Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-22 / 115. szám
1938 május 22, ELLENZÉK If ó azonnal raÍFÁjBÁlMÁKAI-FEjFÁÍÁS ídeozsába- FOGFÁJÁS INFLUENZÁNÁL- HÜLÉSNÉL KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRBAN 3 LÉ MINDEN ÉS DROGÉRIÁBAN ÜGYELJEN A CSOMAGOLÁSRA )} A REPÜLŐ ORVOSTAN“ a legmodernebb orvostudományi szakma Mi a légi betegség? — A löSd legmagasabban lelív© imunkabeüye egy perui kénbánya. — Ötezer méter az éíetíebetőség legmagasabb határa. — A repülőgép egyenletes sebességének nincs élettani hatása a szervezetre. — Ki alkalmas repüiöszolgálatra ? Megszigorítják a dollár- hercegnők házasságait külföldiekkel DETROIT, május hó. Itt vetődött fel az ötlete annak, hogy vájjon megengedhető-e a dollármilhók nak Amerikából való kivitele házasságok révén? USA sem áll olyan jól, hogy a szeszélyes dollárhercegnők e bűne fölött elnézzen és azt megbocsássa. Miköz1- ben a felső négyszázak minden különö" sebb érzelem nélkül tudomásul veszik, hogy az amerikai milliomosleányok egy leggalzdagabbja, Louise Carnegie^ Miller, az acélkiirály unokája augusztusban egy skóthoa megy feleségül — addig az át- .lagamerikaiak körében emiaitt nagy a felháborodás és ez a jelszó divatozik: a nőt odaadjuk, de ai dollárokat nem engedjük elvinni a(z országból! Ami pénzt Andrew Carnegie, ez a csodálatos üzletember összegyűjtött, egyes nagyobb adományait leszámítva, örökö sernek jutott, akik már nem vállalják a vagyonnal! járó hazafias felelősséget. Az átlagamerikaiak a milliomosleszárrnai- zottak, dollárhercegek és hercegnők sok bolondságát megbocsátották már, de azt nem hajlandók megbocsátaini, hogy valóságos mániává fejlődött az amerikai vagyonuknak külföldre való kivitele. Egy idevonatkozó kimutatás szerint a dollárhercegnők külföldiekkel kötött házassága folytán kereken 283 millió dől' lár vándorolt ki az országból s miután a hölgyek csakhamar elváltak férjeiktől, mindössze 23 millió került vissza arra a helyre, ahol a vagyonokat szerény, dolgos amerikai munkásemberek gyű j' töttlék. Miss Anna Gould, az elhunyt pénzfejedelem. leánya például 17 millió dollárt vont ki készpénzben az amerikai üzleti forgalomból. Európába vitte a pénzt. Barbara Hutton, a WMdworth-milliók örököse, rangkórságból előbb a hozományvadász Mdivani herceg felesége lett, válása után pedig Haugwitz-Reven- tlow dán grófhoz ment feleségül s 45 millió dollár hozományl vitt ki Amerikából. Felvette férje állampolgárságát s még a szokásos vagyonadót sem fizette be, holott apja 5 és 10 centesekből gyűjtötte össze a fantasztikus vagyont. Emlékezetes Edith Rockefeller Mc Cormicknak egy svájci lovászmesterrel kötött házassága, amelynek során íöbb- mi'llió dollár hajózott át az óceánon. A kimutatás utolsó helyén Mrs. S imps ont (Wallys Warfield Spencert), a baltimorei szépséget, a jelenlegi Windsor] hercegnét említik. Wallys „beleházasodotit!“ a külföldi vagyonba s az egyetlen, aki amerikai vagyonát nem külföldön költi cl. Példaképen állítják oda a hercegnét az amerikai gazdag leányoknak, akik hírből sem ismerik a hazafiasságot és pénzükéi! szemrebbenés nélkül külföldre viszik s megrövidítik ezáltal az USA üzleti tőkegazdálkodását. Az amerikai tömegek most arrai készülnek, hogy bármiféle módon is, de megakadályozzák, hogy amerikai dollárhercegnők abban a>z esetben, ha minden áron kékvérű európaiakra vágynak, ezt azr; .amerikai közvagyon óriási részével fiiztessék meg. A müveit nyugaton a légi közlekedés ma már több, mint sport és több, mint luxus. Egyike a gyakorlati élet leghatalmasabb tényezőinek, hiszen kétségtelen, (hogy a repülés biztonságának fokozódá- : savai az egész világon rohamosan el fog terjedni és sokkal alaposabban alakúja majd át a polgári életet, mint azt száz év előtt a vasút tette. A hadászatban pedig rövidesen talán csak történelmi emlékké válik a lövészárok, mint a puska után a pajzs és páncél, az ágyú után a várfal, a drótrövény után a lovasroham. f A repülés technikájának rohamos fej- 1 lődésével kapcsolatban merült fel „a repülő orvostan“ modern problémája. A tengeri betegség, a vasúti betegség, a magaslati betegség rég ismeretesek. Az orvostudomány előtt ezeknek a betegségeknek az oka és mibenléte nem titok. A légi betegség oka ugyanezeknek a tényezőknek együtthatása, amelyek itt még fokozottabb mértékben érvényesülnek. A tengeri és vasúti betegséget a gépek rázása, a vízszintes egyensúly körüli ingadozások, a sebességváltozások váltják ki. A magaslati betegségnél szerepel a nagyfokú légritkufás, a velejáró oxigénhiány, az alacsony hőmérséklet, amihez hegymászásnál a testi kimerültség is járul. Utóbbi körülmény a repülésnél elesik ugyan, ezzel szemben azonban az átmenet sokkal rohamosabb (katonai repülőgép az ötezer métert átlag tiz perc alatt éri el), úgyhogy a szervezetnek nem marad idő az alkalmazkodásra és kiegyenlítésre. Az emberi élet eddig kevés kivétellel a kétezer méteren aluli területekre volt berendezve. Földünk legmagasabban fekvő munkahelye a perui And-oknak egy hatezer méter magasságban levő kénbányája. A munkások ott lassított tempóban dolgoznak és siirün váltják egymást. Éjszakára ötezer méter magasságú táborba vonulnak vissza, betegség esetén pedig a négyezer méter magasságú állandó tartózkodási helyre. Egymillió benszülött él ezeken a fensikokon és annak megfelelően, hogy ily magasságban a levegő oxigénje io százalékra, vagyis felényire csökkent, az évszázados alkalmazkodás révén vörösvérsejtjeiknek száma viszont a rendesnek kétszeresére, vagyis kilenc- tizmillióra emelkedett. A repülés az embert ennél is szokatlanabb környezetbe és rendellenesebb erő- behatások közé vitte. A föld legmagasabb hegycsúcsát — a 88oo méteres Mont Everest-et — messze túlhaladva, az olasz Donáti repülőgépen 14.450, Piccard sztratoszférái utjavai pedig 16.200 méter magasságot ért el. A nagyobbfoku légritkulás, amely ötezer méternél felényire apad, nemcsak oxigénhiánnyal jár, de csökkenti a testfelületekre nehezedő külső nyomást is. A hajszálerekben apró vérzések támadnak. a testben levő gázok nagyobb tért foglalnak el, kitágítják a beleket, feltolják a rekeszt, nyomják a szivet és a tüdőt. A légzés felületes, a pulzus szapora lesz. Állatokon végzett kísérletek és több balesetből leszűrt tapasztalatok mutatták, hogy ötezer méter a határ, amely fölé légzőkészülék nélkül emelkedni nem szabad, még a legegészségesebb szervezetet is fenyegeti ilyenkor a hirtelen beálló eszméletlenség, annak minden következményeivel. Külön veszélyt rejt a repülőgép nagy sebessége és fordulékonysága, amit egyrü még fokozni is igyekeznek — hisz éppen ez adja meg az óriási előnyt minden más közlekedési és harci eszközzel szemben. Katonai vadászgéppel már hétszáz kilométernyi sebességet is sikerült elérni. A sebesség magában véve — amennyiben egyenletes marad — nem jár semmiféle élettani kihatással. A földgolyó maga például 28 ezer méter másodpercsebességgel száguld velünk a világűrben és mi abból mitsem veszünk észre. Annál jelentősebbek azonban a gyorsulás okozta hatások, amelyek akkor keletkeznek, ha a sebességnek a nagysága, vagy pedig az iránya — főleg hirtelen — megváltozik. Mindnyájan ismerjük azt a láthatatlan erőt, amely bennünket előre, hátra, vagy oldalt lök, ha a vasút vagy az autó gyorsít, vagy fékez, vagy élesen kanyarodik. A gyorsjáratú repülőgépnél ez a hatás sokkal brutálisabb, főleg akkor, ha a gép gyakori fordulóinál a forgási sik tengelye és a test hossztengelye egybeesik. A középpontfutó erő, amely a test folyékony részeire legerősebben hat, nagy tömegben mozgatja ilyenkor a vért az agy felé, vagy adott esetben ellenkező irányban. Mindkét alkalommal az ekkép hirtelen beálló vértolulás, illetve vérszegénység súlyos elváltozásokat okozhat az agyban és eszméletlenséghez, sőt halálhoz is vezethet. Ilyen szélsőségektől azonban a rendes légiforgalomnál nem kell tartani. A személyszállító gépek többnyire félkilométer magasságban haladnak, átlag háromszáz kilométeres sebességgel. Ilyen utazásra bátran vállalkozhatik, aki egy tengeri utat középnagyságú gőzhajón betegeskedés nélkül kibír. Nem áll-e fenn súlyosabb szívbaj, magasabb vérnyomás, nagyobbfoku visszértágulás, vagy egyéb szervi elváltozás, azt a háziorvos is megállapíthatja. A repülőszemélyzet kiválogatására azonban különlegesen berendezett laboratóriumok szükségesek. Látszólag egészséges jelentkezők közül csak minden negyedik-ötödik válik be. Tekintetbevéve a nagy anyagi és személyi érdekeket, amelyek a légiforgalomhoz már most is fűződnek, érthető hogy az uj repülő-orvostan nemcsak érdekes élettani kérdésekkel foglalkozik, hanem gyakorlatilag is fontos és nélkülözhetetlen. Dr. R. T. Mennyit nyom egy kiló? Ne tessék mosolyogni, a kérdés talán nem olyan felesleges és nevetséges, mint tán első pillanatra látszik. Közfelfogás szerint egy kiló vas, kenyér, vagy főzelék csak eigy kiló marad, akárhol mérjük is le. A dolgok súlya — úgymond — nem attól függ, hol tesszük a mérlegre. Sajnálom, de meg kell, hogy kérjelek, kedves olvasó, áldozz még néhány pillanatnyi türelmet ennek a tárgynak. Az ügy, amivel szembekerültünk, nem is olyan egyszerű. De tanácsolom, hogy holmi vásárcsarnok;, mérleg helyett finomabb, gramnyi pontosságú mérleget végy, vagy pedig, iami mégi jobb, érzékeny fizikai mérleget, ami a gramok kicsiny törtrészeinek megfelelő különbséget is mutatja. S imigyen felszerelve, mérd le rajta a kilós súlyt, aztán, nem bánom — ha erszényedből futja — utazz az északi Hammerfestbe, majd Tanger" be és ismételd meg minden egyes helyen a mérést. Csodálkozva tapasztalhatod imiajd', hogy a kiló állandóan változik. Egyszer kevesebbet nyom, másszor többet egy kiHogramnál, aszerint, amint egjy délibb, vagy északibb város' ban méred; könnyebb vagy súlyosabb lesz, aszerint, amint sik földön helyezed mérlegre, vagy valami magas torony csúcsán. Vájjon, hol van a hiba? Nos, hiba mindenesetre van, de nem érzékeid körül. Hanem abban, hogy elfeledkeztél: kétféle kiló van a kezedben. A kilós tömeg, ami mindig és minden körülmények között változatlan és a kilós sulg, amit a mérleg mér. De mi a súly, a testek súlya? Az az erő, amivel a Föld a különböző testek tömegét magához vonzza. A nagy Newton óta tudjuk, ho;gy a testeket a tömegvonzás láthatatlan kapcsai], fűzik egymáshoz és is' merjük azt a törvényt is, mely szerint a tömegvonzás a testek nagyságához és megőrizni FOGAI épségét Használja Ön is a fogorvosok ezrei által ajánlott Kolynos fog krémet feítötlenitö és tisztán tartó tulajdonságainál fogva. Igéző l£sx Tokarékosmosotya kodjék, KOtYNOS Vegyen által nagy tubust kölcsönös távolságához képest, változik. Két porszem éppen úgy vonzza egymást, mint két égitest. .. Két almai csakúgy, mint ahogy a Föld és az alma is vonzzák kölcsönösen egymást. Minél közelebb van egy tárgy a Föld középpontjához, annál nagyobb a ráható vonzóerő, tehát súlyai is nő, annak ellenére, hogy tömege változatlan marad. Minél messzebb kerül tőle, annál könnyebb lesz. Földi korlátok között persze csak igen csekély a sulykülönbség, de érzékeny mér- i léggel kimutatható. Ha lemérjük a kilós súlyt a magas antennatorony tövében, aztán felkapaszkodunk vele a 300 méter magas csúcsára, ott hozzávetőlegesen 1/10.000 résszel, vagyis 0.1 grammal fog kevesebbet nyomni. Minthogy pedig a Föld sarkainál be van lapulva, az Egyenlítőnél pedig kiduzziad, a sarkok felé szükségképen nőnie kell minden tárgy súlyának, a)z Egyenlítő felé pedig megfelelően csökkennie. íme tehát: változatlan tömeg mellett változik a testek súlya, aszefüntr hogy hová visszük azokat. A Föld felületén azonban olyan csekély a változás, hogy a mindennapi élet számára a kiló csak kiló marad, akárhol mérjük is. Vigyük azonban kilónkat a — Holdra! Ott a nehézségi erő csak hatodannyi, ennekfoly- tán az a meglepetés ér bennünket, hogy az egy kilogrammal terhelt mérleg csak 167 gramot jelez. Ha történetesen 70 kiló súlyú vagy, szives olvasóm, a földi mérlegen, a Holdbelin bizony csak alig 12 kg.-ot nyomsz — megmérettél és könnyűnek találtattál! Röppenjünk azonban most gyorsan át a Jupiterre; itt bő kárpótlást nyersz a Holdon elvesztett súlyodért. Ott ugyanis a földi kilogram 2.6 kg.-ot tesz, testsúlyod tehát 182 kg." ra szökik. Okosabb tehát, ha gyorsan visszatérünk a mi jó öreg Földünkre és felvetjük a kérdést: ha minden test vonzza egymást, miért nem vesszük észrj ezt a mindennapi életben? Miért nem sodródnak egymáshoz emberek, állatok, járómüvek, minden, ami nincs szilárdan le' erősítve a talajhoz? Felelet: mert a mindennapi életben szereplő, viszonylag kistömegű tárgyak között a vonzóerő sokkal gyengébb, semhogy legyőzhetné a, mozgást megnehezítő súrlódást, közeg- ellenállást és más akadályozó erőket. Ha például két egyenként 100 g. súlyú almát egymástól 10 cm. távolságban felfüggesztünk, a miRigramnak mindösz- sze 150.000-red részével vonzzák egymást; ez a lehelletszierü erő pedig képtelen akár a függesztőzsinórokat is meggörbíteni. Két, egyenként 70 kg. súlyú halandó, egy méter távolságból csak 0.03 mg.-nyit erővel vonzza egymást. Lehet, hogy szerelmesek között a) vonzás esetleg millió tonnákkal ér fel; ám, sajnos, e tonnamilliók csak a szivekre hatnak, de nem a fizikai valóságra, ott pedig, a O.O3 mili'gram elenyészik ama 20—20 kg.-os (illetve ily nagyságrendű) surlódó erőhöz, képest,* mely az egyes ember és a talaj között létesül. ( e—i /—s.)
