Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-19 / 135. szám
19 3 8 / uni us 19. ELLENZÉK fázok Különös és megfoghatatlanul érdekes az. állatok világa, tele csupa titokkal és nagy szer őség gél, amit egyelőre hiába igyekszik megfejteni a tudomány, mert csak találgatás marad. — Egy csomó kérdés: viselkedésükkel miért jelzik előre az időjárást. Mi adja a táplálékszerzés és válogatás iránti hajlamot? Miért vándorol a madár? és hogyan képesek hihetetlenül nagy távolságom kai pihenő nélkül átrepülni? s mi az, ami csalhatatlan tájékozódó képességüket hajszálfinom műszerként irányítja — tulajdonképen mégis nyitva van. Talán a hatodik érzék... ARAD, junius hó. Az emeletes családi villa nyugatra nyi- ló nagy tetőterraszán, uzsonnakávé közben, azt mondja Manousek ur, a közis»- mert, kitűnő ornitológus: — Eső lesz. Nagyon mélyen repül a fecske. Elkomolyodom. — Babonás? — Nem. De ez a legjobb barométer. Higyje el, az állat sohasem csal. A levegő páratartalmából megérzik az időváltozást és önkéntelenül jelzik. Nézzen oda. Ott is fecske. Emitt is. Mindegyik olyan mélyen repül, hogy csaknem a földet su- rolja. Ez esőt jelent. — És ha magasan száll? — Akkor szép idő lesz. De szép időt jelent az is, ha este kuruttyolnak a békák, vagy ha esténként csoportokban keringenek a legyek, ,viSZO[1t esőt jelent, ha a ló gyakran prüszköl, ha a verebek csapatokba verődve csiripelnek, ha a férgek előbújnak a földből, ha a kutya lyukat ás, ha a madár tollászkodik; épugy vihart jelez az állatok nyugtalansága — és igy tovább. Száznál is több példát sorolhatnék fel és mindegyik csalhatatlanul beválik. Ez az az érzés, ami nálunk, embereknél hiányzik. Csendesen megjegyzem: — Talán jobb igy. Nagyot néz. Aztán csak ennyit mond: — Lehet, hogy igaza van. Egy félóráig másegyébről beszélgettünk. De visszatértem: — ösztönös-e az állatnál ez a megérzés és vájjon kapcsolatban van-e a lelki élettel? Á fialadfik évzéli ___ — Egyszerű „igen“=nel vagy „némáméi lehetetlen kielégítő feleletet adni — kapom a választ — mert a kérdés meglehetősen mély. Wohlbold müncheni professzor, aki hosszú esztendőkön keresztül az állatok lelki életét tanulmányozta s aki ezen a téren szenzációs felfedezéseket tett, állítja, hogy az állatok egy hatodik érzékkel rendelkeznek; nincsenek specia; biztosan és gyorsan szalad aytója éji®!,: a ísgkar.yargcsabb országúton is és ködös, esős, vagy 'r.óíuvásos időben is. •BOSCfé speciális fényszóró •ros-, d© R«m vakitó-. cldolíényf is ad és kifogástalan formája minden kocsi vonalához nogyszerüen illik. LECNsCA & Ce. Bucureşti és fiókjai Kapható az ország összes síakuzleteiben. kel intézik el. így például a táplálékszerzést és annak kiválogatását is. Nem egy kisérletet folytattak errevonatkozólag, s I mindenkor sikerrel. A teoria mellett szólnak más furcsaságok is. Sok állat előre megérzi a halálát — például az elefánt — vagy gazdája halálát, amit kutyáknál, macskáknál észlelhetünk. Sőt az sem ritka, hogy meggyászolják elvesztett gazdájukat.. Elég gyakori, hogy egy-egy kutya napokig nem eszik, vagy mozdulatlanul őrzi a frissen hantolt sirt. Jó néhány esztendővel ezelőtt olvastam valamelyik napilapban, hogy amikor egy híres dek- lingeni méhbarát meghalt, temetése után iránylti — Azt nem mondom, mert egyelőre ez is csak feltevés. Az állatvilágban sok olyan megmagyarázhatatlan dolog van, amit annak a hatodik érzéknek a létezésével nem lehet nagyon bizonyítani. És talán titok is marad az ember előtt, ha csak el nem jön az idő, amikor az állatok beszélgetése, nyelve érthetővé válik a mi számunkra is. — Mivel magyarázza a madarak vándorlását? — Lám, éppen erre gondoltam az imént. Tényleg csodálatos, hogy ember- emlékezet óta a madárvándorlás követkeAz utolérhetetlen minőségű Caola Szappan habja enyhejágyriinom és ugyanúgy hat a bőrre, mint a vitamindus Caola Krém. A Caola Szappan tisztítja és ápolja a bőrt és megőrzi az arc fiatalos szépségét. A helyes szépségápolás titka: az utolsó darabkáig csodálatosan illatosított» Caola Szappan mindennapi használata. napokon keresztül a méhek ezrei rajzot- ták körül a sirt és zümmögve siratták gazdájukat. Nem meginditó ez aí gyász? Azt kérdem: — Szóval az elmélet halhatatlan? Pillanatnyi szünet. nélkül zetesen megismétlődik s olykor igazán óriási, sokezer kilométeres távolságot is átrepülnek anélkül, hogy egy parányit is eltérnének a rendes1, megszokott utjuk- tól. Mondanom sem kell, rengeteg elmélet igyekszik megfelelő magyarázatot ad- j ni e kérdésre. A magyar Hermann Ottó- j tói Linnén át Wohlboldig a Iegkülönbö- zőbb feltevések alakultak ki. Nehéz len- ! ne eldönteni, hogy melyik a helyes. Az is I lehet, hogy egyik sem. Titok az, nagy és j mély titok, amiről egyelőre csak annyi I bizonyosat tudunk, hogy rendkívüli és érdekes. Gyerekkoromban hallottam édesanyámtól egy kis dalt; A gólya, a gólya, jobb kérem, ha nem beszélünk róla... Most eszembejutott és a fogam közt dúdolom. Manousek ur felpattan: — Talán nem hiszi? Vagy „gólyamesének“ tartja? — Dehogy is nem hiszem. Tudom, itt nincs tévedés. De — engedjen meg és ne vegye illetlenségnek — ilyenkor úgy érzem: elkékülök az irigységtől, ha arra a rengeteg akadálynélküli utazásra gondolok. Se pénz, se útlevél, se üzemanyag, se iránytű, se baedecker — csak két apró, gyönge szárny és valami isteni szikra, ami hihetetlen testi-lelki erőt és tájékozódó képességet ad ezeknek a kedves vándoroknak, hogy a napfény, a meleg, az örök tavasz, örök nyár és örök ragyogás pompás vidékeit egészségűk ápolása és fennmaradásuk biztosítása érdekében évről-évre felkereshessék. tudatos élményeik, nem gondolkodnak, egy transzcendentális világban élnek, pxn<|lyben valósággal átálmodják életüket. Ez az álomélet azonban lényegesen eltér az emberétől, mert dimenzió nélküli és időtlen. Úgy, hogy ez a hatodik érzékük egy 'ilyen öntudatnélküliségnek a megnyilvánulása. Ez az elmélet persze alkalmas arra, hogy sok olyan általánosan elfogadott közhitet rombadöhtsön, amit az ösztönre, látószervekre, egymásrautaltságra, vagy pláne a szagló érzékre vezetnek vissza. — És amikor az állatok hosszú kilométernyi távolságról hazatalálnak? '— Erek szerint ott sem a szimat, vagy másevreb az irányitó szerv, hanem ez a hatodik érzék. Ezt különben Schmid Bastion, a kitűnő állatpszichológus is megállapította. Wohlboid odáig megy, hogy felteszi, hogy az állatoknak nincs is szagióérzékük s hogy mindent, amit ennek tulajdonítanak, a hatodik érzékükéi RACHMANOVA: Salbafafiaa szerelmes To’sztoj házassági tragédiájának regénye. A világ irodalmi élete már hónapok óla e könyv problémájának és uj megvilágítású igazságai körül forrong. Rengeteg eddig ismeretlen eredeti fényképpel. Fél vész önkötésben 202 lej, egész vászonkötésben 238 lej. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre atáavétJiei is azonnal száJJiíjjidfe. — Milyen magasan és milyen gyorsan repül a madár? — A vélemények itt is eltérnek — kapom a választ —, de lassan kezd a közös nevező kialakulni. Mert, mint ahogy a repülés irányairól már pontos térképeink vannak, úgy megfelelő eszközökkel is rendelkezünk, amelyekkel az elvégzett ut ta/rtalmát és a menetsebességet is megállapítjuk. Hogy csak néhányat emlitsek: J. Thienemann mérései szerint a sirály 50, a seregély 74, a sólyom 59, a csóka 61, a vetési varjú 52 kilométeres óránkénti sebességgel repül. Persze ez nem a maximális teljesitményük, mert ennek négy, sőt ötszörösét is megcsinálják — ha muszáj. A gólya átlagosan naponként 100 kilométert tesz meg, de felfokozhatja 250 kilométerre is. Fáradhatatlan repülő az erdei szalonka, mely ha ősszel csoportosan repül, az átlagos napi 500 kilométert is megcsinálja. Hogy mennyi ideig bírják a madarak a repülést? Erre is vannak adataink. A legragyogóbb teljesítmény talán azé a parányi ausztráliai madáré, mely — jóllehet mindössze csak tiz grammot nyom — 1600 kilométert képes egyhuzamban repülni. Vannak aztán „óceán- repülők“, amelyeknek bizony leszállás nélkül olykor 3000 kilométert, sőt még ennél is többet kell megtenniük. Hogyan csinálják? Megfoghatatlan. A repülés mar gasságára befolyással bir az időjárás. Szép, csendes időben, magasabban, mig ha szél , * van, alacsonyabban repülnek. Általában. : nem mennek túl az ezer méter magasságon. — Miért mennek csoportokban? — Ez épp olyan talány, mint felfejlődésük formája. Annyit tudunk, hogy az egyes madárfajták földrajzi szakaszonként indulnak neki a nagy útnak s hogy min- Î denkor pontosan azt az irányt követik, f amit mindenkor. De, hogy honnan van | az a nagy tájékozódó képességük, hogy [ öröklött hajlandóság, ősi ösztön, belső el- \ választási mirigyek valamelyes funkciója, j vagy tényleg a hatodik érzék irányítja ( őket — nyílt kérdés marad. ţ Egy világtérképet vesz elő és arról magyaráz: — Nézzen csak ide. Vegyük például a partvidéki tengeri fecskét. Északameri- kából indul. Átrepüli az Óceánt és átjön Európába, Spanyolországba. Innen tovább száll a nyugatafrikai partvidéken keresztül a déli sarkvidék nyári szakaszáig; aztán megfordul és Argentina és Brazilia szegélyei felett Afrika nyugati sarkába vándorol — majd innen vissza ismét Északamerikába és aztán megint élőiről és ismételve pont ugyanott évről- évre. A mi énekes madaraink, csekély kivétellel, mind délnyugatnak tartanak, Spanyolország és Marokkó felé. Ellenben a nálunk ismeretes fehér gólya Közép- Afrikán keresztül az Egyenlítőn túl, Dél- Afrikáig is levonul. Bizony. A madarak örök utasok. És a legcsodálatosabb glo- betrotterek. RekorAeljesí^EiiéEiyek Jenei József. Honyvérfélceic árleszállítása: fűzve kötve Kästner: Iirai házipatko 53— 79 — Mann Thomas: "Wälsungver 33.— 59 — Murchlér: A Szajn&i Ameret.cnje 27— 53 — Pouirtdles: Chopin, a zongora poétája) 63.— —.— Reeves: Chaplin 43— 63 — Schnerer: Mrika kérdi mért? (A legujtlbb gyermek nevelő könyv) 43— — Szilárd—Undi: Szép vagy diákélet. (A vidám mult -anekdota gyűjteménye) 59 — 79 — Tompa. Mihály: Virágregék 53 — 7V— Földi Mihály: KfJáltjás a válságból 33 — — Mohácsi: Lidércke (Madáchné tragédiája) 43 — Nagy Endre: Szerelmesek kalauz® 33 — — Nagy Endre: A kabaré regénye 50.— Rédey: Kasmyné ifjasszony (A magyair színészet hőskora) f étbőrkötés — — 79 — Schöpfillin Aladár: Ady — 33.— Szejfulina: Egy kuruzsló éleire. (Az uj orosz irodalom legszebb könyve) 46 — Mai Orosz Dekatmcron. (Válogat tort novella gyűjtemény) 59 — Mai Japán Dekameron (Válogatott novella gyűjtemény) 59-— Kaphatók rövid ideig az „ELLENZÉK“ KÖNYVOSZTÁLYÁBAN. Ouj, Piatta Unirii. Vidéki megrendeléseket — utánvéttel as — azonnal mtézünk!
