Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-18 / 111. szám
ÂM 3 LCi Szerkesztő pír és kiadóhivatal: Cluj, Calea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. f. G Dua> No. 8. Fiók kiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniti: 9. Telefon 11-99 L1X Ú V r O L. Y A M, 113. S Z Á M. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROIS LÁSZLÓ P É N T E K Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T Előfizetési áruk: havonta 70 lej,, negyedévre 210 lej. félévre 420 lej. évente 840 lej. Magyar- országra: negyedévre io, félévre 20. évente 40 P. Ólra romló ff a nemzetközi helyzet BBSB— Megakadtak az olasz-francia tárgyalások.-«Lord Perth római angol nagykövet látogatása az olasz külügyminisztériumban. — ,,Angliának a lehetőségek határai között kell maradni eszményei megvalósításában is“ Jövő héSen megkezdődjek a tárgyalások a prágai kormány és a csehszlovákiai nemzetiségek vezetői között Az angol lordok házában lefolytatott abesszin vita a béke szempontjából kedvező jelenségnek tűnik föl, mindamellett a helyzet tegnap lényegesen romlott. — Nyilvánvaló, hogy a francia és olasz tárgyalásokban bizonyos zökkenő állott elő. 'Egyrészt Mussolini genovai beszédének francia részről történt kedvezőtlen magyarázata folytán, részint pedig azért, mert Mussolini szerint a francia határon -keresztül a spanyol felkelők újabb segit- 'séget kapnak, ami a polgárháború fölszámolását késlelteti épp akkor, amikor az olasz önkéntesek kérdésében Olaszország kezét megköti az olasz—angol egyezmény. Remélhetőleg csak átmeneti nehézségről van szó s a tárgyalások tovább folytatódjak. Erre vonatkozhatik a „Matin“ azon értesülése, hogy Spanyolország földjén nagy események vetik előre árnyékukat. Igaz, hogy ezt mások az orosz beavatkozás föléledésére vonatkozó célzásnak veszik s hivatkoznak ai „Daily Mail“-re, amely szerint Moszkva nagymértékben fo- 'kozta a hadianyag Barcelonába juttatását. Bizonyos idegességet okoz 9 ezt tükrözi ü „Popolo ddtalia“, valamint a francia szélső jobboldali „Liberté“ cikke, a franciák római nagyköveti állásának még mindig húzódó betöitetlenségéről. Az olasz kp ugyan gúnyosan jegyzi meg, hogy alaki kapocs még nem jelenti a leiig 'összeköttetés helyreállitását: most a spanyol kérdésben is tiszta bort kell önteni ! a pohárba. Rómában és Európaszerte feltűnést kelt lord Perth angol nagykövet tegnapi váratlan látogatása az olasz külügyminisztériumban. Londoni félhivatalos magyarázat szerint ez a látogatás az olasz—angol egyezmény természetes folyamánya, mert^a megegyezés sorozatosan végrehajtandó részleteiről kell tárgyalni, hiszen az uj rendszer sok tennivalót követel. Angol lapok megjegyzik, hogy a látogatás részleteiről semmiféle felvilágosítást nem kaphattak. A Reuter-ügynökség azonban tudni vél valamit. A látogatás aznap történt, amikor Blondei római francia ügyvivő és Ciano találkozása elmaradt. Ebből azt lehet sejteni, hogy az olasz és francia tárgyalásokra újabb időpontot nem jelöltek meg s igy az eszmecserék megszakadtak. A Reuter szerint Perth közbelépett, hogy a tárgyalások folytatódjanak. A Reuter megjegyzi, hogy tagadhatatlan feszültség van Franciaország és Róma között a sponyol kérdés miatt; nyilvánvaló, hogy a köztársaság újabb ellenállása megerősödött, sőt már támadó erőt is kifejt. Ez a körülmény Mussolinin idegessé teszi Franciaországgal szemben, mert a hadianyag szállítás egyrésze bizonyára a francia határon keresztül történik s ez olasz felfogás szerint barátságtalan mozzanat, amikor meg akarják kötni a franciái— olasz földközitengeri egyezményt. Változatlanul izgatott a helyzet a csehszlovák kisebbségi válság körül is. A pittsburgi cseh—tót egyezmény húszéves évfordulója az önkormányzati eszmének újabb lökést ad s élesíti a légkört az, hogy a szudeTa vidéken napirenden vannak az összeütközések csehek és németek között, főleg amióta Henleinék megszervezték a belügyi kormányzat engedelmével a német védőszolgálatot. A cseh kormánykörökhöz közelálló tényezők egyre élesebben követelik ez alakulatok föloszlatását. Általános várakozás előzi meg Krofta május 24-re jelzett nagy külügyi expozéját, amelynek gerince a szudeta^németség körül forgó német—cseh viszony lesz. Érdekes uj hir, hogy a bucureştii „Timpul“ értesülése szerint Szüllő Gézát és Jaross Andort, a csehszlovákiai egységes magyar párt kitűnőségeit, ugyanazon angoi politikai tényezők, akik Henleint vendégül látták, meghívták Londonba. A legújabb prágai táviratok szerint a kiebbségi statútum nagyjából elkészült. Az alapvető Tervet talán már ma vagy holnap eljuttatják az összes csehszlovákiai népekhez és mellékelnek ezek vezetői számára értekezleti meghívókat. A kormány és a kisebbségek tárgyalásai állítólag már a jövő hét elején megkezdődnek, mert Csehszlovákia kötelező Ígéretet tett a nyugati nagyhatalmaknak, hogy május végére a kisebbségi jogvédelem munkálatait befejezi. Londonból érdekes Reuter-jelcntést közölnek az ügynökség prágai tudósítójáról. Eszerint Henlein kész az első lépést megtenni a tárgyalásra, de kéri, hogy előbb Hodzsa fogadja őt, mert meg akarja ismerni a kisebbségi szabályzat főbb elveit, hogy pártja később ne csalódjék a fejleményekben. Henlein természetesen továbbra is kívánja, hogy Prága igen fontos engedményeket adjon, először a németeknek, mert a többi kisebbségekre később kerülhet a sor. Prága is azon a véleményen van, hogy ami a szudeía-néme- teket kielégíti, az elég lesz a többi kisebbségeknek is, bár a lengyelek az anyagi jóvátétel és a nemzeti önkormányzat tekintetében állítólag többet követelnek, mint Henlein. A német sajtó legújabban barátságtalan 'ténynek minősíti a csehszlovák kormány barátságos jegyzékét, melyben az angol—francia közbelépésre válaszol. Ez a lépés, ai németek szerint, úgy tünteti fel a dolgot, minthogyha a jogos német követelménnyel szemben francia— angol—cseh megállapodás szabályozná a kisebbségi kérdés rendezését. A „Prager Tageblatt“ szerint úgy német, mint angol körökben meg vannak elégedve az utóbbi napok fejleményeivel. Az angol elégületlenséget annak tulajdonítják, hogy Elcnderson berlini nagykövet biztosítékot kapott a cseh kérdésben a német biroda^ lom mérsékelt szándékáról. Londonban azt hiszik, hogy Berlin utasítani fogja Idenleint, elégedjék meg kevesebbel, mint amit Karlsbadban követek. A legutóbbi prágai jelentés szerint szerdán késő este volt a Hodzsa-féle agrárpárt első ülése a községi választási harc bevezetése céljából. Hatezer ember jelent meg rajta. Az elnök leszögezte, hogy a párt nem lép egyezményre a kommunistákkal, ellenben együtt kivan működni a kisebbségekkel. A párt rendet és nyugalmat óhajt, külpolitika terén is és ezért komolyan kívánja, hogy Csehszlovákia létesítsen megegyezést Németországgal, i Magyarországgal és Lengyelországgal. Halifax beszéde Anglia külpolitikájáról LONDON, május 19. A lordok h1 álzaj tegnapi ülésén Abesszínia ikérclés'évell kapcsolatban felszólalt a canterbury)!! érsek .is. Kijelentette, hogy bár elszomorít ja Abessz-finfila sorsa', mégis el kell ismernie, hogy tűz angol —olasz meigegyzűs döntő lépés & ibékc utján. Mitottákv lord Snell az etióp-kérdésben bi- zalroalTainsági indítványt tett, Baliflax lord hanlgoztattöi, bogy erkölcsi szempontból nézve nehéz ugyan elismerni Abesszínia clfog- lalását. Az imgol—-olasz megegyezéssel első állomásig jutottunk a béke utján s fel fogjuk használni az alkalmat, hogy folytassuk ezt az uW. Bármennyire örvendetesek tegyenek is meglevő barátságaink, nem tekinthetjük kizárólago'saknak azokat, hanem meg fogjuk kísérelni, hogy növeljük számukat és kiterjedésüket. Kiküszöbölve kívánjuk látni g köztünk és Németország közölti bizalmatlanság és gyanakvás minden okát s osztják ezt a véleményünket a két ország néptöme- gei fis. Az angol—olasz megegyezés nem jelenti a spanyoloasziágii ölelsz beavatkozás elismerését —1 folytatta Halifax lord. — Veszélyes és alapvetően téves a feltevés, hogy a háború elkerülhetetlen lenne. Lord Snell közbesizólására, bogy olz európfeli kis nemzetek Naigybri tiaminJ'áfra í/rámiyítják teleim telükét, sugallóra zások a* 'várnak tőle, a lord így válaszolt: Úgy toilál'lkiím, bogy Géniben te f'uamcüa kormány, a klsianlant, a Balkán-szövetség és Belgium képviselői/ elismeréssel myl lakkoztak 'akciónkról. Egyetlen kételkedés cső He 0' Szovjetunó résizléről hangzott el. Halifax külügyminiszter beszéde után a lordok háza elvetette Snell lord bizalmatlansági javaslatát. CLUJ, 1 938 MÁJUS 20. Kisebbségi úmü Okunk van reá, hogy könnyebbülten lélegzet jünk föl. Bizonyos kötött irányban és bizonyos pillanatokban. Mint amikor a fékét efelhős ég kékre kezd hasadozni és a hiring enged valamicskét. A világért se merjü'z mondani, hogy a közös és asztatlan béke felől elmidóbia minden veszedelem, hogy az áltlános feszültség véglegesen enyhülőbe, a Bunavölyy biztonsága pedig úgyszólván két- séynélkül való. Nem, a helyzet minden oldala nehéz és komor még. Mint európaiak, dunavölgyiek és kisebbségiek érezzük a pH- Duna^völgyick és kisebbségiek érezzük a pillanatok és részletek újabb és újabb súlyát, ámde mint európaiak, dunavölgyiek és kisebbségiek érezzük a tények általános és Ösz- szefoglaió jellegében a reménykeltő enyhülést. Nem akarjuk most részletezni a világ- béke, a dun'av-ölgyi ,politika és kisebbségi kérdés terén jelentkező jobbfajta jelenségeket, csak éppen kettőt kiragadunk, mint képviseleti elemet. Beszélnek a többiekért áf. Imrédg uj magyar miniszterelnök rendkívül szerencsés átgondolásban, csoportosítás-, ban és fogalmazásban szólt kormánya külügyi politikájáról, főleg a kisantant falé. Ny bán rokonszenvet keltett és javított a. légköri viszonyokon. Előrevvszi a dunai béke és összefogás ügyét. Az időpont szerencsés. Sinaia után. Ahol q kis antant-értekezlet szintért az eddiginél jobb és szebb kopárban nyújtotta át a szomszédi szándékokat és határozottan kiterjesztette a békülő kezeket. Kétségtelen hatással volt erre az egyetemes politika, mely az önálló 'Ausztria elmerülése után keletkezett egyensúlyi hullámzást szeretné nyugvóra hozni a Dundv.ölggbe,n és a kisebbségi jogvédelmei', mely a szudéta-né- metek felé hátrálás nélkül utra kerekedett, á magyarok, lengyelek, rusznyákok részére hasonló mdntékbe.n szorglmazza. Sinaiábdn érezhetően szerepelt Jugoszlávia már főideje rügyező engedékeny politikája és a demokratikus voltában kezdettől fogva enyhébb húrokat pengető Csehszlovákia kényszerhelyzete. Azonban fontos tényező volt a genfi nevelésű Petrascu-Comnen, aki hosszú ideig Berlinben láthatta hogy fütik be a külügyi boszorkánykonyhát. Bizonyíték ama két nagyszerű nyilatkozata, melyet Genfben adott és igy a második örvendetes elemet kapcsolta be a könnyebbé vált lélegzésünk érdekében. Meg kell rögzíteni az örvendetes dolgokat. Nemcsak a rokonszenves szavak, hanem a■ most már alaposan képviselt szándék minit. Régóta húzódó kisebbségi ügyünk tóbb]ó nem a régiek áthághatatlan akadálya, hanem inkább a jelen hivatottak emelő fogantyúja, minden jó lehetőség zsilip- nyitása. Erre már lehet adni valamit. Ez visszahatás volt a hidverés politikai bölcseletére. ,,Remélem, hogy ezt a hajlandóságunkat — amely valódi program — meg fogják szomszédaink érteni 'és e történelmi pillanatban .Romániának lojálisán és mellékgondolat nélkül feléjük nyújtott jobbja nem hiába nyúlt ki és mán legközelebb találkozik baráti kezekkelEz tiszta beszéd, mert a szándék is tiszta, mellékgondolatok nélkül. Sehol kényes föltétel és nem a jövő zenéje. Kész program, mégpedig már „c“ történelmi pillanat részére, melyet nem a távolban, hanem „legközelebb“ pecsételhet meg a ktz- szoritós. Szóival, nem elszigetelt vágy. avagy csalétek. Ez Sinúiában keit döntő elhatározás, Bclgrád és Prága egyező véleménye. Bizonyára helyes, ha lerögzít jók remi nysé- gevnk sugallatait. Jelentős idők érnek, ha elír merik, hogy n ,,kisebbségek nem 0: akadályok. hanem az összekötő kapcsok szerepét iálszákN
