Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-22 / 115. szám

19 3 8 május 2 2. ellenzék í VASÁRNAPI KRÓNIKA írja mArai Sándor stílusok Szabadstilusu birkózóversenyeket hir­detnek a plakátok. Mint afféle tollforga­tó ember, akit mindig érdekelnek a mes- térség szabályai s különben is lelkes híve a szabad stílusnak — minden stilus érde­kel! — fokozott! figyelemmel, szakszerű méltánylással és lelkes elismeréssel olvas­tam el a szabadstilusu profiság verseny- szabályait. Kétségtelen, hogy a szabad stilus nagy haladást jelent a régi, kötött stílussal szemben. Mint író, aki a tetejébe kissé kö'vér is, sajnos, nem értek sokat a bir­kózáshoz; de stliláris szempontból min­den haladás és fejlődés érdekel. Figyelme­sen elolvastam a szabályokat! s elégedet­ten állapíthatjuk meg, hogy a szabad stí­lus nem ismeri a régi copfot, nem hasz­nálja fel többé a régi, bevált, de kissé poros fordulatokat; minden vonatkozás­ban korszerű és főként célszerű. Ezt a kort gyakran vádolják stilusdolgokban érzéktelenséggel; nemesebb, de kissé el­avult, korszerűtlen lelkek, humanisták és más efféle kékharisnyák rendszeresen nyafognak, hogy a kor emberei nem fo­gékonyak többé a nemes, tömör és egy­szerű humanizmus eszményei iránt, az irodalom mohón kiszolgálja a politikát, a szellem embere elárulta a játékszabá­lyokat, üt és vág és rugdalózik, ahol éri. A szellem embere, igen. Annál vigaszta­lóbb, hogy a humanizmus nemes hagyo­mányai nem vesztek ki még az emberi küzdőtérről korunkban sem, élnek azok és érvényesek, a stilus nemes ereje áthat­ja a küzdelmet. . . Hol? Nem az iroda­lomban. Mégis, hol? A profi=kecsesz= kecskén. Engedjék meg, hogy tételemet, mely első hallásra kissé merész, bizonyitsam. „Minden fogás megengedett“ — mond- . jak a szabad stilus versenyszabályai — „kivételt képeznek az életveszélyes fogá­sok és azok, amelyek olyan fájdalmat okoznak a versenyzőnek, amely a birkó­zástól eltereli a figyelmet.“ Ez a mondat stilárisan talán nem egészen tökéletes — kissé sok benne az „amely“ s a „kivételt képez“-ről is lemondtam volna, ha en­gem bíznak meg a szövegezéssel — de belső stílusa annál nemesebb. A korszerű szellemi torna például már nem ismeri az ilyen humanisztikus korlátozásokat. A j szellem küzdőterén ma az a jó verseny­ző és a bajnok, aki igenis olyan fájdalmat tud okozni ellenfelének, hogy az nyögni kezd, még akkor is, ha a személyes rúgás eltereli a párharc stiiáris szépségeiről a fi­gyelmet! — s „kivételt képez“ a szellem arénájában a versenyző, aki lemond e ha­tározott és eredményes fogásokról. „Tilos hajat, vagy fület huzni, 'tilos az orrba vagy pedig szájba való benyulás, a szem szurkálása, sem ököllel, sem pedig kö­nyökkel.“ E sorokat elérzékenyülten ol­vastam. Valahol él még a humanizmus szelleme, gondoltam; s egy könnyet mor­zsoltam el szemem szögletében. Nyissa­nak fel egy francia, angol, vagy akár kö­zelebbi tájakon megjelenő lapot, vagy fo­lyóiratot: a szellem küzdőterén éopen az a szabály napjainkban, hogy bele kell nyúlni a másik orrába, vagy szájába — különösen, ha egyszerű horogütéssel ki lehet ütni a kenyeret onnan! — s a szem szurkálása, pennaheggyel, vagy jelzőkkel, egyenesen előírás. „Tilos a versenyzőnek a ringből való erőszakos kidobása!“ — hirdetik tovább a szabadstilusu kecsesz- kecsken szabályai. — „Rúgni csak páros lábbal szabad, akkor is csak talppal...“ Hol vagyunk? — kérdi e szabályok hallatára ámulva az olvasó. Nyugtassuk meg a két­kedőket: ez a nyámnyila humanizmus, ez az óvatos emberiesség természetesen már csak a birkózóporondon kötelező. Az irodalomban, a politikában, a köz­életben éppen az a szabály, hogy a ver­senyzőt lehetőleg erőszakkal kell kidobni a ringből s rúgni szabad mindenfélekép­pen, páros lábbal éppen úgy, mint egy lábbal. Törvény, melyet fölösleges márványba vésni, mert érvényét mindenki elismeri: a stilus az ember. A szellem stílusa válto­zott e korban: harcos és ott rúg, két láb­Vannak utánzatok, amelyeket mii aspirint akarnak eladni, holott eze két nem szabad aspirinnek nevezni. Őrizkedjen ezektől! Kérjen mindig ASPIRIN TABLETTÁT o »13ay&i« KERESZTTEL bal, ahol éri. De a birkózóporondon, há­la egy antik lovagiasság szellemének, él­nek még a szabad stílus nemes hagyo­mányai. Mint iró, kissé bizonytalanul és idegenül érzem magam egy világban, mely szellemi téren mind hangosabban és öntudatosabban tagadja meg a huma­nizmus alapelveit. De az arénában, ahol a test bajnokai küzdenek, még érvénye­sek; a ringben még tilos az orrba, vagy szájba való nyúlás és a szem szurkálása. Mint iró kezdtem, de nem lepne meg, ha a ringben végezném, mint a profi- kecseszkecsken bajnoka, aki ragaszkodik a humanizmushoz és a szabad stilushoz s lehetőleg nem nyúl szájba. Mert a stilus az ember. Ne felejtkezzék el saját sorsáról!!! Még ma biztosítsa magát öregségére vagy biztosítsa öreg szüleit a Tlmlsoant-I Scgtlozti Egncsfilcfnfl (Cluj-i fiókja: Str. Iuliu Maniu 2.) Coefffeanui Bsicurestibe szállították a isétiSi HiaJbirősági tárgyalásra lorga professzor a tárgyalás nyilvánosságát ajánlja BUCUREŞTI, május 21. A bucureştii katonai törvényszék min­den előkészületet megtett Corneliu Zelea Codreanu hétfőn kezdődő tárgyalására. Codreanut Jilavaról tegnap Bucurestibe szállították, hol a büntető perrendtartás rendelkezései szerint védőivel találkozha­tott. A tárgyalás nyilvánossága érdekében lorga professzor, királyi tanácsos „Egy per küszöbén“ címmel cikket irt „Nea­mul Romanesc“ c. lapjába és többek kö zott a következőket írja: „Legnagyobb hibának tartanám, ha a tárgyalást zárt ajtók mögött, a közönség és a sajtó kizárásával tartanák meg. A kormánynak, a katonai ügvészségnek tud­ni ok kell, hogy egy bálvánnyal, egy mí­tosszal, egy a valóságon túllévő kreatúrá­val van dolguk. Én nagyon is veszedel­mesnek találom ezt a bálványt, mert ha sikert tudna felmutatni, az ország olyan emberek kezére kerülne, akik tudatlanok és tehetetlenek. Éppen ezért a legteljesebb nyilvánosságot kell biztosítani Codreanu tudatlansága számára, amely tökéletes. Tessék beengedni a közönséget, amely nem egy szervezet tagjainak gyilkoló szándékával megy el a tárgyalásra és le­gyen ott a sajtó. Nem kell félni ettől a látványosságtól. Csak a titokzatosság fé­lelmetes. Legyen gyorsíró a tárgyaláson, aki lejegyzi a „kapitány“ minden szavát. Sőt, ő maga is írja alá vallomásának jegy­zőkönyvéit. A vádirat mellé állítsák a sok­kal érdekesebb védekezést. És azután? Azután engedjék el neki azt az időt, ami hathónapos büntetéséből még hátra van. Csak abban kell megakadályozni, hogy valami rosszat tegyen. A fanatiku­sok mártiriumot emlegethetnének. Az igazi, a nagy büntetés számára az volna, ha üres voltát pőrére vetkőztetnék“. • •• olnap9 vasárnap ®s£e: Balett-est I az Operában Rendezi és a koreográfiát tervezte: Chiţi Stanciu, az Opera balettmesíernője. A zenekar élén: Hermann Klee. ; Program : Weber: A táncteremben, i Mussorgsky :r Kiállítási képek. { Ponchielíi: Órák tánca. !j Negrea: Impressziók az országból. \ Plesow: Rithm and Melody. \ Mayerbeer: Cigánytánc. \ Szereplők: Az opera teljes balettkara Stop!...Csak a fehér vonalon! Dr. Horvat rendőrkvesztor uj közlekedési rendszerrel akarja elejét venni a közlekedési baleseteknek CLUJ, május 21. Több izbe megemlékeznünk arról, hogy i dr. Horvat rendőrkvesztor int'ézkedé- j sernek egyik legfontosabb pontját képezi j a rohamosan fejlődő városunk forgalmá- nak szabályozása, a közlekedés nyugat- európaii mintára történő lebonyolítása, I amely kétségkívül minden nagyobb vá­rosnak együk égető és legfontosabb prob­lémája. Dr. Horvat rendőrkvesztor hWa- talbalépése óta már eddig is rendkívül sokait teái! és bizonyos eredményt is el­ért a közlekedés jobbá és modernebbé tétele körül. A közönség, a1 gyalogjáró közönség azonban — és ezt lépten-nyo- mon tapasztalhatjuk —, sajnos még mindig nem tudott felemelkedni odáig, hogy kellőképpen értékelve ennek ai kér­désnek a fontosságát, illő fegyelmezett­séget tanúsítson ebben a kérdésben. Pe­dig elsősorban is a gyalogjáró közönség a legérdekeltebb tényező. Ha fegyelme­zetlen, ő szenved. A balesetek áldozatai! az ő soraikból kerülnek ki. Egyszóval érdeke, hogy minden tekintetben be­tartsa a közlekedési szabály okát, de azontúl is a legmesszebb menő körülte­kintést! és figyelmet tanúsítsa különösen a forgalmasabb főútvonalakon. Dr. Horvat rendőrkvesztor több alka­lommal flelbivta a közönség figyelmét ar­ra, hogy iskolába,• járó gyermekeiket is a legalaposabban oktassák ki a szülök a'z utcán való viselkedésre, főképpen ar­ra, hogyan haladjanak át az úttesten egyik oldaltól a másikra. Sajnos, többszö­ri figyelmeztetés ellenére is az utcai bal­esetek száma emelkedik, ahelyett, hogy csökkent volna. Ez a körülmény indí­totta most arra dr. Horvat rendőrkvesz- tort, hogy világvárosok mintájára, mo­dern módon oldja meg a közlekedés sza­bályozásának kérdéseit. A legforgalma­sabb átkelési pontokon fehér vonalakat fognak húzni, a gyalogjáró közönségnek csak ezen a fehér vonalon és fehér vonal körül szobád áthaladni az ältesten s csak akkor, ha a ,,stop“-jelzőt szabadra állít­ják. Ilyen fehér átkelési vonal jelzések lesznek a város következő pontjain: A Hintz-patika sarkán, az Unirii-tér és Me- morandulüi'-ufca sarkán, a Newyorknái, a városháza előtt, az Operánál, a Fer­dinand király-utca és Mihal Viteazul-tér sarkán, valamint az Uranra-palota és Metropol-kávéház között és később még több más útvonalon is. Ugyanakkor ezen a forgalmas pontokon a közlekedést sza­bályozó forgalmi rendőrön kívül állan­dóan külön kirendelt rendőrtiszt fiis szol­gálatot fog teljesíteni és a gyalogjárók ellen, akik nem tartják be a közlekedési rendszabályokat és fegyelmezetlenül vi­selkednek, azonnal a legiszigorubb eljá­rást indítják meg. Egyelőre csak egy helyen húzzák meg a fehér-vonalat, hogy a közönséget hoz­zászoktassák aiz átkelési pontokon való fegyelmezett viselkedésre. A legforgal­masabb ponton, az Unirii-tér és Ferdi- nand-utca sarkán, a Hintz-patika előtt vezetik be először az uj forgalmi rend­szert. Nehány nap múlva itt már meg is húzzák a fehér vonaila'tl Pár nappal ké­sőbb kerül sor a többi forgalmasabb pontokra. Dr. Horvat rendőrkvesztor ezért h’iVja fel már előre a közönség fi­gyelmét az uj rendszerre, hogy minden­ki idejében tájékozást nyerjen az uj közlekedési szabályrendeletről és fegyel­mezettségével megmutassa a gyakorlat­ban is, hogy valóban nagyobb városi polgárhoz illően viselkedik. Itt nemcsak egy szabályrendelet betartásáról van szó, de a magunk érdekéről is, hogy ezáltal elejét vegyük a baleseteknek. Végül dr. Horvat rendőrkvesztor új­ból és nyomatékosan felhívja a taxi-so­főrök, tehergépkocsik, luxusautók és egyéb jármüvek vezetőinek figyelmét arra, hogy különösen a poros külvárosi utcákban fokozottan tartsák be a ren­delkezést, mely csak 12 kilométeres se­bességet enged meg és ne zúdítsanak lépten-nyomon porfelhőt a lakosságra. Az ez ellen vétő gépjárművezetők ellen is sziigoru rendszabályokat fognak alkal­mazni. Dr. Horvat rendőrkvesztor ezirányu intézkedéseit, természetesen, csak helye­selni tudjuk és maga a közönség is bizo­nyára teljesen tudatában van annak, hogy az uj közlekedési rendszabályokkal úgy a város, mint a lakosság csak nyer­ni fognak. /— ) Fegyverviselési és fegyvertartási engedé­lyek kicserélése. A vármegyei prefektura ezúton közli, hogy a belügyminiszter uta- sitasara 193S junius 15-ig meghosszabbí­tották a régi fegyverviselési és fegyver- tartási engedélyek beadására engedélye zett határidőt. Akik még nem adták be az engedélyt, kicserélés végett kérvénvr kell benyújtsanak. A kérvényhez a régi engedélyt és a fegyverek neméről és szá­máról szóló kimutatást, valamint az uj engedélyért járó illeték befizetését tanú­sító pénzügyigazgatósági nyugtát is krü mellékeljék. PÖSTVÉl'“Iürdő „Inlernaliona! gyógjyháza a fürdő legszebb helyén, a Vág partján, tökéletes komforttal áll rendelkezésére reumabetegeknek, idegbetegeknek, vala­mint üdülőknek. ElsörendtEellátás. Min­dennemű diéta. Tetőterrasz. — Az összes gyógytényezök a házban. Pausálkurák. — Napi penzió 33 Kc-tól. Kérjen prospektust: DR. SZÉKELYTŐL, PILSTANY, CSR.

Next

/
Thumbnails
Contents