Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-29 / 121. szám

w n LL ENZ í: K 10 38 májú* 2 0. \ nyolcadik osztály búcsúzik... Csengettek... vége az utolsó Csöndes beszélgetés az érettségi előtt a végzett nyolca­dikosokkal, akik csak most tudják meg igazán, hogy sohase lesznek talán olyan boldogok, mint amilyenek eddig voltak órának...! CLUJ május 28. V/ egyik mnáz iumbau akadt dolgunk vi*. '.Vénül ,i napokban. Abbau a régi, ói eg 's* v ,i.V.Hv.nis ului: vu-lamikor magunk is Ho’i.r- i:11 >l* 1, tö-rtém: met, «vegyi ar. t ős fizikát hií-biz- Iii.nk óv a/ utolsó óv végéin ló/as zgulimma-! . /iiu'ink i' érettségire. Most s vége Őgy kólái évnek s ezeti a májusvégi napú:: s>o- n i'.kunul élénk ós mozgalmas <i régi isko.«.i képe. Al'g pár perccel ezelőtt csengetlek... í etje az utc'só óiéinak... nincs több cleadás! \ diák sereg kiözöniluk ez osztályoklnál. De u nyolcadikosok nem jünti-ek, ped g nekik i- s - óll a csengetés. Mit csánúihalnak? Wzuilrlk le eigv kies i a nyolcadik osztályba' A nyitott ajtónál megindító kép fogad. Ezek a nyo cad kosok aiem turnéik kimen- n az osztályból. Vége az. utolsó óránck, de ok oft ülnek tovább is a padokban . köny- ' esket, jegyzeteiket összecsukták., töl b óra már nem les/., se ma, se holnap .. de ők nem m-ozduineJk .. mintha ragaszkodnának ezek­hez a padokhoz, ezekhez a flilokhoz.. mi n Hm erednék, hogy sohase lesznek talán olyan boldogok, amilyenek eddig vo'tak Anv nt el­merengve, valómé édes-bus nosztalgiával néz­nek maguk e'é, -sízitnle érezni lehet hogy afr iskolapadokban, amelyeket most már örökre villanynak, mége/gyszer s-szaidézik a 'tol­vajként eltűnt éveket. . újból áté'ik « régi, kedves diákcser,veket, n régi emlék.kel. . visz- sízaálmodják az öreg kollégium liársfá' alatt érzett rég1 tavaszokat s a kamasizko'li sze- 'rdfmeket, amelyek olyan illan ók. mint a lova tűnő oslUagos éjszakák... mint maga az fju- eájg. Azon«a. felismerni a pillanat jelenlöslé • get: a nyolcadik osztály búcsúzik... nincs több óra... csők az érettségi von. meg hátra... most még itt vannak együtt, még kezet szoríthatnak egymással... és azután? Valamikor — és most . .. Valamikor..,. évtizedekkel ezelőtt, az i-korúi élv végén az utolsó ór<n után boldog felsza­badulás 4 öli. öt te el a diáksziveket. Felharsant az ének: Gaudeamus ig >tu<.!... S a rózsaszín ’á'írnokait szövő dióksereg teli tüdővel, boldo­gan fújta az óneket és később az érettségi • b1 zonyitvannyal zsebében, nyugodtan lépett ki tíz iskola kapuján. Tudta: a kapun beiül a gimnázium nyolc évét hagyja- maga mö­gött... azt a n.yo'c évet, örnely a gondtalan­ság volt, amely a maga színes, drága, emlé­keivel, mint valami arany lód iveillt át a gye:tniekkorhól az érett felnőttek korába,.. Ezt a nyolc évet hagyja, most maga mögött, aiz iskoláit, ahol még a szülők gondoskodtak róluk... mig a kapun kívül már az élet áil eléjük és ridegen, k ön y őr telten ül rögtön nck-'- isizegrí: az első kérdést: Lássuk, mit hoztatok magáitokkáü? S ai diák, az évtizedek előtti düák. nem rettent vissza az élettől, ahol — • tudta, hogy szülei helyeit most már önmagának kei gotidoskodn, a sorsáról. Nem ijedt meg a kérdéstől... büszkén elővette zsebéből és fel- mutaltta az é.ettségi bizoniyitványt: Ezt hoztuk magunkkáV Az életre való felkészültség nyűgödi fölé­nye, biztonságai, védőbástyiáija .volt az az V papír... az utrevaló volt, amely kapuikat nyi­tott meg előtte, az egyetem kapuját, ii vata - -okát... és egzisztenciát, kenyeret biztosított számukra. Aztán jöttek a villágh-áboru évei­ben ez uj maturánk-ok. De az érettségi bizo­nyt övány most már csuk a szü rke katouazub- bonyok zsebébe került... vér és könny átetaít- fa... sokan elveszítették az életükkel együtt... s aíkük megmaradtak, lemondó. fáradf moz- dul'atteil vették elő később a lővészárkokbati megfakult írást: Mit kezdjünk most vele?... Azután e.i ékezeti az 1938-as esztendő év­záró előadás i its. A csengetés eüdíamgzoti. Vé­ge az utolsó órának, lit az érettségi! f.s akik ezon is. átjutnak? Kitüntetéslse!, vagy csak kierégftő médiával?... merre nézzenek,., hová fordítsák tekintetüket? Mit varjainak? Ipari, k eresíke delim i, mezőgazdasági pályára indul- ja.bak-e, vagy gyári munkára készüljenek fel zsebükben az érettségi, bizonyítvánnyal? Vagy be juthatnak egyáltalán oda is?... Ida egy pil­lantást velünk a, lecsendesedett ilskolaépület­re... erre a réveteg merengéssel búcsúzó nyol­cadik osztályra1, azonnal érezzük a kérdést, nmelly eléjük mered: Mi lesz ezután?... Ön milyen pályára készül?... A távozó diákok közül megszóltunk né­hányat a, folyosón: — Ön milyen pályáira készül? A kapott védal-izokból azonnal meg lehet állapét,un;, hogy ezek <i nyoQcadikiv; «k bi­zony uiiár jóvá' az érettségi elölt is sokat goi idői köztük ezen. Egyikük egészséges, jé>- lui ilásu falus' fiú ezt mondja: — Sokat gondolkoztunk mi ezen, kérem... de sehogysem Indítunk végleges elhatározási';- jutni. Fn valószínűiig ui teolog* ára: ira'kozinn le ősszel. A pa)pí pályára készülök. Nagy­apáin és «iz s uli: -ueformátiis' le kész. A nHa­sik, egy vidéki városbeli diák részlclesei: fejti ki, hogy már első güiiiiiázi.sta kora óla mia- <l'g a látná"! pályára vágyott. Fz.-t i lenvei szeretné most vuilóna vákt>aaii. ha s- kerül. Ál­talában ;i v olaszokból azt 'téliét megallapita- ni, hogy a kii.-ebhségi végzett diákok legtöbb­je papi, vagy tanári pélvára készül, m g akad k őrző Iliik olyan -Is, aki kis keserűséggel jegyzi meg: Az apám mesterségét fogom folytatni. Fiiszerkereskedésii-nk -v.:« egy kisebb vidék' sáros báni Oda fogok beálltam segédnek s lm majd apám kifárad a munkában, magam logom vezetni az üzletet. — Na... és a.z érettségi? — kérdezzük. — Hát azt kérem megsizenzcm éppen az­ért, hogy hóiba szükség tesz arra :s. Ezt fő­éit' és kiélezni a szavaiból, hogy nem lutaj- domit nagy fontosságot neki. F.gy másik nyol- cadikos a szaibómesiterségot akarja kiia'rluhv az apja miibe-! vében. A kis csoport dákj-ai- ncík váasz.i n.1 löhhé-kevésbé következtetni lehet a többi diáktársuk nályalválií.sztására is, akik közül liámnau még a jogi, ketten az or­vosi pályára szedetnének mernnf. De közben BELGRÁD, 1938. május végén. Annak az évek óta folyó szerves mun­kának, amely céljául tűzte ki kulturális, művészeti és irodalmi téren, valamint a közgazdaság terén megteremteni a kap­csolatot Jugoszlávia és Magyarország kö­zött, azzal a céllal, hogy e kapcsolatot meleg barátsággá fejlessze, egyre intenzi­vebben érezzük az eredményeit. Magyar irók munkái egyre sűrűbben jelennek meg számottevő jugoszláv lapok hasáb­jain és Jugoszlávia klasszikus és modern íróit is megismeri a magyar közönség. A magyar daraboknak jelentős sikerei van­nak Jugoszláviában, ahol meleg szeretet­tel és megértéssel fogadták már kezdetben is a közeledési törekvéseket. A jugoszláv—magyar kulturális kap­csolatok kimélyitésének érdekében jött el néhány nappal ezelőtt- Belgrádba vitéz Szabó Géza, szegedi városi tanácsnok, a szegedi szabadtéri játékok ügyeinek inté­zője. Szabó tanácsnok ur magával hozta Pálffy József szagedi polgármester meleg­hangú invitáló leveleit Belgrád kulturális, művészi és irodalmi élete vezetőihez és több napi belgrádi tárgyalásai során olyan eredményeket ért el, amelyek a két ország kulturális közeledésének szempontjából felette örvendetesek. Vlada- Ilic, Belgrád polgármestere, a jugoszláv—magyar kereskedelmi kamara jugoszláviai elnöke lakásán fogadta a sze­gedi tanácsnokot és ígéretet tett arra, hogy maga 19 ellátogat a szegedi ünnepi játékokra. A polgármester ezenkívül an­nak a kívánságának is kifejezést adott, hogy szeretne hosszabb tanulmányutat tenni Magyarországon. A jugoszláv kul­tuszminisztériumban is a legmelegebb fo­gadtatásra talált Szabó tanácsnok, akinek belgrádi látogatásáról kimerítő cikkekben számoltak be Jugoszlávia legtekintélye­Csi.k uz a kérdés, hogy '.sikerül-c* és lesz-e kitartásunk?! Ks még egy; át'.ne- gyiink-e az éreltiségin? Fgy diáki ■ 11y is akc-d a nyolcad/kosi k kö­zölt. Hold'ig-an iipiágolja: Tudok fraiiiciául, néniéiül, románál'' és magyarul'. Nyelvleckéket fogok adni. Vallat- liogy csak meg fogok élni. Szeretnénk és kíván juk is, hogy m iidany- nyiukiiak sikeniiljöti a terve. A nagy kérdőjel azonban ott lebeg maiidé- nikiiik előtt: sikerű'ni fog-e majd nok'k olyan ál á 'I lalá'niok, nnielv biztosítani fogja szá- nnÍKni a inindeniiia(pj kenyeret? Es azok. akik tor-áhh mellnek, harm-i fogják-e uz egyelem egykor gondtalan óv v dámt. ma pejig tövi­seI, neliéz. éveit at.yagi kitartóssai és ener- giiávl.iil ? Es ha majd az t is végigk’nlódják, lék­kor nuigl-ai'á ják-e a társa.lalomhan, ehl-en a \ íághábd a után kiak kull ziiizavarcs, de- ges, sKcgény láisuduiomban azt a h.elyct, anuily vég .e! I-légiik és képességeik i éfv é.i őket megöleti? A jövő kifürkésehetctlen. De egy biztos, az -f juság, amelyet n nifli é ét kegyetlen ridegsége és sivár kiláíálstiikursága ; iák it, neve és gvur einberr!-5, akik cuk tájó verejtékkel tudják megtalálni helyükéi: az tűéiben, á 1 tsa sorsuk liármilyen jxVyá'áa mindenütt acélos kebüi. tiszta emelkcdett- szi'vü, igaz c-niherek les/ne'í. sebb lapjai: a Vreme és a Politika. Közvetlenül elutazása előtt, a belgrádi tanácskozásainak befejezése után alkal­mam volt Szabó tanácsnokkal beszélget­ni, aki a következőket mondotta nekem: Az Ember tragédiája a belgrádi Nemzeti Színház műsorán — A mult évben a szegedi ünnepi já­tékoknak ezerötszáz jugoszláviai látoga­tója volt és a belgrádi nagy lapok, ame­lyek szintén elküldték tudósítóikat hoz­zánk, nagy cikkekben méltatták az ün­nepi játékok jelentőségét. Miután mi tisz­tában vagyunk azzal, hogy a magyar— jugoszláv kultrális közeledés útja Szege­den keresztül vezet, úgy véltük, hogy e kapcsolatok kimélyitése érdekében he­lyénvaló lenne, ha magam jövök el Bel­grádba, keresni a közvetlen érintkezés módozatait. Boldogan és nagy-nagy örömmel állapitom meg, hogy itt min­denütt a legmelegebb fogadtatásra talál­tam. Elosszasan tárgyaltam a kiváló bel­grádi Nemzeti Színház drámai igazgató­jával, dr. Ranke Mladenovics úrral, aki elmondotta nekem, hogy az elmúlt sze­zonban a Nemzeti Színház két magyar darabbal aratott nagy sikert. Ugyanakkor én is közöltem az igazgató úrral, hogy a szegedi szinház is készül egy szerb iró darabjának bemutatására. — Tőle tudtam meg azt is, bogy a belgrádi Nemzeti Szinház bemutatni készül Madách: Ember tragédiájá-t és a darabot Jankulov Vladislav újvidéki püspöki helynök már le is fordította szerb nyelvre. A fordítást most nézi át és simítja dr. Svetizlav Stefanovics, a ju­goszláv Pen Club elnöke. — Tragedia Csoveka cimen kerül szín­re Belgrádban Madách remeke és Bel­grád legkiválóbb színpadi rendezője, Rasa mindnyájan megjegyzik: A Hétfőtől a Royal Sláger-mozgóban ROBINSON [RUSSE II.-ik befe jezö része ; R hegyek megindulnak!!! Sokkal izgalmasabb és eseménydusabb, mint az első rész. Ma, szombaton és holnap vasárnap utoljára az első rész látható. PA ÁL JÓB RIPORTJA TRAGEDIA CSOVEKA a Madách remekét, az ,,Ember tragédiáját“ ősszel mutatja be a belgrádi Nem­zeti Szinház és Jugoszlávia első müintézetének igazgatója, főrendezője, \a = lamint a szerb Ádám, Éva és Lucifer elutaznak a szegedi szabadtéri elő­adásokra. Fontos tanácskozások folytak Balgrájban a magyar—jugoszláv kulturális közeledés érdekében és e tanácskozásokról ny.latkozik vitéz Szabó Géza szegedi tanácsnok Plaovics vállalkozott a tragédia megren­dezésére. Az ő neve garancia arra, hogy Madách szelleme teljes mértékben érvé­nyesül a belgrádi Nemzeti Szinház szin- 1 padán. Megtörtént már a szereposztás is és Szegedre nézve nagy megtiszteltetés lesz, hogy a szabadtéri előadásokon nem­csak a Nemzeti Szinház igazgatója és fő­rendezője lesznek jelen, hanem ott lesz­nek a szerb Ádám, Éva és Lucifer is... A Háry János a belgrádi rádióban Nagy elismeréssel nyilatkozott vitéz Szabó tanácsnok ur a belgrádi magyar miniszteri megbízottról, Szilágyi Géza dr. kormányfőtanácsosról, aki a magyar— jugoszláv kulturális együttműködés érde­kében folyó tanácskozásokon mindvégig résztvett, e tanácskozásokat nagy hozzá­értéssel előkészítette és akinek a két or­szág közeledése terén igen nagy érdemei vannak. A megbeszélések egy része is Szilágyi dr. vendégszerető házában folvt le. Szilágyi dr. interveniált a különböző minisztériumokban és mindenütt a leg­teljesebb megértéssel találkozott. — Számitunk arra — folytatta a ta­nácsnok ur — hogy az idei ünnepi játé­kokon, amelyek julius utolsóelőtti szom­batján kezdődnek és amelyeknek során ezúttal hatvan színdarab kerül színre, sok ezer jugoszláviai vendéget üdvözölhe­tünk. Éppen erre való tekintettel kilátás van rá, hogy a belgrádi rádió elküldi egyik szpíkerjét Szegedre és onnan szerb nyelven hely­színi közvetítést is ad. E helyszíni köz­vetítés után a belgrádi rádió közvetíte­ni fogja a Háry János szabadtéri elő­adását is, alkalmasint julius 24-én, va­sárnap. — A belgrádi sajtót személyesen hív­tam meg a szabadtéri előadásokra és Ígé­retet kaptam a legtekintélyesebb lapok­ÜLŐFOGLALKOZÁSU EGYÉNEK AKIK IDÜLT SZÉKREKEDÉSBEN ÉS ARANYERES BÁNTALMAKBAN SZENVEDNEK, vegyük *■ természetes ..FERENC JÓZSEF“ keserüvizet; egy pohárnyit nap adagokban esetleg kissé felmeie- gitve, de m-ndig reggel éhgyomorra. Kérdezze meg orvosát. tói, hogy munkatársaikat elküldik hoz­zánk. Természetesen ránk nézve nagy megtiszteltetés lesz a jugoszláviai sajtó munkásait nálunk üdvözölhetni. Annál nagyobb öröm ez számunkra, mert éppen a jugoszláviai sajtó az, amely a két ország kulturális közeledése érdekében elisme­résre méltó munkát fejt ki. — Felhasználjuk a szegedi szabadtéri előadások idejét, hogy a további együtt­működés érdekében majd Szegeden foly­tassuk a tanácskozásokat. Ez annál köny- nyebben lesz lehetséges, mert hiszen a szabadtéri előadások ideje alatt együtt lesz nálunk a jugoszláv és magyar művé­szeti, irodalmi és kulturális élet sok-sok kitűnősége és Szeged büszke, hogy a két ország művészi életének reprezentánsait falai köziött ismertetheti meg egymással. * 1 Belgrád szivében ünnepi ruhába öltö­zött hivatalos urak, a belgrádi egyetem tudós professzorai üdvözölték dr. Szent- Györgyi A. szegedi egyetemi professzort, a Nobel-dij tudósát) azon a napon, amikor vitéz Szabó szegedi tanácsnok elutazott Jugoszlávia fővárosából. Szent-Györgyi professzor előadását a legelőkelőbb kö­zönség hallgatta meg és a magyar tudós­ról oldalakat irtak a belgrádi lapok. ... A szegedi szabadtéri előadásokra külön vonatok indulnak Jugoszláviából. A „Putnik“, Jugoszlávia hivatalos ide­genforgalmi szervezete, amely a két or­szág kölcsönös idegenforgalmát a legna­gyobb jóindulattal intézi, mindent elkö­vet, hogy a Szeged felé irányuló forga­lom zökkenés nélkül bonyolódjék le. Azt mondta ma nekem Szent-Györgyi professzor: — Tizenöt évig csavarogtam a világ­ban, harcoltam a csatatéren és kicsiny asztalom lombikjai mellett. Azt kellett 'tapasztalnom, hogy az emberek jók, szi­vük van és szeretik egymást . . . ...Bárcsak Szeged lenne az a hely. ahol az írott és nyomtatott betű köze! hozná egymáshoz a népeket . . .

Next

/
Thumbnails
Contents