Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-22 / 137. szám

2 űű-i.zi E L LENZ f, K 10 3 8 j ii n i ii it 2 2. Élet... halál..* A hntntma.s természet játékos f<>rvuról- ÁA mtdl>:n. I: •••merit hetet lenül, szinte t-;ko:- Ióim szórja. hajtja, űzi (tz élű tes'et, t'zl t titokzatosan felé'pitett szerves anyagút do. e-luitni, hogy végül az örök olvaszt :kr>hű- bon, mint :tolatni divatját múlt ékszc törme­léket -beolvassza. Mintha semmi szabálya semmi rendszere nem lenne az életnek. Ma itt. holnap ott jeleni]: meg a aagg Ka. szas s tekr.tet nélkül mindenre. kegyeden tö-r. vémjsze iiséggel dönt (dá engem, téged, öt és sok-sok reim ngsiéget.. Ami azután következik, csak kötelessége a hátramaradó:luknak Külső szín, pompa, hul- lémzó embertömegek, vagy csal: az egyszerű, szegényes i ej kendő, már igazán mindegy. Végeredméryben, semmi más nem követke­zik De mégis: — „I Romániai Népkisebbségi U.ságirö- szervezet mély fájdalommal jelenti, hegy rendes tagja szeretett kartársunk és bará­tunk . ennek, vagg annak az újságnak egyik h gtehetségo.sebb, tisztaldkű és négy lanény- ségre jogosító tagját vesztette el... Itgeji és ezekhez hasonló közlemények lát­nak napvih’-got. Dsida Jenő halálával, a transzihán ki­sebbségi sajtó egyetemes, őszinte feljajunláta, mélyen gondolkozóba ejt niutdannyiunkaf. ,4 .észvét, embertárs: szeretet és sorskőzösség melegétől áthatva, de férfias egyenességgel, sőt kegyeiken őszinteséggel kell kiáltani felé­lek, a szellem napszámosai felé: Hogyan, miképpen éltek? Mit csináltok magatokkal? Mi módon bíráljátok a. ,.étá-t, "miben az élet és a költészet csőd dalos együttesét, ha a mindennapos küzdelmek is­métlődésével is, de — alig harminc évetekkel folytja belétek a halál? Mi az a mohóság, élet szertelenség, ami oly gyorsan tesz: a ha­l'd prédájává a test és lélek közös éltető anyagát? Idegtépő élet? Küzdelem, harc a kirgér- érl? Fe!feré-törtetés és az ezzel járó megtor­panások, mellbelöké.sek? Szét foszlott remény­ségei:, illúziók s az egész, mini egy nagy Hal­vái ia, ahol u Kereszt csak nyomaték vállal­tokon? Ez a szörnyű igazság. De nriég nagyobb igazság az, hogy nem vi­gyáztok egészségetekre, nem törődtök vele! A mindég füstös szerkesztőségi irodák agyonzaklatott légköre, ahol dolgoztok, ami­kor írásaitokban amugyis telketek egy-egy darabkáját osztogassátok és ahonnan össze­tört testtel, kifáradt idegekkel távoztok nap- nap után, vájjon nem volna-e jobb minden rercet pihenésre fordítani? Gyógyulni uj és ■J ■' erőt gyűjteni holnaprat hogy frissen, t gészségesen kezdhetnétek azt a munkát, mely pénzt', jövőt, elismerést, dicsőséget je­lent, de rmelyben fürödni, amit élvezni is kellene? A bennetek élő túlzott bohémig késztet és v'sz apróbb-csepröbb élvezetek, vagy gyönyö­rök után, melyek éjszakákat követelnek, tele hazugsággal, bűnös számitgatásokkal, méreg és bűnnel,.. Amit most elmondok, ezelőtt két évvel tor­ként. Nem kegyeletsértés, csak a síró fájda­lom fel-fellő tő érzése. Egyik irodalmi estén találkoztam Dsida Jenővel, ahova meghívásra jött. Minden egyes versét, szavalatát orkánszerü taps kísérte. Boldog volt s mi mindannyian. akik Lörül- veltül:. Vacsora közben és utána külön él­mény volt a vele való társalgás. Lebilincselő, kedves egyéniségével miagaköré vonzott min­denkit. Nem tudom, észrevette-c más, vagy csak én láttam, hogy egyik cigarettát a másik u'án szívja. Később sápadt lett, hóm1 okán verejtékcsöppek gyöngyöztek. Melléje ültem. ]eltünés níkül fogtam meg formás, parângi kezét, ami valósággal sütött és reszketett. Ag­godalommal kértem, ne cigarettázzon annyit, hiszen beteg, jöjjön és feküdjön le, én. mel­lelte maradok... Nem jött Homlokát megtörülfe egy po- ~ húr vizet ivott s úgy látszott, jobban érzi | magát. ’ej A társaság ujongua kérte, írjon egy ver­set s szavalja is el. Befelé mosolygóit, én tiltakoztam Majd unottan vei'e elő zsebkönyvét, aminek egyik tiszta lapjára ezt a szót irta: Élet... Nem folytatta, mert újból rosszul leit... Erőszakká’ vittem n friss levegőre, könyö- . ögve kértem, vigyázzon magára. Le ókor­iam fektetni, legszívesebben vizes lepedőbe csavarni ezt a drága, törékeny Ids embert. ’szelíd, bársonyos szemével csak nézett s ezeket mondta-. 4; egész társaság közül egyet­lenegy ember látja, hogy milyen beteg va­gyok, a többiek kénnek, követelőznek. halla­ni akoznak saját mulat tatásakra .. Aztán bementünk s Jenő táncolni kezdett .. yen, táncolni . . . Az asztalon hagyott fehér papírlap s rajta egy írott szó, mely sötéten, szomorúan vá­dolt mindent, ami könnyelműség... A nagy | 7ür-zctva-J)an valami kimagg("rázhnfa [inn ér- | zésekkel bámultam ezt az egyetlen kzzvonást | s mélységes szomorúsággal irtom folytatásként | rzt a szói: Halál.,, . Csiby L(:josL . S „Mia véleménye a románok és a kisebbségek közötti kirí orális közeledésről?u és ÜErféSieSgiük kölcsönösen egymást feledjük el a mult kääiönltaözö tévedéseit** — mondja Kádár Imre, a cluji Davila-Szinház igazgatója BUCUREŞTI, juntos 21. Az utolsó évek alatt sok vita tárgya volt a román nép és a vele együtt élló kisebbségek közölt kultúra utján való szeIllőini közeledés kérdése. Sajnos, meg­oldásig nem juthatott, miután a külön­böző véleményeket nem lehetett összpon- tositami, hogy gyakorlati, megoldást ki- náljaJnak. A Kisebbségi Kormány biztos­ság nemrégi megteremtése uj kilátásokat nyit s közelebb visz a kérdés geri'.rózus megoldásához.. Éppen ezért nem érdek­telen a kisebbségi kulturális élet vezető- egyéniségei között indított ankét, mely­nek célja, megtudni ezeknek őszinte és senkinek sem használó, félénkségek állal nem retusált véleményét a» módozatok felöl, melyek által haladás valósítható meg az említett kérdésben. Kádár Imre, a cluji Dauila-Szin- ház igazgatójának válasza Kádár Imre, <» cluji Davila-Szinház igazgatója s a romániai ,,P. E. N. Club'* magyar osztályának alelnöke, egyike az országban levő legkitűnőbb magyar köl­tőknek. Mint számottevő műfordító, ér­tékes szolgálatokat tett a román iroda­lomnak. — Véleménye szerint — voJT a hozzá­intézett első kérdés —, bogiján lehetne kulturális közelebb jutást elérni a romá­nok és a kisebbségek között? — A mostani körülmények között — kezdte Kádár Imre — az emberiség szel­lemi fejlődését két, merőben ellentétes irányzat kavarja. Egyrészt látjuk, hogy a földrajzi akadályokat és távolságokat legyőzi a repülőgép, rádió, távolbalátás, stb., másrészt ezek mind mélyebbé vál­nak nemzettek, felekezetiek, társadalmi osztályok és világnézeti csoportok között. Ez a végzetes ellentmondás egy tévedés­ből ered1, mely eltünteti szemünk elöl az emberi em­berszeretet teljes megértését és ellenségeknek tünteti fel a népeket, felekezeteket s az egész társadalmat, bár ezek — együtt, tükéltetesen kiegészülve — csak történelmi hivatásukra hallgatnak s együttdolgoznak a kulturális egység kifejlesztésében. — Ezen a prizmán keresztül kell néz­ni a románok és kisebbségek közölt; kul­turális kapcsolatokat. A közeledés sarkalatos feltétele annak elismerése, hogy a két együttélő nép egy érdekközösséget alkot, kapcsola­taikat pedig nem kell a világpolitika játékainak alárendelni. Az igazi testvéri érzés és ai szabad s ter­mékeny kulturális csere, melyeknek szel­lemi és erkölcsi téren vezetniük kellene a népek sorsát, döntő tényezők. —1 Melyek lennének e közeledés meg­valósulásának feliét elei? — Elsősorban — hangsúlyozza Kádár Imre — — a kölcsönös bizalom helyreállítása szükséges. A/, hogy nincs egymáshoz bizalmunk, egymás nemusiinerésének tulajdonit ható. Előbb meg kell ismernünk egymást. Te­hát, kölcsönösen értékelnünk kell egy­mást s tol kell felednünk a mult külön­böző tévedéseit. Azonban, csak azokat ér­tékelem, kiknek képességei kiválasztot­tak. Éppen ezért nagy jelentős tényező­nek tartom a szellemi értékek kicserélé­sének megvalósítását, annak ellenére, hogy — látszólag —•> azt lehetne hinni, ennek nein lesz érvényes eredménye a két nép közötti reális kapcsolatokra. — Meggyőződésem, hogy egyetlen jól lefordított értékes vers jobban hozzájárul a kulturális kapcsolatok javításához, mint bármilyen politikai tény, mely — végső elemzésében — az életre csak fel­színes befolyást gyakorol, nem hoz vál­tozást a lélek mélységeiben. — Ezért szentelem tevékenységem jó­részét a kulturális közeledés érdekében való propagandának s fordítottam ro­mánból népi balladákat, Eminescu, Go­ya, BlMga, Isac, Crrr'.nic, stb. verseket, színdarabokat Caragialetül, Goyától, Ef- timiutói, I. M. Sadoveanutól, Minulescu- tói, V dl jani ól, stb. és — mint a cluji Davila-Szinház igazgatója — progra­momba vettem a szellemi értékek kicse­rélését. Különben az „Erdélyi Helikon“ folyóirat és a ,.P. E. N. Club“ magyar osztálya eddig több román könyvet je­lentetett meg értékes írók fordításában. Az „Erdélyi Helikon0 antológiát ad ki román novellákból, ai cluji Davila-Szinház padiig most pró­bálja Eftúmiu ,,Prometeus“-áÜ, melyet jú­niusban mutat be a szabad ég alatt. Az elmúlt évadban előadtuk Victor Ion Po­pa „MuskáUT az ablakban“ cirnü darab­ját. A következő évadban Lucian Blatia /.Gyermekek keresztesháboruja'1 cimü darabját hozzuk szilire. — Véleménye szerint — volt az utol­só kérdés -1 a ,,Királyi Alapítványok“ hozzájárulhatnak a románság s a ki­sebbségek közötél közeledés müvéhez? — Legnagyobb mértékben. Nehány év előtt Octavian Gogával elhatároztuk, hogy lefektetjük az alapjait egy román- magyar kulturális intézetnek, melynek a szellemi értékek kicserélése lett volna a célja. Sajnos, a politikai körülmények nem engedték meg nekünk e terv meg­valósítását. A „Királyi Alapi tványok“- nak jelentékeny erkölcsi és anyagi tekin­télyük van. Foglalkozhatnának ezzel a tervvel — fejezte be nyilatkozatát Kádár Imre. . ­A falvak egészségügyi BUCUREŞTI, Junius zu Bihor-tartományt széhében-hosszában járva egy tapasztalt orvos társaságában, megálltunk Ceica község szép orvosi álló- másánál. Szóba ereszkedtünk itt egy lel­kes, ügyes orvossal, a.z állomás vezetőjével. — Boldog vagyok, mert megállapítha­tom, — mondotta, — bogy az utóbbi időkben a parasztok nem szaladnak a ,,doftor“-tól, mint ahogy futottak azelőtt. Egész a nemrégi időkig a szifiliszben beteg falusi eljött a rendelőbe, kapott egy in­jekciót, aztán . . . másodszor nem lehetett előkeriteni. Ilyen felületes kezelés mellett a betegség folytatta alattomos fejlődését. Az eredmény: a halandóság borzasztó nö­vekedése volt. — Ugyanígy a tuberkulózis is. Nemrég még valóságos küzdelmet kellett vívni a falusi asszonyokkal, hogy elhozzák gyer­meküket a tuberkulózist megelőző BCG- injekcióval való beoltás végett. Mióta helyreállítása azonban számot vetettek vele, hogy ez a tuberkulózis elleni oltás a legkitűnőbb eredményekre vezet s egész életükre meg­védi gyermekeiket a csapás támadásaival szemben, a falusiak maguk jönnek a ren­delőbe s kérik, oltsuk be gyermekeiket. — Az idei tavaszon komoly tüdővész elleni hadjáratba kezdtünk, a tuberkuló­zis elleni preventiv hadjáratba, jelenté­keny gyemekcsoportok BCG-injekcióval való beoltása által. Vezető körök jóaka­rata s a jelenlegi prefektus erélye révén, a tuberkulózis elleni oltások programja ebben az évben egész Bihorra ki fog ter­jedni. A megelőző orvostudomány előbbrejutása A bihori Ceica község rendelőjét veze­tő orvos szavai uj irányt mutatnak falusi orvosaink működésében. Nemrégi időkig a kezelő orvostudomány vezetett. Egy­szóval, engedték, hogy a betegség követ­kezményei mcgnuitatkozz/anak s c.ik akkor lépett működésbe ;)/ orvo:. J / i módszer nagyon kevéssé volt nyugati. A hivatalos cgyév/ségügyi szervek elha­tározták, hogy szakítanak ezzel a hagyo­mánnyal. Az uj egészsé":'—-i program ke­reteiben a megelőző orvostudomány ke­rült az élre. így a gyermekeknek BCG- szérummal való beoltása a tuberkulózissal szemben immunissá tétjük érdekében, el fog terjedni az egész országban. A főbb vidéki központokban intézményeket lé­tesítenek a terhes asszonyok gondozására, a megyei orvosi testületek az ország min­den falujában néptanfolyamokat fognak tartani az anya és a gyermek egészség- gondozásáról, stb. A BCG-oltás, j gyermekek barátja A megelőző orvostudomány térnyeré­sével kapcsolatban említettük a tüdő­vész elleni BCG-oltás jó eredményeit, íme egy példa: Romanmcgyébcn a BCG-szérummal való oltás négy esztendeje alatt a beoltott és ujraoltott gyermekek közül 15 száza­lék halt meg, mialatt a be nem oltott gyermekek között 21 százalék volt a ha­lálozási arányszám. Pontosabban, az em- litett oltás révén 270 gyermek menekült meg a tüdővész karmaiból. Fia beoltották volna valamennyi gyer­meket, aki a négy év leforgása alatt szü­letett a megyében, ezer gyermeket men­tettek volna meg. Hivatalos kimutatások szerint, ha a négy év leforgása alatt beoltottak volna az or­szágban minden gyermeket, a haláltól körülbelül 6o.coo gyermek menekült volna meg. Ezek előtt az adatok előtt, a jelenlegi kormány elhatározta, hogy megtesz min* IDEGES EMBEREKNÉL ÉS LELKIBETEGEK­NÉL az igén enyhe hatású, nrtidig megbízható, természetes „FERENC JÓZSEF1“ keserüviz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — kiadón béliirülést. jó gycmoremészitést és eegendő ét- vhgyérzeten hoz létre. Kérdezze meg orvosát. den erőfeszítést, hogy megmentse a ha­láltól a zsenge testek ilyen megható so­kaságát. Királyi egészségügyi csapatok a falvakban A királyi egyetemi hallgató csapatok legnagyobb mértékben hozzájárulnak az egészségügyi hadjárat dinamizálásához a falun. Mindegyik csapathoz bosztottak né­hány szakembert, egy orvost, egy állat­orvost, egy testnevelési specialistát, egy mezőgazdasági mérnököt, egy háztartás tanárnőt. Az országőrökkel és a katonai clőkép- zősökkel vállvetve, ezek a királyi csapatok orvosi segély­ben részesítik a falusiakat, népies felol­vasásokat tartanak a faj, a munka és n család higiéniájáról, felvilágosításokat adnak a betegségek leküzdése, a falusiak étkezése, az anyák és gyermekek egész­ségápolása, stb. tekintetében. — A királyi egészségügyi csapatok egészséget hoztak a faluba — mondotta Ion Dancus, a maramuresmegyei Hűd községből való öreg paraszt. És ugyanigy beszél a többi falusi is. A kormány és a közegészség ügye A közegészség védelme erénye a jelen­legi kormánynak. íme néhány a problé­mák kökül, melyeknek megoldására a kormány kitartó erőfeszítéseket fejt ki: 1. A gyermekhalandóság és a tüdővész miatti halandóság csökkentése. 2. A falusiak életét és fejlődését övező környezet jobbá tétele. 3. Az anya és a gyermek védelme, meg­előző orvosi módszerek alkalmazásával. 4. A falusi orvosok számának növelné, hogy minden legtöbb 5000 lakosnak le­gyen egy orvosa. Néhány pont ez, mely mutatja a népi egészségügy fontos kérdéseit, melyeknek nem mindenkor eléggé értett, méltó je­lentőségét most felismerik. láöny vnap 19511 $2ófícz Zf.: Légy jó nündlialáhg Olcsó könyvnapi kiadás, 59 lej, az ELLENZÉK könyv osztály óiban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azon­nal szállítjuk. Kérje a könyvnapi köny­vek jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents