Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-21 / 114. szám

Szer k cs 7. 1:5 rég és kiadóhivfitH: Gl uj, Öle» Mooior 4 Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duc-, No. 8. F -ók kiadóhivatal cs könyv osztály; P. Unirii 9. Telefon ri'99 UX ÉVFOLYA M, 114. S Z Á M. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő < ? igazgató : OR. GROIS LÁSZLÓ M wBnM«i»ro«m-gi^tmgMingaagmeffmgy^^ 3jOTCZffifflíaBBt2í2fleamí£as« hZÜMBAT KisdótuUjdonos: ELLENZÉK R. T Előfizetés’! árck: havonta 70 lej. negyedévre 210 lej. félévre 420 lej. évente országra: negyedévre 10, félévre 840 lej. Magyar- 20. évente 40 P. iQSSQ CLUJ, 19 3 8 MÁJUS 2 1. ^■aasiEnB9BszmsiKsm B2Hti Cáfolják a Ironcim-oímsz tárgyalásokkal kapcsolatban elterjedt rémhíreket Daladier a rémhirterjesztők ellen, akik szerint Olaszország mozgósítóit volna Francia- j ország ellen. - A megszakított tárgyalások csak a francia kormány álláspontjának megváltoztatása után kezdődnek újra római lapok szerint. — A tárgyalások vég­leges megszakadása esetén az angol-olasz egyezmény sem léphet életbe A frandakormány márnapok élőit elfogadta a spanyol Isáfár nemzetközi ellenőrzésének Sérvéi Az „Ellenzék“ tegnapi számában utalt a külpolitikái helváet rosszabbodasara. A mai nap külpolitikai híreit azzal a végső következtetéssel foglalhatja! össze, hogy a helyzet még tovább romlott, de azért a reggeli hírek szerint csüggedésre még nincsen ok és sok remény szól .amellett, hogy Anglia közvetítésére a .megszakadt, helyesebben felfüggesztett francia—olasz tárgyalások folytatódni •fognak s a spanyol kérdés újabb elmér­gesedésével feszültebbé lett helyzet mégis csak enyhülni fog. Halifax tegnapelötti beszéde és lord Perth tárgyalásai Rómá­ban Ciano gróffal, bevezetése volt ennek a merítő akciónak, amelyet kiegészített Corbin londoni francia nagykövet talál­kozása Plgmouthal, ami arra vall, hogy a benemavatkozási bizottság gyors ösz- szehiváisával akarják megkeresni a f°- flcmlyut. A helyzet megmentése máské­pen nem történhetik, mints Franciaor­szág engedékenysége árán. A Reuter­ül gynöks ég szerint «» Hitler—Mussolini .találkozás folytán módosult helyzetben iOlaszország csak úgy hajlandó meg­egyezni Franciaországgá!, ha megszűnik a pireneusi haltáron a spanyol köztársa­ságiak megsegítése és Franco megállított tevékenysége előlit megnyitják a győze­lem kapuját. A Reuter hivatkozik a nyugtalanságra, amely tegnap London­ban támadt a francra—ölsz tárgyalások megszakadása következtében, a spanyol helyzetben beállott fordulat miatt és .melytől! a Földköz'ó-tengeri egyezmény érdekében szabadulni törekszenek. •— A francia—olasz tárgyalások megszaka­dása miatt <a spanyolországi otas: önkén­tesek visszavonása késni fog, már pedig enélkül az olasz—angol egyezmény nem léphet érvénybe s <igy a béke ügye ismét kátyúba jut. A tegnap drámai módon alakult. Reg­gel még azt jelentették Rómából illeté­kes helyről, hogy ^ francia—olasz tár­gyalások a rendes mederbe férnek visz- .sza. Előzőleg voUiak ugyan nehézségek, de határozottan meg kell cáfolni a sú­lyos nemzetközi feszültségről szóló hí­reket. Az olasz reggeli lapok tagadták, hogy ford Perth szerda! látogatásának sürgős jellege telit vonla. Viszont az esti olasz lapok már feltűnő módon közölték a tárgyalások megszakadását és ezért' Franciialországoiii tették felelőssé. Olasz, lapok szerint a tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg újra, ha Franciaor­szág magatartását ki spanyol kérdésben teljesen megváltoztatja. — A Giornale dTtalia egyenesen azzal vádolja a fran­cia kormányt!, hogy szovjet nyomásra az angol poétikával szemben ellentétes spa­nyol politikát folytat. Francia részről a leghatározottabban tiltakoznak a vádak IgLIwi* • • Franciaországban ez alatt nagy izgalom támadt a félhivatalos reggeli jelentésekre, , amelyek szerint a franca kormány sem- miféle olasz választ nem kapott. Musso­lini genovai beszéde és az olasz sajtó hangja utalt az uj nehézségekre, amit Né­metország befolyásának tulajdonítanak s kiemelték, hogy Blondei és Ciano utolsó találkozása május 11-én volt, amelyen i nem tárgyalnak egyebet, mint hogy a ró* j mai napok folytán felfüggesztett tárgya­lások fölvételére az olasz kormány majd határnapot tűz ki. Az izgalom átterjedt a párisi börzére és áresést idézett elő az I állampapírokban. Daladier tegnap délután j magához kérette a sajtó képviselőit és ha- j tározott hangon kifakadt a rémhírek el­len, amelyek már arról is szóltak, hogy egy szomszédos állam mozgósít Francia- ország ellen. A kormány a rémhíreket el fogja nyomni s a békét meg fogja védel­mezni, amelynek garanciája, hogy a leg­utolsó londoni találkozás alkalmával po- litikaij! és katonai megállapodások jöttek létre, Franciaország fölfegyverkezése pe­dig már olyan mértékben haladt előre, hogy- akár egyedül is meg tudja védel­mezni határait és gyarmatait. Francia la­pok szerint az angol—olasz egyezmény is válságba került, mert Olaszország most nem hajlandó az önkénteseket visszahív­ni, ami pedig a földközi,tengeri egyez­mény érvényesülésének első pontja. Ez a helyzet megbuktatja a Chamberlainékor“ rnányt, sőt veszélybe sodorhatja a kon­zervatív többséget is. Jövő héten tárgyal Hodzsa minisz­terelnök a kisebbségi vezetőkkel Az általános helyzet romlása némileg eltéríti a figyelmet a szudeta-németség s általában a csehországi kisebbségi kérdés felől, pedig Angliában mára várják a ki­sebbségi statútum főelveinek nyilvános­ságra hozatalát. Ma különös figyelmet érdemel az a római távirat, amely szerint olasz illetékes körök szerint Itália teljes érdekeltséget jelentett ki a szudeta-német PARIS, május 20. Egy Havas-jelentés sze- 11‘ünt Mussolini genovai beszéld érnek Francia- orsZ'áiggalL szemben alig bá tani tó kitételei el­lenéire is remélteik, hogy egy Gifaino oíiaisz külügyminiszter és Blondei római francia iigyvifvő közötti újabb to Iáik ozás on minden túsz láz ódba tik az angol’—oőisz egyezmény ailálirása után olyan kedvező légkörben meg­indult tárgyalások tovább fölyHálása érdeké­ben. Ciano kü!ügyminés'Z.ter azonban nem je­lölt meg uj határidőt 0 Blonde'iJeH való ta­lálkozásra,, az olasz lapok pedig továbbra ás ílzzull vádolják Franciaországot, hogy meg- íénletlc a Spanyolországgal szembeni be nem- clvalfkozáisirób szóló megegyezést. A váradon el hi (leg i\lé»t a spanyol polgárháború elhú­zódásának tulajdonítják, ;\z AngduvulL és kérdésben. A német lapok erőteljesen tá­madják Prágát. Főkifogásuk, hogy a Hod- zsa=kormány meg akarja kerülni a szu- deta-kérdés rendezését, mert a statú­tum alakjában csak egyszerűen tör­vénybe fogja iklflatni a kisebbségi jogo- | kát anélkül, hogy végrehajtaná azokat. A | többi csehországi kisebbség körében iz­galmat okozott a „Völkischer Beobaoh- ter“ közleménye, amely a csehországi ki­sebbségi statútum eleve való visszautasí­tása mellett kifogásolja, hogy a csehszlo­vák kormány nem középpontilag kezeli a szudeta-kérdést, hanem egyetemlegesen akarja megoldani az összes kisebbségek jogvédelmét. A prágai kormány szerint a kisebbségi törvény tiz fejezetből és négy­száz szakaszból áll. Előzőleg bemutatják az angol és francia kormánynak, majd közük a kisebbségekkel és mint már teg­nap jelentettük, jövő hét elején értekez­letre hívják össze a kisebbségi vezetőket. A cseh kormánypártok föltétlenül köve­telik, hogy a kisebbségek emancipációja jogegyenlőség szellemében történjék s a szudeta-németek különleges elbánást ne nyerjenek. Áilitólag ez az oka, hogy meg nem erősített hírek szerint, a Henlein- 3 párt törvényhozási elnöke, Kundt képvi- * selő Flodzsa miniszterelnökkel valp talál­kozásán már eleve visszautasította a ki­sebbségi statútum formájában való ren­dezést, az eddig kiszivárgott! elvek miatt, mert a karlsbadi követelmények igy nem teljesülnek. A legújabb hírek szerint azon­ban a szudeta-nérnetek végső állásfoglalá­sa attól függ, hogy mi© végez Henlein. Berchtesgadenben. Lehetséges, hogy ellen­javaslatot fognak kidolgozni. Prágából ér­kezett legújabb hírek szerint tegnap este eldőlt a kormány tárgyalási programja s Píodzsa Milán a jövő kedden és szerdán a Henlein-vezérkarral, csütörtökön Esz- terházy János gróf magyar pártvezérrel és pénteken a lengyel megbízottakkal, akik tegnap, mint a pártok egyeztető bi­zottsága, terjedelmes emlékiratot nyuj- tot/tiak be Hodzsának. Franciaországgal indul! tárgyaló sóik kezde­tin ugyanis Olásiz ország oi spanyol nemze­titek közölt győzelmébe« bízott. A k'öizl’álrsa- ságiaik elten áfása bizonyos c stiló dúst keltett Rómában, ahol az uralkodó hangulat Frain- oioio' Kzágot teszi felelős só aiz eHitens égésiké - dének elhúzódásáért. Bár a borielátást semmi sem teszi jogossá — folytai jut a Havas-jelen­tés — mégis általános a vélemény, hogy a tárgyalások nehézségekbe ütköztek, melyek hosszas kimngyarázkodást igényelnek. Olasz illetékes körökben hangoztatják, hogy a tár­gyalások szüneteltetésére ezeknek nehézsé­geknek tanulmányozása végeit volt szükség. Ugyané körökből cáfolják a külföldön elter­jedt híreket, melyek sú lyos nemzetközi fe­szültségről akartak tudni. A francia-angol nehézségek tanulmányozása Lengyel ven Lengyelországgal való kapcsolataink ör­vendetesen erősödnek. Valóságos lengyel ,,hőhullám11 üdvös hatása ömlik cl. amely fölöttébb enyhíti és deríti a külpolitikai lég­körünket. Számos külsőség bizonyítja ezt. A hét végén a pátriárka-miniszterelnök ut/ra kerekedik és három fényes vendégnapot fog eltölteni Varsóban. A hónap végén pedig el­foglalja állomáshelyét, mint első lengyelor­szági „ríagy.követií} Prana's oviéi Richard dr. volt miniszter. A két állam ugyanis kölcsö­nös rang emelésben 1részesítette az egymásnál akkreditált egyszerű követségeiket. Ez a kül­politikai szertartás könyve szerint nemcsak alaki dolog, hanem fontos cselekmény: Ro­mâncei és Lengyelország most már egymást nagyhatalomként kezelik. Érthető, hiszen a- világháború wér zivataraiból pagy-Románia és Fagy-Lengyelország emelkedett ki s \a két nagy szomszéd jobban érzi másoknál foko­zottabb jelentőségét. A két szomszéd a rég­óta megkötött baráti szerződéseit most meg- tetézi az uj és mély érintkezési alkalmakkal és módszerekkel. Amelyek szerves folytató-. sia>i különben a tavaly történt jelentős ese­ményeknek, mikor a két ország államfői és, külügyminiszterei látogattak el egymáshoz, fényes ünnepségekkel és fontos tanácskozá­sokkal erősítve a szomszédi jó érzelmeket és a geopolitikai közös érdekláncolatokat. Mind­ez tovább épül étidén. Csak örülhetünk neki. A jó gazdasági kapcsolatok egy jelentős fejleménye a lengyel földművelők avagy cso­portjának tanulmányútja nálunk. Bucovinát járják már a kedves lengyelek; pár nap múl- na fővárosi és ó-királys,ágbeli látogatás után eljönnek a mi országrészünkbe. Mintahogg mindenütt, ahol megnézik o mezőgazdasági <■szempontból érdekes helyeket, a mintagaz- daságokat és földműves iskolákat, ugyanúgy cselekszenek majd a szász és székely vidéke­ken s nagy bortermő területeinken. Váro­sunkat se kerülik el és itt hires gazdasági akadémiánk bizonyára megteszi a magáét. Színesen, nemzetiségi különbség riélkül, fo­gadjuk majd vendégeirüiet — nekünk szin­tén jogunk van a hagyományos lengyel—ma­gyar barátság éreztetésére, hacsak sajtóüze­net alakjában is — és ők bizonyára sok üd­vös tapasztalattal teltnek meg. A két ország földészeinek mentői barátibb kapcsolataira gazdasági osztály- és szakmai szempontból szükség van. Mind a kettőben a> gnzdatár- sadalom jelentős politikai szerepet játszik és a Dunct-európai kérdés mai fejlődése külön jelentőséget ad nekik: a legkevesebb, hogy az agrárállamok legalább szilárd zöld-arcvo- ncóat állítsanak szembe az ipari nyugattal. A jó román—lengyel viszony fokozhatja egy­más gazdáinak szerencséjét befelé és kifelé a dunai térben, sőt nyugatabbra is. Nem ér­dektelen cs közös szakérdek se. Bizonyára szükségünk van lengyel őstermelte cikkek egész sorozatára és mi viszont legjobban szolgálhatunk zöldséggel, borral, gyümölcs­ösei, állattal. A gazdák tanulmányi kirándu­lása most ponlosan megállapíthatja, mit szol­gáltathat még és ctz eddiginél zni jobbM és többel ctz egyik a másiknak. Az ilyen alkal­mak esetén kölcsönös okiMásboh is részesí­tik egymást. De van a közvetlen érintkezéseknek álta­lános haszna. Növelik n baráti és emberi összetartozandóság tudatát, a szomszédi vi­szony alapján az egymásrautaltság érzését. Ila ez elmélyül, az emberszertet vidám üte­me gyorsul .és erősödik, a béke szolgálata egy ponton még teljesebbé válik. Már peclig égető szükség va,n munkára, vidámságra, bé­kére mentői nagyobb mértékben és min­denütt. Baranyai Lipótot nevezték ki a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökévé BUDAPES, május 20. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy Horthy magyar kormányzó pénzügymi­niszteri elő'.'erjesztésre a Magyar Nem zeti; Bank elnökévé nevezte ki dr. Bara­nyai Lipótot, a bank volt vezérigazga­tóját.

Next

/
Thumbnails
Contents