Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-02 / 124. szám

r ELLENZÉK 1038 In ni ni vmaumafaaasm MIT IR A ROMÁN SAJTÓ VIITORI'!.: N nu'tei's/ág gutz< lakiig poli- ; U;ij;\iKik irányítói nejgy figycU‘num"l kísérik .1 (lól'ko:kl-oiMIijkí! ál anmkal, nu'lvt'k niczö- i’u/tKisáiíi jolk'güknt-l fogva nwgys'ZviT: |> :»oot joteidem-k a ui;U)n.*t ipniroíivkt'k sízunia'i'ii. Ugyanjaikkor tágra ciyilja kapuit a «limai i.i- ■mok loiaiíi’nvő A sok éh.'ÍMii uk\«> «'MM. Ni-nu'lo!'\/ág m.a már jobb s«i-v\v! vasai-«) Mi-/öga.z«l<Ks ig !I■ i iIM K<-k«-1 Romániáid es s/v.iívs/Okiíilál: M<>lgyaro>nsz:igtól és Jíigos/la- \ alól. 1937-Ikmi Nómclorsürág «te Ausztnn NlOti miiH.l ó lőj oylékü Árul vásárol! Roma nkibál, a számot nem lehet lekiesiiiiyolir es l 'ydiuen kiviil hagyni. Nóme.torsi'ág uj tá- jékozóilását jelenti ez, különben nem India 'diai a román pacot iparcikk«'1 Kel oárasz­tani. Ennek dacára Nimretország és Auszlnku méml össze *_•? s/.azaiiékát vástVnobák meg azoknak az árukniuk, melyekéit cxipioriállmvk, nap«',makkor 17 szá/a'Iélvkoil szerepelnek a Imlgár, -11 százalékká! n miagyalr ék 35 szá­zalékkal' a jugoszláv 'kiv'lelllnsn. A némiet ipar óriást (el jesitmió:.yrc képes U«1 pangásnál len.no kárhoztatva obbam a piHfliaimiltbaéii mi­dőn nem találna p-ncte,. A német .ipar hatal­mid'kolosszus, mely összeomlóik, ha nem kaip ox génit a kelelearó[K:i kis á<ll lámákból. Ne­me bőrszíjig nemi lökte lett és tniem fektet 1-c semmit a román iparba. Félt niz így előáll- l.isroi kerülő iparcikkek versenyétől, vagy lö- kéje hiányzott^ Bármely eshetőségről van 's szó, le kell szögeznünk, hogy ivein lehet be- széllr.i gazdasági függőségről, móg egyszerű export* mport üzletek kereti It miem léjük tul a valóságok. LUMEA ROMANEASCA: Romána nagy­hutaiam kezd lenni gazdasági szempontból. Nagy (ehetőségek elölt áll, melyek fejlődést és nyugalmat kívánnák. Ez a békétől függ, Románia tehát cxlak azok oldallá n állhalt. akik legkevésbé hajlamosaik háborúm. Me­zőgazdasági és ipari állam1, középidőn halad, a petróleum és búzatermelés adja meg jel­legét. Szüksége vtűni onsizágok támogatására s szegényebb országok fogyasztó pacaira, f ogyasztó helyzeténél fogva lüdat képez Kc­AGY- ÉS SZIVÉRELMESZESEDÉSBEN SZEN­VEDŐKNEK reggel felkeléstkír egy félpo-hár Ter­mészetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz — a leg­kisebb erőlködés nélkül — igen könnyű székürü- l.st biztosit, azonkívül a gyomor és a belek mü- ködéséíg előmozdkj-a és kielég'tő emésztést hoz lét­re. Kérdezze meg orvosát. — let és Nyugat között, ezzo'á megpecsételőd k poiliibilkai szerepe és hivatása, kiég ke'l je­gyeznünk, hogy Ném-erország öslszes hatalmi tervei politica: és gazdaság' téren ugyancsak ebben az irányban bakidnak. Románia hely­zete a kisötuant szövetséggel félre niem ért­hető módom vám körvonaiüaeva. A szövetség a magyar bi:tokozás e’f'en köttetett, ma azon­ban természetes ellenálló erőt fejt ki rondetn baiteSmi törekvés eilen Középeuróipában. Az Ansohímss folytán most Magyarország és a Iv-saintömt megegyezése legfontosabb problé­mája) EuirÓnának. LUMEA ROMANEASCA: A klsiantan' ala­pítói — Csehszlovákia. Romiáin,iö és Jugoszlá­via — kölcsönös segélynyújtási' egyezményt létesítettek a békeszerződések tiisiz telt tben tar - Iásásnak, G haiárok érteitetlenségéinek bizto­si Sására' és a Habsburg-réstaiurúció megaíka- dályozásárai. Az Aiv-schiuss megvalósítási ulilln most íelmi'eni! a kérdés: vájjon a kis­álltam,t meg tudja-e őr1 zni eredeti jelegét vagy aiz uj helyzethez kell o.lkö Otaiazkodjon? A kérdés feltevése azt jelenti, bogy el kell intézni ezt a problémát. A német sajtó ,.of- foniziv kereskedelmi politikáról“ ir a Luna- völgyben és Balkánon. Figj’elmen kívül hagyhatja ezt a kis-:«mintáit? A veszély egy­formám fenyegeti Magyarországot és Bulgá­riát s ez a köiiilmény gvezdaságii és politikai «-kokból dunai kor.föderáció teremtését pa­rancsolja). PREZENTUL- Anglia türelemmel és nagy hozzáértéssel gvőzte le a gazdasági válsiágol moly os(!gaMzál>a kényszert tett minden álla­mot, Tiz év'g elszakadva éltünk egymástól. Nem követe.’ el igazságisHwnságot. n'ncs ezianrcbányásni joga a romántsiíjginnilk. De mi minden nem tonlctnák tiz év «l’aitt! Napoleon birodalmat alar/'totf egy évti'zcd a,lati s tiz «V, sem kellett ahhoz, hogy birodalmakat ve­szi!.sernek el egyes urvalkodók. A legutóbbi tiz é«.!tetei Anglia is fontos következtetlflscktA vont le s belátta,, mennyi kockázatta/'' jár ~z e’iszf- gr.-itelt'ség politiká jú. Előbb Jugoszláv'óban, azt áll T ör öko rszágibam kezdett befektetések­hez s most bizonyára Roxnláln/in kérte sorra. Meg tamil Hűik, mi a rossz és mi a jó. Mező- gozdiaMági tmmékeken kiviil más kincseink is vátnmiaik, tudjuk, hogyan kell te ka rák os- kodüfunk, m'kósit (kell’ kicgyensulyozc:t költ­ségvetésekről gondoskodj)unik s főleg: meg- becsiii'ijük saját javainkat és teljesítjük kül- íöldi' 'kötelezettsége'nikei. Románná kitárja v clip mill az. angolok előtt, hadd jöjjenek Ma­gyarországon, Csehszlovákián és Lengyelor- zágon kérésziül hogy legyőzhessük a rosz- ,zat mindnyájunlk összefogásával. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a ieg*» választékosabb kivitelig legolcsóbban <íz Ellenzék könyvosztályában CIo^ Piata UairiL AS (Szamos neuralgikus fajdalom rejtett oka, igen gyakran, a hugysav. így a trigeminuS'idcg ncuralgiái (fog, fül, arc és vakszem tajcki fájdalmak) nyakszirt-neuralgia, bordák közötti-ncuralgia, derék- és hastájéki-neuralgia, valamint ülőidcggyuladas (isias) oka sokszor a Iiugysav, amely le- rakodik az ideghártyák alá is. A hugysav által átitatott ideghálózat kezelésére csak egyetlen hatásos mód létezik : az Urodonal kúra, amely a betegség reitett okait kezeli ki, azaz kiválasztja és eltávolítja a hugysavat. Doktor P. E. Lévy, — aki hosszú éveken át volt a párisi korházak vezető* orvosa és akinek idegbetegségekre vonatkozó értekezései a legmérték* adóbbak, — az isiásra vonatkozó egyik fontos munkájában rámutatott annak feltétlen szükségességére, hogy ezeket a megbetegedéseket okvetle­nül Urodonal-lal kell kezelni. URODONAL A LEGBIZTOSABB REUMA ELLENI SZER |me4M Ha meg akar szabadulni fájdalmaitól, szedjen minden nap 2 kávéskanál Urodonal-1, egy kevés vizben. AZ URODONAL MEGBÍZHATÓ KÉSZÍTMÉNY 1908— 1935 között, a tudományos és orvosi akadémiákon, számos értekezés foglalkozott kitűnő hatásával. KAPHATÓ GYÓGY SZERT ARAKBAN ES DROGÉRIÁKBAN CH ATEL AI N KÉS ZITMÉNY MEGBIZ HATÓ MÁRKA A cluji városi adókat ©s illetékeket a mult évi kivetés alapján alkalmazzák ebben az évben is Csak az adóalap megváltozása esstén kérnek vallomási iveket CLUJ, junius i. A város pénzügyi osztályától szerzett értesülés szerint e hét folyamán megkez­dik az uj pénzügyi évre esedékes községi adók és illetékek kivetését. A pénzügyi osztály ebben -az évben az adófizétőÁpol- gároktól nem kért valiomási iveket, csu­pán azokat szólította fel, akiknek adó­alapja a mult év folyamán megváltozott. Eddig körülbelül ezer ilyen adóbevallás érkezett, úgyhogy csak ezek kerülnek újbóli megadóztatás alá. A többi adóf’ze- tők adóját és illetékét csak áthozzák a mult évről anélkül, hogy azokat megvál­toztatnák. Ebben az évben az adófizetőket tárgya­lásra nem idézik be. Hivatalból állapítják meg a multévi adókat és a kivecésről irás= ban értesítik az érdekelteket, akik a ki­vetés ellen 15 nap alatt felebbezésse! él­hetnek. A felebbezéseket az eddigi szo­kásoktól eltérően gyors ütemben fogják letárgyalni, úgyhogy a kivetésektől szá­mított i hónap alatt az összes felebbezé­seket érdemben elintézik. A kivetett adók behajtása független a felebbezésektől és ezt a kivetés után már megkezdik. Az uj rendszer nagy költségkímélést jelent a város szempontjából, mert eddig az adókivető és adófelebbezési bizottsá­gok tagjainak napidija a kivetett adók egyrészét felemésztette. Viszont az adófi­zetők szempontjából némi hátrányt je­lent, mert a szóbeli tárgyalások rendjén a félreértéseket közmegelégedéssel lehetett tisztázni. Mezőgazdasági szeszgyárakkal kap­csolatos hizlaldákat rsem lehet külön megadóztatni — mondotta ki elvi jelentőségű döntésében a targu-muresi ítélőtábla TARGU-MURES, junius 1. Az Ítélőtábla egyik legutóbbi ülésén egy bla.ji szeszgyár adófelebbezését lat’ talmazó 252. számú ügycsomót tárgyal­ta.A vállalat a mezőgazdasági szeszgyá' rak osztályába tartozik és mint ilyen, a szeszgyár mellett hizlaldát is tiart. Az elmúlt évben történt adókivetések során ai pénzügyigazgatóság emberei a szeszgyárost az őt terhelő mezőgazdasági és kereskedelmi, illetőleg! ipari adón kivid a hizld'da jövedelme utón is megadóz­ták, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági szeszgyárakkal kapcsolatos hizlaldák jö­vedelmét az e csoportba tartozó gyárak ált.a'1 termelt szesz literenkénti jövedelme már önmagában foglalja. A külön kirótt húszszázalékos adót a gyár megfelebbez" te. A törvén,yszék annakidején helyet adott «azi adókivető bizottság álláspontjá­nak és a gyár fellebbezését elutasította. Minthogy a törvényszék határozatát megfelebbezni már nem lehetett, a gyár ügyvédje révén a végső felebbezési fórum határozata ellen felülvizsgálást kért a> targumuresi ítélőtáblától. A gyár jogi képviselője az állam ügy' védjének azon érvelésével szemben, hogy a mezőgazdasági szeszgyáros az őt terhe­lő mezőgazdasági és kereskedelmi, ille­tőleg íparii adón kiviil külön megadó­zandó az állattenyésztésből eredő jövede­lemért is, a szesztörvény és annak 1935- bői eredő módosítása 50. cikkelyére és a törvény végrehajtási rendeletére hivat­kozott. Az 50. cikkeily szerint a bucureştii Ítélő­tábla elnöklete alatt működő e célra ala­kult bizottság minden évben megállapít' ja a szesznek az egyedáruság által fize­tendő átvételi árát. Az elmúlt évben meg­állapított ár a tiszta szesz literje után 1.53 lej jövedelmet biztosított a szeszgyá­raknak és ezt a törvény rendelkezései ér­telmében minden évben közük az adó­kivető bizottságokkal is. A törvény végre­hajtási utasítása szerint a legalább 100 hektár földdel rendelkező szeszgyárak­nak a hektáronként két állat tenyészté­séből eredő jövedelmét is magában fog­lalja a bizottság által megállapított átvé­teli ár. Miután pedig a szóban forgó szeszgyár 170 hektár földdel rendelkezik, rávoniatkozólag is érvényes a végrehaj­tási utasitás megállapítása. A targumuresi tábla tanácsa a 82/938. számú döntésében, elfogadva a gyár ál­láspontját, ki/mondotta, hogy az adózás alá eső mezőgazdasági, illetőleg ipari jö­vedelemben már benne foglaltnak tekin­tendő a hizlalás utáni jövedelem is és így a gyár nem adóztatható meg a szesz literenkénti jövedelme után megállapított adó mellett külön a hizlalda utáni jöve­delemért is. II j rendszer a váltóját ok adóköteles jö ve­mének megállapításánál. A vállalatok adóköteles jőve‘deli 11 ének megállapítása terén Gin jón változások várhatók. A dolog előzményeihez tartozik, hogy Ciolac Jón pénzügyi rendkívüli b lliatalmazássai hi ró felügyelő 0 lugoji pénziigyigazguló ságnál váratlan ellenőrzést tartott és az itt nyert tapaszlalataíiról részletes jelen- lést telt a minisztériumnak. A jelentés sze­rint George Puntazescu lugoji pénzügyi adnniKszli áior u j verifikálási rendszert léptetett életbe, amely a felügyelő jelen­tése szerint kitűnő eredménnyel járt. így nemcsak az adóbevételeket sikerült fel­fokoznia, hanem a. lugoji pénzügyigaz- galóság területén kirótt bírságok 25 mik lió lejre emelkedett. Ciolac felügyelő ja­vaslatára az uj ellenőrzési rendszert álla- lánosilani fogják és azt közelebbről a cluji pézügyigazgatóság területére is be­vezetik kipróbálás végeit. Uj panel lemez és parkeltgyór alakult Bucurestiben, amely üzemét clürclátha- tóláig Ardeal területén építi lel. Az uj iparvállalat egy külföldi világszabadolom kihasználásával rekonstruált lemezeket ái'lit elő. Nyersanyagul gyenge minőségű fát használnak fel, amelyet gépekkel ros­tokra bontanak és vegyi eljárás után pré­selnek. Ily módon teljesen egyenletes ek lenálló, szligetelő és panel lemezeket nyer­nek. amelyek 1.50x4.50 méter nagyságban kerülnek forgalomba. A lemezek külön­féle vastagságban készülnek és asztalos- ipari célokon kívül épi 1 éj és szigetelő anyagokként, linóleum és parkett pótlá­sára kerülnek forgalomba. Kibővítik a cluji vasúti poliklinikát. A beteg CFR alkalmazottak gondozását tud­valevőleg a vasúti vezérigazgatóság mel­leit működő országos intézmény látja cl, amely közelebbről nagyszabású beruhá­zási program megvalósítását kezdi mecj és c programba a cluji CFR gyógyintéz-, menyek kibővítése is tervbe van véve. így megnagyobbítják a cluji CFR poli­klinikát, amely az elmúlt év április-de­cember hónapjaiban 51.000 konzultációt végzett. Ugyancsak kibővítésre kerül a cluji vatsuti t. b. c. diszpenzár is. Terv­be vetnék, hogy a praetuberkuTot/ikusok számára uj szanatóriumot építenek, a tü­dőbetegek számára pedig részben a sa­ját szanatóriumban, részben a bérelt és ezután kibérlendő magánszanatórium­ban állandóan 600 ágyat tartanak rcn' delkezésre. Mikor kötelező tagjai a vállalati igaz­gatók a munkóisbiztositónak? A munkás- bizlositó pénztár központi felebbezési bi­zottságának 2253—1937. számú döntése szerint » vállalatok igazgatósági tagjai nem esnek a kötelező munkásbiztositás hatálya alá. Azok az igazgatósági tagok azonban, akik nem jelenléti jegyek alap­ján, hanem rendes havi fizetéssel igaz­gatóként vannak alkalmazva, ugyanúgy azok az igazgatóság;, tagok, akik jelen' léti jegyek helyett fix, de nem havi já­randóságot kapnak, már kötelező tagjai a munkásbiztosi tónak, mert ők magán' tisztviselőknek Itekintendők. Árlejtés a cluji utcák aszfaltburkola­tának karbantartására. Cluj város az asz­faltozott utak karbantartását eddig saját, rezsijében végezte. Korábban, elhatároz-, ták, hogy ezen munkálatokat árlejtésen adja ki olyképpen, hogy a vállalkozó 10 évi garanciát vállaljon az utak minősé­géért. Nemrég tartott a város árlejtést 1,300.000 lej értékben. A versenytárgya­láson resztvettek: Reich Jenő cluji mér­nök, Bitumen Oradea:, Frunda Targu' Mures és több helyi manasturi vállalko' zó. A munkálatokra megbízást. Capusan Gábor manasturi vállalkozó nyert 14.5 százalék engedménnyel. A Dermata enyvet exportál. Mint isme­retes a cluji Dermata-bőrgyár enyvgyál­lásra rendezkedett be. Az első készitmé' nyék készen vannak és a gyár által fél nem használt mennyiséget Amerikába és Angliába 'exportálják. tlaffeslés. sarlós ondolâlîs divatos frizurák üaij'Sr fitMgyloslrászniy s Strada Iorga No. 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents