Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-27 / 119. szám

ÂM Szer kész tőség <? s kiadóhivatal: Cluj, Guleu Mooilor 4. Teüfon: n—09. Nyomda: Str. T G DuOi, No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvoszrály: P. Unirii 9. Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARIBA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R, T, Előfizetés' árük: havonta 70 le negyedévre 210 lej. félévre 420 lej, évente 840 lej Magyar- országra: negyedévre 10, félévre 20. évente 40 P. LIX ÉVFOLYAM, 119. SZÁM. PÉNTEK CLUJ, 193 8 MÁJUS 2 7. Änglia titkos megbízat külügy­minisztériuma egyik vezető egyéniségéi küldte ki Parisba, Berlinbe és Prágába •"^t^mmaSSaBOBSBUMUimMumaüa-mm i. A prágai német követ tiltakozott a cseh határsértések ellen. — Krofta külügyminiszter Ígéretet tett, hogy ilyen határsértések többé nem for­dulnak elő. — Cseh ígéretek a kisebbségi magyarság számára Ma kezdődik Londo^taa a henem&watkozá&l bizotiságnak a francia—olasz vitás elmiézm hivatott ülése A világ közvéleménye a cseh—szudeta kérdés mellett, mától fogva éles figyelem­mel fordul a spanyol kérdés felé, amely már eddig az olaszok és franciák római tárgyalásainak a megszakítását okozta és nehéz órákat ígér még a világpolitikának. Mára hívta össze lord Plymouth a lon­doni benemavatkozási bizottságot. Ennek (tárgyalnia kell a nemrég létrejött angol— francia megállapdást, amelynek értelmé­ben tizenöt napi határidőre kiküldik a Spanyolországban harcoló idegen önkén­tesek számbavételét végző megfigyelőket, helyreállítják a szárazföldi és a kikötők megfigyelésével súlyosbított tengeri ellen­őrzést, amelynek sikertelensége esetén 30 nap múlva Franciaország szabaddá tenné a határt. A világsajtó tartózkodóan ir a semlegesség uj politikai korszakáról. Az eddigi tárgyalások még korántsem hárítottak el minden nehézséget az an­gol—francia tervezet elől. A feszültség, mely Itália és Franciaország között újabban támadt s amit a Hitler és Mus­solini római találkozója elmélyített, kétségtelenül hatással lesz a tárgyalások hangjára és időtartamára is. A kérdés felkeltette Amerika különös érdeklődését; ennek bizonyítéka, hogy Bulht párisi amerikai nagykövet tegnap (hosszan tárgyalt Bonnet francia külügy­miniszterrel. A spanyol kérdés azonban korántsem szorította háttérbe a cseh—német kérdést. Szakadatlanul nagy erőfeszítések történ­nek, hogy azt a párhetes tartózkodási időt, amely alatt a nyugati diplomácia közbelépésére Németország lábhoz tett fegyverrel várakozik, a béke megmenté­sere és a cseh kisebbségi kérdés végleges megoldására jól kihasználhassák. A legfeltűnőbb lépést ismét Anglia te­szi, amely a külügyminisztérium egyik magas tisztviselőjét Parisba, Berlinbe és Prágába küldi, hogy a legutóbb kifeje­zett angol elhatározást pontosan ismer­tesse, .anélkül, hogy magát ,a szudeta-német kérdést s a többi kisebbségek ügyét érin­tené. Anglia nem elégszik meg a hétfőn küldött döntő jegyzékkel, hanem ezt a legforróbb pontokon alaposan óhajtja éreztetni. Ennek bizonvitéka, hogy teg­nap az alsóház ülésén Chamberlain és Henderson szükségét látták különösen a ■lengyel és magyar .válasz ismertetésének. Chamberlain a munkáspárti képviselő kérdésére határozottan kijelentette, hogy Varsóban és Budapesten az angol követek .határozottan megmagyarázták a cseh kér­dés békés megoldásának szükségét angol szempontból nézve és kielégítő választ kaptak. Mindenesetre ez a magatartás is aarássí'l van reá, hopv a, csehszlovákiai magyar kisebbségi kérdés kedvező módon előtérbe lép. A Hodzsa miniszterelnökhöz közelálló „Slovenski Hlas“ a magyar kér­désről a következő félhivatalos magyará­zatot adja: „A magyarság is teljes szabadságot kap a nemzeti közművelődés és gazdasági élet terén, az állampolgári egyenjogúság szellemében. Politikailag és erkölcsileg is álljuk azt az Ígéretet, hogy minden­kinek annyit adunk a szabadságunkból, amennyi nekünk is van. Korlátozások­ról csak ott lehet szó, ahol azt az ál­lami lét követeli. A nemzetiségi statú­tum feladajüa lesz, hogy a gyakorlatba átültesse ezeket az elveket. Az utóbbi időben magyar részről ellenvetések hangzottak el a nemzetiségi kisebbség fogalma ellen. Megértjük ezeket az el­lenvetéseket a magyar állampolgársági viszonylatokban is. Elismerjük, hogy a kisebbség szóban van némi tövis s ezt nehezen bírják elviselni, különösen azok a nemzetek, amelyek a régi monarchiá­ban az uralkodó osztályhoz tartóztak. Ezért üdvözölnénk, ha politikai éle­tünkben és törvényhozásunkban ezt a szót más kifejezéssel helyettesítenék“. Hogy micsoda részletelveket tart szük­ségesnek Anglia és Franciaország a szír déta-kérdésben. azib nem a fentebb emlí­tett an göl kiküldött, hanem Csehszlová­kia követei magyarázzák meg otthon. Azt a tegnapi, hírünket, hogy Masaryk Jan londoni csehszlovák követ csütörtö­kön Prágába utazik, ma kiegészítik az­zal a hírrel, hogy Ossuski párisi cseh­szlovák követ már kedden este elutazott I jelentéstételre Prágába. Hir szerint ezek 1 « követek tartoznak Prágában megma­gyarázni, hogy a kisebbségi kérdés meg­oldásának elhúzódása rossz hatást tenne a Csehszlovákia védelmét ígérő nagyha­talmakra és érthetően joko:\ná Német" angol kiitügv' hivatod köziépeuróp'ai osztályá­nak vezetője tegnap titkos megbízássai el­indult Londonból, hogy Pánisba, Berlinbe, majd Prágába utazzék. Úgy hiszik, Tnogb'zia- arra szól, bogy élőszóval közölje a há- ■rom fővárosban levő angol riagy követeleket a szerda délelőtti angol minisztertanácson elfo­gadott k ül pólói key irányt, mely, hir szerint, az angol kormány erő fesz üléseinek folytatá­sáról szól, nemcsok ,fi, csehszlovákok és ’né­metek közöm újabb incidensek megelőzése érdekében, hanem a szudétalnémet kérdés tarlós megoldásának val órává! ás a érdekében N Párisiima Berlinben és. Prágában Simámig nem tép 0 űrt kéz és be <1 kormúlnyokkal Wü- Uitt.m Strapg kulidé lésének nagy ieierrtőséget ország idegességét, amelyet cseh repülők feltűnése a német határon túl négyizben joggal felháborított. A légkör feszítésé­hez járul, hogy a prágai szovjetkövet egy gazdasági lakomán nyomatékosan 1 hangsúlyozta, hogy Oroszország megfe­lel szerződéses kötelezettségének. Két­ségtelenül jó jel azonban, hogy az Eger­ben se cseh részről agyonlőtt két szudéta- német, Böhm és Hoffmann temetése teg­nap délelőtt minden zavaró mozzanat nélkül folyt le. Sima lefolyásúnak Ígér­kezik a csehek részéről repülőkkel elkö­vetett határsértés ügye is. Ribbentrop né­met külügyminiszter utasította prágai követét, hogy a leghatározottabban tilta­kozzék az esetek ellen. Krofta a prágai német követ előtt elismerte a négy ha- társértés elkövetését, a legmélyebb saj­nálkozását fejezte ki és biztosítékokat adott, hogy a jövőben ilyesmi nem for­dul elő. A helyzet csillapodásának további folyamatát jelzi a félhivatalos Petit Par risien ma reggeli száma. — Eszerint az utóbbi időben nagy haladás történt a béke megóvása felé. Szombaton este még nagyon fenyege­tő volt a helyzet: a német mozgósítás küszöbön állott. Ha ez bekövetkezik, az ősszés érdekelt hatalmak is moz- gásitással válaszoltak volna. Ma pedig már a megoldás részletes elemeiről beszélnek és a tárgyalások a súlyos nehézségek ellenére is tovább folynak. így meg van a remény, hogy az erősza­kos megoldást kizárják továbbra is a tennivalók sorából. Különben az egész világsajtó megnyugodott hangon ir s most már csak azt sürgeti, hogy a cseh­szlovákiai kisebbségi kérdést mentői gyorsabban oldják meg és a hátralévő cseh községi választások ne hozzanak újabb alkálimat a< viszályok szitására. t'uflhj'd'Omlbamiallc sKÓibtli jelege miatt, mely ká- »álnja mindennemű 'Írott okmány szerepét. Cseh határsértések ellen tilta­kozik a prágai német követ PRÁGA, május 26. A Cetokat-ügynökség je- tenjtéísle szerűm a prága: német követ tegnap flillbakozott & csehszlovák küiLügyműoiiszleriiuim- •baţm ejglyes csehszlovák repülőgépek német te­rültet fetietti átszállásának ügyelőén Krofta csehszlovák külügyminiszter biztosította a német köveiét, hogy hasonló esetek nem fog- nWc megismétlődni. \ csehszlovák légi had­erő főparancsnoka páram csőt fog adni vo- töimemfliiyii csehszlovák repülőnek* 1,, hogy tar­tózkodjanak a német területek föllé való me- oüflléstöi. (Folgt, a 10-ik oldalon ) HarcSatltm Az államok, szinte kivétet nélkül, óriási összegeket fordítanak fegyverkezési célokra. Főleg a tégi haderőt és a felülről érkező ,,ál­dást•< elhárító eszközöket erősitik rneg. 4 lenge,nész-állomok e mellett a viz alatt járó hajókat szaporítják. Mindezt lázas szenve­déllyel. Egyébként rengeteg pénzt vernek be „a Maginot-vonciakbaíl: a~ egyszeres sorból fokozatosan többszörösét fejlesztenek, sőt a szovjet állítólag a nyugati határon széles sá­vot néptelen pusztasággá változtat át, hogy könnyebbé tegye a védekezést: semmi se z°- varja itt a „tisztánlátástic, se torony, se fa. ÉrdekeI». hogy 0 középkor föltámasztásában buzgó nemzedékünk ebben is a horda-időket idézi föl: a keleti vándornépek többnapi já­róföldön elpusztítottak mindent határaikf.n és a „gyepüket“ tüskés sövényekkel, mere­dek láncokkal, pocsolyás üregekkel kiépítet­ték. Minlahogy a hunok egykori kaszás har­ci szekere is uj életre kelt a páncélozott ko­csik és tankok alakjában. Mikor olvassuk, mily mommut összegeket emészt föl a fegyverkezési verseny, elfáradás nléikül — a fváncia belső kölcsön páratlan sikere bizonyíték reá — fájdalom tölt el arra gondolva, hogy mindez a tömérdek hoF- mi\ pár év múltán ócska vas lesz, vagy el­avult holmi; kárbaveszett a költség. Hogy a Magi not-no nalak áttör heti enek és az esetle­ges Háborút végnélkül való mar car got ássa alakítják át. De még inkább elsajnálkozunk, hogy ime, mennyi pénzt vonnak el így más „közhasznúu és ,termékenyi( szükséleteidők Ha szellemi, közegészségi, gazdaságfejlesztési célokra lehetne fordítani ezeknek az össze­geknek feléli Akkor megoldhatnák az égető föladatok javát: sokhelyt az analfabétaság, népbetegség, iskolahiány, földéhség, köznyo­mor egy részét, másutt a polgárosu'tság és közművelődés tovább fejlesztését, Az embe­rség. óriási erőfeszítéseket dégez most, ha ennek „gyakorlati‘‘ hasznosítása lehetséges volnat elképzelhetlen virágzást varázsolhatna elő. De meglenne az erőfeszítés, ha háború nem követelné? Ne állassuk Magunkat okta­lan ábrándozásokkal. A kényszer dönt. Ma már a csecsszopó is tudja, hogy a béke meg- hoiss zab bitás árak egyetlen lehetősége: a vég- nélküli fegyverkezés; ez a végzetes belső el­len-mondás, hiszen a fegyver magátó; is el­sülhet. Az izgalmi fölkészülés tulajdonképen már a háború, az irtóztató küzdelem a létért. A végsőig fokozva végül politikai s gazdasági győzelemre segíti az erőst, tönkre­teszi a gyöngét. Érért félős n kis népek és kis államok helyzete, amelyek még hat cl más barátok árnyékában is, a fegyveres készenlét erőtlensége miatt végső veszedelembe kerül­hetnek. Ami gondot a ,,befejezett tények' rendszere az emberiségnek okoz, tulajdon- kép azért szakadt föl, mert a világpolitika öreg bölcse és rendőre a kényelmes es derü­látó MacDonald—Baldwin korszakban elha­nyagolta fegyverkezését, viszont Németor­szág lemondott a vajról. Ha nem igy törté­nik, folyna még a locarnói-kar. Franciaország, mely saját kijelentése szerint hadi -fölké'szülisége révén ma măr-egyedül is képes bármi’y háborús veszéllyel megbir-. kozni' most versenyre keif önmagával és a hadi kiadásokkal megfelelő arányban állítja egyéb előirányzásait, Ha több tizmi’Uárd rendkívülit határozott el hadi célokra, okkor úgy illik, hogy szintén rendkívüli 17 nvHár- dot fordítson há\r<om év alatt közmunkákra, Mindig « foglakozási és gazdasági arány és egyensúly országának ismertük a takarékos Framcűaországot; úgy latjuk, ezt a hajlamát nem tagadja meg most sem, amikor kél ma­rokkal kell szórnia keservesen kiizzadt pénzét. Jól tudja, nem lehet o dolgok észtani ~en<[- jével szembeszállani. .4* ő és a többi h-on­dó államok példája mindenkép tanulságos, hogy a polgúrosultságot mindenütt védjük A történelmi helyzet óriást mérvű katonai föl- kés z ült s éget parancsol, de a népi és társa­dalmi, érdek a polgári lét igényeinek hasonló mértékű kielégítését követeli, mert különben fölborul a belső egyensúly és a szélsőségek mazyalmai harcwódznak el Titkos megbízatássa utazik az angol külügyminisztérium LONDON, -május 2G. W'ffiiaim Strang, az

Next

/
Thumbnails
Contents