánuló békülékenység szintén nem volt egészen önkéntes. Angol nyomás egyaránt működött mind a három irányban. — Az olaszok nem szívesen vállaltak kötelezettséget spanyolországi tevékenységük megszüntetésére, mert ál landó gyanúval élnek, hogy a spanyol te rületckkel határos Franciaország ez álta luk pártfogolt spanyol harcolófél rová sara használja ezt fel. A franciák szintén nem könnyen mutatkoznak hajlandónak pireneusi határaik elzárására, amig az olasz önkéntesek hazaszáüitása Spanyolországból teljesen biztosítottnak nem látszik. A szovjetoroszok pedig nemcsak az olaszokkal szemben viseltetnek ellenséges érzülettel, hanem bizalmatlanok az angolokkal és a franciákkal szemben is és a spanyolországi helyzet alakulása egyáltalán nem felel meg a vágyaiknak. A benemavatkozási bizottság mégis egyhangú megállapodásra jutott, ami természetesen nem egyértelmű azzal, hogy az események megfigyelői feltétlen bizalommal is viseltetnek ezzel az egyhangúsággal szemben. Tolsztoj „Élő holtest“ c. regényének filmváltozata.' Fősz. VICTOR FRANCÉN és GABY MORLAY Ma, szombaton és holnap, vasárnap utóljára A szőke kisértet marco? izonyos szélcsendet azonban föltétlenül jelent a londoni megállapodás abban az esetben is, ha a megegyezés keresztülvitelében, mint eddig még minden esetben, ezúttal is nehézségek mutatkoznának. S a szélcsend alatt világosabban rajzolódnak ki azok a külpolitikai törekvések, melyekben az ellentétes érdekek az európai válságpontok körüli belső manővereken túl külső támaszpontokat keresnek. A parancsuralmi • csoport ezt a támasztékot a Szélsőkeleten, Japánnál kereste eddig és bizonyos szálakat bocsátott ki Közép- és ' Délamerika felé is. Japán pillanatnyilag túlságosan* lekötöttnek látszik, hogy a közeljövőben ebből a szempontból számításba jöhessen, az Amerika ífelé vezető szálak egyelőre nem bizonyultak eredményesnek. A demokrata csoport -viszont ezt a pillanatot igyekszik felhasználni arra, hogy az Egyesült-Államok felé irányuló kapcsolatait tevékeny együttműködéssé erősítse meg. A hajlandóság erre, •— az utóbbi időben egymást ?követő egész sor jel mutatja — Amerikában is mind fokozottabban van meg. Roosevelt elnök és Hull külügyi államtitkár ma már nem is burkolt célzásokkal, hanem r- kétértelműséget nem szenvedő nyilatkozatokkal sietnek a nyugateurópai ^hatalmak támogatására. Woodring amerikai hadügyminiszter gyors fegyverkezést1 követelő beszédében egyenesen Japánt, Németországot és Olaszországot nevezte meg Amerika lehető ellenfeleinek. A washingtoni kormány álláspontját képviselő New York Times pedig intő cikkben figyelmezteti a diktatúrákat, hogy az Egyesült-Államok egy újabb háború esetére feltétlenül a demokratikus hatalmakhoz csatlakoznának. „Az Egyesült-Államok törvényei — mondja a lap — a semlegességet írják elő, az Egyesült- Államok népe azonban nem semleges, ezért rövidesen változtatni fog a semle- gességi törvényen is.“ A berlini külügyminisztérium álláspontját képviselő „Frankfurter Zeitung“ vészihozónak mondja ezt az állásfoglalási, mely szerinte inkább háborúra biztat, mint a békét védi. „Nem akarjuk azt állitiauii — írja a lap —, hogy Dala- dáert, vagy Chamberlaint az amerikai támogatás beigérése arra készteti, hogy a tűzzel játszanak. Mindketten érzik a felelősségüket és érzik bizonyosan azt is, hogy az európai béke jelenleg szűk pallón vezet) át, melyen minden hibás lépés örvém-be zuhanást jelenthet. Nem vetjük föl a kérdést, hogy a háború esetére fölajánlott támogatás pillanatnyilag kedvére való-e az erős belpolitkai ellenzékkel küzdő Chamberiain-nek és Dala- dier-nek. Megkell azonban állapítanunk, hogy ha a newyorki lapnak az a hire is igaiz, hogy iaz amerikai hajóhad eddigi1 tervei megváltoztatásával az Atlantióceánon rövidesen nagy hadgyakorlatot tart, mely „intésnek tekinthető Európa számára“, intésnek természetesen, nem ai demokrata haibalmakkai szemben, akkor elértünk arra a pontra,, mikor a béke megszűnt a _ külpolitika) célkitűzése lenni).“ , -ţ\ , ■ f•, , i’Tiíüv.! • 1 Moszkva tervei izonyos tekintetben külső manőverekről szóló hírnek tekinthetők azok a jelentések is, meltyek az utóbbi időben Szovjetoroszország állásfoglalása körül terjedtek el. Egyik hires amerikai utazó ujságiró, Knikerbocker, akii sokat mozog Nem e törsz ágban és Szovjetoroszország- ban, pár nap előtt azzal a hírrel lepte meg p világot, hogy Berlin és Moszkva között külpolitikai közeledésre folynak tapogatózások. Berlin és Moszkva közeledésének meglehetősen valószínű li emil hangzó lehetősége már jó idfeje az a rémkép, mely erősen bénítja London és Ikéri s mozgási, szabadságát Moszkvával szemben. Németország és Oroszország valószínűtlennek látszó, de külpolitikába teljesen ki nem zárható együttműködése a nyugati hatalmakat megfoszthatná belső Európa sorsába való beleszólásnak majdnem minden lehetőségétől. Knikerbocker szenzációját eddig más komoly híradás nem erősíti, meg, mégis utat nyit újra vakmerő külpolitikai kombinációk előtt, melyekkel szerűben a meglepetések mai korszakában jogos kételkedésnek is csak mérsékelt az ereje. Másrészt ugyancsak Moszkvával kapcsolatban meglehetős föl tűnést kelt az a meleg búcsúztatás, nr&lynek tárgyai nemrég az Egyesült-Államoknak Brüsszelbe áthelyezett moszkvai nagykövete, Joseph Davies volt. Az Egyesült- Államoknak és Szovjetoirosz^prszágnak Szélsőkeleten komoly közös érdekeik vannak Japánnall szemben. Sztálinnak azonban, hir szerint, más tervei is vannak. Hasonló szrepet igyekszik szerezni az európai eseményekből mindinkább ki- szo rulő S z o V j elő r as z o r sz ágnak ahhoz, melyet Európával szemben az Egyesült- Államok foglalnak el. Az angol és francia külpolitika Szovjetoroszországot, mint támogató felelt egy esetleges háborúban nem zárja ugyan ki számitásajibók De az utolsó hónapok külpolitikai tárgyalásaiban mindkét hatalom kétségtelen bizonyítékát adta, hogy maguk ré- svúröl sem nagyon veszik szívesen a szov- je (orosz ok beleszólását Európa belső ügyeibe. Kétségtelen angol támogatással ezenkívül újabb államcsoportosulás van kialakulóban az Északi-tengertől a Fe- ketleHcnf^'g mely a németi hatalmat választja cl a szovjetorosz hatalomtól, de ugyanakkor Szovjetoroszországot is visz- szaszoritja Európától. Sztálin most ebből a helyzetből előnyt akar kovácsolni Moszkva számára. Washingtonnal egyetértve, ugyanolyan kívülről működő egyensúlyozó hatalmat szeretne keletről játszani Európával szemben, amilyenek megszerzése nyugatról' az Egyesült-Á'la- moknak képezi mai bizonyos fokig már meg is valósított célját. Ez föltételezné azonban, hogy Szovjetoroszország érdekeltségét Európa forradalma sitásában adja föl és ideológiai' rokonszenveinek érvényesítésében se menjen tovább az E gy es üli á ÁBámokn á 1. A harmadik interna cionálé oroszországi szerepe azonban ezt l'chetetlienmé teszi Moszkva számára. De nemzetközi megegyezéseik és hatalmi érdekeik révén is közelebbről vannak érdekelve a szovjetoroszok Európa esc-, ménveiben, mint az Egyesült-Államok. A Moszkvával kapcsolatban fölmerült kombinációk mindenesetre érdekesen jellemzik azt ai hangulatot, melyet az európai külpolitika maii légköre termel ki pillanatnyi szélcsendek idejében: is. —s. 0sszeégeií vasalás közben egy szolgálóleány BUCUREŞTI, juráért A Sclaiul Independentei 63. szám alatti lakásában Ranciov ezredes szolgálója vasalás közben vigyázatlanságból feldöntött egy benzines üveget, melynek tartalma azonnal lángot fogott és valóságos égt'í| fáklyává változtatta a szerencsétlen fiatal szolgáíó leányt. A mentők az ezredes szolgálóját súlyos égési sebekkel eszméletlen állapotban szállították kórházba. Píisnier: Három házasság Goncourt-dijas uj nagy regény, 510 lap, fűzve 218 lej, kötve 264 fej; S. Maugham: Örök szolgaság, 500 lap, fűzve 225 lej, kötve 264 lej; Brande: Nyitott szemmel, kötve 126 lej; Peérv Piri: Bambuszfejü esernyő, kötve 185 lej (könyvnapra fűzve 96 lej) LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttell. Kérjen teljesí jegyzéket Lepagetól - - .