Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-27 / 119. szám
r E r. 1 E N Z fi K 19 3« málna 2 7. wmmmammmm M éhhalálra ittlí Ifaiaionía határán felnik a világ IcgnagyoDD nisoraiizlefe Műkincsek cseréinek gazdái egy darab kenyérért PÁRIS, május 26. Tegnap nagyobb társiaisáig érkezeti Spanyolországból. Franciák és angolok. A franciák a népfront felé orientálódó po- iütikusok, \ai két angdll ur pedig újságíró volt. Különleges összeköttietésük révén Barcelonában töltöttek egy hetet és az újságok huditudósításainál is szörnyűségesebb eseményekről számok ok be — két pohár konyak között. Barcelonában épugy, mint egész Ka- tdloniában, nem a nemzetiek bombája kiilnozza halálra a lakosságot, hanem: az éhség, a hideg és a sötétség! A spanyol pénznek értékét nem lehet pontosain megállapítani. Valószínű, hogy a köztársaságiak uralma (flott álló vidéken a pénznek immár semmi komoly fedezete nines és csak kényszer- szelvény jellegével bír. Papiros, amiért az emberek halálbüntetés terhe mellet! kötelesek javaikat kiszolgáltatni. Az élelmiszerárak, hozzávetőleges számítás szerint, háromezer százalékkal emelkedtek. Különösen Barcelonában kétségbeejtő a helyzet. A barcelonai éhínség Ennek az egymilliós városnak a lakossága valósággal éhezik. Kétszer any- nyit fizetnének az élelmiszerért, mint annak hivatalos ára, de nemhogy papírpénzért, hanem aranyért sem lehet kapni gyümölcsöt, vajat, sajtot, krumplit, cukrot. Ezek a Spanyolországot járt urak a barcelonai kormány vendégeli voltak és slaját bevallásuk szerint, nagyon sovány \ „ünnepi“ étkezésüket se ették jó étvágy- gval, mert látták az utcán kóborló, csontig lesoványodott, éhező emberek tízezreit A legtöbbet szenvednek tej hiányában a gyerekek. Legrosszabb sorsban a még megmaradt polgári középosztály tagjai sínylődnek. A munkások a különböző szakszervezetek és kommunista csoportok révén, egységes feUlépésükkel néha ki tudnak zsarolni a frontnak szánt élelmiszerből eigy-két napra való mennyiséget. Ez .azonban minden. Senki sem tudhatja, hogy az utoljára kapott ételadagon kivid, hozzáférnek-e még a következő nar pókban ennivalóhoz? Nemcsak Barcelona, hanem az egész vörös Kabalonila válságos helyzetbe került, amikor a nemzetiek délen és délnyugaton elvágták Spanyolország többi részétől. A baszkok földje még rendes időben sem tudta élelmeznü miagát. Terméketlen 'területén főleg iparral foglalkozott a lakosság és ezeket az iparcikkeket cserélték be a földműves Spanyolország élelmiszereire. A hárommilliós katalán lakosság legnagyobb csapása a menekülitek, akik a nemzetilek elől futva, katalán földre szöktek. Az élelmiszerellátás nyolcvan százalékkal esett és az enni kérő tömegek több, mint harminc százalékkal növekedtek! gyem egészséges élotiet él. A tyúkokkal kel és fekszik. Rendes közlekedésről se Barcelonában, se a nagyobb vidéki városokban beszélni se lehet. Az autókat, szekereket, lovakat a katonaság már régen elrekvirál- ta. Villamosok, vonatok, áramhiány követkoz lábén csak kiismerhetetlen időben közlekednek. Ez akkor történik, ha a párt. vagy a had vezetőség titkos parancsban erre utasítást ad. .4 szó legsötétebb értelmében éhínség fenyegeti Katalóniát, — mégis fegyveres erővel elkobozzák a narancstermést. A most kikelt zöldséget elviszik. Ezeket a rekvirált szállítmányokat külföldre szállítják, hogy értük csereképen lőszert, fegyvert és egyéb hadianyagot kapjanak. rol batyukkal a hálán. Élelmiszerekéi hoznak a halairól és rablót/ értékeket visznek d határ felé. Csencse'nek. Aranyat burgonyáért, drá gakövet lisztért, tojásért. Ilyen drága pénzt legfeljebb Oroszországban fizethetlek az emberek az> éhhaláltól való menekülésért. Mennyi, vér és kegyetlenség tapad ezekhez az értéktárgyakhoz, ómig azok végül a spanyol és a francia határ mentén átváltoznak egy pár tyúkra, vagy néhány liter borral Ha pedig élelmiszer alakjában visszakerülnek Barcelonába, vaigy a többi nagyobb vidéki városba, az értékül megkétszereződik, mert az éjjeli élelmiszercsempészek életüket kockáztatják és áruikat nem hajlandók pénzért átcserélni. Még nagyobb értéktárgyait követelnek értük, nrnt amit ők a határmenti lakosságnak adtak. A spanyol határmenti francia városok lakossága az utóbbi nyolc hónap leforgása alatt valósággal meggazdagodott. Ezeket a falvakat londoni, párisi és amszterdami régiségkereskedő cégek ügynökei járják sorra. Szakértő szemükkel a gazdátlan és elkótyavetyélt műkincsek tömegét vásárolják össze potom pénzen. A tudatlan paraszt ennél a „lim-lom“ eladásnál csak azt. nézi, hogy igy közvetett utón, két liter tejért esetleg húsz arany frankot kap. A mükincskefleső hiénák pedig a markukba nevetnek. Nemrég hallottam, hogy az ii'yen hattármenti városban egy angol! kereskedő tíz fontért egy Van Dyck képet vásárolt. (—y. —9-) BATYUZÁS, CSEXCSELÉS, j CSEMPÉSZÉS i Ez a kétségbeejtő helyzet egy egész i uj kereseti ágat teremtett meg. A francia határ felé vezető országúton éjjelenként száz és szúz ember vándoMiután pénzben nem lehet kifejezni a bla'rcelloinai kormány bankjegyeinek értékét, viszonylagos alapon igyekeztem megállapítani az átlagmunkás keresetét. Egy napszámos naponta 10 pezetát keres, amiért kéf tojást, vagy egy doboz szardíniát lehet vásárolni, — ha van. EGYIPTOMI SÖTÉTSÉGBEN . .. Tremp elfoglalása után Barcelona- egyi ptomii sötétségben tengődik. Tremp- ben voltak azok a najgy villilanyerőmüvek, aíhelyek a katalán fővárost és a Franciaország felé vezető vasutak egy részét villamos árammal ellátták. El lehet képzelni, milyen állapotok lehetnek egy vaksötétségben élő milliós fővárosban, ahol az utcákon több méteres átmérőjű gránáttölcsérek táfonyának. A vidék sincs jobb állapotban, mint a főváros. Már egy éve, hogy a parasztok e petróleumot), se mécsesbe való olajat, se gyertyát nem láttak. Az alvás tekintetében egész Kaijaloniía lakossága naPAPíRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON! íoo drb. fehér zsurszalvéta Lei i ţ—. 50 drb. nígyaíaku fehér oakkos szalvéta Lei 12,—, ţa drb. nagyafaku rózsaszín oakkos szalvéta Le» 14.—, vendéglőknek, cukrászdáknak 500 drb. fehér negyedelj szalvéta Lei 25.—, ugyanaz 1000 irb. Lei 4L—. M-ntás zsurszalvéták 100 drb. ~ei 29.—. Kaphatók ez ELLENZÉK KÖNYVOSZ f ÁL Y AB AN Citő. Piac» Unirs>„ BUDAPEST, május 26. írott emlékek szerint ötezer éve foglalkoztatja az emberiség képzeletét az emberi szervezet titka. Mindig akadtak kutatók, akik beutazzták az emberi test csodálatos tájait és izgalmas expedíciójuknál feljegyzéseket készítettek. Ezeknek a feljegyzéseknek alapján irta meg most Manninger Vilmos, a kiváló budapesti sebészprofesszor „A sebészet diadalutja“ cimii könyvét, amely nem az ősi chirurgia és a modern sebészi tudomány száraz, oknyomozó története, hanem egy olyan ember írása, aki ötezer év tapasztalatai és tanúsága szeriint hisz a sebészet végső győzelmében. Könyvében leírja a felemelő harcot, amellyel) kiváló emberek évezredek óta folytatnak az emberért és amelyben sokszor áluton, zsákutcába! tévedve, de minidig a legideálisabb célért küzdve kivívják a diadalt. „A sebészet diadal útja“ tele vain olyan leírásokkal, amelyek minden embert érdekelnek, mert hisz róla. az egészségéről van szó. Ötezer év sebészi tudományáról szóló színes riportot irt Manninger Vilmos ebben 9 könyvében, érdekesebbek a legizgalmasabb haditudósításnál is, hiszen benne a szellem csatáiról van szó, azokról az ütközetekről, amelyeket az emberiség érdekében a tudomány hősei nyertek primitív műtők és modern boncolóasztalok mellett. Annak bizonyítására, hogy milyen ideális célokat szolgált az orvostudomány már bölcsőjében is s hogy mennyire színes Manninger Vilmos könyve, itt közlünk egy részletet a műből. Egy két- ezerhatszáz éves esküminta ez'. Ezzel tettek esküt hivatásuk mellett azok az orvosok, akik már kétezerhatszáz évvel ezelőtt sorfalat álltak a sebészet diadal- utján: „Esküszöm Apollonra, az orvosra és Asklepiosra és Hygiéára és Panakeiára és (tz összes istenekre és istennőkre, — tanukul láva fel őket, — hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt: Azt, aki, engem erre a mesterségre megtanított, ugv fogom tekinteni, mint saját szülőmet és megosztom vele vagyonomat s bai rászorul, visszafizetem majd, amivel neki tartozom. Díaebikus rendeléseimet képességem és jószándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára. És halált okozó szent nem fogok senkinek sem kiszolgáltatni, még kérésére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fogok adni; és hasonlóképen nem fogok aclrti nőnek sem magzatelhajtó szert. Tisztán és jámboran őrzöm majd meg életemet és mesterséglemet. És nem fogok vágni még kőbetegségben szenvedőket sem, hanem útjukból kitérek majd azon mesterembereknek, akik ezt a gyakorlatot űzik. És ahány házba belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távoltartom magamat minden egyéb szándékos és kártokozó jogtalanságtól, főleg pedig a nemi visszaélésektől, mind a női és férfi testtel, mind szabadokkal és rabszolgákkal szemben. És ha olyiafc látok, vagy hallok az orvosi kezelés közben, valgy akár a therápián kívül az emberek életében, amit nem sziabad kifecsegni, azt elfogom hallgatna abban a véleményben, hogy efféle dolgokat szent titok módjára kell megőrizni.“ Ezt az esküt tették 2600 évvel ezelőtt Bíz orvosi rend tagjai s a mai eskü legfeljebb csak szavaiban, de nem szellemében különbözik tőié. Manninger Vilmos könyve is ebben a tiszta orvosi szellemben íródott. Ez az idealizmus és a mü világos, népszerű nyelve biztosit jaj számára a siíkext. 4 2600 ÉVES ORVOSI ESKÜ... Manninger professzor uj könyve: „A sebészet diadalutja*' K0SŰA1DASM ar ■ tAJAasssssFizetik a háború előtti osztrák-magyar kölcsönök szelvényeit. A/ osztrák-magyar járadékok fizetésének közös bankja, melynek székhelye Paris, most ismét 1* zen több háború előtti osztrák és ma- gyár kölcsönkötvényck szelvényeit. Kifizetésre kerül a 4 százalékos osztrák járadék 6j-es számú szelvénye. Az 1000 forintos járadékkötvények után 1.18 fontot fizetnek. Fizetik a 4 százalékos 1914. év: osztrák kincstári bonokat is, melyeknek 3 5-ös számú szelvénye került beváltásra. Kifizetésre kerülnek az 1895. évi 3 százalékos magyar Vaskapu kötvények 71. és 73. számú szelvényei. A 72. számú szelvényre 1.27 svájci frank hátralékot fizetnek, a 73. szelvény után pedig fizetik a teljes összeget, 6.73 svájci frankot. Előleget adnak a magyar 4 százalékos arany- járaciékra, az 1913. évi 4 és fél, az 1914. évi 4 és fél, valamint az 1910. évi 4 és fél százalékos járadékokra. Ezeknek a járadékkötvényeknek 1936. évi szelvényei kerülnek beváltásra. Belföldön fogják előállítani a repülőgépek számára szükséges benzint és olajat. Kormánykörökben elhatározták, hogy a repülőgépek számára szükséges benzint és oLajat belföldön fogják clőállitani. Egyelőre a gyártás állami támogatással indul meg. Eddig három nagy petróleumvállalat készül berendezkedni a repülőgépek számára szükséges benzin és olaj gyártására. Megjelent a hivatalos lapban a módosított banktörvény. A Monitorul Oficia! ezevi 116. száma közli a módosított és egységesített banktörvényt. Albizottságokat létesít a legfőbb gazdasági tanács. A legfőbb gazdasági tanács Argetoianu királyi tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az időszerű gazdasági kérdéseket egységes munkaterv keretében oldják meg. Ennek érdekében albizottságokat létesítenek. Külön albizottságok lesznek mezőgazdasági, bányaügyi, adóügyi, ke- resKedelemügyi és energiaügyi kérdések megoldására. Bucureştii nagybani piaci árak: Fiatal ruca 54—64 lej, fiatal liba 57—64 lej, tyuk 54—64 lej, ruca 38—44 lej, csirke zó- — 32 lej, tojás 1.30—1.40 darabonként, vegyes alma 15 —16 lej kilónként, burgonya 2.60—2.80 lej, száraz paszuly 8—12 lej; murok 10—12 lej, spenót 1 — r.30 lej, zöld fokhagyma 12 —16 lej kilónként, zöld hagyma 40—50 lej, torma 17—20 lej, petrezselyem 12—20 lej, hónapos retek 40—60 lej százanként, levesbe való zöldség icc—120 lej százas kötegenként. Rögziteni akarják a vállalatok rentabilitási hányadosát. A régi adótörvény olyan intézkedéseket tartalmaz, hogy amikor egy vállalat helyzetét a mérlegből nem lehet megállipatni, akkor összehasonlítás utián kell kivetni az adóját. Időközben a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a különböző ipari és kereskedelmi vállalkozásokat csoportokba osztották be és szakmánként megállapították azt a rentabilitási hányadost, amelynek alapján az illető vállalatokra kivetik az adót. Itt azonban súlyos ellentmondások történtek, miután egyes vállalkozásoknál 35 százalékos rentabilitási hányadost állapítottak meg, habár a- törvény 20 százaléknál nagyobb polgári hasznot nem enged és ezt a határt átlépőket szigorúan büntetik. Nem vették azt se figyelembe a rentabilitás megállapításánál, hogy az illető vállalat a fővárosban, vagy vidéken van-e, hanem egyszerűen általánosították, habár egészen más a vállalat rezsije a ft" városban vagy a vidéken. A pénzügyminisztérium most belátta a helyzet tarthatatlanságát, mert ez a rendszer számos vállalatra aránytalanabból súlyos megadóztatást eredményezett. Intézkedés törtért most arra vonatkozólag, hogy a gazdasági helyzet reális ismeretében történjen meg a hányadosok megállapítása. CioJac, a pénzügyi felügyelők főnöke megbízást kapott arra, hogy állapítsa meg az összes részvénytársaságok helyzetét 5 évre. visszamenőleg és a megállapított adatokból állítsa össze azokat a rentabilitási hányadosokat, amely a való helyzetnek megfelelnek. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a lej* választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztály ábaa Claf, Piaţa Unirii.
