Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-31 / 122. szám

f ELLENIÜK A mexikói forradalom kulisszatitkai i’Aris, május 30. V moxikó- fornulnlom; ól most 'ű'lve/.m'k első r.vs/l tcs t" hiteles jelcMVsek a fran­cai fővárost) i. A >tvrjt' lehnes liutosiűisok i tt ülik Ívül ónl 'lios lAzleteKet közölnek a l>-g- i;jal>h mexikó loliviVi> előzményein')! is hő­seiről. Mindenek éléit kiderül je enliisek- l>ö\ hogy a ielkdrs. sokkdl nagyold) mányit \ olt, mint azt eiedeliileg hittek: nemisuk a fölkelés ve/érének. Cedil.lo •tóbarno'k'iKik a h *,-tokára szór tkoítu k e,z ösiszecs;:pá-ok liá­nom a tokom (salaitok elfogfíalklak egv «’gesz mesiikói hvrtoniái'.yt, «««rak székhely éveli, a ()á ezer Jakos:. 8an Luis Pólód v i rovás ni együtt. KÉT TÁRORNOK VERSENGÉSE A legújabb mox'kói for/na dalom az ország M l kj-ntaigvildó egy ön bégé nők, Ijtzcs'o Cardcuos köztársasági elnöknek és' Scturnlno Cedi'^o tábornokán]: a harca. r(“])üTígópclket a köztársasági Spa'nyo’ország '.számára' küldik Ainerikühól és őzéit nőin nyiig’lakuikodni; a i H/ii'mg pok álrcpüléso nviiiiitt. Kevéssel nlóbh azonban megérkezett a hir, hogy a repülőgépek leszálltak Síin 1 ids Pntosi tartományban, Cedillo tábornok birtokán. A rc|>ü!ögépe>v megél koz óm* adln inog a jc el a lázadás' kitörésére, Cedillo tábornok, akii ellenfele, Caldeinas < lmök azzal ez ürüggyel «'ka'í oltá\ 0>)ila in a feiáegtván.'.bó!, hogy egy távoli kiírton iány pai amcsinokás á nevezte ki Moxikó nyugati részén, nőni fogadtat cl a ki­nevezési, hanoin saúyos lx-h-gségro való tű vatkozássál birtokán maradt. A tábornok azonban nyomban rnegggá- gyűlt, ndhelg ti '<‘z líszak-Amerikáb >n meg­rendelt repülőgépek leszálltak birtokára Nyomba« k/adln a pa’uincsol a készotdél- boii 'álló, tol fogy ver zielt híveinek és a hozza­szcgödöl t k' ölni uii csap1, dóiénak a tánu’dás megkezdésére, Az. ot-ij jelentésekkel szemben mre,I arról érkeznek b rek, hogy Cedillo tA- I,oiit.iink még nem meneküli át az Egyéviért. Államokba, line..h*iii Mexi'kóbiui tartózkodik ds h.i ■! almái Kin karija Nein hints Polosi tri- trinány Cá.OOO lakos i székhelyét, amo'l’y ge« fontos ipari cenlrinm. A hadműveletek még mindig nem énlek végei, noha o 'km mány jole.n'lési/oriiit o lázadás már lettértnek tekinthető ('.ediílllo tábornok 18.000 jól felfegyverzett ember élén ir.ciii'rt tómadásra, a törvényei kormány ellen. A hadműveleteket Cardenas elnök év As i!o Ganrat-ho hadügyminiszter szemédyeson iiiiinyitja és a ló/adók'ruik am­nesztiát igé nél:, ha önként megadják magu­kat. \ CcdÜilo lizodá'l támogatják mz .arany­művesek” 's atkák nek sozénlkaia Rn-lrigu; z. Iá homokkal az éV*n. már régebben Te vas Ixii emigrált. Most már azon hóin «mein valósz. nii, ■hogy a. Iá/ed ás re iidszi-r vállozá vl hozzon Mexikóban megváltoztatja a oo'iólonni- kutűik nációnálizálásá1 u vonatkozó rendelke­zést!, ami tulajdonképpen az. uj forradalmat előidézte. amely mögött a nagy nemzetközi petró- l- imnélrdekeltszgcic. versengése boti Lakozik ki Mindkét tábornok egy időben Co-Ds volt mexikói elnök lelkes hívei közé tartozott. La­zán o Cardenas tábornok, a jelenleg, elnök, holduss'zegémv pariiloztcsíilüd'ból szá- nniizolt. Kora gyermekkorától kezdve nehéz földniü- vesrmmkávajl ke'esle kenyerét, de amikor rom ka/pjott munkát, a koldulástól sem ret­tent sys'Sizta) és az országutakon koldulta ösz- sze betevő falatját. Ebből ti nyomorúságos sorból emelkedett tehetsége, ambíciója, bátorsága -*vén igen nvagais katonai póz1 dóba ás becsületességére jellemző, hogy még most is szegény embert rolih .mozgalmas katonai pályáján eh később elnöki pozíciójában számta'hn aikalma lett voinţa a meggazdagodásra. Éppen úgy, mint halálos ellenségének, egykot'ii politka ellvibajrá íjának. Saturnine Odiilo (tábornoknak, aki ctz 1910-1 ől 1929- g ■•tartó polgárháborúkat végigkiiz dőlte több vezé/.it is szolgált és löbbszáz csatában veit részit. A polgárháború ii'.o só szakaszában csatlakozott Gailes volt elnökhöz, aki a volt Sázadó (tábornokot fölmüveHésügy, miniszter­ré nevezte ki. Ekkor kezdődőit az Igazi ellenségeskedés Cardenas es CediKo tábornokok között. ívét évvel ezelőtt Cardenas tábornok szám­űzte GaUles volt elnöklőt éis így egyedül ura lebt tolnai Mexikónál:, ha megszabadult vol­na CedílÖo bábom októl is. Az utóbbinak nagy Cl iberjedesüi birtokai. Mexikónak azon a vi­dékén feküdtek, ahol ezüstbányák vannak és az ő birtokához ns több gazdag eziistbánya rtairbozik. Bőkezűségével elkápráztatta! a kör­nyék lakosságú'A\ tartomány polgárai és pa- üUüzbjaii között ágén sok híve volt és nép­szerűsége akadályozta Gardenias tábornokkot abban, hogy ét is száműzze. r , igif FORRADALOM A PETRÓLEUM 'i W ML:vrr>-.-y Jet. . A fogj^veres koiifliktus, emely most szem- í>eá)lil)itotba a két vezért, ismét a petró cura- koncesszió miatl'^itort ki.őEz év máTons 18-ámi • Oalrdenais lábornotí, elnök elrendelte a: eddig angol és ametrikai tu­lajdonban lévő 11 pelLÓleumtársaság kisa­játítását* Ezt a rendelkezést természetösen számos in- t er vetne ó igyekezett megmásítani, de Carde­nas tábornok mindem közbenjárást vissza- utajsljfco'tt és ragaszkodott ia petróleumforóa- sok nációnál1 zAlásúhoz. A mexkái alkot­mány 27. szalcászána .hivalikozássál —• amely ■a (külföldi petrólfei’mtáisaságok érdekében mőüjdetn: diplomáciai1 ibeavatkozást elutesit — elzárkózott az ércek élt államokkal'1 felveen­dő dhplomiáoai itárgyiaCások elől is. Az Egye­sült Államok kormányia ezúttal tudomásul velite a mexikói ko tmániy Elhatározását, ami az aDkotmányra vlajó hivatkozással történt, az angol ko/rmány azonban energikus hanga de mars ot intézett a mexi­kói kormányhoz. orn-eóy erre a demars:ra azzall' válaszolt, hogy v sszab'vta londoni követét ‘és megszakította a diplomáciai viszonyt AngÍiláJvaíl. Ez -a nágyjelentöiégü ilápés néhány héttel ezelőtt történt és nem sokkal utóbb kitört rt forradalom, amelyet máz hosszú ideje előkészítetlek. A lázödási első jele hait amerikai' bombare- pülögép megjelenése volt a főváros fotelt. A mexikói kormány ezt hitte, liogv ezeket a. Legújabb könyvek: Homo: A római kultúra, kötve 198 lej; Wagner—Zellhof: A bőrünkről van szó, kötve 330 lej; Pl'isnrer: Három házasság, fűzve 218 lej; Vioux: A gavallér király, kötve 211 lej; Rcdéi: Magyar iíragédia (Lovassy-per), 119 lej; Kaden—Bau­drowski: Barez tábornok.'. I., II., fűzve 205 lej, kötve 251 lej; Sándor Pál: A történelmi materiálizmus flört., 92 lej, stb. LEPAGE-nál Clüj. Posfán utánvéttel. Kérjen bő, uj jegyzéket Lepagetól. Celceorghe Brafóazsu a l;iilf©U»ií lakó román kisebbségeikért száll barcba Visszaíelepilés a határszéli területen török mintára BUCUREŞTI, május 30. A csehszlovákiai, eseményekkel kap­csolatban Gheorghe Rratranu hosszas cikket ir az „Universul“ hasábjain a kü­lönböző államokban található román ki­sebbségekről s megállapítja, hogy bármi­lyen lesz is az elintézés módja, szőnyegen marad ez a kérdés s az európai metropo­lisokban folyó tanácskozásoknak erős visszhangja lesz mindenütt, ahol kisebb­ségek lakank. Gheorghe Bratianu épp ezért felhívja a figyelmet a külföldön élő románokra, kiknek számát következő' képpen állapítja meg: Szovjctoroszor' szág 350—400 ezer, Bulgária 120 ezer, Görögország 100 ezer, Albánia 40 ezer, Jugoszlávia 350 ezer, Magyarország 40 ezer, Csehszlovákia 15 ezer. Ami a külföldön élő román kisebbség helyzetét illeti, Gheorghe Bratianu ezt nem tartja kielégítőnek s hozzáteszi, hogy a Romániával barátságos és szövet­séges országokban is gyors ütemben fo­lyik az elnemzetlenilés munkája, minek következtében sokat vészit a jövő gene­ráció származási, hovatartozási érzéséből és nyelvtudásából. , Gheorghe Bratianu felhívja a figyel' met a török kormány legutóbbi, intézke­désére, mely vissza akarja telepíteni a Balkán-államokban lakó török fakossá' got. Nagyvonalú terv készül, melynek keretében négymillió hektár területet fe­lépítem k be öt év alatt. A török példán felbuzdulva Gheorghe Bratianu a kül­földön lakó románok haza telepi lését ja­vasolja s a határszél] területek igénybe­vételét ajánlja. — Addig is, a mai zavaros nemzetközi helyzetben jó lesz, ha tudják főleg kük földön, liogv nem feledkeztünk meg a határokon túl lakó román kisebbségekről — állapítja meg Gheorghe Bratianu. ROBINSON CRljSOE Ma, hétfőn a Royal Sláger mozgóban 11-ik része a „HEGYEK MEG­INDULNAK". — Izgalmasabb, érdekíeszitőbb, mint az első rész. Előtte : Hiiadó, színes és fekete MICKY MAUS. Dímancesctt sajté - vezérígazga tó részletesen kifejtette a sajtó feladatának irányelveit A vezérigazgató beszédének teljes szövege BUCUREŞTI, május 30. Megemlékeztünk a vidéki lapok föszer- kesiZítőinek és kiadóinak bucureştii sajtó­értekezletéről. Röviden ismertettük Di- mancescu sajtóvezérigazgató felszólaló' sát 'is, amely a sajtó célkitűzéseiről és irányáról szegzett le rendkívül fontos alapelveket. A nagyérdekességü beszédet az alábbiakban ismertetjük olvasóinkkal: — A legteljesebb megelégedéssel! látom, hogy felhívásomnak, meg volt a foganat' jaj és ilyen tekintélyes számban jelentek meg. Szeretettel üdvözlöm önöket. Bizo­nyára sokan voltak olyanok, akikben a meghívás vegyes érzéseket váltott ki, ugyanis nem Ismerték az összejövetel cél' ját. Azért: hívtam Me önöket, hogy is­merjük meg egymást, mondják el azokat a kérdéseiket, amelyekkel foglalkozásuk során találkoznak és hogy közösen be' széljük meg, vájjon miilyen mértékben tudunk együttműködni problémáink meg­oldásánál? De főleg azt szeretném meg­tudni, hogy milyen mértékben hajlandók vállalni azt a felvilágosító munkát, ame­lyet Őfelsége kormánya a közjó érdeké­ben kifejt? Természetesnek tartjuk, hogy az üggyel kapcsolatosan érdeklődésünk a vidéki sajtótermékek felé forduljon, amelyek az ország életében olyan fontos szerepet töltenek be. Bizonyos mértékig ismerjük hiányaikat és szükségleteiket. Tudjuk, hogy az egyik szükségletük az volna, hogy élletbátoritást nyújtsunk és hogy segiitőkézre találjanak a színvonal emelésére irányuló törekvéseikben. Szer- keszlőség'j utón megkíséreljük, hogy lap­jaik minőségét megjavítsuk, ilyen utón pedig tekintélyesebb számú olvasóréteg­re támaszkodjanak. E célból! <a sajtó- és propaganda vezérigazgatóság melllett kon­centrálni fogjuk a legjobb újságírói te­hetségeket, akik a vidéki sajtó számára jelentős cikkeket fognak majd Írni. Arra törekszünk, hogy ezenkívül olyan bel- és külföldit híreket bocsássunk rendelkező" síikre, amelyek a legjobb román és kül­földi sajtóügynökoktől származnak. A megfelelő időben közösen tárgyaljuk meg ennek a kérdésnek az alapját és módo­zatait. Ma azonban csak az együttműkö­dés elvi vonatkozásairól lesz szó. Az uj ritmus ■— Mielőtt azonban tovább mennénk, le kelül szögeznünk egy tényt, ami fölött nem lehetnek kétségek. A vidéki lapok, a fővárosi lapokhoz hasonlóan, teljes mér­tékben és fenntartás nélkül magukévá kell tegyék a magasabb állami érdekek uj ritmusát. Őfelsége kormánya a mult szempontjából nem képviseli egyetlen politikai! pártnak sem az érdekeit, vagy viláoszemlélelét. Ez a kormány az or­1 0 3 R m /i / ii t 3 I. szág fejlődéséért dolgozik. Azok önök közül, akik Im*iii tudnak In l<-il!<- ./l.' diii ebbe az uj irányzatba és akik min tud nak megfelelni ennek az uj személy tele­li itett lendületnek, félre kell tegyék a tol­lat s szabad ülni kell bizlosilsannk azok nak, akik együtt éreznek az égés/ nem­zettel. Azoknak, akik nekünk segítséget nyújtanak, a betöltésre váró épitö hiva­tásnál, 'mi :i magunk keretében segítse' get nyújtunk, hogy fejlődjenek és emel­kedjenek. A vidéki sa jtónak, de a főváro­HX BELEI EL VANNAK DUGULVA ES GYOMRA ROSSZ, úgy foíy modjéfc . 4 if természetes ,,FERENC JÓZSEF** keserít vízi /, mert ez mér csekély, lg egy pohárnyi mennyi­ségben if. gyorsan, biztosan A m ndig ke láncáén ózdija ki az emésztés útjait s jó étvágy:r ‘-s fri's közérzetet teremt. Kérdezze meg orvosat. s'mak is az ai szerepe, hogy az Írás utján tájékoztassa és irányítsa az ország lakos­ságának egy tekintélyes részét. Amin1. ho\rjg senkinek sincs megengedve, hogy hibás, vngg tendenciózus híreket terjesz- szen, éppen úgy senkinek sem bocsátha­tó meg, ha rossz tanácsokat és útmutatá­sokat ad. A mi célunk az, hogy lehetősé­get biztosítsunk a korrekt hírszerzésre és térjeszlésére, továbbá arra, hogy meg' ismerjék azt az utat, amelyet bölcs veze­tőink lépésrölTépésre jeleznek. ŐFELSÉGE SZAVAI-— Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy mj az irányvonal, amely bennünket, a Trón és az ország szolgáit vezeti, nem tudnék mást, csak egv választ adni. A mi szeretett Királyunknak, a román nem­zet sorszálogának beszédeit. Azon a na' pon, amikor átvettem, a sajtó és propa­ganda vezérigazgatóság vezetését, késő éjszakáig olvastam, II. Károly király őfelségének trónra jutásától addig a na­pig mondott beszédeit, hogy ebből me­rítsek magamnak tevékenységi utmuta' tást. Mindezeket a beszédeket ugyanaz a gondolatmenet füzj össze egy örök, folytonos, keményen megismétlődő ref­rén: munka, munka, a köz érdekében, kötelesség, kötelesség a nemzet és hazá­val szemben, mely mindenek fölött áll. De mivel ezekben az uj időkben útmuta­tásra van szükség, idézni fogok Őfelsége a király ezévi beszédéből, amelyeket a jelentős átalakulás gondolata hat át. — 193S. január i-én ezt mondta Őfel­sége: „Olyan nép vagyunk, amelynek jo­ga van az élethez, de amelyik érti, — aminthogy ezt történelmünk folyamán bebizonyította — hogy az életünkhöz való jog nem jelenti mások elnyomatását. Mindig egy hittel telitett nép voltunk és mindig toleránsek.“ Ezeket a gondolato­kat a május 9-iki beszéd egészítette ki. „Egy nép egysége nem az, amit a föld­rajzi térképek mutatnak; nem az amit a megválasztott testületek bizonyítanak, ha­nem mindenekelőtt a lelkek ritmusának az a kifejező ereje, amit egy egész területen lakó nép jelent.“ Újév éjszakáján mondta Őfelsége a király a bucureştii rádió mik­rofonjába: „Szerves együttműködés a ki­rály, kormány és nemzet között.“ íme, ez a záloga az általunk egyre erőteljeseb­ben megvalósított fejlődésnek. Az uj kormány 1938. február 10-i éj­szakáján történt’ eskü letételénél Őfelsége igy beszélt a nemzeti újjászületés müvé­ről: „Ma az a kötelességünk és felada­tunk, hogy uj érát kezdjünk meg hazánk történetében: egy javító, olyan uj időt, amelyikben a régi idők hibáit ki kei! köszörülni a legteljesebb határozottsággal.“ 1938. február 27-én az uj alkotmány kikiáltásánál Őfelsége a király emlékeze­tünkbe véste: „Ez az alkotmány, mely természetes jogokat biztosit az egyénnek, ugyanolyan mértékben szögezi le, hogy a jogok szervesen kapcsolódnak a kötele­zettségekhez. Ezek a kötelezettségek, amelyek között a legszentebb fenntartás nélkül dolgozni a hazáért, fenntartás nélkül kell beteljesüljenek az összes állam­polgárok részéről, mindenki a maga ereje szerint azon a helyen, ahova dolgozni rendeltetett.“ — Az idézeteket Őfelsége a királynak azzal a kérelmével fejezem be, amellyel 1938. február 10-én intézett a Minden­hatóhoz, hogy „Áldja meg a mi kísérle­teinket és adjon mindnyájunknak élő erőt, hogy megtegyük azt, amit el kell végeznünk, hogy ez a termő és szép or­szág szolid alapokra helyeztessék és biz­tosíttassák a normális erkölcsi fejlődése.“ — Engedjék meg uraim, hogy én is úgy fejezzem be beszédemet, ahogy Őfel­sége a király mondotta: „Isten minket uvv segítsen.“ á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents