Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-29 / 121. szám
w n LL ENZ í: K 10 38 májú* 2 0. \ nyolcadik osztály búcsúzik... Csengettek... vége az utolsó Csöndes beszélgetés az érettségi előtt a végzett nyolcadikosokkal, akik csak most tudják meg igazán, hogy sohase lesznek talán olyan boldogok, mint amilyenek eddig voltak órának...! CLUJ május 28. V/ egyik mnáz iumbau akadt dolgunk vi*. '.Vénül ,i napokban. Abbau a régi, ói eg 's* v ,i.V.Hv.nis ului: vu-lamikor magunk is Ho’i.r- i:11 >l* 1, tö-rtém: met, «vegyi ar. t ős fizikát hií-biz- Iii.nk óv a/ utolsó óv végéin ló/as zgulimma-! . /iiu'ink i' érettségire. Most s vége Őgy kólái évnek s ezeti a májusvégi napú:: s>o- n i'.kunul élénk ós mozgalmas <i régi isko.«.i képe. Al'g pár perccel ezelőtt csengetlek... í etje az utc'só óiéinak... nincs több cleadás! \ diák sereg kiözöniluk ez osztályoklnál. De u nyolcadikosok nem jünti-ek, ped g nekik i- s - óll a csengetés. Mit csánúihalnak? Wzuilrlk le eigv kies i a nyolcadik osztályba' A nyitott ajtónál megindító kép fogad. Ezek a nyo cad kosok aiem turnéik kimen- n az osztályból. Vége az. utolsó óránck, de ok oft ülnek tovább is a padokban . köny- ' esket, jegyzeteiket összecsukták., töl b óra már nem les/., se ma, se holnap .. de ők nem m-ozduineJk .. mintha ragaszkodnának ezekhez a padokhoz, ezekhez a flilokhoz.. mi n Hm erednék, hogy sohase lesznek talán olyan boldogok, amilyenek eddig vo'tak Anv nt elmerengve, valómé édes-bus nosztalgiával néznek maguk e'é, -sízitnle érezni lehet hogy afr iskolapadokban, amelyeket most már örökre villanynak, mége/gyszer s-szaidézik a 'tolvajként eltűnt éveket. . újból áté'ik « régi, kedves diákcser,veket, n régi emlék.kel. . visz- sízaálmodják az öreg kollégium liársfá' alatt érzett rég1 tavaszokat s a kamasizko'li sze- 'rdfmeket, amelyek olyan illan ók. mint a lova tűnő oslUagos éjszakák... mint maga az fju- eájg. Azon«a. felismerni a pillanat jelenlöslé • get: a nyolcadik osztály búcsúzik... nincs több óra... csők az érettségi von. meg hátra... most még itt vannak együtt, még kezet szoríthatnak egymással... és azután? Valamikor — és most . .. Valamikor..,. évtizedekkel ezelőtt, az i-korúi élv végén az utolsó ór<n után boldog felszabadulás 4 öli. öt te el a diáksziveket. Felharsant az ének: Gaudeamus ig >tu<.!... S a rózsaszín ’á'írnokait szövő dióksereg teli tüdővel, boldogan fújta az óneket és később az érettségi • b1 zonyitvannyal zsebében, nyugodtan lépett ki tíz iskola kapuján. Tudta: a kapun beiül a gimnázium nyolc évét hagyja- maga mögött... azt a n.yo'c évet, örnely a gondtalanság volt, amely a maga színes, drága, emlékeivel, mint valami arany lód iveillt át a gye:tniekkorhól az érett felnőttek korába,.. Ezt a nyolc évet hagyja, most maga mögött, aiz iskoláit, ahol még a szülők gondoskodtak róluk... mig a kapun kívül már az élet áil eléjük és ridegen, k ön y őr telten ül rögtön nck-'- isizegrí: az első kérdést: Lássuk, mit hoztatok magáitokkáü? S ai diák, az évtizedek előtti düák. nem rettent vissza az élettől, ahol — • tudta, hogy szülei helyeit most már önmagának kei gotidoskodn, a sorsáról. Nem ijedt meg a kérdéstől... büszkén elővette zsebéből és fel- mutaltta az é.ettségi bizoniyitványt: Ezt hoztuk magunkkáV Az életre való felkészültség nyűgödi fölénye, biztonságai, védőbástyiáija .volt az az V papír... az utrevaló volt, amely kapuikat nyitott meg előtte, az egyetem kapuját, ii vata - -okát... és egzisztenciát, kenyeret biztosított számukra. Aztán jöttek a villágh-áboru éveiben ez uj maturánk-ok. De az érettségi bizonyt övány most már csuk a szü rke katouazub- bonyok zsebébe került... vér és könny átetaít- fa... sokan elveszítették az életükkel együtt... s aíkük megmaradtak, lemondó. fáradf moz- dul'atteil vették elő később a lővészárkokbati megfakult írást: Mit kezdjünk most vele?... Azután e.i ékezeti az 1938-as esztendő évzáró előadás i its. A csengetés eüdíamgzoti. Vége az utolsó órának, lit az érettségi! f.s akik ezon is. átjutnak? Kitüntetéslse!, vagy csak kierégftő médiával?... merre nézzenek,., hová fordítsák tekintetüket? Mit varjainak? Ipari, k eresíke delim i, mezőgazdasági pályára indul- ja.bak-e, vagy gyári munkára készüljenek fel zsebükben az érettségi, bizonyítvánnyal? Vagy be juthatnak egyáltalán oda is?... Ida egy pillantást velünk a, lecsendesedett ilskolaépületre... erre a réveteg merengéssel búcsúzó nyolcadik osztályra1, azonnal érezzük a kérdést, nmelly eléjük mered: Mi lesz ezután?... Ön milyen pályára készül?... A távozó diákok közül megszóltunk néhányat a, folyosón: — Ön milyen pályáira készül? A kapott védal-izokból azonnal meg lehet állapét,un;, hogy ezek <i nyoQcadikiv; «k bizony uiiár jóvá' az érettségi elölt is sokat goi idői köztük ezen. Egyikük egészséges, jé>- lui ilásu falus' fiú ezt mondja: — Sokat gondolkoztunk mi ezen, kérem... de sehogysem Indítunk végleges elhatározási';- jutni. Fn valószínűiig ui teolog* ára: ira'kozinn le ősszel. A pa)pí pályára készülök. Nagyapáin és «iz s uli: -ueformátiis' le kész. A nHasik, egy vidéki városbeli diák részlclesei: fejti ki, hogy már első güiiiiiázi.sta kora óla mia- <l'g a látná"! pályára vágyott. Fz.-t i lenvei szeretné most vuilóna vákt>aaii. ha s- kerül. Általában ;i v olaszokból azt 'téliét megallapita- ni, hogy a kii.-ebhségi végzett diákok legtöbbje papi, vagy tanári pélvára készül, m g akad k őrző Iliik olyan -Is, aki kis keserűséggel jegyzi meg: Az apám mesterségét fogom folytatni. Fiiszerkereskedésii-nk -v.:« egy kisebb vidék' sáros báni Oda fogok beálltam segédnek s lm majd apám kifárad a munkában, magam logom vezetni az üzletet. — Na... és a.z érettségi? — kérdezzük. — Hát azt kérem megsizenzcm éppen azért, hogy hóiba szükség tesz arra :s. Ezt főéit' és kiélezni a szavaiból, hogy nem lutaj- domit nagy fontosságot neki. F.gy másik nyol- cadikos a szaibómesiterségot akarja kiia'rluhv az apja miibe-! vében. A kis csoport dákj-ai- ncík váasz.i n.1 löhhé-kevésbé következtetni lehet a többi diáktársuk nályalválií.sztására is, akik közül liámnau még a jogi, ketten az orvosi pályára szedetnének mernnf. De közben BELGRÁD, 1938. május végén. Annak az évek óta folyó szerves munkának, amely céljául tűzte ki kulturális, művészeti és irodalmi téren, valamint a közgazdaság terén megteremteni a kapcsolatot Jugoszlávia és Magyarország között, azzal a céllal, hogy e kapcsolatot meleg barátsággá fejlessze, egyre intenzivebben érezzük az eredményeit. Magyar irók munkái egyre sűrűbben jelennek meg számottevő jugoszláv lapok hasábjain és Jugoszlávia klasszikus és modern íróit is megismeri a magyar közönség. A magyar daraboknak jelentős sikerei vannak Jugoszláviában, ahol meleg szeretettel és megértéssel fogadták már kezdetben is a közeledési törekvéseket. A jugoszláv—magyar kulturális kapcsolatok kimélyitésének érdekében jött el néhány nappal ezelőtt- Belgrádba vitéz Szabó Géza, szegedi városi tanácsnok, a szegedi szabadtéri játékok ügyeinek intézője. Szabó tanácsnok ur magával hozta Pálffy József szagedi polgármester meleghangú invitáló leveleit Belgrád kulturális, művészi és irodalmi élete vezetőihez és több napi belgrádi tárgyalásai során olyan eredményeket ért el, amelyek a két ország kulturális közeledésének szempontjából felette örvendetesek. Vlada- Ilic, Belgrád polgármestere, a jugoszláv—magyar kereskedelmi kamara jugoszláviai elnöke lakásán fogadta a szegedi tanácsnokot és ígéretet tett arra, hogy maga 19 ellátogat a szegedi ünnepi játékokra. A polgármester ezenkívül annak a kívánságának is kifejezést adott, hogy szeretne hosszabb tanulmányutat tenni Magyarországon. A jugoszláv kultuszminisztériumban is a legmelegebb fogadtatásra talált Szabó tanácsnok, akinek belgrádi látogatásáról kimerítő cikkekben számoltak be Jugoszlávia legtekintélyeCsi.k uz a kérdés, hogy '.sikerül-c* és lesz-e kitartásunk?! Ks még egy; át'.ne- gyiink-e az éreltiségin? Fgy diáki ■ 11y is akc-d a nyolcad/kosi k közölt. Hold'ig-an iipiágolja: Tudok fraiiiciául, néniéiül, románál'' és magyarul'. Nyelvleckéket fogok adni. Vallat- liogy csak meg fogok élni. Szeretnénk és kíván juk is, hogy m iidany- nyiukiiak sikeniiljöti a terve. A nagy kérdőjel azonban ott lebeg maiidé- nikiiik előtt: sikerű'ni fog-e majd nok'k olyan ál á 'I lalá'niok, nnielv biztosítani fogja szá- nnÍKni a inindeniiia(pj kenyeret? Es azok. akik tor-áhh mellnek, harm-i fogják-e uz egyelem egykor gondtalan óv v dámt. ma pejig töviseI, neliéz. éveit at.yagi kitartóssai és ener- giiávl.iil ? Es ha majd az t is végigk’nlódják, lékkor nuigl-ai'á ják-e a társa.lalomhan, ehl-en a \ íághábd a után kiak kull ziiizavarcs, de- ges, sKcgény láisuduiomban azt a h.elyct, anuily vég .e! I-légiik és képességeik i éfv é.i őket megöleti? A jövő kifürkésehetctlen. De egy biztos, az -f juság, amelyet n nifli é ét kegyetlen ridegsége és sivár kiláíálstiikursága ; iák it, neve és gvur einberr!-5, akik cuk tájó verejtékkel tudják megtalálni helyükéi: az tűéiben, á 1 tsa sorsuk liármilyen jxVyá'áa mindenütt acélos kebüi. tiszta emelkcdett- szi'vü, igaz c-niherek les/ne'í. sebb lapjai: a Vreme és a Politika. Közvetlenül elutazása előtt, a belgrádi tanácskozásainak befejezése után alkalmam volt Szabó tanácsnokkal beszélgetni, aki a következőket mondotta nekem: Az Ember tragédiája a belgrádi Nemzeti Színház műsorán — A mult évben a szegedi ünnepi játékoknak ezerötszáz jugoszláviai látogatója volt és a belgrádi nagy lapok, amelyek szintén elküldték tudósítóikat hozzánk, nagy cikkekben méltatták az ünnepi játékok jelentőségét. Miután mi tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar— jugoszláv kultrális közeledés útja Szegeden keresztül vezet, úgy véltük, hogy e kapcsolatok kimélyitése érdekében helyénvaló lenne, ha magam jövök el Belgrádba, keresni a közvetlen érintkezés módozatait. Boldogan és nagy-nagy örömmel állapitom meg, hogy itt mindenütt a legmelegebb fogadtatásra találtam. Elosszasan tárgyaltam a kiváló belgrádi Nemzeti Színház drámai igazgatójával, dr. Ranke Mladenovics úrral, aki elmondotta nekem, hogy az elmúlt szezonban a Nemzeti Színház két magyar darabbal aratott nagy sikert. Ugyanakkor én is közöltem az igazgató úrral, hogy a szegedi szinház is készül egy szerb iró darabjának bemutatására. — Tőle tudtam meg azt is, bogy a belgrádi Nemzeti Szinház bemutatni készül Madách: Ember tragédiájá-t és a darabot Jankulov Vladislav újvidéki püspöki helynök már le is fordította szerb nyelvre. A fordítást most nézi át és simítja dr. Svetizlav Stefanovics, a jugoszláv Pen Club elnöke. — Tragedia Csoveka cimen kerül színre Belgrádban Madách remeke és Belgrád legkiválóbb színpadi rendezője, Rasa mindnyájan megjegyzik: A Hétfőtől a Royal Sláger-mozgóban ROBINSON [RUSSE II.-ik befe jezö része ; R hegyek megindulnak!!! Sokkal izgalmasabb és eseménydusabb, mint az első rész. Ma, szombaton és holnap vasárnap utoljára az első rész látható. PA ÁL JÓB RIPORTJA TRAGEDIA CSOVEKA a Madách remekét, az ,,Ember tragédiáját“ ősszel mutatja be a belgrádi Nemzeti Szinház és Jugoszlávia első müintézetének igazgatója, főrendezője, \a = lamint a szerb Ádám, Éva és Lucifer elutaznak a szegedi szabadtéri előadásokra. Fontos tanácskozások folytak Balgrájban a magyar—jugoszláv kulturális közeledés érdekében és e tanácskozásokról ny.latkozik vitéz Szabó Géza szegedi tanácsnok Plaovics vállalkozott a tragédia megrendezésére. Az ő neve garancia arra, hogy Madách szelleme teljes mértékben érvényesül a belgrádi Nemzeti Szinház szin- 1 padán. Megtörtént már a szereposztás is és Szegedre nézve nagy megtiszteltetés lesz, hogy a szabadtéri előadásokon nemcsak a Nemzeti Szinház igazgatója és főrendezője lesznek jelen, hanem ott lesznek a szerb Ádám, Éva és Lucifer is... A Háry János a belgrádi rádióban Nagy elismeréssel nyilatkozott vitéz Szabó tanácsnok ur a belgrádi magyar miniszteri megbízottról, Szilágyi Géza dr. kormányfőtanácsosról, aki a magyar— jugoszláv kulturális együttműködés érdekében folyó tanácskozásokon mindvégig résztvett, e tanácskozásokat nagy hozzáértéssel előkészítette és akinek a két ország közeledése terén igen nagy érdemei vannak. A megbeszélések egy része is Szilágyi dr. vendégszerető házában folvt le. Szilágyi dr. interveniált a különböző minisztériumokban és mindenütt a legteljesebb megértéssel találkozott. — Számitunk arra — folytatta a tanácsnok ur — hogy az idei ünnepi játékokon, amelyek julius utolsóelőtti szombatján kezdődnek és amelyeknek során ezúttal hatvan színdarab kerül színre, sok ezer jugoszláviai vendéget üdvözölhetünk. Éppen erre való tekintettel kilátás van rá, hogy a belgrádi rádió elküldi egyik szpíkerjét Szegedre és onnan szerb nyelven helyszíni közvetítést is ad. E helyszíni közvetítés után a belgrádi rádió közvetíteni fogja a Háry János szabadtéri előadását is, alkalmasint julius 24-én, vasárnap. — A belgrádi sajtót személyesen hívtam meg a szabadtéri előadásokra és Ígéretet kaptam a legtekintélyesebb lapokÜLŐFOGLALKOZÁSU EGYÉNEK AKIK IDÜLT SZÉKREKEDÉSBEN ÉS ARANYERES BÁNTALMAKBAN SZENVEDNEK, vegyük *■ természetes ..FERENC JÓZSEF“ keserüvizet; egy pohárnyit nap adagokban esetleg kissé felmeie- gitve, de m-ndig reggel éhgyomorra. Kérdezze meg orvosát. tói, hogy munkatársaikat elküldik hozzánk. Természetesen ránk nézve nagy megtiszteltetés lesz a jugoszláviai sajtó munkásait nálunk üdvözölhetni. Annál nagyobb öröm ez számunkra, mert éppen a jugoszláviai sajtó az, amely a két ország kulturális közeledése érdekében elismerésre méltó munkát fejt ki. — Felhasználjuk a szegedi szabadtéri előadások idejét, hogy a további együttműködés érdekében majd Szegeden folytassuk a tanácskozásokat. Ez annál köny- nyebben lesz lehetséges, mert hiszen a szabadtéri előadások ideje alatt együtt lesz nálunk a jugoszláv és magyar művészeti, irodalmi és kulturális élet sok-sok kitűnősége és Szeged büszke, hogy a két ország művészi életének reprezentánsait falai köziött ismertetheti meg egymással. * 1 Belgrád szivében ünnepi ruhába öltözött hivatalos urak, a belgrádi egyetem tudós professzorai üdvözölték dr. Szent- Györgyi A. szegedi egyetemi professzort, a Nobel-dij tudósát) azon a napon, amikor vitéz Szabó szegedi tanácsnok elutazott Jugoszlávia fővárosából. Szent-Györgyi professzor előadását a legelőkelőbb közönség hallgatta meg és a magyar tudósról oldalakat irtak a belgrádi lapok. ... A szegedi szabadtéri előadásokra külön vonatok indulnak Jugoszláviából. A „Putnik“, Jugoszlávia hivatalos idegenforgalmi szervezete, amely a két ország kölcsönös idegenforgalmát a legnagyobb jóindulattal intézi, mindent elkövet, hogy a Szeged felé irányuló forgalom zökkenés nélkül bonyolódjék le. Azt mondta ma nekem Szent-Györgyi professzor: — Tizenöt évig csavarogtam a világban, harcoltam a csatatéren és kicsiny asztalom lombikjai mellett. Azt kellett 'tapasztalnom, hogy az emberek jók, szivük van és szeretik egymást . . . ...Bárcsak Szeged lenne az a hely. ahol az írott és nyomtatott betű köze! hozná egymáshoz a népeket . . .
