Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-12 / 106. szám

Szerkesztőség és ki a. dóhívataj: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: n—09 — Levélcím: Cluj, postafiók So, Fiókkiídóhivatal és könyvosztály: P. UnirC 9. Telefon: 11—99. LI X ÉVFOLY A M, 10 6. SZA M. aaaaraaa Ä zúzott arct A hadirokkantok cgijEszét nevezik így Franciaországban. Genies cetsécs. Akik r-Il­kán mutatkoznak, mert bölcsen tudják, hogy ■szerencsés embertársaikat megrémítik bor- pásztó .,küllem“-iikkel Amerikában egy ‘hosszú szólam szerint ezek a ,,taposott po- ifáku valósággal eleven lelkiismeeetf indulások, akik nyugtalanítjik a gyors halál mágná­sait“, a háborúiból meggazdagodott embereket, Ha ugyan nyugtái anil ják őket, hiszen most is vígan dolgoznak: pld. Uxmayer, az egy­kori bécsi szépség, nő létére miUiárdokat ke­res Kinában hadiáinyagszállitással és a régi gyárak mindenfelé szakadatlanul söprik be a pénzt o fegyverkezési versenyben. A genles casées-k társadalma szervezett, mint ma e viliágon mindenki. Be azért Parisban se igen ijutnak csoportosan az utcára, mert a fele­lőtleneket is, a gyermeket, asszonyt, if fát •cserbenhagyja pár napig az álom láttukra. Pedig mi ez ama "dhf intézményhez képest, ahol, például függő hálókban laknak a vég­tag fáiktól megfosztott hősi-csonkok, akiknek ’javarésze még „világtalan“ is tetejébe? A kocsiban tolt nagy s'aj át erejéből az utcasa­rokra botorkáló hadirokkant clcdiás szépség, embernyi ember e torzokhoz képest. A pusz­ta elképzeléstől már ludbőrzik az ember. De hasztalan. A kőzleUciism&net bőre sokkol el- lenállóbb, az lakusztikáJatlcm légkör régen elnyelte már a fogadalmat: soha többé há­borút! Bár néha a képzelet helyén a valóság Ijelenik meg; minden igyekezet hiábavaló, ■hogy a zúzottak ne bújjanak elé ijeszteni. Csoportosan főivonulnak, ha meghal vala­melyik bajtársuk. Mint most Párisban, mi­kor elnöküket temették: Picot ezredest. Kö­pet háromezren lépkedtek négyesével, kato­násan, kitüntetések özönével a mellükön ko­porsója nyomán. Megdöbbentő látvány volt; a borzongatóiénál is több. A lapok alvilági ■'képeket idéztek, « pokol költészetét. Ahol Picot fényképe megjelent, a távolmaradt is maga elé állíthatta e baj társai arccá; nem volt egy parányi hely se azon forradások nélkül. Emlékszem a féltyUbu és félkarú kintor- tnásokra, az aggmenházak lakóira, a rokkant ‘koldusokra, kik érmeikkel idézték az utolsó '-Ms fegyvertényeket: </j szabadságharcot, \,66-ot, ciz okkupációt. Lapjaink örömmel kö­zölték, hogy számuk egyre fogy, nem fur­dalják a lel kiisme retet.- nemsokára kihűlnek ţes hire-hci'mva se marad a hősiség. barbár 'isnépségének. .1 századforduló idején kezdett Kátdok0ni n háború, Sokat beszéltek róla, 'hogy a fegyveréin béke a háború legjobb ’el­lenszere s Hágában \ac orosz cár kezdemé­nyezésére fölépítették ct béke palotáját. Vol­tak szép számmal komoly tudósok, akik be­bizonyít odúk, hogy világháború nem lehetsé­ges többé, mert a nemzetköziség számos in­tézménye valóságos hálóba rekesztelte a rossz szellemeket. Ez volt a derülátó bölcse­let kora és az életöröm zengett mindenfelé. A háború helyére 13 1 sport-vetély lépett. Eu­genetikát űztünk: szép ivadékokra töreked­tünk, a házból a szabad levegőre és vízbe léptünk egy-egy helyt meztelenül is és 0- s zabaddőltük teljesen « mérsékelt rabságból asszonyainkat és leányainkat. Érdemes voöt az életre fölkészülni és (gaz életet élni, mi­kor nem leselkedik többé reá tudatos pusz­títás. Mégis egyszerre megingott a boldog­ság; vége lelt az igazi' életnek egy tikkadt napon. Négy Szörnyű esztendő megsemmisí­tette az élet méltóságát és. céljait. Eltűnt ft szélsőségektől mentes ifjúság és a szabad­ságra edzett férfi-emberöltő. Jött a minden perc bizonytalansága és feszültsége. A ka­land a mult szörnyetegeivel és a jövendő os­tobáival. ]tt maradtak intőjelül a Picot ezre­desek, a zúzottarcuak, a testi és lelki rok­kantak, de minden igazi hatás nélkül. A tavasz kezd enyhülni, az idea tele van ifjúsággal és im egyszerre megjelenik, mint egy sötét délibáb a Picot ezredes temetése. Háromezer szörnyűn,rcu Wémtöi környezve. Az ember önkéntelen arra gondol, hogy a iavaszi párolgásban az életnek örvendő sé­ALAPITOITA BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülörbözeetei több. SEEBiaaanBS&K bbobscsbib. teBssmamrsBivBsmatmKarm CLUJ, 1938 MÁJUS 12. cilelte i 1 elseöi Litvinovkivételével minden szónok örömmel a egyezési—■ Ä né gusis Géni be érkezik. — Hitler Máma eéiolsa, how$ olasz részről némái érdekkörnek engednék wins ás Nawwarorssäg®f A multheti eseményeken tul most már a népszövetségi tanácsülés ad uj anyagot a diplomácia és a sajtó tevékenységének. Természetesen a Hitler—Mussolini ta^ nácskozás megvilágítása is még élénk sze­repet játszik. És a mai nap folyamán új­ból megkezdődnek az olasz—francia megbeszélések, amelyek a nagy római ün­neplések miatt szüneteltek. Bár a legutób­bi események csak Mussolininak május i4=ikére bejelentett nagy beszéde után tisztázódhatnak teljesen, mégis hozzáve­tőlegesen meg lehet állapítani, hogy az együttes béke áll a napirenden és komoly jelek sejtetik, hogy egyidőre meg lehet ezt a békét támasztani. Igen jó hatással vannak Halifax genfi bejelentései az olasz —angol egyezményről és a lázas külön- kiilön megbeszélések a genfi kiküldöttek között, ámenek a népszövetségi határo­zatok sima megfontolását biztosítják. A diplomáciai élet látható nagy jelenségei a következők: Az egyre inkább bizakodó hangulat, hogy a római nagy napok el­lenére is kedvező megoldásra kerülnek az olasz—francia megbeszélések s ezt alig­hanem hathatósan elő fogja segiteni Etiopia ügyének végleges rendezése, még abban az esetben is, ha a volt négusnak a következő napokra bejelentett szemé­lyes jelenléte kedvező hatást gyakorolna egyesekre; a másik az olasz sajtó munká­ja, főleg a francia magyarázattal szemben igyekszik erősíteni, hogy Olaszország nem engedte át Magyarországot a német ér­dekkörnek; Lengyelország erőfeszítése, hogy nagyhatalmi szerephez jusson s ezért öthatalmi csoportosulás érdekében dolgozik; a csehszlovák kisebbségi kérdés s általában az ország helyzete, amelynek jelentőségét Litvinov Varsón és Prágán keresztül tett útja is aláhúzza. Újra éb­red a remény Európában, hogy kivétel nélkül valamennyi időszerű európai kér­dés kedvező megoldást fog kapni. Hitler vezér és kancellár tegnap érke­zett meg Berlinbe és óriási ünnepléssel fogadták. Az állomáson az összes állami, katonai s polgári vezetők megjelentek a barátságos viszonyban élő államok diplo­matáival együtt. Hitlert Gö'ring üdvözöl­te rövid beszéddel. Az állomástól a kan­cellári palotáig mintegy 360 ezer főnyi tömeg ujjongott s a kancellári palota előtt háromnegyedórás tüntetés volt, úgy, hogy Hitlernek többször meg kellett jelennie az erkélyen. A népszövetségi tanács kedd délután zárt ülésen megállapította, hogy szerdán meghallgatja Svájc bejelentését a teljes semlegessége ügyében és Chile előadását, amely a népszövetségi alapokmány re­formját és az intézmény egyetemesitését óhajtja. Szerdán délután a spanyol köz- társasági kormány panaszát tárgyalják s ekkor Eranco megfigyelője is jelen lesz. Csütörtökön az etiopiai kérdés kerül na­pirendre a négus jelenlétében. Párisi la­pok különösen kiemelik Halifax genfi szereplését s megállapítják, hogy az angol diplomácia reaipclitikai kezdeményezése most már döntő szerepet játszik. Francia- ország minden ponton osztja az angol fel­fogást. Eddig még csak az etiopiai kérdés jelent pillanatnyi nehézséget, de bizonyá­ra kedvezően oldódik meg, hiszen ettől az elintézéstől függ az olasz—francia tár­gyalások sikere. A jobboldali ,,Libertécc támaldja Litvinovot, aki éket igyekszik verni a két nyugati nagyhatalom közé és nehézségeket gördit a békevágy útjába. Az olasz—francia tárgyalások ma új­ból megkezdődtek. Ciano külügyminisz­ter 17 órakor fogadja Blondei francia ügyvivőt. A félhivatalos olasz Ştefani- ügynökség cáfolja főleg a „Mlatin“-ben kiélezett álitást, hogy a római tárgyalá­sok egyik legfontosabb határozata szerint Olaszország teljesen átengedi Magyaror­szágot a német érdekeknek. Ez a föltevés minden alapot nélkülöz. Politikai körökben figyelmet kelt, hogy Lengyelország londoni követe a mult hé­ten többször megjelent a külügyi hivatal­ban: közép- és nyugateurópai kérdéseket érintett és főleg a csehszlovák kérdésről folytatott eszmecserét. Lengyelország nyilván arra törekszik, hogy a strezai nagyhatalmi arcvonal uj életre keljen, de Lengyelország bevonásával, mint öt nagy­hatalom állandó tanácsa. A lengyel sajtó különben rendkivül erőteljesen foglalko­zik a cseh kisebbségi kérdéssel és megál­lapítja, hogy nincs más megoldás, mint a legszélesebbkörü önrendelkezési jog meg­adása a csehszlovákiai németeknek, len­gyeleknek és magyaroknak, Belgium min­tája szerint megállapított állatni semle­gesség keretében. A icpsiifcl§€ül tanács illése GENF, május 11. A népszövetségi (tanács kedd délelőtti ülésén Halifax angol külügyminiszter elmondotta az angol—olasz megegyezés­ről! szóló nyilatkozatát, melyet a tanács hétfő délutáni zártülésén már bejelen' tett. Mindenekelőtt rámutatott, hogy a megegyezésit úgy Franciaország, mint a Balkán-szövetség az európai békéhez való hozzájárulásképpen fogadta, Iloose" veit amerikai elnök pedig különösen kedvezően nyilatkozott róla. Hangoztat­ta Halifax külügyminiszter hogy iaz an­gol kormány érdeklődéssel és jóakarattal figyeli a francia—olasz tárgyalásokat. Halifax után Bonnet francia külügy­miniszter következett!, hangoztatta a francia kormány örömét az angol—olasz megegyezés felett, melyet érdeme szerint értékel. Közölte ezután, hogy a párisi kormány is tárgyalásokat kezdett a ró' mai kormánnyal a megegiyezés érdieké­ben. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezi" ;te be: ,,í/<cr ezek a megbeszélések a kö­zeli jövőben kedvező eredménghez ve­zetnek, jól szolgáltuk a béke ügyét.“ A következő szónok Petrescu-Comnen román külügyminiszter volt, ak'r úgy Románia, mint a küsantant és a Balkán- szövélség nevében beszélt Románia — mondotta — tagja ennek a két szervezet­táló gyermekek és ifjak nemsokára egy bar­bár megdicsőülésben fognak a harcterekre rohanni, meszes gödrökbe feküdni, zárt inté­zetekbe kerülni elmeháborodoltnn, vakon, tarzkép vagy mütagokkaf és zúzott arcokkal megszervezve, kínos harcokkal megszerezni a mindennapi kenyeret, Hiába történ elírás. a háborús nemzedék borult lelke, ijesztő ha­dirokkant _ az emberiség nem akarja vissza­állítani az élet értékét és az emberi méltósá­got a tegn\a\p és met eseményei szerint fe­szíti) a hurt, melyről ha elsümt a nyílvessző, az emberiség legszebb lényegének a szivébe, kellős közepébe fúródik majd. nek, a kisamtantnak és a Balkán-szövet* ségnek, melyek szükségesnek tartották kifejezni érzéseiket a Rómában létrejött, olasz—angol megegyezéssel kapcsolat-, ban. Örömmel fölt el az alkalom, mely lehetővé teszi számomra, hogy itt meg­ismételhessem meleg üdvözleteinket a megegyezésnek és enyhülésnek ezért a gesztusáért, amelynek üdvös hatása nem maradhat el. Belgiumnak az angol- olasz megegyezés feletti elégedettségéről: beszélt Lagenhove belga kiküldött, ha-; sonlóképen szólott Komarnickii lengyel kiküldött is. Az utolsó felszólaló Litvi­nov szovjet orosz külügyi népbiztos volt, aki hangoztatta, hogy a moszkvai kor* mány érdeklődéssel figyel mindent, ami a nemzetközi békére vonatkozik. Az an­gol—olasz megegyezés jelentőségéről fenntartásokkal beszélt s hangoztatta re-1 ményét, hogy a nemzetközi viszonylatok nem fogják megsinyleni a megegyezést. Az angol—olasz megegyezés ügyében elhangzott felszólalások után a tanács ívinának a Népszövetséghez benyújtott emlékiratára tért át. Wellington Koo. kí­nai kiküldött hathatósabb intézkedése* kei kért Japánnal szemben, miközben kemény szavakkal tiltakozott Japánnak Kínával szemben való fellépése miatt. A népszövetségi fanács kedd délutánra kitűzött ülését, melyen Franciaország és Anglia képviselőinek nyilatkozniuk kel­teit volna Etiopia kérdésében, váratlanul csütörtökre halasztották. A halasztásra a volt négusnak az 0 bejelentése adott okot, hogy ö maga is Genfbe utazik ügyének személyes védelmére-

Next

/
Thumbnails
Contents