Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-10 / 105. szám

äff Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: ír—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. maiiiiwiBaaa. c«graaEB^qgsffl^MKniMnaMgHasMg3gaaiB«r3att mnajgg^jgsare^roagizc ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ LIX ÉVFOLYAM, 10 5 SZÁM. KEDD cascier©! Mussolini és Hitler beszédei a két nép konstruktiv és békés együttműködését hangsúlyozták. - „Vége az időnek, mikor Németország és Olaszország ellen­felek voltak“. — Krofta csehszlovák külügyminiszter kedvezően válaszolta kisebb­ségekre vonatkozó angó-francia indítványra Ha fkezdffiJilk eee§ a mépszö'veáségi tanács illése A vasárnapi ünnepen, a Népszövetség hétfőn kezdődő ülésszakának a küszöbén, a közfigyelem érthető erővel és izgalom­mal fordult két pont felé. Egyik a Mus­solini és Hitler pohárköszöntőiben meg­állapított Róma—Berlin-i politika, a má­sodik azon diplomáciai lépés, amelyet Csehszlovákia kisebbségi válsága ügyében Newton és Lacroix angol és francia kö­vet Prágában, Henderson angol nagykö­vet pedig Berlinben tettek. A Mussolini —Hitler nyilatkozatok nem hoztak meg­lepetést. A közös ideálokat dicsőítik, amelyek Európa mái részeinek eszmé­nyeitől lényegesen különböznek és a két nép politikai realizmusát, az uj ifjúság bátorságát és erényét, a nagy hadi felké­szültséget emelik ki, de állandóan a béke, a polgárosuk'ság, a munka, valamint a két ország nehéz erővel létrehozott egységé­nek a védelmét és fönntartását hangsú­lyozva. Hitler a két nép hatalmának azo­nos érdekeit hangsúlyozta és utalt a száz- húszmilliós német—olasz blokk döntő je­lentőségére, amelynek elhatározásaiból egyelőre csak az olasz—német határok változatlanságát és egymás segítését a kö­zelebbi jövőben részletezte. Természete­sen óriási a sajtóvisszhang Németország­ban és Olaszországban. A német sajtó szenzációs feltálalásban közli Hiter és Mussolini szombaton este Rómában el­mondott pohárköszöntőit, melyeket alább részletesen közlünk. A lapok különösen kiemelik Hitler és Mussolini kijelentéseit a német birodalom határainak sértetlensé­ge tekintetében és szintén hangoztatják, hogy a 120 millió emberből álló blokk cl van határozva határainak megvédésére. ,,A szombat esti beszédek — irja a „Völ­kischer Beobachter“ — végérvényesen le­zárjak a kort, melyben Németország és Olaszország ellenfelek voltak. Három év alatt Mussolininak és Hitlernek meg volt a csodálatraméltó bátorsága, hogy kiiga­zítsa a mult bűneit“. A lap a szombaton elhangzott római beszédeket válasznak tekinti Woodring .amerikai hadügymi­niszternek a totális államok ellen nemrég tett kijelentéseire. A francia lapok szerint Mussolini Hit­lerrel való tárgyalásain pszhihológiai dip­lomáciai sikert ért el. A „Journal“ meg­állapítja, hogy semmi kétség sem férhet „a római olasz diadal“ valódi jelentősé­géhez. Mindenből az a szándék látszik, hogy lehető legjobban kidomborítsák va­lamennyi katonai és tengerészeti elem s elsősorban az olasz ifjúság morális rege­nerálódását. A „Petit Párisién“ igy ir: A segélynyújtás és katonai támogatás most nyiltan is kifejezést talált, legalább is Hit­ler részéről, míg ellenkezőleg Mussolini olyan nemzetközi életrendszer keresését helyezte előtérbe, mely alkalmas a leghat« hatósabb igazsági, biztonsági és béke- biztositékok megadására egyformán min­denki számára.-Nyilvánvaló — irja a lap —, hogy a Duce nem akarta megsérteni az Angliával való megegyezést s nem akarta károsan befolyásolni a Franciaor­szággal való közeli megegyezést sem. Vé­gül is politikájának szabadkezét részben meg tudta őrizni. Á iáaseisbségji kérdés saemzeilkögi aktivizálása A másik jelentős esemény szombati - történt s ezt a kisebbségi kérdés nemzet­közi aktivizálásának nevezhetjük. Hodzsa Milan csehszlovák miniszterelnök szom­baton fogadta Newton angol és Lacroix francia követet, mialatt Berlinben Sir Ne­ville Henderson angol nagykövet fölke­reste Wörmann német külügyi államtit­kárt. Prágában, a hivatalos jelentések sze­rint, barátságos tanács hangzott el, hogy a kisebbségi kérdés rendezésében menje­nek el a végső határig, az ország területi épségének és felségjogainak alapján. Ki­hangsúlyozták a gyakorlati jelentőséget s a gyors döntés fontosságát. Egyes angol lapok szerint arról volna szó, hogy a ki­sebbségeket átalakítsák egyenlő jogú nép­csoportokká és ezek geopolitikai elhatá- roltságban jelentékeny önkormányzatot nyerjenek. Henderson viszont azért lépett volna közbe Berlinben, hogy a szudeta- németeket békülékeny magatartásra kész­tessék. Krofta csehszlovák külügyminisz­ter, hír szerint, máris válaszolt a nagyha­talmi közbelépésre és pedig olyképen, hogy örömmel vette az angol—francia tanácsadást és hajlandó ennek szellemé­ben eljárni. Prágai lapjelentések szerint Krofta ün­nepélyesen kijelentette a demokrata nagy­hatalmak képviselőinek, hogy a kormány 5 hajlandó kompromisszumra s már lefek­tette a kisebbségi statútum alapelveit. A cseh sajtó általában rokonszenves hangon ir a francia—angol lépésről. Prágai lapok szerint a kisebbségi kérdést a méltányos­ság és nagylelkűség szellemében, de mind a két fél jóakaratává kell megoldani, po­litikai önkormányzatról azonban nem le­het szó. A francia és angol barátságos ta­nács teljesen megfelel a cseh kormány szándékainak, csak az autonómia kérdé­sében nincs hajlandóság a megegyezésre, mert ha Csehszlovákia megadná a svájci- zálás szellemében az autonómiát, ez, a prágai sajtó szerint, csak átmeneti állo­más volna és Berlin politikai és gazdasági tekintetben egész Csehszlovákia felett uralkodna. Lord Halifax megérkezett Genfbe és rögtön hosszú ideig tárgyalt Avenollal. Utazása során a lyoni pályaudvaron ta­lálkozott Bonnet francia külügyminiszter­rel s húsz percig beszélt vele. A Népszö­vetség tanácsa ma, hétfőn délelőtt 11 óra­kor ül össze első ülésére. Az ülésszak va­lószínűleg már pénteken este, de szomba­ton feltétlenül véget ér. Az abesszíniái kérdést a napirend utolsó pontjába he­lyezték. Alább adjuk Mussolini és Hitler szom­baton este Rómában tartott beszédeit. Huss©!irai és Halles» beszédei — Führer! Magam, Forma nyom és az olasz nép nevében a legmelegebb barátság­gal üdvözlöm önt, aki 'némái látogatása. al­kalmával taiiiubizonyságoit felt a mi két né­pünk barátságáról. Az ön látogatása újabb bizonyték aurai, hogy a mi két országunk, amely közi}» ideálokat követ, egyesült az eu­rópai civilizáció, béke és’ zavartalan munka fcsvntartására». Ma. a történelem évszázadát éljük. Es ez a történelem most is és ai múlt­ban is azt mutatja, hogy az ön népe és az enyém, közös ideálokat követ. — Az ön népének isi hosiszu időn keresz­tül kellett küzdenie az egységért. Az én né­pem i<s keresztülment ezen az erőpróbán-. Ebben a küzdelemben a két nép megmutatta azokat a nagy kiválttá.sokait, amelyek minden ország jövőjétnek ai zálogát jelentik: n, bátor­ságot, az akaraterőt és a kitartást. Az 1 deá- lok közössége, a» berlin—uómaii tengely szi­lárdsága mély meggyőződésem. A mi két or­szágunk együtt maisúroz egy boldog jövő felé. — A férfi csak egyféle barátságot Ismer, ezt a barátságot ismerjük m is, olaszok. A mi két országunk kiküszöbölte azokat űz utópiákat, amelyeket Európa» jelentős része még mai iis követ. Ml' tamubiizonyságot tétiünk cinről, hogy igazságossági, béke és eredmé­nyes munka lehetséges és ezeket az ideálo­kat közös elvek alapján valósí tjuk meg. — A mii munkánk a civilizációt védi. — Führer! A mi két néjpiünk barátsága kiáltotta a itüzpróbát, kiállótt) münden meg-, p róbáilitatásl. öm hattaílmas rekonstrukciós munkát végzett eil és ennek a munkának aiz eredményei felbecsülhetetlen értékűek. A mi két inEpünlk barátsága az elvégzett ni uniós és teljesített óriási feladatok után komoly és értékes tényezője a ciU'if záciőnak. Beszéde végeztével Mussolini poharát, a német és az olaisiz nép boldogságára és ba­rátságára ürítette. Hitler válaszában köszö­netét mondott Mussolini üdvözlésiért és igy folytatta: —• Szerencsésnek érzem magárai, hgoy Ró- mábani lehetek, «melynek dicsőséges' múltját ön összekötötte a fasiszta. Olaszországgal. Mióta, otesiz terület ne léptem, a barátságnak meghűltó jeleit tapasztaltam, ív IjLitle'- ezután azt hamzozLattia, hogy ugyan­Előfizetéíi árak: havonta 7o, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 2o, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözerte' több —• BBBKaataaaa KâaszîESâs\'3Kgş/8BX0Spnu& 1 CLUJ, 1938 MÁJUS 10. 0000000200 S3HE2ä9CemBE 02 ilyen lelke sedéssel fogad ta Mussoliniit tavaly Németországban az egész rémet nép. A nem­zet! «zocUlizmus és a la.'*izmus Európában I két olyan uj haltaimat teremtett meg, amely a rendndk. az alapja. Ennek a két hüUilom- j nak azonos1 Érdekei »vaunak és a két léitalom szór ősi összeköttetésben áll egymásra!. így xz;i:zhu»zmilUós blokk létezek nu Fumpábaa', amely vállvetve halad egymás mellett. A két ország közölt a) hasonló küzdelem alapján olyan barátság fejlődött, amely ]>ehizonyi- totta, hogy e két ncpjpd számomé kell. A két nép egyre eiösibödö barátsága egyre jobban kiépül. — Muksód ni» Berlinben a néniddé ünnep­ségen ny,ilium és őszintén beszélt és ezt te­szem most én is. A nemzeti szocialista Né­metország nevében azt felelemi, hogy mióta a germánok óa az olaszok találkoztak, a két faj között Ilyen barátság még nem állott fenn. Az olasz nép hálás Mussolininak, mert uj élet felé »vitte. Ugyanakkor északon uj élet felé halad Németország. — ML ketten, -— folytatta H; tier — akik szomszédok ivagyunk, elismerjük egymás,- ha­tárait nyaltam és világosan. Megren düheiét- len alkaratom, hogy a kófc dia,tár érinthetetlen maradjon és igy Rómára és Berlinire rrtaigy jövő vár. Hitler ezután kijelentette, hogy' a német nép hasonló barátságot fog mutatni Olaszor­szág esetleges nehéz óráiban ahhoz a barát- isághoz, melyet Mussolinii a németséggel szembeni nemrég bebizonyított, Sohasem fe­lejtem el, amit Olaszországban láttam, az olasz katonát, Olaszország flottáját. Poha­ram Mussolini egészségére, az okusz népre és az olfâisz és német nép eltépketetten barátsá­gára ürí tem — végezte beszédét a Führer. Siaá Is sys moETBÍói’ísgaSBoá enge­délyez csSd isseiéi az egész orszags-a Íkiáersesziesíi ffegáíi Kereskedelmi Töffvéoy BUCUREŞTI, május 9. A kényszeregyezségi törvényt hatályon kívül helyező rendelettörvény — mint megirtuk — újból életbe léptette a regáti Kereskedelmi Törvénynek a moratórium­ra vonatkozó 834—844. szakaszait s ezek- i nek a szakaszoknak, valamint a csőd utáni kényszeregyezségről szóló 845—865. szakaszoknak hatályát az egész országra kiterjesztették. A hitelezők összehívásáról szóló intézkedések továbbra is érvényben maradtak a konverziós törvény 50. szaka­szában felsorolt esetekben. A moratórium 6 hónapra terjed és azt a csőd kihirdetése után kérheti a kereskedő. Käzpontosiftäh «3 kSzaieneü wezeíését BUCUREŞTI, május 9. A belügyminisztériumban önálló osz­tályt-állítanak fel a községi üzemek köz­ponti igazgatására. Az uj igazgatóságnak az lesz a feladata, hogy az összes gáz, vil­lany és vizüzemek vezetését közös neve­zőre hozza. Calinescu belügyminiszter re­méli, hogy igy jobb fejlődést biztosit a vállalatoknak s ezek jövedelméből a hiányt szenvedő városok és községek víz és villanyellá­tását is biztosíthatja. Ebből a célból a szegényebb városok és községek „szövetségre" léphetnek maid egymással. Időj äs?äs A meteorológiai intézet jelentése szerint az éjszakai hűvös idő egyelőre tovább tart. A nappali hőmérséklet fokozatos emelkedése várható.

Next

/
Thumbnails
Contents