Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-26 / 118. szám

r. L L E N 7. i: K 1 0 3 H m ú I ii M 2 fj. mi Nem váltotta be a világháborús orosz hadvezetőség Romániának tett ígéreteit Kétkötetes könyvet adott ki a vezérkar a román csapatok szerepéről a világháborúban BUCUREŞTI, május 2;>. ,,Románia a világháborúban" oininol kétkötetes munka jelent meg Buciiresli- ben, ;ti vezérkar kiadásában. A könyv ('onsfaiulacbi tábornok ős vezérkari li''/ tok feldolgozásában többek között rész.' Diesen ismerteti az 1910 szeptember la ;U). között lejátszódott eseményeket es a IX. orosz hadsereg magatartását. Az. ,,l niversulC a munka ismertetése során főleg azokat az adatokat emeli ki, melyek az orosz hadvezetőség tétová­zására és tehetetlenségére vonatkoznak, annak bizonyítására, hogy ez a roman csapatok helyzetét kedvezőtlenül befo­lyásolta. Az 1910. augusztus 4'én kelt katonai egyezmény szerint ugyanis orosz részről még 50 ezer katonát kellett volna kiddé* ni Dobrogeaba, hogy az IV. román had­sereggel támadást kezdhessenek. Alexeicv tábornok, orosz vezérkari főnök aizonban kiltérö választ adott azzal, hogy sok időt igényel a kért csapattestek felvonulása. Az orosz vezérkar a hadi tevékenysé' gefc szándékosan elodázta. Midőn a> Le* eitzky tábornok vezetése alatti IX. orosz hadsereg Dorna-Vatra irányábam indí­tandó stratégiai mozdulatról volt szó, Alexe rév tábornok, vezérkari főnök az utak hiányára hivatkozott és nyugalmat javasolt. Az orosz vezérkar nem értett egyet a román hadi tervekkel. Orosz részről a Transz'ilvánia elleni hadműveletek ter­vének megváltoztatását kívánták azzal, hogy máshová kell áthelyezni a Brasov Dorna Valra-i front súlypontját. Az orosz hadsereg a S'iighet—Sibiu vonal el­foglalását és megerősítését kívánta. Ro' mán részről hiába mutattak rá, hogy né­met megerősítések érkeztek Transzil vá­rnába. Alexeüev 1916 szeptember 15'én csodálkozva irja: — Honnan veszi végeredményben a ro' mán kormány aggodalmait? Az orosz optimizmusnak nem volt alaipja — állapítja meg a román vezér­kar könyve s bizonyítékokat sorol fel ar­ra, hogy már 1916 szeptember 6-án tud­ták, hogy német csapatok érkezését vár­ják a sibiui vonalon, sőt: szeptember 14. és 15. napjain a német csapatok erősen támadnak, s az sem volt titok, hogy 14 német hadosztályt akarnak összpontosi' tani Transztiilvániában. Alexeiev tábornok, vezérkari főnök 1916 szép (ember 18'án la'zt ígérte I. C. Bratianunak, hogy szükség esetén erősir léseket küld a IX. orosz hadsereg támo­gatására. S ugyanazon a napon megkap­ta Bnisiióv tábornok jelentését 'is, hogy a IX. orosz hadsereg csapatok hiányá' Küldje gyermekét a tengerpartra!!! M9N59LIil-n,o „FL919 COPIILOR" gyermeknyaraló telep Dr. IMAS M. RÓZA, Parisban specializált gyermekorvos vezetése mellett. Különleges ellá­tást nyújt. Torna, sport, napfürdő, stb. szakszerű fel­ügyelet mellett. — Speciális gyermek konyha, naponta 5 étkezés. Román, magyar és német társalgás. - Tájé­koztató ismerte­tési küld és jelent­kezéseket felvesz: Dr. IMAS Róza Bucuresb, Strada Nicolae Filipescu 32. - Tel. 2.44.76. Nyitva jun. 15-től szeptember 15-ig. ban nem képes offenzívat indilani a 255 leih».méteres fronton. Alexeev 'tábornok válasza ennek dacára üres ígéret maradi. Midőn Falkenhain lábornok német csapatai olTcnzivát kezdlek Transzilvá- n iá ban állbpiljn meg a román vezér' kar könyve három orosz hadleslet kértek Toplita vidékére román részről, rámutatva Ion I. Bralianu szeptember 23-i távuati értesítésére, mely szerint Fa­garas, Zarnesti és Vladenii Iáján feltar' Fájdalmaitól szabadul meg rlieunián&l, köszvénynél, iíchluszuál, ba Uicrrn&lia kúrája ldielóve teszi, hogy közvet len fll a kénes hőforrásokban fürötljék. A modern orvosi tudomány ezen Ideálját valóra váltja TRENCSÉNTEPLIC gyógyfürdő. Uj hegyi thermalis strandfürdője a legszebb Középeurópában tartózta Mák :i román csapatok előnyo­mulását, így oros/ csapatokra volna szükség :i veszély elhárítására. Alcxc'it'v tábornok erre ismét ,,al(1pta~ Imi információkra‘‘ hinni hozott. A román kormány pedig tovább sürgette a segítsé­get, rámutatva arra, hogy minden nap helyrehozhatatlan kárt hozhat. Az ,,Universul“ Alexeóev tábornok, ve­zérkari tűnök magatartását nz orosz kar­mám/ ulnsilásairn nezeli viss:Yi. Orosz, rész rói ugyanis — állapit ja megi a lap — nem akarlak ser/it séfjei nyujlani Romá­niának. (st.) Több mint nyolcezer amerikai pusziul el a spanyol polgárháborúban Megsemmisült a Lincohi-brigád PERPIGNAN, május 25. John G. Honeycombe losangelesi lakos, aki a spanyol köztársasági hadsereg ame­rikai brigádjánál politikai biztosként mű­ködött, ide érkezett és beszámolt arról, hogy a hazafias front ellen háborúba ment kilencezer amerikai közül legfeljebb kétszáz ember van még életben, a többi elpusztult a spanyol harcvonalakban. — Honeycombe drámai részleteket beszélt cl az amerikai katonák halál,tmegvető hő­siességéről, de be kellett ismernie, hogy a tábornok keze alatt legalább olyan hősök dolgoznak, mint ők voltak. Két osztag alkotta a brigádot, a Washington- és Lincoln-czred. Ezekben amerikai önkéntesek csoportosultak nagy­szerű, hazulról hozott fegyverzettel. leg­többjüknél céllövő puskák voltak, mert az amerikaiak néhány polgári lövőegylct- hez tartoztak az Újvilágban. Belchiténéh ahol Eranco voltaképen áttörte és meg­semmisítette a köztársasági ellenállást, 6co amerikai beszorult egy völgybe, ahonnan minden felszólítás ellenére is puskatiiz alá vették az előnyomulókat. Másfél napig tartották magukat, de végül ellenük küldték az egyik halálzászlóaljat, amely egyetlen puskalövés nélkül, puszta késsel rohamozta meg az amerikai tábort. Ho­neycombe szerint mindössze hét-nyolc amerikait sikerült élve elfogni. Gandesa falunál válságossá alakult a vörösök helyzete. Itt aztán megint csak a Lincoln-brigádot dobták tiizbe. Ered­mény: teljes pusztulás. A másik harcoló oldrdon is tudják, mi a vitézség! Honey­combe ezeket fűzi jelentéséhez: A nemze­tiek előnyomulásának titka a köztársa­sági csapattestek morális és tiesti letörése. Csupa rongy, csupa betegség az egész. A nemzetközi osztagokkal senki sem törő­dik s azt a flottaszállitmány ruhát, fegy­vert, amic az oroszok küldtek, a tengeten elfogta az ellenség. Egyébként is: magam sem tudom, mi hozott bennünket Spa­nyolországba, hinein nem vagyunk köz- társasági érzclmüek. Talán a kalandvágy? Tény, hogy a háború elején úgy szedtük le szórakozásból az ellenfél embereit, mint a vadász a nyulakat. De mikor megjelentek a harctéren a halálzászlóaljak — rendsze­rint olasz önkéntesek, — rájöttünk, hogy ezek legalább olyan céllövők, mint mi. A köztársaságiak legkiválóbb csapat­testei a Lister és Campesino ezredek vol­tak. Hol vannak ezek már! Honeycombe végezetül megemlítette, hogy az amerikai önkéntesek napi h.-t pezeta — negyven cent — zsoldot kap­tak de csak folyószámlára, mert kész­pénzt hónapok óta nem láttak. S szerinte azok, akik egykor a kaland és mozgalmas élet keresgélése miatt spanyol földre jöt­tek s életben maradtak, mo-st már szíve­sen mennének haza. Franco egy esztendő­vel ezelőtt megüzente nekik, men:enek el, mert ellenesetben, ha fogságba esnek, nincs módjában kímélni őket. Amerika viszont levette kezét róluk és nem szol­gáltat védelmet1. Most már mennének, de nem lehet... a köztársaságiak megduplázták zsoldjukat, de ha szökni próbálnak, ir­galmatlanok. Maga Honeycombe is csak véletlenül jutott át a francia határon és nagyon elege volt Európából. — Spanyolországban a nagy államok legújabb hadigépeiket próbálják ki és én nem akarok többé kísérleti nyúl marad­ni, — mondotta, mikor az öröm és bol­dogság mosolyával az arcán felszáll: egy az Újvilág felé induló hajóra. Megmenti az elsüljed! l€i£§!§ct|€i a tengeralatti tüdő PORTSMOUTH, május 25. Egy amerikai elmés találmány követ­keztében most már bizonyosra vehető, hogy ezentúl a tenger fenekére süllyedt buvárnaszádok személyzete elkerülheti eddigi azonos sorsát: a pusztulást. Charles Momscn amerikai tengerészhadnagy fel­találta a búvár vastüdőt, amellyel egy- időhen úgy Amerikában, mint Angliában jól sikerült kísérletek folynak. A legutóbbi tiz esztendő folyamán egyik buvárnaszád-katasztrófa a másikat érte. Talán a legszörnyübb volt ezek kö­zött az S. 4. tengeralattjáró süllyedése, amikor 34 ember, bár több órán át élet­ben volt, de acélbörtönéből szabadulni nem tudott és ott kellett elveszni a tenger fenekén. Hiába szálltak le hozzájuk a bú­várok, hallották a naszád belsejéből adott segélykérő jelzéseket, behatolni nem tud­tak, a benszorultak kijönni még kevésbé voitak képesek és az egész társaság bor­zalmas tusa után hősi halált halt. A most feltalált tengeralatti tüdő kis tásisaszerü alkotmány, amit a tengerész mellére erősítenek s a táskából cső vezet az ember szájába. Csiptető szoritja össze a tengerész orrát. A szerkezet segitségé- vei akár 300 lábnyi mélységből is feljöhet bárki a tenger színére. A modern naszá­dokat ma már úgy építik meg, hogy benne egy kis harangszerü, körhajlatu ajró van, amely belülről a legnagyobb viz.oyomásban is kinyitható. Ezen át az elsüiyedt naszád először is egy bóját enged fel, ebben telefonállomás x’an s a mentők telefonon bármikor beszélhetnek a fenéken bezárt személyzettel. Ha a felszállás helye megfelel, akkor a mentés kezdetét veszi. Mig eddig a na­szádból nagynehezen kibújt tengerészeket felszállás közben a levegő hiánya és a nyomáskülönbség ölte meg, addig most a mesterséges tüdő ellátja őket levegővel. Tulgycrs emelkedés természetesen itt is végzetes követkeményekkel járhat. Ezért a felszálló tengerész súlyzókkal van ellát­va. Ha tulgyorsan jön fel az ember 303 lábnyi mélyből, közvetlenül l felszállás urán semmi különöset nem érez, néhány óra múlva összeesik s betegségének tünetei a súlyos részegséghez hasonlóak. Parahzis vagy szivszélhüdés, esetleg véredénypatta- nás lép fel s ez ellen nincs segítség. f'ortsmouthban megtartották a mester­séges tüdő legelső próbáját. Egy régi na­szádot kilenc bátor tengerésszel 133 láb mélységbe sülyesztettek. Csak a kivezető gömbszerü ajtó volt uj beépítés a naszá­don. Óriási tömeg szakértő lélegzését visszafojtva figyelte, mi lesz, mert a mes­terséges tüdő be nem válása a kilenc em­ber pusztulásával lett volna egyértelmű. De néhány másodperccel a sülyedés után feljött a telefonbója. Rögtön csónakokkal mentek a bójához és megkezdődött a be­szélgetés. — Jól érezzük magunkat a tengerfené­ken, két perc múlva felszáll az első mat­roz! — jelentették lentről. Egyszerre a bója körül pezsegni kezdett a viz és hir­telen felszínre bukott a jövevény. Lecsa­tolták róla a mesterséges tüdőt és kikér­dezték. — Gyönyörű utazás volt — mondotta a matróz — és felette kellemes. Mintha pezsgőben fiirödtem volna! A kilenc ember minden baj nélkül fel­színre jött, a kísérlet tökéletesen«:sikerült Memsen accltüdeje fényesen bevált és a tengeralattjárók népessége ezentúl nem kell, hogy minden esetben a tenger mar­talékává váljon. INSPEKCIÓS GYÓGYSZERTÁRAK. Május 21—27-ig a következő gyógyszer- tárak teljesítenek éjjeli szolgálatot: Lu­kács, Str. Memorandului 2. Telefon: 20—78. Dr. Olariu, Str. Regina Maria 9. Minerva, Cal. Reg. Ferdinand 2S. Tele­fon: 21 — 54. Dr. Rusu, Str. Cipariu :. Telefon: 27—92. SZENVEDŐ. BETEG ASSZONYOK gyakran már egy k s pohár'íermé zetes. FERENC JÓZSEF“ keseruv zzel is nagyon könnyű. Agy békiirü’ést ■rhetnek cl. ami igén sok esetben rendkívül jótér ko ny h'f.ssai van a beteg szervekre. Kérde orvosai Megnyílik junius elsején Borsec fürdőn a fürdő park centrumában Dr. I. DRAGOM1R üdüíő- és gyógypenzÉójs. Gyönyörű uj épület, pazar berendezésű erkélves, parket- tes, folyóvizes szobák, fürdő­szobák, nyugateurópai Vcnvr- ieinmel berendezed Ha'iN társalgók, napotó és bd * terrasz, első'ang'j lum­ii étás konyha, orvosi fe'ü let, telefon, rádió. Kirar.a fürdőszobás lakosztályok Sürgönyeim • Vita Dragon: : Borsec. -- Érdeklődni lehet Ciujon Dr. T. Dragorr.i:rál, Sir. Samo;! Wien 2. 7-5 ’2­AZ IDF.l HLMSZEZOX egyik le gízgal ma­sabb és mégis legszebb filmjét mutatja- be mától kezdve :i ThálAi mozgó. Vetítésre ke­rül Silvya Sidney (legjobb színes f innje, i- Gyüíöéet völgye. Ezt a filmet mndenki meg kéli nlé'zze.--------- —waaa— —----------­BEKÜLDÖTT HÍREK AZ EGYSZER EGY KIRÁLYLÁNY BEMU­TATÓJA AZ AL. DA VILA SZÍNHÁZBAN Május 50-án. hétfőn aste fél 9 órákor és kedden, délután S ómkor ikerül színire Ferenczy László Marcel b és f'iyés Károly: 'Egyszer egy királyi, ny című éneke::, táncos me se;:; pe rajt je. amelynek tán­cait) Barivinek Tit* tánctanárnő tumiiotta be n-'gy hozzáértéssel A dan ib s karén minöegy hetve.v szerplő munká.k'odik. A szerplők az Uj Cimborit kis olv'íói s városunk legjobb , színjátszói közül kerülneü ];: Szabó Lajos: őre király. Széke y Erzsébet: k bilykisasszony. Hodin Ily: erdőjündé- ce. Sajgó M.: hordár. Nagy József: Uíblóvezén. Kntta, Ildikó: táncos tündér. Tamás Anci: író­deák s több'ek is, akik mind nagyszerűen áll­ják meg a helyüket. Az első előadás rendes he y- árdíka j a délutáni m'altmé helyámkkdi megy vég­be. Jegyek elővételben, kaphatók az Uj Cimbora szerkesztc’ségéb :n ■ Boron L. Pop No. 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents