Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-17 / 133. szám
Formai om miatt eltttasiloíía a féöiigazgaíási im® a Ssésiciipcpröi S2öfeáiyr£gí€i€l€l elleni l€l€ilS)€Z€â€^€î CLUJ, junius 16. A városi tanács által készített és a belügyminiszter. által jóváhagyott kémény- seprési szabályrendelet ellen, mint ismeretes, a helyi közigazgatási táblához három felebbezés érkezett be. Az első fe- lebbczést a legközvetlenebb érdekelt kéményseprő mesterek adták be jogtanácsosuk, dr. Metes Péter ügyvéd utján. Fe- lebbezésükben a kéményseprő mesterek azt hangoztatták, hogy a városi tanács a kéményseprő ipar községesitésével az alkotmányban biztosított szerzett jógáiktól fosztotta meg. A második felebbezést a tóm. kát. igazgatótanács adta be. A felebbezés a szabályrendeletnek azt a szakaszát támadta meg, amely kötelezte a város polgárait, hogy a főzőkemencék takarítását is a városi kéményseprő üzemmel végeztessék el. Ebben az értelemben adott be felebbezést a helyi munkásság nevében dr. Deutschek Géza ügyvéd, a szociáldemokrata párt jogtanácsosa is. A három felebbezés ügye a napokban került tárgyalásra. A tárgyalás megkezdése előtt dr. Costea városi ügyész pergátló kifogást emelt. Előadta, hogy a kifogásolt szabályrendeletet a belügyminiszter már jóváhagyta és a jóváhagyott szabályrendelet- ellen a fennálló törvényes rendelkezés értelmében már csak a Bucureşti-! legfelsőbb közigazgatási bíróságnál lehet panasszal élni. Kérte a panaszok visszautasítását. Előadta egyébként, hogy tudomása szerint a kéményseprő mesterek Bucurestiben is felebbeztek. Miután a városi ügyész eme állítását a kéményseprő mesterek jogi képviselője is elismerte, a helyi közigazgatási tábla a felebbezések letárgyalására illetéktelennek mondotta ki magát és az ügy iratait érdemi elbírálás végett Bucurestibe küldötte fel. A munkaügyi minisztérium jóváhagyta az egyszázalékos munkanélküli illeték megszüntetését Hova fejlődött az egykori cípcszipar A zlini cipőgyár csodái ZL1N, junius 16. Zlin nemcsak Csehországnak, hanem egész Európának egyik legnagyobb susztermetropolisa, ahol ma 40 ezer lakos van, holott 20 évvel ezelőtt csak kétezer volt, 20 év múlva pedig kétszázezer lesz az évtizedekre előre kidolgozott Bata Tamás tervei szerint, amelynek eddig minden pontja megvalósult. 1937- év ve~ gére a zlini cipőgyártás elérte az erre az időpontra előirt napi 180.000 pár cipót, az angliai, németországi, svájci, lengyel- országi és jugoszláviai Bata-gyárak pedig egyenként az ötezret. Ezenkívül Afrikában, Indiában és Ausztráliában vannak üzemei. Az óriási üzemet jelenleg a harmincnyolcéves Ba:a János vezeti és igazgatja. Zlinben mindennaposok a tömeges kirándulók száma, akik a világ minden tájáról felkeresik ezt az tizemet. A sokszáz- tagu utaizótársaságok a hivatalos program lebonyolításáig egy-két napig kizárólag a cég vendégszeretetét élvezik, tehát erre az időre a 900 szobás Bata-szállodában ingyen kapja a különben napi 30 koronába kerülő penziót. Kereseti lehetőségek A vállalat egyes osztályai szabályszerű üzleti és elszámolási viszonyban állanak egymással és a részükre megállapított kulcs alapján külön nyereségre dolgozhatnak. A talpbőrosztály keres a gyártási osztályoknak számlázott szállításokon, a gyártási osztály hasznát viszont az eladási osztály fizeti és igy tovább. A kimutatott nyereséget százalékos arányban osztják fel az osztály minden munkatár-, sa között, szóval az osztályvezető és az osztály éjjeliőre üzlettársi viszonyban állanak egymással. Az osztályvezetőnek megvan az a lehetősége is, hogy az előirt nyereséget bizonyos keretek között isaját eredeti módszereivel fokozza. így történhetik meg aztán az, hogy pld. 1928-tól *93 írig a személyzeti osztály főnökének a 180 ezer koronás évi fizetésén felül az osztály külön nyereségéből 7,300.000 korona részesedés jutott. Az uj generáció A Bata-gyárba sorozás utján jutnak be az utánpótlások. Ezeket a sorozásokat junius végén tartják meg évről-évre a középiskolák negyedik osztályának végzett növendékei között. A kétszáz városban működő főiskolai tanárokból, orvosokból és cipészekből összeállított sorozóbizottság rendszerint városonként, illetve kerületenként 1000—1500 jelentkező közül jelöli ki a 20—30 „kiválasztottat.“ A nehéz felvételi vizsga előtt a jelentkezők semmiféle okmányt nem mutathatnak fel. A sorozóbizottság egyelőre még csak a nevükre sem kiváncsi. így azután csak a minden mellékszemponttóí függetlenül megejtett sorozás után derülhet ká, hogy vájjon a magasrangu főtisztviselő szinjeles csemetéje, vagy pedig az utkaparó elégséges osztályzatú fia kerül be a gyárba. A szülőknek nyilatkozatot kell aláirni, hogy fiukat a négy nevelési esztendő alatt semmiféle anyagi támogatásban nem részesítik és legfeljebb évenként csak egyszer látogatják meg, az újoncok viszont antialkoholista fogadalmat tesznek. Az üzembe bejutott ifjak a bevonulástól kezdve heti 100 korona bért kapnak. Ebből 43 koronát fizetnek ruházatra, lakásra és ellátásra, 50 koronát pedig a Bata-bankban nyitott folyószámlájára utal át, 5 korona pedig zsebpénzre jár. Négy év múlva, tizennyolcéves korában a tanuló legalább mint egy nyugati és egy keleti nyelvet beszélő, képzett nem- zetgazdász kezdi meg üzemi szolgálatát, egyik zsebében cipészsegédi szabaduló levéllel, másikban 10 ezer koronás bankkönyvével, illetve nyugtázással és természetesen hátizsákjában a marsalldikiccsel. BUCUREŞTI, junius 16. A munkaügyi minisztérium elhatározta és értesítette a Gyáriparosok Országos Szövetségét, hogy az egyszázalékos önkéntes munkanélküli hozzájárulást megszünteti. A minisztérium intézkedett, hogy 1937 december elsejéig visszamenő- j legesen érvényesítsék ezt az álláspontot a betegsegélyző pénztárak. Hangsúlyozza a minisztérium, hogy ezidőszerint nem lehet szó a munkanélküliség fceljes megszűnéséről s ezért a minisztérium költség- vetésébe megfelelő összeget vettek fel a munkanélküli segélyek folyósítására. Abban az esetben, ha az előirányzat nem bizonyulna elégségesnek, vagy a helyzet ] rosszabbodnék, a munkaügyi minisztérium ismét a munkaadókhoz és alkalmazottakhoz fordul a megfelelő anyagi alap megteremtése érdekében. 5 napon, vagy n'api 8 órán felül kapnak. A tisztviselők és bármely más alkalmazott esetében levonásba kerülhetnek azok az összegek, melyek nem haladják meg a fizetés 10 százalékát és amelyeket betegsegélyző járulék vagy nyugdíjalapra fizetnek be. A fizikai munkás esetében, ha havi 3000 lej fizetése van, akkor ebből levonható 1000 lej létminimum, a betegsegélyző illeték és a 20 napon felüli összeg és az igy maradt nettó összeg után számítandó ki a 4 százalék adó. A 0.3 százalék útadó, a 2 százalék munkavédelmi adó. Mig 0.5 százalék munkakamarai illeték a bruttó, vagyií a havi 3000 lej fizetés után számítandó. Tisztviselőknél, ha a havi bruttó jövedelem 3500 lej ebben az esetben levonásban jön a betegsegélyző járulék vagy a nyugdíjalapra levont összeg és igy a nettó után számítandó a 4 százalék, a 0.3 százalék útadó, a 2 százalék nemzetvédelmi adó. A munkakamarai 0.5 százalék itt is a bruttó összeg (3300 lej) után számítandó. A kaik uiáció fontossága kisiparosaink számára CLUJ, junius 16. Csodálatos az emberi közöny a mindennapi élet problémáival szemben. Az ember idejét nem használja ki kellően és megfelelően, mert sok olyan dologgal törődik, ami reá nézve közömbös s haszna, sincs belőle. Miért nem törődik olyan kérdésekkel, ami reá nézve létkérdést jelent, mint például a kalkuláció. Miért nem foglalkozik iparostársadalmunk többet ezen egyik legfontosabb problémájával s igyekezne magára nézve hasznosítani ezt a fontos kérdést. Pedig köztudomású dolog, hogy a mai világban kalkuláció nélkül még a legkisebb műhellyel rendelkező kisiparos sem tud megmozdulni. Egy amerikai hirdetésben olvastuk nagyon régen, ami ötletesen rámutat arra, hogy az éléskamrát védjük lakattal s egérfogóval, a boroshordó csapja alá edényt ; teszünk, ha vásárolunk, ügyelünk a helyes mértékre s ha esik az eső, ernyőt nyitunk, stb. De miért nem védjük meg pénzes fiókunkat? Erre is kell vigyáznunk, hová s milyen célra sétál ki minden lejünk belőle. -Fogjunk fülön minden kis tételt s Írjuk be egy kis noteszbe, amit zsebünkben a szivünk felett hordunk. Nem kívánunk külön hivatalt adni iparostársainknak ezzel a kis munkával, de lássák be végre, hogy nemcsak a dolgozó szerszámaival nyeri meg az élet csatáját, hanem ceruzával a kezében a helyes és jó kalkulációval. Nem tudunk elképzelni bármilyen jó iparos szakembert egy kicsi kereskedelmi képesség nélkül, mint ahogy tisztán kereskedelmi tudással rendelkező iparost, kinek kezéből kiesik a szerszám. Tehát egyik vagy másik képesség hiányával nem boldogul ma a kisiparos, csak mindkettővel együtt. Tegyen próbát pld. három hónapig s meglátja ön milyen eredményt kap. Rá fog jönni arra, hogy a helyes utat a kalkuláción keresztül érjük el, mert csak igy lehet megállapítani, hogy minden lej munkabérre hány bani vagy költség esik. Csak igy lehet helyesen számítani, ha van alap, amire építhetünk. A munkánk jogán nemcsak költséget kell tudnunk kihozni, hanem becsületes, megérdemelt hasznot is, sőt fölösleget is, amivel magunk s családunk jövőjét biztosíthassuk. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON! 100 drb. fehér zsurszalvéca Lei r ţ,—. 53 drb. xugyafajku fehér cahkos szalvéta Le’ ti — drb. nagyfokú rózsaszín cakkos szalvéta Le* 14.—, vendéglőknek, cuktárzdíknak 530 drb, t4‘ hér negyeűes szalvéta Lei 25.—, ugyanaz is-*} drb Lei 4S.—. M-ntás zsursza’véták ioo drb. Lei 29,—. Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZ JÁLYÁJ3AN. Clui. Piitu Uairü. Nyolcórai munkaidő az alkalmazottak részére BUCUREŞTI, junius 16.- Ralea munkaügyi miniszter két uj rendelettörvényt készített elő, amelyek rövidesen életbelépnek. Az egyik törvény bevezeti a kereskedelmi alkalmazottakra nézve is a kötelező 8 órai munkaidőt, a másik törvény az alkalmazottak elbocsátásánál kötelezővé teszi az alkalmaztató részére az elbocsátás indokolását. A munkaszerződésekről szóló törvény 79. szakasza lehetővé teszi a bíróságoknak, hogy a munkaszerződések egyoldalú felbontása esetén kérhetik az elbocsátás igazolását. Ezt az intézkedést most minden elbocsátásra kiterjesztik. Abban az esetben, ha a vállalat az elbocsátásnál takarékossági szempontokra hivatkozik, az indokolásnak a vállalat könyveiből való ellenőrzését. Ilyen elbocsátások esetében figyelemmel lesznek az alkalmazottak szakmai képesítésére, családi helyzetére, szolgálati éveire, stb. is. A fizikai munkások, iparossegédek, inasok és tisztviselők adójának kiszámítása CLUJ, junius 16. A fizikai munkások adójának kiszámítására vonatkozólag a minisztérium 92.339. sz. rendelete alapján a következőkben intézkedik. A 3000 lejes alapot teljesen megszünteti és igy a betegsegélyző, az 1000 lejes létminimum és a húsz napon felüli bérösszeg bármilyen fizetési összegig levonható. Az alkalmazott adó kulcsa progresszív: 4 százalék a havi 4000 lejig terjedő jövedelmeknél. 8 százalék a 4001 és 25000 lej között: jövedelmeknél. 10 százalék a 25001 és 35000 lei közötti jövedelmeknél. 15, 20 és 25 százalék az 5000t-től a 150 ezer lejen felüli jövedelmek esetében. A fizikai munkások eseteben a nettó jövedelem akkor esik adó alá, ha ezeknek a jövedelmeknek összege, bárhonnan is származnak azok, meghaladja *z ezer lejt havonta, 250 lejt hetenként, 50 lejt naponta, vagy 6.25 lejt óránként. Ugyancsak levonásban kerül a jövedelemből, vagyis adómentes lesz mindaz az összeg, amit a fizikai munkás a havi 20 napon, heti 5 napon és napi 8 órán felül kap. Fizikai munkások alatt mindazok a férfiak vagy nők értendők, akik munkaadójuk számára ipari vállalkozásnál, kereskedelmi vállalatoknál, magán- vág}*- közintézményeknél írásos vagy szóbeli munka, vagy inasszerződés értelmében dolgoznak és fizetésüket órára, napra, hétre, hónapra vagy pedig akkordban kapják. így tehát a fenti kedvezményben részesülnek a szolgák, kocsisok és azok a munkások is, akiknek munkája valamely kézműves mesterség gyakorlását jelenti, így pl. az iparossegédek és inasok, a szakácsok, mosónők, stb. Különbséget kell tenni egy olyan mesterség gyakorlása között, amely kézműves munkát igényel és egy mesterség gyakorlása között. így a fenti levonásokat nem kapják meg azok a munkások, akik munkájuk természeténél fogva professzionális adót fizetnek, mint pl. a pincérek és kisegitők, a sofőrök, stb. Levonások A fizikai munkások esetében, akik órára, napra, hétre, havi bér ellenében, vagy akkordban dolgoznak, az adó kiszámítása előtt levonják a következő öszegeket- 1000 lei havonta, betegsegélyzői járuiék, vagy nyugdíjalap és az a fizetés, amit a fizikai munkások a havi 20 napon, heti
