Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-19 / 112. szám

Ara 3 S z e r k e s z tő ? c g és k i a d ó h i v <i t a I: Cluj, Cd ea Mo pilor 4. Telefon: xx—09. Nyomda: Ser. f. G Duo;. No, S. F ■ 6 k k i a d 6 h i v a t al és köny vosztály: P, Uniri. 9 Telefe-n X199 LIX ÉVFOLYA M, 111. S Z Á M, ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROSS LÁSZLÓ SZERDA Kiadótulajdonos: ELLENZÉK. R, T Előfizetési ár'ik: havonta. 70 lej negyedévre 210 lej. félé vre 420 lej, évente 840 3ej, Magyar- országra: negyedévre io, félévre 20. évente 40 P. CLUJ, 1 958 MÁJUS 18. Kedvező választ adott a prágai kormány Anglia és Franciaország felhívására A válasz azonban csak általánosságban mozog, részietekre még nem terjed ki. — Buttler angol külügyi államtitkár érdekes nyilatkozata. ** Winston Churchill Hen- leinnel való megbeszélése után *ntén bízik a szudéta-kérdés békés megoldásában Az angol kormány hallandó közreműködni a Danavoîgy gazdasági Söísegilése és politikai íecsíHapitása érdekében Az ,,Ellenzék” tegnap már jelentette, hogy Kroftas csehszlovák külügyminisz­ter átadta a tíz nappal ezelőtt kézhez vett angol—francia jegyzékre válaszoló fele­letét, amelynek alapelveit különösen Lac­roix prágai francia követ a népszövetségi tanácsülésen megjelent Bonnet külügymi­niszternek már jelezte Genfben. Krorta válaszjegyzékével újra középponti kérdés­sé lett a szudeta-németség ügye s vele együtt az egész középeurópai kérdés. Egy londoni távirat szerint a Reuter-ügynök- ség az angol—francia tanácsjegyzékre át­adott válaszról azt adja hírül, hogy min­den ok megvan a kedvező föltevésre: a prágai kormány az engedmények terén a két demokrata nagyhatalom tanácsolta határig kész elmenni. Részleteket azonban nem közölhet, mert végleges elhatározá­sait csak a hónap végén fogja közölni. Anglia foglalkozik ma leginkább a cseh­szlovákiai kisebbségi kérdéssel, hiszen csak két napja, hogy Henlein elhagyta Lon­dont, ahol a kormányhoz közelálló Ni­cholson és Churchill mellett az angol munkáspárti és liberális ellenzék több ki­váló emberével találkozott, sőt alkalma :volt a külügyi tanácsadóval, Vansittarttal 'is beszélni. Ez eszmecserék legérdekesebb .visszhangját Winston Churchillnek hétfőn Bristolban mondott beszéde képezi. Hen­lein londoni tárgyalásaival kapcsolatban ugyanis a következő kijelentést tette .Winston. Churchill: — Nagyon örültem, hogy a csehszlo­vák kormány és a szudeta-németek kö­zött kívánt barátságos megoldás ügyében jobb kilátásokra bukkantak, mint azt re­mélni lehetett. Nem látok nehézséget benne, hegy a szudeta-németek miért ne lehetnének bizalomra érdemes és becsült társak egy olyan államban, amely végered­ményben a leghaladóbb és legdemokrati­kusabb valamennyi középeurópai állam között. Csehszlovákia lakói ezidőszerint abban a helyzetben vannak, hogy maguk oldhatják meg a közöttük keletkezett ne­hézségeket, de senki sem tudhatja, med­dig fognak fönnállani ezek a kedvező le­hetőségek. Éppen ezért remélem, hogy a csehszlovákiai két fél egyetlen napot sem fog elvesztegetni s kölcsönösen adott nagylelkű és bölcs engedményekkel siet­teti majd a végleges megoldást. De bent, az angol közélet kohójában is tovább kovácsolják a cseh kérdést. Butt­ler külügyi államtitkár, a külügyi kérdé­sek során kijelentette, hogy az angol— francia lépés Prágában nem volt részlete­ző, nem kívánt különleges döntést, csak arra törekedett, _ hogy a békés megoldást elősegítse, ami sike-.ült is. A nemrég Bu­dapesten és Prágában járt ifj. Henderson kérdésére Buttler kijelentette, hogy az an­gol kormány hajlandó más kormányokkal együtt közreműködni a Duna-völgynek a gazdasági fölsegitése s a politikai lecsilla­pítás érdekében s mert Henderson azt is megkérdezte, szem előtt fogja tarra..! Imrédy magyar miniszterelnök Anglia cí­mére küldött meleg reménykedését, gyors igennel válaszolt1. A Közép- és Keleteurópában különö­sen érdekelt hatalmaknak uj kisebbségi gondot fog okozni, hogy a lengyelországi ukránok képviselete, az Undo-párt szin­tén föllépett kisebbségvédelmi követelmé­nyekkel. Ezeket három fő pontba foglalta s megküldte az összes lapoknak: 1. A len­gyelországi ukrán lakosságot el kell is­merni, mint külön nemzeti egységet. 2. Gyorsan ki kell elégíteni az ukránok val­lási, művelődési és mezőgazdasági követe­léseit. 3. Területi önkormányzatot kell 'adni minden ukránlakta területnek. Az ukrán mozdulat annál föltünőbb, mert a 4 év előtt a kormánnyal kötött paktum alapján került be a sejmbe tizenegy uk­rán képviselő és a szenátusban négy meg­bízott, ami kétszáznégy, illetve kilenc­venhat mandátum mellett nem valami nagy szám. Az ukránok azonban a lakos­ság jelentékeny részét adják; hivatalos adatok szerint is majdnem négymillió, saját becslésük szerint öt, sőt némelyek szerinti hétmillió a> létszámuk. Külpolitikai téren a római találkozás kapcsán is pengetik a kisebbségi kérdést. Egy Havas-jelentés szerint Mussolini nem tehetett jelentékeny lépést a szudeta-kér- désben, mert Hitler a kérdést még a nyá­ron meg akarja oldani. Olaszország se nem bátoritotta, se nem tartotta vissza a német álláspontot. A „Temps“ szerina a cseh kérdés másodrendű szerepet játszott, Mussolini nem avatkozott be lényegesen, minthogy Hitler a déltiroli németséget átengedte sorsának. Azonban Mussolini mégis érdekelt fél, mert Csehszlovákiának magyar kisebbsége is van és e címen már jogot kereshet a fölszólalásra. Itália egyéb­ként a középeurópai kérdésben teljesen Túljegyezték a francia PÁRIS, május 17. A frandia nemzetvédelmi kölcsön jegy­zései már hétfőn este magasan tulha^ ladták alz előirt ötmii&iliárd frankos lia- tání). A jegyzéseket ennek ellenére nem zárták le, miután a pontos adatokat még nem ismerik. A párisi kormány külön­ben ma minisztertanácsot tart és Mar- chandeau pénzügyminiszter ezen jelen" tést tesz a kölcsönjegyzés eredmények Chamberlain álláspontját osztja, békés megoldást kíván és ezért Csehországinak is Jugoszlávia példájára a szomszédokkal va­ló barátság létesítését ajánlja. A német fél- hivatalos „Deutsche Diplomatisch-Poli­tische Korrespondenz“ megint élesen tár­gyalja1, hogy a cseheknek nincs joguk ab­ban az államba, amelyet nem ők alapítot­tak, kizárólagos államnép szerepét játsza­ni. A versaíliesi alap — irja a német lap — többé nem mérvadó s ezért Csehország kormányzásában egy alapos fordulatnak kell létrejönnie. Most kell clvállnia, hogy hajlandó-e az álamnak tényeken alapuló szervesi átépítését végrehajtani és belátni, hogy a kérdés elodázása, vagy megkerü­lése veszedelmes és igazságtalan lenne. A most folyó német és cseh kereskedelmi tárgyalások során a német lapok hangoz­tatják, hogy itt is uj elveknek kell érvé­nyesülniük, mert a Csehszlovákiának ren­delkezésére álló öt forgalmi ut közül há­rom német kézbe jutott. A világpolitikának érdekes eseménye, hogy minden cáfolat ellenére létrejött az angol kormány átszervezése. Halifax to­vábbra is megmaradt . külügyminiszter­nek. De kilépett a kormányból Swinton lord légügyi miniszter, akinek működésé­vel egyre elégedetlenebbek lettek s ezért a munkáspárt állandó támadásban részesí­tette; kilépett Ormsby Gore gyarmatügyi miniszter, aki különösen Palesztina ketté­osztásának a tervével vált ismeretessé. Az ő kiválásának oka, hogy nagybátyjától lordi méltóságot örökölt és igy a lordok házának tagja lett. A légügyi miniszté­riumot Sir Kingsley Wood vette át, aki eddig az egészségügyi tárcát vezette, gyar­matügyi miniszter Malcolm MacDonald eddigi dominiumügyi miniszter lett, az ő helyére pedig lord Stanley kereskedelmi miniszter lépett. A többi igy megürese­dett állásra államtitkárok kerültek. VI. György király tegnap bucsukihaligatáson fogadta a távozó minisztereket, lord Swintont, Ormsby Goret és az uj lord Harlest. Ezután a király részvételével mi­nisztertanács volt, melyen a kilépő mi­niszterek átadták hivatalukat utódaiknak. nemzetvédelmi kölcsönt ről.. A kölcsön rendkivüli sikere nagy megelégedést kelt francia politikai kö­rökben, ahol a kedvező eredményt főleg a külföldről visszavándorolt) francia, tő­kéknek tulajdonítják. A Dali a diüer-kor­mány megalakulása óta visszavándorolt franoiia tőkék összege ugyanis, szakértők szerint, már túlhaladja a lmszmillmrd fpánkot s ez a visszavándorlás fokozott iramban fog továbbfolytatódni. Emlékek — emléke El Hol adunk a lebontás martalékául oda­vetett régi ház előtt. Közel kétszázesztendős és nemcsak öregsége, de múltból ide szaba­dult szépsége is népszerűvé tette. Köztudottá vált, neve uféle igazi ,.fogalom,“. Az uj épü­let ellenére bizongáru emlékezetben marad cggidcig. De kár érte! Jellemző vonás tünilk cl vele a város arculatáról. Ismét egy, Mind­egy, hol van ez a város és mi a ház neve?) Lehet az a ?zász földön és 'lehet bécsi köz­épület. So-khelyt seregszámra tűnnek el a régiségek, mégha műemléknek is minősítették valaha, mert a történelmit és rendszerválto­zások a régi jogot Is fölborították. Divat és rendszer ,,leépíteni és fölépíteniAz élet mindent megfiatalítani törekszik.. A nagy) megújító tekintélyek fitogtatják az uralkodó tárgyias ,,skatulya stilus“ iránt való hódola­tukat. mely állítólag természetes fejleménye a beton és üveg fokozódó jelentőségének, [aztán <ci napfényt és levegőt végre uralomra- helyezi. Ezért ahol városfejlesztési vagy üz­leti érdek sem kívánja, nekivetik a csákányt a védhető és védendő 1réginek. Kapjuk he­lyére a „modernetmely ellentétben van a természet őrök művészeti törvényeivel: a görbe vonalia^ a díszei, a színnel, az ellen­tétek összekapcsolódásával. Pedig volnának mindenütt örökösnek látszó valóságok: a bölcseletben igazság, a társadalmi életben, békés küzdelem, a vallásban szeretet, az iro­dalomban a szép realizmusa. Építészetben ugylátszott, hogy kötelező, amit Kelet és Hellas évezredeken át kiagyalt: oszlop, iiv. áftlat- és növény díszítmény stb, De a jelen elvágja szánkat. De hiábavaló keseregni a változhaíla- non és kényszerűn9 Igaz tsmét: mindamel­lett eszébe jut az embernek, hogy régi mű­emlékeket, ha megdőlnek vagy megreped­nek, „restaurálás“ módján újra építik még itt-ott, ha pedig útban vannak, lebontják és más helyre áthelyezhetik. Nem boszorlcány- ság ez ma már. Amerikai milliomosok egy- időben egész várakat, kastélyokat, esetleg termeket vásároltak meg világszerte és haza­szállítva, újra felépítették. A berlini muzeum a béke utolsó éveiben megvásárolta Kis- Ázsiábán a nagyméretű pergamoni oltárt és nemrég fölállította otthon. Ehhezkápest egyiptomi ob diszkek elszállítása egyes világ­városokba gyerekjáték volt. Ha nekifeküdne a műszaki tudomány, bizonyára tudna srcr- keszteni olyan gépeket, amelyek tövéből ki­emelnék a régi épületeket vagy más nagy emlékeket és átguritanák uj helyekre, ahol már nem akadályozzák az érthető városfej­lesztést. A rádió följogosít, hogy minden le­hetőségben higgjünk. Bizonyára még az al­bániai Ti rónában is y oral ólnak erre, mikor az uj sugárút és főiér érdekében el kellett tün­tetni a legszebb mecsetet, a Rapapacesit, mely hires volt barokkos díszítményeivel és cim- térmében a nevezetes Essad pasa családjá­nak sírköveiről, néhány szép tiirbéről; pe­dig a mohamedán törvény szerint a temető­nek „örök életét“ védeni kell. De a valóság fényeinél kell maradnunk. A lebontás szenvedély, de néha útját állhatjuk. A német—lengyel barátság példát szolgálha­tott az átmeneti magatartásra. Mindenki ol­vashatta ezt a jellemző hirt: ..Magdeburgban most is lakatlanul áll 'pir- épület, melyben Pilsudszkg tábornagyot, a lengyelek nemzeti hősét fogolyként őrizték a világháború ide­jén. Magdeburg polgármestere még <7 múlt év folyamán Lengyelországnak ajándékoztál ezt a házat. A lengyelek most lebontják és Lengyelországba szállítják.“ IIa ez a szedem és ez az akartait általánossá válnék, sok min­dené megőrizhetnének az emberek a múltból-. Mindenesetre lélekemelőbb volna nagy em­lékek és művész elek áthelyezése, mint a sok emléktábla uj ízléstelenségek falán: „ennek a házimk a helyen állott -a nagy kaputorony, vagy az a ház, melyben a lángész születeti'“. És khünő intelem az uj nemzedékek részére — akik kétségtelen jogszabadalmaikkal most kevesen élhetnél: — nagy óraiadé kok, esetleg romvárosok látása. Sic transit gloria mundi.

Next

/
Thumbnails
Contents