Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-22 / 137. szám
r ILLENZ f: K 1938 Junius 2 2. Szerkesztik minmtumajmi [)r. VERESS ENDRE és MA’I'RAI JÁNOS. Mestervizsgák a céhek idejében CLUJ, junius 21. A jelenlegi ifjú iparosgenerAotó előtt meglepetést keltett ipantörvéiiyünk mna intézkedése, hogy aki önálló mester akar lenn., annak mestervizsgát kell legyen. Ez a mestervizsga-intézmény nem uj találmány, mert ennek szálai évszázadokra, a céhek világába nyúlnak vissza. Éppen ezért szükségesnek tartjuk feleleveníteni a múlttal, hadd lássa a jelenkor ifjúsága, hogy miként és milyen szigorú és nehéz feltételek mellett folyt le egy mestervizsga, amelyen aztán igazán helyt kellett álljon az a segéd, aki a Céh tagja és önálló mesterként akart szerepelni. Lássuk, hogy miként fo<y: le egy szn- oóligóny mesterré avatása. Az egykori szabólegény, ha érezte, hogy mesterségében kellő jártassággal bir, jó előre el keljeit határoznia, hogy meiyik céh keretébe akarja magát felvétetni, mert a céh szabály előírtai, hogy „amelyik legény itt a városon akar mesterré lenni, itt a városon esztendeig és három napig lakjék egy öreg mesternél.- Ezután megkövetelték a remekelő, vagyis a mestervizsgára jelentkező legénytől, hogy tisztességbeli ágyból, azaz mind atváíól s mind anyától jámbor és tisztességben személyektől született; másodszor, hogy önmaga is tisztességes erkölcsöt viseljen; harmadszor, hogy a mesterségben való jártasságát bitzonyitsa. E harmadik pont láb kapcsolatban .a céhszabályzat igv Intézkedett: „ha vdlamely szabó a céhbe akarja magát ajánlani, köteles, hogy annak előtte mindenféle módú ruhának, melyeket a céhmsterek eleibe adnak, a formáját az önön kezével megírja, vagyis ldrajzolja.c‘ Ez volt sikkor az úgynevezett remekelés, vagyis a jelenlegi mestervizsgái. Természetesen a ruhakirajzolás mellett annak megvarrása is kötelező volt. A jejgyzés a céh házában az összes mesterek jelenlétében történt meg, a ruhái megvarrása pedig a látó és más kirendelt mesterek felügyelete mellett folyt le. Ha a legény a remekművet elkészítette, következett annak felülvizsgálata. Ha valaki a mesterségre eTégtelennk találgatott, a céh szabály úgy (intézkedett, illetve gyakorlatilag úgy oldották meg a kérdést a céhek, hogy kisebb hibák esetén a látómesterek néhány forint büntetéssel sújtották a remekes legényt, nagyobb fogyatékosság esetén azonban irgalom nélküli visszavetették, úgy, hogy sokszor csak évek múlva és akkor is csak újabb remek készítés után juthatott be aiz illető ifjú a mesterek közé. A remekeléslt a vacsora, illetve később az ebéd követte, melyen a céh mesterek és a céh elöljárói vettek részt. Ezen a lakomán az ételt (előírás szerint), a legény, az italt pedig a céh adta. Szigorú rendszabálya volt a céheknek az is, hölgy a remekelt legény csak akkor lehetett céhbeli tag és önálló mester, ha megházasodott és nevét a város könyvébe beíratta. Az ifjú mesterek, akik a céhekbe beje- üortitak, még egy ideig nem voltak rendes tagjai a céheknek. A gyűléseken ugyan’ jelien lehettek, de ott államok kellett és szavazattal sem birtak. Ha if jumesteri szogálatuk véget ért, akkor kötelesek voltak még ejgy másik, úgynevezett mesterasztali lakomát adni és ezzel aztán végérvényesen is rendes céhbeli tagok lettek. Természetesen, am'ig az illető legény a mestervizsgáig eljutott, 4—6 éven át inia,s- kodott, 3—5, sőt igen sokszor 8—10 éven át vándorolt és csak ezen viszontagságos évek eltöltése után egy szigorú remek-vizsga után juthatott be az egykori iparos legény a becsületes, de tudást követelő céhbe, kiknek tagjai meg is állották helyüket, mert igazi szaktudással rendelkező mesterek voltak, dicsőségére a tiszta iparnak. (\ . E ) Minisztertanácsi jegyzőkönyv szabályozza a kisiparosok és kiskereskedők városi szállítási kedvezményeit CLUJ, junius 21. Megírta az Ellenzék, hogy a közlekedésügyi minisztérium megkönnyítette az. ardea Li és bánáti városok számára az áruszállítási. Ezzel a döntéssel kapcsolatosain minisztertanácsi jegyzőkönyv jeleni: meg, amely az ilyen természetű szállítási engedélyek kiadásának feltételei! szabályozza. Ezek szerint a minisztérium áltial kibocsátható engedély kiadható: a) Ha bizonyos számú ardeali vagy bánáti kiskereskedő, illetve kisiparos egymásközött\i társulásáról van szó a'Jzal a célzattal, hogy áruikat olyan gépkocsin szállítsák vásárokra, amely gépkocsi vagy egyikük, vagy a társulás tulajdonát képezi. Ilyen esetben a tulajdonosnak, vagy tulajdonosoknak igazol- nrok kell, hogy a kedvezményt valóban kisiparosok, illetve kiskereskedők veszik (igénybe, b) Olyan esetben, {rmikor bizonyos számú kiskereskedő, vagy kisiparos társult és gépkocsit bérelt vásárra történő áruszállítás végett s ennek a gépkocsinak a tulajdonosa nem kisiparos, vagy kiskereskedő. A minisztertanácsi jegyzőkönyv előírja, hogy ilyen esetben a gépkocsi tulajdonosának milyen járulékot kell fizebnóe. A gépkocsin szállított személyek számának megállapításánál nem jön számításba a jármű vezetője, a gépkocsivezető és esetleg annak kisegítője. Az Ilyen szállításokhoz szükséges különleges engedélyeket a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium műszaka vezérigazga tósá gához benyújtandó nyi- lalkozalíok alapján bocsájtják ki. A különleges engedély birtokában levő gépkocsik tulajdonosai számára szigorúan tilos kisiparosokon és kiskereskedőkön kivid id eigen személyek szál lit ása. A különleges engedélyek tulajdonosai kötelesek a havi járulék lefizetésére mindaddig, amíg az engedély érvényben van, függetlenül attól, hogy a kocsj közlekedettbe hónap közben, vagy sem. Olyan esetekben, amikor az engedély tulajdonosa megszüntetni óhajtja a kiskereskedők és kisparosok szállítására vonatkozó felhatalmazás érvényét, engedélyét, vagy a minisztériumhoz, vagy az illetékes megyei utszcsligálathoz kell benyújtania, megsemmisítés végett. Megkezdett hónap teljes egésznek számit s a megállapított járulék a hónap végéig fizetendő. ^egielent az ipartörvény szóló rendelet Az inasévek szabályozása. — Mestervizsgát tehetnek és mesterkönyvet kaphatnak a kontárok BUCUREŞTI, junius 21. A Monitorul Oficiailban rendelettörvény jelent meg a szakmai képesítés és az ipar gyakorlásáról szóló törvény módosításáról. Az uj rendelettörvény fontosabb intézkedéseit az alábbiakban ismertetjük: Azon románok, akik .valamely külföldi iskola bizonyitványával, vagy oklevelével rendelkeznek, csak abban az esetben nyerhetnek munka-, vagy mesterkönyvet, ha bizonyítványukat, illetve oklevelüket itthon érvényesítették. Az inas-szerződéseket illetően a következőket tartalmazza a módositó törvény. Az inas-szerződések tartama nem lehet rö- videbb három évnél és nem haladhatja meg a négy esztendőt. A munkaadó köteles a tanonc szolgálatába lépésétől számított egy hónapon belül bejelenteni az inas-szerződést, amely a bejelentéstől számított három hónapra szóló próbaidőt ir hat elő. Ez a három hónapos próbaidő abban az esetben is jogerős, ha erre nézve nem történt külön megállapodás. Három hónapon belül tehát a szerződő felek bármelyike felbonthatja a szerződést anélkül, hogy az igazságszolgáltatás közbejöttét kellene igénybevennie. A szerződés felbontása egyszerű bejelentés utján történik s ez a bejelentés feltétlenül közlendő az illetékes munkakamarával. Az inas-szerződések minden illetéktől mentesek s csupán a 30 lejes szakmai illeték fizetendő le megkötésük alkalmával. A bányaiparban és mindazon iparágakban, amelyeket a munkaügyi minisztérium meghatároz, nem kötelező tanoncszerződfs megkötése. Ilyen esetekben különleges eljárás alapján történik meg a tanoncidő igazolása. A külföldi képesítési könyvvel rendelkezi románok a következő feltételek mel- letr nyerhetik el vizsga nélkül a munka-, vagy mesterkönyvet: Ha olyan képesítési könyvvel iendelkeznek, amely az illető országban munka vállalására, vagy pedig ipari munka vezetésére, illetve önálló ipar üzésére jogosít. Azok, akik nem mutathatnak fel inas- igazolványt, szakiskolai vagy szaktanfolyam. végzettséget igazoló iratot, de bizonyítják, hogy szakmai képzettséggel rendelkeznek. csakis az illetékes munkaügyi felügyelőség engedélyével állhatnak a vizsgázható b.zottság elé. A szakmai képesítést igazoló könyvecskék becserélésének meggyorsítására a munkaügyi minisztérium a jelenleg működő bizottságokon kivül ad-hoc bizottságokat létesíthet, amelyeknek tagjai az illetékes munkaügyi felügyelő és a munkakamara elnöke, vagy ezeknek megbízottai. Olyan esetekben, ha a munkakamarai elnök, vagy helyettes nem jelenik meg a bizottságban, a munkaügyi felügyelő egymaga is elvégzi a munkálatokat. Ezek az ad-hoc bizottságok kizárólag a becserélés munkáját intézők s ugyanazokat a jogokat gvokool- ják, mint 1 már működő képesítés, bizottságok. ~iz alkalmazottnál és 20 lóerőnél kevesebb munkaerővel dolgozó iparvállalat tulajdonosa csak az a román lehet, aki csorbítatlanul gyakorolja polgári jogait s aki rendelkezik a megfelelő iparra képesítő iTiesterkönyvvel. Akik ezen rendelkezést megszegik, kontárokként minősülnek s ellenük a törvény szigorát alkalmazzák. Ha valamely iparvállalat jogi személyiség, társulás, szövetkezet, részvénytársaság tu- ! lajdonát képezi, csak akkor működhetik, ha io alkalmazottnál és 20 lóerőnél nagyobb munkaerőt foglalkoztat, valamint ha képesített mérnökök, építészek, vagy szakképzett iparosok vezetik a munkálatokat, minden műhely-osztályon külön. Az állam által elismert mérnökök és építészek saját szakmájukban minden korlátozás nélkül folytathatják saját számlájukra ~ megfelelő ipart, anélkül, hogy mesterkönyvet kellene váltaniok. Azon idegen állampolgárok, akik jelen törvény megjelenésekor az országban tartózkodtak és saját számlájukra valamely ipart űznek, elvesztik erre vonatkozó jogukat, ha az iparörvény értelmében valamely büntetésben részesülnek. Mindazoknak az idegen állampolgároknak, kiknek 10 alkalmazottnál és 20 lóerőnél kevesebb munkaerővel dolgozó ipari vállalatuk van, vagy ennél nagyobb iparvállalatnál munkavezetői állást töltenek be, mesterkö’nvv- vel kell rendelkezniök. Ezzel kapcsolatosan a módositó törvény részletesen ismerteti azokat a feltételeket, amelyeknek alapján a jelen törvény megjelenése után az országba érkező idegen állampolgárok mesrerkönyvet kaphatnak. Érdekes a módositó törvény ama rendelkezése, amely a kontár-iparosok számára lehetővé teszi a mestervizsga letételét. A törvény szövege szerint módot kívánnak nyújtani azoknak a kontár-iparosoknak, akik már évek óta szakmai képesítést igazoló iratok nélkül dolgoznak, hogv eleget tegyenek a törvény előírásainak és ezért számukra 1939 december 31- ig bezárólag vizsga letételét engedélyezik, amelynek fekételeképen a következő követelményeket állítják fel: a) Igazolnia kell a vizsgára jelentkező iparosnak, hogy jelenleg olyan vállalat képez tulajdonát, amely legfeljebb 10 alkalmazottat és 20 lóerőt foglalkoztat; b) hogv 1936 április 30-ig legalább öt éve üzemben volt az az iparvállalat, amelyre hivatkozva mesterkönyv kibocsátását kéri. Az ezzel kapcsolatosan igazoló iratok a következők: 1. Munkaadói adó igazolása. 2. Annak igazolása, hogy mint munkaadó volt biztosítva a társadalombiztosítónál. 3. Igazságügyi hatóságoktól, elöljáróságtól, vagy a kereskedelmi és iparkamara á1 tál kibocsátott igazoló irás. A vizsgára vonatkozó kérvény a szükséges iratokkal együtt a munkaügyi felügyelőséghez nyújtandó be és itt döntenek, hogy a ké- ést teljes;tik-e vagy sem. A munkafel- útrv.-lőség határozata ellen az iparügyek központi bizottságához van felebbezésnek helye. Másik fontos intézkedése a módositó rendeletta-vénynek a következőket tartalmazza: A feloszlatott testületek teljes vagyona az úgynevezett munkaügvi alaphoz ,'Fandul muncii) csatoltatik. A vagvon átadása felszámolás utján történik. A. munkakönyvek és diplomák (segédek részére) egységes munkakönyveki% cseréltetnek be, ugyanez történik a mes^ terkönyvekkel, brevetekkel, autorizációt* kal és koncessziókkal, kivéve azokat, amelyek ezt a megjegyzést viselik: „üzemvezetővel“. amelyek megsemmisittetneká Becserélik azokat a (segédek részére kiállított; munkakönyveket (cărţile de lucrator), amelyeket az 1884. évi XVTI. ardealí ipartörvény alapján, legalább tiz évvel* 1936 április 30-ika előtt bocsátottak ki, ha a tulajdonosok inasigazolványt is feh mutatnak és igazolják, hogy időközben valamely ipari vállalat valamely szakosztályát legalább öt éven át vezette. Hasonló renöt Ikezés vonatkozik a hasonló feltételek mellett kibocsátott ilyen igazoló ok-4 mint okra a bucovinai viszonylatban is. Vasárnap és Qnnepnapohon is nyílva farinainak a borbély műhelyek BUCUREŞTI, junius ii, Miron Cristea pátriárka-miniszterelnök elnöklete alatt minisztertanács volt, melyen a kormány összes tagjai résztvettek. A minisztertanács egyik nagvfontossígu tárgyát képezte Ralea munkaügyi miniszter előterjesztése, mely szerint a munka-, szünet rendelkezésének megváltoztatását javasolta oly értelemben, hogv a jövőben a íodrász- és borbélyüzemek, valamint a fürdők borbélyai vasárnap és a többi hivatalos ünnepnapokon is nyitva tarthatnak. A nvnisztertanács az előterjesztett javaslatot jóváhagyta és törvényrendelet formájában való megszerkesztését is. amit rövidesen őfelsége elé terjesztenek szentesítés végett. A targumuresi sütőipari koagresszus programja A sütőiparosok tartományi szövetsége junius hó 26 és 27-ik njpjam tauja közgyűlését Targu-Muresen az alábbi programmal: junius 26-án vasárnap 10 órokor közgyűlés. Délben társasebéd a kultúrpalota pincehelyiségében Este a targumuresi pékipartársulat bankettet ad a vendégek tiszteletére. 27-én, hétfőn a kongresszus tagjai kirándulnak Sovara- íüidőre, kedden pedig a Gyilkos-t .hoz A kongresszusra utazó résztvevők 50 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak.-02
