Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-03 / 99. szám
M?Ä 3 Szerkesztőség és ki-adóhivatal; Cluj, Calea Moţilor 4, szám, — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók So., Fíókkindóhivatal és könyvosztály: P. Unir-i 9. Telefon; 11—99, lalX ÉVFOLYAM, 9 9. S Z Á M. ALAPÍTOTTA BÄRTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ wa aaaazznwHai Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente $40 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözeste! több. KEDD nnnaBBaMi Lezuhant Olaszországban a tiranai menyegző kmmidh résztvevőit szalum repülőgép A tázennégy uiasa és ©á f©oyi személyneve szofiiyeihslV- *» A nraesayegxSi iiasiepségeii résztvevő iíisüoldi Misásgirők az áidozatok kiSzoáV- A magyar alságirék repülőgépe séráeífesiül érkezed meg Rossz időben egy hegycsuzsnak repült a szeremséSSenüi iári repülőgép- ■ ' RÓMA, május 2. i Április 30-án borzalmas repülőgép- szerencsétlenség történt Olaszországban. A Brindisi és Róma között közlekedő egyik hárommotoros olasz repülőgép, melynek utasai a tiranai királyi menyeg- zővel kapcsolatos ünnepségek külföldi ■résztvevői közül kerültek ki, a Maramola völgyében, négy kilométernyire a Nápoly, iés Róma közötti Formiatól, a Ballo Cupa hegynek ütközött és összetört. A szerencsétlenséget, hivatalos jelentés szerint, kedvezőtlen légköri viszonyok okozták. Az olasz repülőgép katasztrófájánál tizenkilenc ember vesztette életét. Elpusztult a hatalmas utasszállító repülőgép öt ; emberből álló személyzete, valamint a gépen tartózkodó tizennégy utas, köztük Albánia londoni követe is. A halottak között van öt olasz, négy német, egy angol és egy görög állampolgár, valamint egy amerikai nő. A katasztrófának több újságíró is áldozatul esett. A szerencsétlenség : áldozatai valamennyien külföldiek. A lezuhant repülőgép roncsait és maisainak holttetemét pásztorok találták meg tegnap. Azonnal értesítetek a hatóságokat s csakhamar tisztázódott az áldozatok kiléte is. A katasztrófa áldozatainak legtöbbjét már el is temették a ma- iranolai 'temetőben. A megdöbbentő szerencsétlenségnek .magyar áldozatai nincsenek. A tiranai ünnepségeken résztvevő magyar újságírók csütörtökön repültek Rómába, gépük utolso volt, mely megelőzte a szerencsétlenül járt repülőgépet. Csak utolsó percben sikerült helyet biztosítaniuk ezen a gépen s igy kevesen múlott, hogy nem érte őket is a lezuhant repülőgép utasainak tragikus sorsa. A tiranai ünnepségről Rómába igyekvő utasokat szállító repülőgép katasztrófájáról érkezett előző jelentések szemléltető módon számoltak be az aggodalomról, melyet a gép sorsa felől még tájékozatlan római közvéleményben váltott ki a repülőgép késése. Rómában először csak a kedvezőtlen légköri viszonyok, a köd miatti irányváltoztatásnak és az ezzel járó időveszteségnek, esetleg áldozatokat nem követelő kényszerleszállásnak voltak hajlandók betudni a repülőgép késlekedését. Lassan-lassan aztán, mikor a repülőgép holléte felől csak nem érkezett semmi hír, mind bizonyosabbá vált a meggyőződés, hogy katasztrófáról lehet csak szó. Egy feltevés szerint a gép a köd miatt kitért eredeti útirányából s a tengerbe zuhant. Ez a feltevés még mindig bízott az utasok életbenmaradásának lehetőségében. Borúlátóbbak azonban már nem fűztek ehhez reményt. S órák múltával, vasárnap aztán megérkezett a távirat, hogy a Maralona völgyében pásztorok megtalálták a lezuhant gépet, melynek utasai közül egyetlen egy sem maradt életben. A megdöbbentő hir, mely már kétségbevonhatatlan döbbenetes bizonyságot közölt, mélységes megrendülést és részvétet váltott ki mindenfelé. A római lapok különkiadásokban számoltak be a borzalmas katasztrófáról, mely tizenkilenc ember életét követelte áldozatul. De nemcsak Rómában, hanem Európa többi I központjaiban is a megdöbbenés és őszinte részvét fakadt fel a bír nyomán, mely villámgyorsasággal terjedt tova rádió, táviró és távbeszélő utján. ta ország fsöiípisistias jussig® lettesen iiiiepeSíc Őfelségéi BUCUREŞTI, május 2. Az ország minden részéből nagyszámú középiskolás érkezett Bucurestibe, hogy rész tvegyen a román ifjúság versenyein. Az cgybesereglettek tegnap a főváros lakosságának rokonszbnvtüntetése melleit felvonull/a'k a főbb körutakon, valamimt a Calea Victorie-in, ahol a királyi paBERLIN, május 2. Május elsejét!, melyet <a nemzeti szocialista uralom nemzeti ünnepnek nyráílvámitotti, Bérli níben hatalmas tüntetéseikkel ülték meg. A német birodalmi főváros oltiaolpiiai stadionjában) rendezett ünnepségen százötvenezer f ar tall! lány ési fiú weit részt, akik előtt BaMur von SchPrach. némtet ifjúsági vezér .beszédet mondott, a Führer iránti hűségre és engedelmességre szól ill va 'feli hallgatóit. Ezután dr. Göbbels propagandaiiigyú miniszter,, végűi Hitler vezér és 'kamiceliLár beszélt'. A nagynéniét. birodalom alapja az ifjúság — mondotta főbbek között. A berlllm doni előtti ténen szintén ünnepség vol t, min ok Hitter kancellár és Gobbel-S miniszter beszélt. Az olimpiai stadionba ni felvonult százöt- vein ezer fiataű lány és C'u előtt mondott beI szedőiben Hitte1" többele között ezeket mon- I dolía: „Ha tótokét látlak, megingatha lattanná válik bitem a német jövendőben-.“ A Lustgar- teniben a dolgozók százezrei gyülekeztek Hitler ünneplésére. Hozzájuk intézett beszédében o Führer méltat lm oz utolsó öt év nemzeti; szocialista jpoliitikájártaik eredményeit. A liléimet gazdaságii pofiikká — mondotta ezután — lassan megszerezte az egész virág be- csülését. Azt u jelmondatot, hogy „soha többé háborút!“ én adtaim ki-. Ezt a, jelmondatot ma így egészítjük ki: „soha többé polgárháborút, sem osztályhárcot!“ Ausztria csatlakozásával hát és fél mUlliió német lépett be a német egységlue s ez uj feladatokat ró náiukj reméljük azonban, hogy ezeket a feladatokat rövid ádőn 'belül szülén megoldjuk. ; Újabb terhelő bizonyítékok a feloszlatott „uatgárda”ellen A mozgalom szerepe Stelesca meggyilkolásában CLUJ, 1938 MÁJUS 3. zel a végtelen kegyetlenséggel végrehajtott gyilkossággal. A gyilkosság perének tárgyalásán a t'.z vádlott kijelentette, hogy tettüket bősz- szubcl követték el. A vizsgálat újabb adataiból azonban kiderült, hogy a gyilkos-, ságot a tettesek nem személyes ösztönzési alapján, hanem a mozgalom vezetőségé-; nek parancsa alapján követték el. A moz-i galom természetesen előléptetéssel jutal-i mazta parancsának végrehajtóit. A kato-i nai törvénykezés, amely ebben a vonat-i hozásban még a vizsgálatok kezdetén tart,; nagy eréllyel gyűjti össze azokat a terhelőj bizonyítékokat, amelyekből kiderül, hogy; a feloszlatott vasgárda-szervezet vezető ! ségének milyen szerepe volt az utóbbi! idők bűntényeiben és politikai gyilkosságaiban. A vizsgálatot végző hatóságok nyomában vannak azoknak a kommunista ügynököknek is, akik a vasgárda=mozgalom keretein belül igyekeztek a közrendet felforgatni. Elárverezik a vasgárda raktáraiban talált ócskavasat BUCUREŞTI, május 2. A feloszlatott vasgárda-szervezet közel négy vagon ócs- kavasai halmozott fel galaţii székhazainak raktárában. A nagymennyiségű ócskavasat — az Universul jelentése szerint — prefektusi rendelkezésre nyilvános árverésen eladják. Iota elölt megállva, hosszasan és lelkesen ünnepelték őfelségét, a királyi. Miron Cristea. pátriárka-miniszterelnök a pátriárkhátus palotájának udvarán összegyűlt Ifjúsághoz beszédet intézőid, melyben az ifjúság nagy és hazafias szerepét vázolta. A megjelentek virágko- szorut helyeztek Miihai Viteazul szobrára. „Soha többé háborút, soha többé polgár- háborút, sem osztályharcot“ Májas elsejei ünnepségek Berlinben BUCUREŞTI, május 2. A Curentul jelentése szerint a feloszlatott vasgárda ügyében megindított vizsgálat során megtalálták a Stelescu gyilkosainak előléptetéséről szóló okmányokat is. Ez az okmány ismételten bizonyítékot nyújt arra vonatkozólag, hogy ez az egész mozgalom szolidáris volt ezÍSégyszázezea* szudéVaBiéisieV élőit feltette ki áiiásp®sdgᣠHeniein Konrad „Sohse iogunk belenyugodni, hogy ki- sebbségként kezeljenek“ — A szudéta=■ németség a csehszlovák köztársaság keretében akarja megvalósítani köve- teseit PRÁGA, május 2. A csehszlovákiai szrudétia-németek május, elvején: Gablanzban rendezett hatalmas au'úi- nyu ünnepségúni, Hentern Konrad, a, szudéta-; német párt vezére (lueszedet mondott a tűnte-; lés mintegy n'égyszázezieimyfi résztvevője előtt.’ — A cseh egyeduralmi 'törekvések teülfö'd-i röli való támogatásai nem alkalmas Eurójpa; békéjének elősegítésére — mondotta többek között Henitein. — iM,i, a csehszilováikiaiii szu- détai-nklmetek, sosem fogunk, belenyugodni abba, hogy kisebbségként (kezel-jesrek bemruüiiv- ket és sosem adjuk meg a cseheknek a.jogot,' hogy uralkodjanak Hajtunk. Nem akarunk te-] m'tetet hódiifiaur, sem uralkodni ei cseh nemzet felett, de nem akarjuk azt sémi. hogy raj j fiunk uralikodjaniak. Nem veszélyeztétjük az, ország ferüitetí épségéfc, sem függetlenségé t,; de mindent akarunk. '.Timit el békeszerződés leszögezett s akt ezt elvitatja tőlünk, aninf ahogy az husiz év óta történik, halálos eltenI ségiünkké váfiiik. A szudéta-németség «, csehszlovák köztársaság .kenetében akarja megváló»'tárni követeléseit és hajlandó ennék inuegivia'Iiásátás'áit Csehszlovákia imái alkotmánya állapján elfogadni, holott ennek az adlkot- máiruyhiak megteremtése a szudéta-mérne tek nlélklü'li történt. iHjeniteőni beszédét a nagyszáma szudéta-német halIga tóság né gy lelkesedéssel' •fogadta. BERLIN, május 2. A miémet- táivteati iigy- n/ökség prágai jelentése szerint/ Troppauban cseh csendőrök és konumuniisták inegtájmod -' fák a. szudéta-tuémebe'ket. Dr. Hampel szudé- fa-német ü:górvódet Oaef. rendőr olyan súlyosait bátnifcaibmizfcai, hogy kórházba keltett száiLldaiai. Az inedenisivel kapcsolatban. Künzl szudéta- német kétpmelö fáviidatot ’«uíézett a prágai kormány hélügynuimis'.'teréhez és a !roppan« rendőrpnaTinesirok azonnailíi e'mozdilásái követelte.
