Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-18 / 111. szám
ellenzék ■ îmaiMBum»<udm3ng,i I r) 3 H mii I u * 2 0. (fwmiWBww r A legendás UliänchEiausen báró valóban éh Ki volt a „nagy mesélő, aki érdekes történeteket tudott“ Alig hiszem, hogy szerte a világon a hadion telnőtt, vagy gyermek, aki nem mint legérdekesebb olvasmányra gondolna visz- sza arra a furcsa könyvre, amelynek címlapján fantasztikus külsejű férfi szeli at ágyúgolyón ülve a levegőt. Münchhausen báró kalandos elbeszéléseit egyforma gyönyörűséggel szívja magába vagy másfél évszázada minden gyermek — szinte nemre és korra való tekintet nélkül — hiszen ezekből a történetekből az örök ember szól felénk, az örök ember, aki a mindennapok szürke egyformaságából a fantázia szárnyán kalandozik el olyan világokba, amelyeket sohasem látott földi szemekkel földi halandó. És miközben a j képzelet elénk varázsolta azt a világot, amelyben minden és mindenki Münchhausen parancsszavát leste, valamennyien Münchhausen bárónak képzeltük magunkat, hihetetlen csodák szuverén uralkodójának. Naivság ez, persze, hogy naiv- ság, de ezen csak annak van joga nevetnie, aki soha élete folyamán, életének egyetlen percében nem vette körül magát naiv légvárak' merész falaival. Istenem, ha az embernek már ezek a légvárak sem maradnának meg . . . A mogorva várur A legendás Münchhausen, aki a mocsárból copfjával önmagát húzta ki, aki fél lóval rohant a csatába, mert paripájának hátsó felét leszelte az ellenség — a csodálatos hihetetlenségeknek és hihetetlen csodáknak már-már mondák ködébe vesző hőse — valóban élt. Haensel Ká- rolynak hívják az irót, aki hosszú évek fáradságos munkájával, családi archívumok porlepte titkainak feltárásával a XX. század embere elé állítja most a kétszáz esztendővel ezelőtt útnak indult legendák furcsa atyamesterét. Kalandos azoknak a kutatásoknak útja, amely végül is az eredményhez elvezetett, de ennél az útnál fontosabb maga az eredmény: Hieronymus von Münchhausen báró alakjának életre- keltése. 1720 és 1796 között telt el ennek a különös embernek különös élete, akit mindenfelé úgy ismertek, mint a „nagy mesélőt, aki érdekes történeteket tud“. A nagy mesélő külső élete pedig évtizedekig ugyancsak eredménytelennek látszott. Apró-cseprő torzsalkodások, veszekedések a környék hatóságaival és lakóival: kerítések felállítása vagy fel nem állítása, átjáró utak nyitása vagy elzárása, a mogorva várur ezekben a bagatell ügyekben élte ki minden temperamentumát. Különösen amióta — negyvenéves házasélet után — felesége elköltözött az élők sorából. A hetvenéves báró szerelme 1793. A Rajnán túl szörnyű haláltánc tombol a guillotine körül, Bodenwerder városka határán pedig senkivel és semmivel nem törődve, visszavonultan él egy zárkózott, mogorva, elmúlt világból ittfelejtett ember. Csak ritkán látja vendégül gyermekkori pajtásait, akikkel együtt hörpintgetve, kvat'erkázva beszélik meg a világ dolgait. Azaz Münchhausent inkább a mult érdekli és ködös szemmel, kidagadó erekkel meséli az egybegyült notabili- tásoknak a csodálatos históriákat, amelyekbe élete során belegabalyodott. És Aufó-faxi tulaido- nosok és sofőrök figyelmébe ! Megjelent az uj közlekedési szabályzatnak megfelelő és a forgalmi vizsgához szükséges tudnivalókat tartalmazó CLI1I VÁROS KALAUZA a legújabb (az összes számozott utcákat is feltüntető) térképpel. Pontos kimutatást közöl az összes utcákról, román— magyar és magyar—román beosztással, valamint feltünteti az összes állami, városi és közigazgatási hatóságok pontos címét és telefonszámait. Ára 40 lej, kapható aiz ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj, Piaţa Unirii, amelyekről dehogy is sejtette még ekkor, hogy könyvvé kerekednek eljövendő századok i fiataljainak, öregjeinek szórakoztatására ... Az emberről, aki érdekes történeteket tuti — persze az egész környék beszél. És még messze földről is állandóan érkeznek a kiváncsi érdeklődők. A báró azonban csak azt fogadja, akit akar. Határozott elvei vannak. És ezekből az elvekből akkor sem enged, amikor egyik-másik látogatója — ismerve a házigazdának állandósult „pillanatnyi pénzzavarát“ — kisebb- nagyobb összegeket helyez kilátásba a kért audienciáért. De azért nagyjából eseménytelenül múlnak az évek. Hyeronymus von Münch- hauscnnel kacsolatban nem várt már semna érdekességet a helyi krónika. Hetvenéves korában az emberrel már ritkán t őrt énnek érdekességek. I likor tűnt fel a láthatáron „Ö“. Bern hardinenek hívták, szőke volt, sudárter metii s huszesztendős. A kíváncsiság fordította figyelmét Münchhausen felé. Hiszen annyit hallott már a Liigcnbaronról mesélni ... A báró pedig elvesztette a fejét. Ü, akiről a megszokott asztaltársaság régesrégen megállapította, hogy hiányzik az érzéke a női szépség iránt. Akiről egyik barátja csak néhány héttel előbb állapította meg: — Hogyan van az, hogy te sohasem beszélsz asszonyhistóriákról? Legalább ezer történetet hallottam már tőled és egyikben sem szerepel valamilyen nőszemély. Még utóbb megérjük, hogy ha valamilyen tintanyaló feljegyzi azt, amit a fehér asztal mellett az évek során elmeséltél nekünk — gyerekeknek való mesekönyv lenne belőle! — De össze is törném minden csontját annak a gazembernek! — fakadt ki dühösen az öreg. És most itt van Bernhardine. Tágra- nyilt szemekkel nézi a legendák őszbecsa- varodott hősét. És ajkáról lesi a szót. „Magának nem {tudnék hazudni Münchhausen mesélni kezd. Egyik csodálatos história a másikba fonódik. Amikor pedig a leány hitetlenkedve rázza a fejét, a báró komolyan mondja: — Magának kedvesem, egyetlen hazug szót sem tudnék mondani. És tovább mesél. Igazat. Azaz, hogy — már magával is elhiteti, hogy igazat. Hiszen az ember olyan gyakran hazudik önmagának. Amikor derűsnek, szépnek festi a jövőt. Különösen amikor a szerelem muzsikája szól. Hát igen: kissé különös az egész. De mégis igy van,, tanúskodnak az okiratok: egy pár lesz a hetvenesztendős Münch- hausenből és a húszéves kis Bernhardine- ből. Az aggályoskodókat kineveti a báró. Amikor jövendő apósa tapintatosan megemlíti, hogy Bernhardine jövőjéről gondoskodni kellene arra az esetre is, ha a házasság netalán gyermektelen maradna, az öreg báró önérzetesen válaszol: — Erre már én is gondoltam. De a házasság nem marad gyermektelen. Rövidesen bebizonyosodott: ez az önbizalom kissé túlzott volt. Mert amikor a nagy esküvői ünnepségek elmúltával az uj pár visszavonult lakosztályába, a fiatal asszonyka először rémülettel vegyes szorongást érzett, amit azonban nemsokára — csodálat váltott fel. Mert a báró mesélni kezdett. Csodásnál csodásabb történeteket. És Bernhardinét ezek a mesék ringatták álomba házasságának éjjelén ... A bíróság élőit... Ami ezután következik, az már szinte sablonos történet. Megindul a pletyka és a rokonok áskálódása és Münchhausen tisztalátását megtévesztik a mindenünnen füléhez jutó „kétségtelen bizonyosságok“. Egy ideges pillanatában kijelenti, hogy feleségét többé nem akarja látni. És az asszony — szivében a házasság szörnyű csalódásával és megsebezve a gyalázatos gyanúsításoktól — el is megy, hogy soha többé vissza se térjen. A bíróságok előtt természetesen Bernhardine kap igazat. Bizonyítékok nincsenek ellene, a gyanú pedig nem elegendő. A tárgyalás napján az asszony ügyvédje leteszi a biróság elé a véletlenül éppen akkor napvilágot látott könyvet, amelynek címe: Münchhausen báró csodálatos utazásai szárazon és vizen, amint azt ő maga elmesélte. A bíróság ezek után már nem is vizsgálja: a két pereskedő fél közül melyik a szavahihetőbb . .. De a formális Ítélet már mellékes. Mert Bernhardine, aki hagyományos beidegződésénél fogva úgy érzi, hogy házassága felborulásával minden talaj kicsúszott a lába alól, a Weser folyóba veti magát és örökre eltűnik. Münchhausen alig pár nappal éli túl élete utolsó — és talán egyetlen — örömének halálát. * Amint életében, úgy halála után is, Münchhausen báró alakja az álomnak és a valóságnak különös keveréke. Nem tudják, hol van eltemetve és nem emliti semmiféle irodalomtörténeti kézikönyv. Emléke azonban ott él minden gyermek életében. Ez ér annyit, mint akárhány irodalomtörténet tanúsága .. . Gy. I. Poloskát és minden házi férgei 100 százalék biztonsággal megöl a hires „Paragáz“ !! Féregtelenittesse lakását „Paragáz “-zal! — Utána teljes vegyi szagtalanítás! „POLY -íEA“, Strada Avram láncú No. lö. — A Közegészségügyi minisztérium által engedélyezve ! Ä londoni technikai kiállít csodái LONDON, május 19. Mult hónapban nyitotta meg a londoni „South-Kensington“ tudományos muzeum hatalmas kiállítási csarnokát, amelyben a technika legújabb csodái kerültek bemutatásra. A tizenhét kisebb részre osztott csoportok tökéletesen áttekinthető képet nyújtanak az elmúlt év technikai fejlődéséről és a kiállított tárgyak, a meglepő újdonságok fantasztikus lehetőségek árnyékát vetítik a szemlélő elé. A legérdekesebb találmányok az alábbiak: „Noctophoto“, a titokzatos fényképezőgép Fényképezőgép, amellyel koromsötétségben éppen úgy lehet fotografálni, mint világos nappal. J. L. Baird mérnök, a hides „televíziós“ szakember találmánya. A fényképezőgépet olyan készülékkel szerelte fel, amely infravörös sugárnyalábot bocsát ki s a készülékben elhelyezett apró elektromos cella a sötétben lévő tárgyakról visszaverődő sugarakat a lencsén keresztül a filmre rögzíti. A fényképezőgéppel ilymódon teljes sötétségben (megvilágítás nélkül!) nemcsak tárgyakat, élő figurákat, hanem tájképeket is lehet felvenni. A találmánynak rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak, mert hasonló eljárással lehetővé válik a repülőgépek, jármüvek és vizalatti tárgyak (buvárhajók) fényképezése is. Beszélő vizhullámok Az angol haditengerészeti muzeum még két évvel ezelőtt pályázatot irt ki olyan készülék vagy találmány beszerzésére, amely lehetővé teszi a buvárhajók és vizalatti jármüvek egymásközötti táv- beszélgetését. Azóta számtalan kísérletet folytattak rádióval, drótnélküli távírókkal és fényhatásu ultrasugarakkal is, de a kívánt eredményt nem sikerült elérni. Az elektromos hullámok a viz alatt gyorsan j abszorbeálódnak, pár méteres mélységben ! pedig már egyáltalán nem terjednek elek- ! t.romágneses hullámok. A Droblém* meg- 1 Lőrincztj r.s Ml. Bíró iutrHr.ttC7M uj parkett lerakását és javításokat, gyalulásokat jutányos árban vállalnak. Sir. rrancisc D ?vld No. 1. oldása tehát nem látszott könnyűnek. A londoni kiállításon most mégis bemutatták azt a készüléket, amelynek segélyével — egyelőre tiz kilométeres körzetben — jeleket és beszédet lehet közvetíteni a tenger alatt. A készülék, amely a hajó fenekére szerelt két fémlapból és eközé helyezett' kristálylemezből áll, elektromos erő hatására rezgéseket indít. A rezgések hatására a viz hullámzani kezd és ezek a hullámok a másik hajóra felszerelt vevő kvarckristályát ugyanolyan rezgésbe hozzák. A rezgő kristály elektromos rezgéseket kelt és ezt felerősitve, hallani lehet a hangot vagy zenét, amely a leadónál a vizhullámokra moduláltatott. A hang tehát a viz apró részecskéinek rezgésével terjed tova és ható körzete annál nagyobb, minél nagyobb az elektromos erő, amely a kvarckristályt rezgésbe hozza. Mint nagy jövő előtt álló találmányt, az angol haditengerészet már gyakorlatilag is kipróbálta, a részleteket és a feltaláló nevét azonban egyelőre hadititokként kezelik, a készülék csak lekicsinyített modellben, üvegszekrény alatt látható. Pálmalevélből készitett tömör- alkohol, kocsonyás benzin, mesterséges hó és egyéb csodák Külön érdekessége a kiállításnak a technikai segédeszközök vegyi osztálya, ahol a legkülönfélébb vegyi produktumok sorakoznak a motorok mellé. A Borneóban és a Philippi-szigetek pálmáiból gyártott alkohol, amely téglaalaku kockákban kerül forgalomba, a kőszénkátrányból gyártott kocsonyás benzin, amely csak 40 foknál nagyobb hőség mellett gyullad, a mesterséges hó, amely ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint a valódi hó, éppen csak nem hideg és nem olvad, de kitünően használható nyári ródlik létesítésére, sielésre stb., mind-mind olyan uj csodái a vegyészet és technika segédeszközeinek, hogy méltán keltheti fel az emberek érdeklődését. Külön látnivaló az az ujtipusu motor, amelynek meghajtásához a feltaláló: H. I. Grewen mérnök, eddig még nem ismert robbanóanyagot, az „aerogázt* használja. Ezt az anyagot a levegő füst, korom és gáz vegyületeiből állítják elő. Technikai körökben azt mondják, hogy az uj anyag és az ujtipusu motor forradalmi újítást jelent a repülés terén. „Moonlight“, a könnyűfém Az átlátszó, sárgafényü fém, amelyet feltalálója „Holdfény“ fémnek keresztelt, a világ legkönnyebb féméi közé tartozik, annak ellenére, hogy szilárdsága egyenlő a legerősebb acél szilárdságával. Egy kilencméteres vasúti sin ebből a fémből mindössze 11 kilogramot nyom. Elképesztő jelentősége ebből az egy adatból kiviláglik. A fémet léghajók, repülőgépvázak és hajópáncélok pótlására, illetve készítésére használják, anyaga alumínium, réz és különféle vegyianyagok. Az uj fémből készitett hatszemélyes autó fémvázát egy hatéves gyerek könnyedén fölemelheti. A kiállításon alkalma nyilik erről mindenkinek meggyőződni. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON! 100 drb. fehér zsurszalvéta Lei 15.—, 50 drR nsgyafaku fehér cakkos szalvéta Lei 12.—, 50 drb. nagyafaku rózsaszín cakkos szalvéta. L^ 14.—, vendéglőknek, cukráfzdáknak 500 drb. fehér negyeae,o szalvéta Lei 25.—, ugyanaz 1000 drb Lei 4S.—. Máltás zsurszalvéták 100 drb. Lei 29—. Kaphatók ez ELLENZÉK KÖNYVOSZ TÁLYÁBAN, Cluj Pata Unirii UJ RACHMANOVA: Haüiofaflan szerelmes Tolsztoj házassági tragédiájának regénye. A világ irodalmi élete már hónapok óta e könyv problémájának és uj megvv lágiltásu igazságai körül forrong. Rengeteg eddig ismeretlen eredeti fényképpel. Félvászonkötésben 202 lej, egészvászon- kötésben 238 lej. Kapható az ELLEN ZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel rs azonnal szállítjuk.
