Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-08 / 104. szám
agmBBMBBBBBBfflHgBMBHBnmMmagmg 19 3 8 május 8. ELLENZÉK VADÁSZAT Rovatvezető: KERNER Í.URÉL Lövés élőit és után II rész. Ha jelen cikiink' első részében ai lövés előtti perceket tárgyalva, már felhívtuk az olvasó figyelmét arra, hogy milyen rendkívül nagyfontosságu aj lövés előtt a nyugodt, meggondolifc magatartás, úgy ezúttal ezt az intelmet ki kell bővítenünk azzal, hölgy a fegyver eldördülése után ez nemcsak, hogy fokozottan ajánlatos, hanem egyenesen vadászkötelesség. Ha a vad tűzben marad és a hátán fekve, lábaiéval kalimpál, vagy pár pillanatnyi mozdulatlanság után gyanúsan ide-oda dobálja magát, lövésre kész fegyverrel azonnal hozd kell sietni, mert utóbbi esetben rendszerint egy a gerinc- csigolyák vagy nyakcsigolyák taraját ért stráflövéssel van dolgunk. Ilyen esetben az első bénulás, mely az áillait összesését okoztál, hamar oldódik, a vad sokszor pillanatok alatt újból talpon van s bár kezdetben még ingadozik, folyton erősödő iramban ugv elszáguld, hogy a legjobb és azonnal eleresztett kutya is csak kivételes esetben birja terítékre hozni. Minden más esetben, teljességgel hibás dolog a kutyát rögtön oldani, mert egyrészt elronthatjuk őt, másrészt ő ronthat el mindenlt. És még ennél is sokkal nagyobb a hiba, hci magunk sietünk oda. Ha a vad nem esik össze ott, ahol még [jól látható, hanem a fedett terep bezárul, nem szabad helyünkről megmozdulnunk, csak a, szemünk és fülünk leheti nyiva, minden egyéb ténykedés szigorúan mellőzendő. Különösen áll ez akkor, ha a lövési hely (ahol a vad állott) annak a takarásnak a közelében volt, mely mögött ez a lövés után eltűnt, mert könnyen lehetséges, hogy a beteg állat csak pár méternyire fekszik a sűrűségben, de zavarás eseitén s különösen, ha ez korán történik, tehát még mielőtt elgyengült volna, újból lábra kap; legtöbbször még mielőtt mi észrevehettük volna, vagy a sűrűben még. egy lövést adhattunk volna le. Csodálatos, hogy hány vadász nincsen tisztában azzal, hogy az ilyen felesleges, sietős ide-oda keresgéléssel mennyid ronthatnak saját ügyükön, mig a várás csak hasznos lehet. Ahol1 a vadat évközben tisztességesen kezelik és orvvadászok nem háborgatják, ott az rendszerint nem igen törődik a lövés zajával, eltekintve attól, hogy a golyó rendszerint korábban éri el, mintsem a dörrenést meghallaná. Mert mig a hang. 330 m.-t tesz másodpercenként, addig a modern lövedékek két, sőt háromszoros utat röpülnek be ezalatt. A vad tehát legtöbb esetben csak egy lökést vagy ütést érez, melynek nem tudja az eredetét, ha csak már előbb nem kapott szagot, vagy látta meg a vadászt. Ezért nem is fél s legtöbbször fájdalmat se érez, csupán elfogódoit, nem tudja, hogy mi történt vele, tehát hamar lefekszik, mihelyt a biztos takarást elérte, hogy aztán itt mind jobban megbetegedjen és jó lövés esetén pár percen belül a seblázban es belső vérzés következtében fájdalom- mentesen kimúljon. De ha hirtelen feltűnik az ember, a legnagyobb ragadozó, a kérlelhetetlen ellenség, a csendes, tompa fájdalomból egyszerre utolsó erőt adó rettenet lesz, Ez a félelem az embertől, kinek ott létéről rendszerint mit sem tudatit, felkorbácsolja a betegágyból, „uj életet“ lehel belé, hogy őrült fájdalmai dacára fusson, meneküljön, csak mindig minél távolabb. Most ébredt' & veszély tudatára. És hogy ennek tudatára ébredjen, nem okvetlen fontos, hogy lássa is az embert, elég egy zörej, egy hang, egy szó, amit pld. a türelmetlen kutyánkhoz intézünk, hoigy a csodálatosan finom őszLörtnczo és II|. ilr® parkeüezők uj parkett lerakását és javításokat, gyalulásokat jutányos árban vállalnak. Sir. frandsc Divid M$. 1. ?l^»^J:«3awnr<ii<i«nranratt &aa&sauua tűnök tudtul adják neki, hogy a gyűlölt ellenségtől származnak. Ne áltassuk magunkat azal, hogy fölösleges kínoktól szabadítjuk meg a vadat a rögtöni kereséssel. Ennek a finom lelküségnek a lövés előtt volna a helye, amikor még volt idő tisztességcsen célozni, vagy akár nem lőni. Akinek alkalma volt reá, megfigyelhette, hogy a vad fájdalma a legtöbb esetben sokkal kisebb, mint a~ embertől való kimondhatatlan félelme. Ha már nem tudtuk biztosítani neki a fájdalom- mentes kimúlást, úgy legalább a rettentő félelemtől, a testinél is nagyobb fájdalomtól kíméljük. Természetesen minden tisztességes vadász igyekszik a megsebzett vadat minél hamarább megváltani a kínjaitól és ezt megteszi, meg kell tennie, akkor is, ha az újabb golyóik kárt is tesznek a darabban. Ekkor s csakis ebben az esetben „üthet“ ez a golyó bárhol. De csak egy feltétel melleit: ha minél hamarább végez a vaddal. Ilyenkor a vadászkés használata is jogosult, különösen, ha pld. a fqg.ó kutya, vagy más ok miatt, az újabb lövés nem lehetséges. Az első hibát — ha a vad nem marad tűzben —- tulajdonkép még lövés előtt követhetjük el, és pedig, ha nem figyeljük meg pontosan azt a helyet, ahol a. vad áll. Lövés után meg elsősorban azt a helyet kell megjelölnünk, ahol ml álltunk, továbbá azt a helyet, .ahol a vad volt, hogy aztán a keresésnél, melyet nem egy esetben kell újból kezdenünk, a lövésirány kétségen kívül megállapítható legyen. Lövési hely pontos megállapítása' azonban, különösen nagyobb réteken, nem olyan könnyű, minit gondolnék. Ezért legjobb nem mozdulni a helyünkről, hanem vadász társunkat küldjük vagy r:» Fájdalmaitól szabadul meg rheumánál, köszvénynél, ischiasznál, ha Hierin;..iş karaja lehetővé teszi, hogy közvetlenül a kénes hőforrásokban fürödjék. A modern orvosi tudomány ezen ideálját valóra váltja TRENCSÉNTEPL1C gyógyfürdő. Uj hegyi thermalis strandfürdője a legszebb Középeurópában hívjuk és jeliekkel 'irányítjuk a vélt helyre. De még ennek se lesz könnyű a dolga, pláne, ha .jó volt a lövés és ezért kevés a lőjél. Ilyenkor aztán igazán jó szolgálatokat tehet a kutya. Á lövési hely legtüzetesebb megvizsgálása meg kel! előzzön minden további keresést. Amint már jeleztük, vágott szőrnek okvetlen kell lennie. Egyetlen szálat találni muszáj, még akkor is, ha egy órát hasalva, négyzetcerilméterenként és az esetleg szükséges olvasó szemüveggel kell keresni. Ha már egy megvan, rövidesen tucatjával fogunk találni. Ezeket szorgalmasan összegyűjtve, a rövid és hosszú szálak mennyiségéből, arányából, színéből megfogjuk tudni állapítani a golyó anatómiai fekvését, de ugyanezt a többi lövésje'ek is: mint csont-szilánkok, esetleg bél vagy gyomortartalom és főleg a különböző szinti vér is elárulják. Ezek mind olyan dolgok, melyek a további keresés mikéntjére döntő fontosságúak lehetnek. Említettük már, hogy a vér hiánya vagy későbbi fellépte miatt még csak rossz lövésre se következtethetünk, mert, amint láttuk, előfordulhat, hogy a lövés sikja miatt a később elmozduló vad bőre vagy a ki'- tűrendő lájgy részek részben vagy egészen elfedhetik a nyílást. Nem adhatunk itt pontos, esetről-eset- re megfelelő utasítást a keresés mikéntjére vonatkozólag — hiszen erről vastag könyvet lehetne Írni —, de falán a fentiekből is megállapítható lesz, hogy mennyi körültekintés, gondosság, nyugalom kell ahhoz, hogy egy vadászat szerencsésen fejeződjön be és ne feledjük, hogy szerencsés befejezésnek kell számítanunk azt is, ha kétségen kívül megállapíthatjuk, hogy —- mellé lőttünk. Mert legalább biztosak lehetünk benne, hogy nem pocsékoltunk el vadat, melyet talán éppen nekünk tartogat a vadász szerencse — egy más alkalomra. Ériéke X. pont (Nadler) Minden vadász becsvágya egy jó, szép trófea, sokaknak sikerült is ezt elérni többször is vadászkarrierjük folyamán és mégis — nyugodtan állíthatjuk — hogy 95 százaléka sem ismeri az aggancsok pontszámítását, hogy arról ne is beszéljünk, hogy milyen kevesen vannak, akik tudják, hogy ez az egész világon elterjedt, hivatalos rendszer két magyar em- bér müve: Nádler Herbert a budapesti áilatkert ill. muzeum igazgatójáé és báró Prónai Gáboré. Ezt a rendszert a bírálók lipcsei kongresszusán fogadták el és jelentették ki, mint ezentúl hivatalost. Az őzaggancsok pontozási rendszerét eredetileg Bieger rostocki erdész dolgozta ki de mai formáját épugy, mint a szarvasaggancsokéit a Nádler-Prónay szempontok figyelembe vétele melletti módosítások után kapta. Az induló őz-szezónra való tekintettel, ezúttal csak ezeknek a pontszámítását közöljük, ho gy minden szerencsés vadásznak módjában álljon kiszámítani, hogy az egyéni értéken túl, a nemzetközi vadászbörzén hogyan jegyeznék a zsákmányát. Ezek szerint a Bieger-NádIer=Prónay pontozási rendszer a következő: A. méretek: (o.i cm. i gram, ill. i négyzetcentiméter pontossággal mérünk) A két szárhossz átlaga centiméterekben, szorzószám 0.5. B. súly: Az aggancsok súlya, orrcsonttal, vagy anélkül, pontosan gramokban, szorozva 0.1-el. (r gram: 0.1 pont.) Ha az egész, de alsóállkapocs nélküli koponyát mérjük, 90 gram levonandó. C. térfogat: Vizbemártás utján, négyzetcentiméterekkel mérjük. Szorzószám: 0.3. Nem mérődik a koponya és a rózsa alatti szár. barna, sárga, szürke vagy mesterségesen D. szépség: szin: világossárga, világosbarna, sárga, szürke vagy mesterségesen festett — — — — — 0 középbarna — — — — 2 sötétbarna, fekete — — — d gyongyiozes: sima — — — — gyengén gyöngyözött közepesen gyöngyözött jól gyöngyözött — — rózsa: gyenge — — — — — közepes — — — — — // erős — — — — — — szártávolság: ez alatt ia szárak belső távolságát értjük, nem számit azok vastagsága. Ha ez kevesebb mint 30 százaléka ;a szárhossz átlagának — — — o ha 30 százaléktól 40 százalék 2 ha 40 százalékon felüli — — 4 ha természetellenes nagy — o ághegyek: tompa, odvas — — — o fénytelen — — — -— 1 fehérre csiszolt — — — 2 A szépségpontok legmagasabb értéke 18 lehet. E. hibák: az A-tól D-ig nyert pontok végösszegéből egyenetlen szárak és ágak, természetellenes, liha szarvanyag, tulnagy szártávolság, valamint más hibákért ösz- szesen 5 százalék vonható le. APROSAeOK Őztámadás. Ezt a különös esetet az „Österreichs Wíedwerck“ c. szaklap irta meg a következőkben: Egy fakitermelő vállalat igazgatója, annak 17 éves fia és a fiirészmester, egy erdő felbecslésére indultak. Ez utóbbi az uraságtól kapott felöltőjének nagy zsebeibe gombákat szedett. Az igazgató és fia egyszercsak nagy dulakodásnak lehettek tanúi. A derék gombász erős közelharcban állott egy őzbakkal, amely láthatólag fölényben volt az idősebb emberrel szemben. A fiú megkísérelte a segítést és elkapta a bak egyik hátsólábát, de pillanatok alatt elvette kedvét egy hatalmas rúgás. Közben a fiirészmester a földrekerült, ahol még egy pár döfést, rúgást kapott a baktól, mely végül is kiszabadult, ill. abbahagyta a verekedést és méltatlankodó bőgések között eltávozott, otthagyva a nyögő, cafatokra tépett ruháju, többhelyt vérző embert. Utólagos rekonstruálással megállapították, hogy a derék mester jóformán „rálépett“ az ott fekvő bakra. Ez ijedtében, amikor felugrott, ahelyett, hogy elenkező irányba futott volna, az egyik mellső lábával belelépett a már erm litett kiálló nagy zsebek egyikébe; az éles paták átdöfték azt, úgyhogy a kabát egész sziigyig fogta ezt a lábat. Amíg az ember lábon állott, ki sem húzhatta és mindjobban megrémült, őrülten kapálod- zott és döfködött mindaddig, mig az embert a földrerántotta s a lábát kiszabadíthatta. Valószínű, hogy a bak nagyon mélyen aludt (bár ez nagyon ritka eset) és igy kerülhetett emberünk ilyen végzete testközelbe, de nem teljesen kizárt az a feltevés sem, hogy ez a bak süket volt. Egy menyét éléskamrája. Egy kivágott nyárfa fölfürészelése alkamával egy menyét éléskamráját találták meg. A faüre- get, mely kb. egy méter mély és bejárati nyílása csak éppen „menyétszélességü“ volt, egy hosszanti vágással sikerült egészen feltárni. Az üreg belsejében nem kevesebb, mint 44 egészen jó állapotban levő egeret találtak, ezeket homok és földréteg födte teljesen légmentesen, efölött még két rigóhulla, majd nagymeny- nyiségü makk következett. A gazda valószínűleg még a tél kezdetén elpusztulhatott, mert az éléskamra teljesen érintetlen volt. FELTÁMADT A KRINOLIN PÁRIS, május hó. , Párisban most kezdődik a tavaszi szezon, megindulnak a nagy társadalmi ese" mények, nemzetközi jellegű hangversenyek, ragyogó színházi és mozi pre- miérek. Az uj szezonra Páris divatdiktátorai már megtervezték uj modeljeiket, amelyek meglehetősen extravagánsak. A divatszakérték mindenesetre megállapít' ják, hogy 1938. divatjában sok azt ellentmondás. Az uj szezonban tulajdonképpen az estélyi) ruhák dominálnak. Ezekben a kreációkban két egymásól eltérő főirányzat jelentkezik a tervezésnél; az egyik fajta divatkreáció felsőrésze egészen szűk, szoknyarészie harangalaku, tüli, organdi és nehéz szaténselymek adják az anyagát. A másik, típushoz a szaténból, fantázíaanyagokból, Iáméból készült klasszikusan tervezett ruhák tartoznak, amelyeknek szoknyarésze vagy töretlen vonalban hull a földig, vagy a térdnél megtörik és harangalakba megy át. Újra divatos lett Párisban a bő estélyi! ruha. Megjelent megint az Eugénia császárnő korából visszamarad krinolin, mély dekoltázzsal és nagy sonkaujakkal. Ezeknek a ruháknak anyaga többnyire fékét tű 11. Ilyen anyagból készültek a hatvanas évek divatjából visszatért bera* kott tüllruhák és a hosszú taft, tunika- szerű blúzok. 1938. tavaszi divatjában, amelyet a szakértők „romantikusnak“ neveznek, rendkívül jellemző és érdekes, mennyire elfogadott, „szalonképes“ lett a fűző használata. Azelőtt a „fűző“ szó a,z illetlen kifejezések közé tartozott és alig merték hangosan kimondani. Az uj divat azonban az estélyi ruhák viselésénél nélkülözhetetlenné teszi, a fűzőt, amely az átlátszó ruhák alatt most már látható is. A fűző divatja annyira, népszerű lett, hogy sok estélyi ruhamodeli is részben füzőalaku. POSTÁÉN FÜRDŐ El»8r>"t" _______________ szálloda. 70 HOTEL EDEM tökéletes berendezett szoba, valamennyi saját balkonnal. Apparte- mentek fürdőszobával. Előnyös pausálkurák. — Kérjen ajánlatot csak az igazgatóságtól: | [HOTEL—HIM] EBEN MWiM ESM
