Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-15 / 109. szám
-^i1 ■'a.wmmwi ta wuww uimi w Mfi» m "i .wawmsiuwimimu ELLENZLK W*’* 19 38 múl ii a I 5. wmtmmamtmvtÉgnwL'Htla Kiapaűnah ii vih.ii energiaforrásai... A tudomány a; problémái Elpusztul-e a világ, ha kimerülnek a töld ásványi energiaforrásai, ha cl logy a szén cs kiapadnak az olaj-, gáz- os petro- leumkutak, amelyek ma még bőségesen ontják felbecsülhetetlen értékű kincseiket? Mi lesz a világból, hová tűnik az emberiség ragyogó kultúrája és megtorpan-e a civilizáció szédületes iramú fejlődési folyamata, ha kialszanak a kohók, ha kihűlnek a kazánok és a gyárkémények milliói többé nem ontják fekete füstjüket az ég felé? . . . Ezek a kérdések már régóta foglalkoztatják a tudósokat és technikusokat, de foglalkoztatják a világ gazdasági szakértőit, kormányait és statisztikusait is — most pár évtized óta pedig az egész emberiséget. Mert nem kevesebbről van itt szó, mint magáról az emberiség jövőjéről. A világstatisztikából pontosan megállapítható a földkerekség szén-, olaj- és más energiatermelő anyagok évi szükséglete, illetve fogyasztása. De ebből a statisztikából megállapítható az is, hogy a technika fejlődésével rohamosan, szinte ugrásszerűen emelkedik az ásványi ener- giaanyagok kitermelése és fogyasztása. A tempó egyre fokozódik, modern korunk jelszava a „minél több energiát“ — veszedelmes helyzet elé állította a civilizációt. Az automobil-, repülőgép-, hajó- és vasutipar az utolsó öt év alatt többet termelt, mint az azelőtti övén vagy száz év alatt. Millió és millió motor issza, fogyasztja, nyeli a föld energiatermelő kincseit, az olajat, petróleumot és benzint, millió és millió gyári üzem falja a „fekete gyémántot1“, a szenet, közgazdászaink és tudósaink pedig hasztalan osztanak, szoroznak és számolnak, kénytelenek ridegen kimondani a valót: ha az energiaéhség tempója nem szűnik, ha a nekiiramodott technikai fejlődési folyamat meg nem torpan, ha a tudomány kellő időben nem gondoskodik uj energiaforrásokról, bajba jut a civilizáció, elpusztul a világ! Geológusaink megközelítő számításokkal mutatnak rá a megdöbbentő tényre, hogy a jelenlegi fogyasztás mostani tempóban való emelkedése mellett a föld gyomrában levő szénkészletek kétszáz év alatt, az olaj- és petróleumforrások pedig 150 év alatt teljesen kimerülnek, elfogynak. Felvetődik a kérdés: Mi lesz azután? El kell-e pusztulnia a világnak energia- források hiányában? Uj korszak kezdetét jósolják a tudósok Nos, megnyugtathatjuk a legsötétebb pesszimistákat is, egyelőre nincs semmi aggodalomra ok. Amig a természeti erők egyensúlya egy esetleges világkataklizma folytán fel nem borul, amig hő, viz, szél és elektromosság, mint fizikailag önmagukban kiaknázhatatlan energiaforrások rendelkezésre állanak, addig nem fenyegeti veszedelem a civilizációt és az emberiséget. Komoly veszedelemtől tehát nem kell tartani — mondják a tudósok —, mert a technika fejlődésével lépést tart a tudomány és ebből következik, hogy a kettő együtt viszi előre a civilizációt. A tudomány már számolt a bekövetkező világ- eseménnyel, már évtizedekkel ezelőtt realizálta a megdönthetetlen tényt — az energiaanyagok kiapadásának tényét — és minden figyelmét arra fordította, hogy mielőbb felkutassa az uj energiaanyagokat. Ma pedig, ha kissé körülnézünk a világsajtóban, ha forgatjuk a természet- tudományi közlönyök lapjait, roppant érdekes anyag tárul elénk. A világ uj korszak küszöbére érkezett és ez a korszak, amit a jövő embere valószínűleg „energiakorszak“-nak fog elnevezni, két- három évszázad alatt átformálja a világ mostani képét. Az idők előszelét ma még csak azok érzik, akik az idevonatkozó tudományokkal foglalkoznak, de tárgyilagos és egyszerű ember is könyen megérti, hogy az uj korszaknak el kell következnie, mégpedig oly hamar és oly rohamos időbeli mértékben, mint am ily. mértékben apadnak .1 világ energiaforrásai, mint amily mértékben uj erőforrásokról gondoskodik a tudomány. Az átalakulási folyamat máris kezdetét vette. A tudomány mai fejlettsége mellett szinte bővelkedik uj energiaforrások létesítésének ötleteiben és ezek az ötletek ma már nagyrészt gyakorlati megvalósulás stádiumába is jutottak. A nap, mint hő- és fényrezervoár, a tengerek árapály-dagály nivókülönbözete, a szél, mint mozgató és hajtóerő, a vulkánok gőze és forrásvizek hőfoka, mint fűtőanyag, a levegőben levő elektromosság, mint kész energia, amit csak tárolni kell, mind, mind olyan források, amelyek nemcsak pótolni, hanem fölözni is képesek évezredekre a világ energiaszükségletét. Amerikában egymásután építik a hatalmas vizduzzasztó gátakat és a vizesések természeti erejét elektromos dinamók hajtására már évtizedek óta használják. És még hány ily duzzasztógát, vízesés létesíthető a világ minden részében, ha szükség lesz majd azokra? A folyóvizek sodra, esése és mesterséges szabályozása kimeríthetetlen mennyiségű energiát képvisel. Az az energia pedig, amit a nap hő és fény alakjában szór a ma még ásványi anyagokban duslakodó földünkre, 500 billió lóerőt képvisel percenként! Ez a kiapadhatatlan energiaforrás egyedül is képes volna pótolni a világ egész szénkészletét. Ha figyelembe vesszük, hogy a föld évi széntermelése körülbelül másfél- milliárd tonna, könyen kiszámíthatjuk, hogy ez a mennyiség mindössze 32 s millió lóerőt képvisel energiában. Már pedig mi ez a nap percenkénti 500 billió energiájához képest? A tudósok feladata, hogy ennek a fantasztikus energiameny- nyiségnek gyakorlati kiaknázásához elvezessék az emberiséget. A nap energiahasznositásának gondolatával már 450 évvel ezelőtt foglalkoztak a tudósok. Jeron angol tudós volt az első, aki prizmásüvegen keresztül gyújtásra felhasználta a napsugarakat. Ericcson már i868=ban készített olyan szerkezetet, amelynek segélyével a napfényt hasznosító energiává alakította át. Most legutóbb Kaliforniában pedig felépítették a világ legnagyobb napfény-energia telepét, ahol az 1500 darab tükörből összerakott gyűjtőlencsék segélyével 8000 Celsius hőfokot termelnek ki a napsugarakból. AkElőzze meg a kimerültséget és legyengűlesl egy kipróbált szerrel: szedjen URODONAL T! Reuma, vesebaj. izületi da« g arca tok ea csomók, levertség. annyira hatnak közérzetünkre, hogy teljesen le csökkentik életerőnket és elviselhetetlenné teszik az életet. A legegyszerűbb, legolcsóbb mód az artritikus megbetegedések megelőzésére naponta 1 kávéskanál Urodo- nal, egy kevés vízben Az U r o d o n a 1 kiválasztja az Ó6azes mérgező anyagokat, az izületi daganatok és csomók lelohadnak és az összes belső szervek tehermentesítődnek. Az Urodonal rendszeres használata megóv az érelmeszesedéstől és az időelőtti megöregedéstő! Doktor Raynaud a katonai kórházak főorvosa a kővetkezőket írja azUrodonal-ról ..A mindennapi gyakorlat igazolja, hogy az Urodonal nemcsak tökéletes biztonsággal feloldja a hugysavat, hanem ezenkívül számom — az egészségre jótékonyan ható — tulajdonsággal bír Az Urodonal hatása folytán előálló bőséges vizelet- kiválasztás, állandó átöbli- tessel, folytonos működésben tartja a vese szűrőkészülékeit es ez által megvéd az érelmeszesedéstől“ i ö D Ö N Jk L RENDSZERES HASZNÁLATA állandósítja az egészséget és életörömöt Kapható gyógyszertárakban és drogériákban ÁTEl AI N KÉSZÍTMÉNY. MEGBÍZHATÓ MARKA kora hőség ez, amely mellett könnyen olvad az arany és platina is. Az ekként felfogott és sűrített fényenergiával vizet forralnak és gőzt fejlesztenek, egész sor ipari üzemet táplálnak, anélkül, hogy egyetlen deka szénre volna szükség. A levegő elektromosságának hasznosítása ma már szintén nem probléma. Óriási szivóantennák és speciális fémgömbök segítségével a levegőből kivonhatok és levezethetők azok az energiák, amelyeket mi villámkisülés alkalmával látunk, de amelyek akkor is jelen vannak a levegőben, amikor viharfelhőknek nyoma sincs az égen. A levegőből nyert elektromos energia, megfelelő átformálással épugy fölhasználható világításra, erőmeghajtásra, mint a mesterségesen termelt elektromos energia-. Hogy az energia előállításának ez a módszere még nem terjedt el, annak egyetlen oka, hogy a kitermelés ma még nem elég gazdaságos. Svájcban a Monte Generesón már fölépült az első olyan berendezés, amely harminckét község és város világítását látja el a levegőből és kétségtelen, hogy a technikai eszközök fejlődése mellett, pár évtized alatt az ilyen elektromos centrálék egész sora fog létesülni a világ minden táján, hogy a rohamos szénfogyasztást csökkentsék. És az atom-energia!... Mindezek a lehetőségek és tudományos kísérletek szinte eltörpülnek a jövő évti= zedek legmerészebb energiakitermelési problémája: az atómrobbantással fölszabaduló energiák hasznosításának problémája mellett. Tudjuk, hogy az atomokban óriási energiák vannak fölhalmozva és ismeretesek azok a számítások, amelyek szerint néhány gramnyi elemben foglalt atómoknak robbantása által fölszabadított energia bőségesen elegendő volna a világ összes tengeri hajóinak fűtésére, vagy a világ összes jéghegyeinek megolvasztására. Amerikában a! newjer- seyi egyetemen Winghlied professzor és Berlinben Heinrich von Schultze komoly és nagyhorderejű eredményeket értek el az atómrobbantás terén és az eddig még szigorúan hét lakat alatt őrzött eljárási móddal sikerült higanyból aranyat, mangánból platinát előállítani. Ma még talán nincs gyakorlati értéke az atomenergia fölhasználásának, de hamarosan elkövetkezik az idő, amikor a világ energiaszükségletét a rádiuméhoz hasonló sugárzással, a láthatatlan energiákkal fogják pótolni. A tudósok boszorkánykonyhájában, a laboratóriumok mélyén, lázas, idegölő munka folyik, hogy a világ kultúráját megmentő problémák mielőbb valósággá váljanak. Az eredmény pedig ha késik is, nem fog elmaradni. Micii lesz az iif korszah? A Föld ásványi energiaforrásainak eltűnésével átalakul, megváltozik a világ képe. Eltűnnek a gyárkémények s a nagyvárosok robotoló ezrei már nem ismerik a füst és korom, az autók és motorok gázainak orrfacsaró bűzét. Idegeit nem őrli a motorok, repülőgépek fülsiketítő lármája, mert a robbanóanyagok, az olaj, gáz és benzin helyett az elektromos áram hajtja a jármüveket, elektromos erő röpiti az ezerkilométeres gyorsasággal száguldó jármüveket. A 'háztartásokból eltűnik a világító- és fütőgáz, a szén és a korom, fölváltja helyét a hősugárzó készülék és kényelmet, tisztaságot szolgáló ezernvi más találmány. Az energiatelepek 99 százaléka elektromosságot szállít és ezek a telepek az üzembentartásukhoz szükséges energiát a Nap sugárzásából, a levegőből és a tengerek hőfokkülönbözetéből nyerik. Az ember pedig ismét közelebb jut egy lépéssel örök céljához: lerázza magáról a munka és robot nyűgét, mert azokat az energiákat, amelyeket ma még használni kénytelen, átruházza a gépre és az elektromosságra, amelynek ő az ura s parancsclója. Tudósaink már megtalálták a „bölcsek kövét“. És építik a kultúra és haladás örök épületét, hogy a fény és a világosság soha ki ne aludjon ... W. R. í-evéí a városból Tudod, Anyám, itt mindenki szalad, Mint túlfűtött, siető gyorsvonat. Ahogy az utón reggel áthaladtam, Forrt, sistergett a város, mint a katlan És az ember csak rohan szakadatlan ... És meg nem áll és nem néz fel az égre, A nagyra, végtelenre, drága-kékre. És nem látja meg, hogy a nap lemegy, Felhő, vagy fény — itt minden egyremegy. Nálunk — otthon, falun — ilyenkor este Mindenki már pihent s a szél irányát leste. Itt meg cikáznak értelmetlen fények: Kékek, lilák, de egy cseppet se szépek! A pillantásom, ahová tekint, A házakon ugrálnak sorba, mind. „A legjobb fogkrém ez és ez a márka, Olcsó, csak néhány fillér most az ára. Egy magazin mindent kiárusít! Csókálló rúzs! Legszebben pirosit! A moziban a legszebb filmet adják, Szép nők csókját, fél-ingyen mutogatják. És konzerv, púder, kölni és harisnya“ ... Milyen jó lenne most egy bő tarisznya, Kenyér benne, pár alma is talán És menni, menni, országút sarán. És csöndben élni — Hozzád hazamenni És nem sietni, sohasem sietni! Hová sietnek úgy az Istenért? Ment mind rohannak — s nem is tudják [miért? Az egyik bankba, a másik irodába, Műhelybe, boltba, gyárba, iskolába. Felnőtt, gyerek, mint nyüzsgő hangya[bolyban, Mind-mind rohannak, furcsán, megbo[moltan Sietve esznek és sietve élnek, Elégetik maguk s talán nem is remélnek. Néha megállanak és fáradtak nagyon... Édesanyám, mennyivel szebb falun! MARTON LILI. Autó-taxi tulaldo- nosok és sofőrök figyelmébe ! Megjelent az uj közlekedési szabály zatiiak megfelelő és a forgalmi vizsgához szükséges tudnivalókat tartalmazó €1111 VÁROS KALAUZA a legújabb (az összes számozott utcákat is feltüntető) térképpel. Pontos kimutatást közöl az összes utcákról, román— magyar és magyar—román beosztással, valamint feltünteti az összes állami, városi és közigazgatási hatóságok pontos cimét és telefonszámait. Ára 40 lej, kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj, Piaţa Unirii.
