Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-15 / 109. szám

ÁRA S IC:

Cluj, Ca loa Moţilor 4. ALAPÍTOTTA BAR TH A MIKLÓS

I. G. Duca, No. 8. Felelős szerkesztő és igazgató :

9. Telefon: 11-99. ___ DR. GROSS LÁSZLÓ

SfflBS rJB 3gB80BCiBa8BBtBBa5raBSEaEK58S38WSKE^K!SRL^

LÎX ÉVFOLYAM, 109. SZÁM. VASÁRNAP

Szerkesttőr, fg és kicdóhiivata Telefon: 11—09. — .Nyomdai: Serad

Fiókkir-tJóhivacal cs könyvpsznly: P. U

Ki-dótuDfljdonos: ELLENZÉK R. T.

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, évente 840 lej. Magyarországra: negyedévre id, félévre to, évente 40 P.

CLUJ 1938 MÁJUS 15.

Fagyos szentek

Mm Bonifác napja vf'n és reménnyel kecsegtet, núnt előzőleg kél ikertestvére, hogy baj •nélkül múlik cl fejünk felöl. A- emberek derülten jármk-kelnek, fölszabadultéin. Vékonyabb ruhákba öltöznek, sétálnak és kirándulnál;. A kalapjukat leveszik. A süni esőzések alatt szinte észrevétlenül kibomlott, kikeletet nyomozzák és szürcsölik. Igen, végre tavasz van és nem hoztak nj veszedelmet a fagyos szentek, hála Istennek. Csakhogy a gazdák busán legyintenek: városi beszéd, A tavasz már jóMeje itt von, pontosan beállítottbiztató melegen, de a faQy°s szentek ezúttal korán bevonullak és tízesével jöttek, hosszan elültek, úgyhogy joggal tréfálkozhattak egyesek; ,,ezidén a tél igen korán kezdődikA gyümölcsfák feketére forrázott virágai búslakodtak a szőlőkben rendkívül nagy fagykár látható, az őszi vetés romlott, mert a tömérdek csapadék jéggé vált rajta az alapos hidegtől. A havas esők után a hideg záporok nemcsak árvizveszedclmet okoztak, de megakadályozták a zöldségtermelés szokásos ütemét, a tavaszi munkákat, főleg a törökbuza elültetését.. A naptár szerint való fagyos szentek elől igy múlt el minden szereplési alkalom: jó és meleg arcot kellett csinálniok a „rossz tréfához“. •Most aztán meleg van, derült két' ég van, fölocsudás van, de viszont Ut vau a drágaság és az előreláthatóan gondterhes gazdasági év, a kötelezettség változat1.an»ágával,

!sőt emelt voltával. Mindenütt sok pénzre volna szükség, közpénzre és magánpénzre. És ki tudja, ezek tetejébe mk hoznak még a politikai fagyos szentek. A: ő évadjuk n tapasz és nyárelő. A nyugtalanság, bár most kissé enyhül a népszövetségi hatalmak szerencsés diplomatkedása révén, még nem tiinedezik eléggé a Dunavölgyéből, mint azt a kisebbségi politika bonyodalmai s kormányválságok bizonyítják.

Nagyértékü gyümölcsösökben készülni szoldak a fagyos szentek fogadására. Rozsét és szalmáit halmoznak föl és ha veszedelmesen esik a hőmérő, akkor tüzeket gyújtanak él.? olykor sikert is érnek el. Csakhogy ez nehéz és drága küzdelem, legnagyobb fogyatéka, hogy nem általánosítható. Nincs más, mint belenyugvás a váiltozhatfftlanba. Gazdasors , . . független a legtöbb ponton az egyéni szabadságtól és akarerttól, akár szerencsés a gazdasági év, akár nem. És ez a sors a legtöbb ember sorsa, men egy-két kivétellel az országok lakosságának javarésze földművelésből él. Hiába minden ragaszkodás, ez a legfontosabb tevékenység és ft legjelentősebb, már csak ezért is. mert inkább követel szakadatlan . élet küzdelmet, mint más tér. Ennek a természetes következményeit le kellene vonni, inkább, mint valaha Tagadhatatlanul eljutottunk megint egy uj fiziokratizmus szükségéhez, mikor az állam fokot el esség e. hogy a földművelést isiápol fy, sőt dédelgesse. Természeti és politikai válság a földészt •fenyegeti leginkább rossz pill anal okban, ezért següeni J;el[ a természet és politika ellenében vagy kárpótolni a veszteségekért. Úgy irányítani a földművelést, hogy a természet mentül ritkábban döntse válságba és úgy vezetni a közéletet, hogy 0. gazda ne menjen tönkre, amikor mindenki: kenyerét akarja megszerezni. Nem a mi föladatunk, hogy a módszereket ismertessük, vagy emlegessük. Tudott dolgok, mint a fásítás, iala.jmelegítés, csatornázás, termény kiválaszt ás, biztosítás, ártartás, értékesítés, gazdaszervezkedés, oktatás-, közéleti képviselet, stb. De igenis kötelességünk, hogy bizonyos alkalmakkor, mint ma Is, figyelmeztessünk mindenkit a földművelés és gazdatársadalom jelentőségére, erősítsük szerény szavainkkal a mazgafinakat, melyek a jö'müvesmunka megbecsülését., hasznát, közéledi súlyát elismertetni, szolgálni, fokozni óhajija. Különösen fontos, hogy a város és polgárt élet eddigi szerepének csorbítása nélkül a falu é'<s> gazdatársadalom jelentőségét fokozzuk a kisebbségi életben. Polgári létünk hanyatlik és a faluból uj erők indítha- , tők ttsRer*

Az angol ellenzék tárgy mii Mentein Konrád

„Őszinte megbeszélés a karlsbadi beszéd jelentőségéről“. — Anglia rendkívüli érdeklődése a szudéta-német kérdés iránt. «» Elkészült a csehszlovák kisebbségi statútum

Ma íejeződtk be a népszövetségi tanács tavaszi ülésszaka

A népszövetségi tanács ma befejezi a tavaszi ülésszakot, amely sarkalatos kérdéseket oldott meg a diplomáciai művészet teljességével, úgy, hogy a Népszövetség jelentősége bizonyos mértékben ismét emelkedett. Legnagyobb fontossága volt az olasz birodalom és Abesszínia bekebelezésének valamely alakban való elismerése, amely a négus megjelenése és ismételt felszólalásai ellenére is az olasz érdekek olyan kielégítésével végződött, mely a szembenálló felek megelégedését egyaránt megnyerte s igy hozzájárul a robbanásig feszült diplomáciai légkör lényeges enyhüléséhez. A súlyos kérdés megoldása úgy történt, hogy mellőzték a tárgyszerű határozatot s a lett Munthers elnök csak arra szorítkozott, hogy összegezte a vita folyamán hangoztatott lényeges elveket, óhajokat és szándékokat, majd megállapította, hogy ezek szerint a nép- szövetségi tanács minden egyes tagállamnak szabadkezet enged, hogy valami formában elintézze az olasz királyság mellé csatolt abessziniai császárság tényének elismerését. Ezzel megadta a régebbi nép- szövetségi határozatok félretételével a szabadkéz politikáját az etióp-kérdésben.

A Népszövetség legfontosabb tényezői ezt a megállapodást megkönnyebbült szívvel üdvözlik, dp ami legjelentősebb, Olaszország is meg van elégedve a Nép- szövetség magatartásával. A Havas-ügynökség szerint Itália mély megelégedéssel fogadta a népszövetségi tanács magatartását az etiópiai kérdésben. Természetesen Olaszország nem változtat semmit a nép- szövetségi magatartáson, de annyiban kedvez a genfi politikának, hogy most már a Franciaországgal való együttműködés ut jóból is minden akadályt eltávolít. Remélhető, hogy hasonló módon oldják meg a tanácskozások utolsó óráiban a kínai és a spanyol kérdést. Ezekben is rokonszenvi nyilatkozat fog elhangzani, igy a spanyol kérdésben továbbra érvényesül a benemavatkozás elve és Japánnal szemben a szabadkéz politikája, főleg a gazdasági bojkott síkján. Természetesen ez a magatartás az érdekeltek s a mögöttük álló Szovjet körében nem valami örvendetes kihatású.

Az európai külpolitika különben most minden figyelmét újra a szudeta-kerdésre központosítja. Rendkívül érdekes tények kerülnek mérlegre. Az már nem újság, hogy a szudeta vezér Hitlerrel szokott találkozni; Csehszlovákia ebben nem érzi az áüamhüség gyengülését. Henlein most is felkereste Hitlert Berchtesgadenben, majd Berlinben vesz részt megbeszéléseken. De ami most igazi szenzáció, Henlein Londonba utazott és ifit, ha nem is talált még utat az angol kormánykörökhöz — hiszen ezeknek a Berlinben és Prágában tett lépés után várakozó állásponton kell lenniök — mindamellett fontos ellenzéki és kormánypárti politikusokkal, igen jelentős személyiségekkel, tárgyalt, ami kétségtelenné teszi Anglia rendkívüli méretű érdeklődését a csehországi német kisebbségi kérdés iránt és azt a törekvést világítja meg, hogy Henleinra angol részről mérséklő hatást akarnak gyakorolni. Magában véve az a tény, hogy Henlein egy jelentős munkáspárti főrend, Buxton lord vendége és több napig van Londonban, éppen amikor községi választás harca folyik Prágában és a kormány nagy sietséggel alakítja a kisebbségi statútumot, sokat sejtett. De fontosabb ennél, . hogy Henlein találkozott Churchillel, az angol politika ismert nemzeti szocializmus ellenes vezéremberével és felünő hosszú ideig tárgyalt vele, amiről Churchill még a sajtónak is nyilatkozott, eszerint Henlein és közös barátaik a személyes találkozást és vitát igen szükségesnek találják Középeurópa érdekében. A Henlein- barátai szerint a szudeta vezér hamarosan meg fogja ismételni londoni látogatását. Henlein és Churchill kölcsönös vizitje közben egy politikai ebéd volt amelyen rajtuk kivül Sir Archibald Sinclair, liberális képviselő és még több angol politikai tényező volt jelen, A mai nap jelentős hírei közé tartozik, hogy a prágai kormány hivatalos jelentést adott ki a péntek esti minisztertanácsról, azzal, hogy a kisebbségi statútum nagyjában elkészült s május utolsó napjaiban nyilvánosságra kerül. A jelentés hangsúlyozza, hogy szélesebb alapod találtak az időszerű kérdések megoldására. Ezeket konkrét tárgyalások és törvényhozási útnak veti alá. A statútum ragaszkodik az érvényben levő törvényekhez és sem nemzeti, sem politikai, sem szociális téren nem engedi meg a terrort. Kimondja,

hogy minden kisebbségi sérelmet meg keli torolni, a gazdasági terror eddigi cselekményeit nemcsak büntetőjogi eljárással, hanem gazdasági büntetéssel is kell sújtani. A közigazgatásban és hivatalos intézményekben a kisebbségi nyelvek teljesen érvényesülni fognak s azért az állami és közigazgatási hivatalokba megfelelő számú kisebbségi tisztviselőt neveznek ki.

A „Neue Züricher Zeitung“ fölfogása szerint Anglia és Franciaország súlyos felelősséget vállal Csehszlovákiával szemben, mikor arra akarják bírni a cseh kormányt, hogy a szudetamémeteknek a legmesszebbmenő • engedélyt adja még az önkormányzat terén is. A prágai kormánynak azonban számolni kell egy gyors belpolitikai átcsoportosítás nehézségeivel és következményeivel. Főleg ügyelni kell minden tényezőnek, hogy a lelki béke és a rend föl ne boruljon, mert ez fegyveres beavatkozásra ingerelhetne s ezért felelősség terhelné a nyugati nagyhatalmakat is. A közhangulat ismeretéhez hozzátartozik, hogy Berlinben Anglia barátságos lépését, amelyet Sir Neville Henderson nagykövet hajtott végre és amelynek folytatása következik mihelyt Hitler és Ribbentrop a római utazás eredményeit feldolgozta, Berlin állítólag meglehetős hidegen fogadta és igy mérlegeli tovább. Az a német formula1, hogy 3 szudeta-né- metek helyzete nem lehet nemzetközi tárgyalási anyag és az esetleges tanácsokat Prágába kell címezni, alighanem továbbra is érvényben marad. Berlinben az az álláspont,- hogy senkinek sem tartoznak számadással a szudeta-németek iránt való érdeklődés miatt, amelyet általános német népi szolidaritásból a szudeta-németek iránt is gyakorolni kötelességük.

A népszövetségi tanács és a spanyol kérdés

GENF, május 14. A népszövetségi tanács Ipépteik délutáni ülésén folytatta a spanyol- kérdés v táját. Amare/, del Vayo, a köztársasági «painyoll kormány képviselője felszó- liaiIfáisiálKui bírálta, FraúicLá-orsz ágnak és An- gliániak spanyol-kérdéssel szembeni maga- tamtásáfc s kért«, hogy vessenek véget a be- nemgjvatkozásinak. Határozati javaslatot in- d't'vá’nyozott, melynek alapján felhívja ft Népszövetség tagállama,it a bmem avatkozást politika kérdéseinek megvizsgálására. Halifax lord meglepetéssel fogadta, del Vayo beavatkozását, kijelentette, hogy a spanyol köztársasági külügyro<in.iszte.r terve ellenféltben, Ml AnigtHa eddigi pol likaK irány vonalával. Del Vayo úgy tünteti fel 01 helyzetet, Tíű'fl.'tlioi csak a Franco-hadsei-egbcn szolgálnának külföldi: önkéntesek. Az angol kormány értesülései, azonban semmiben sem erősítik meg ezt az egyoldalú beállítási. Anglia, nem szűnik meg továbbra, is az önkéntesek frisszailüvásláiníik megvailósittásáéht küzdeni.

A tanács íiIbsén Bonniét f-rame/a küKigymi- n'szter a Iránéin köztársaság teljes rokon- szentvérül biztosította a sipaeiyol küziársosá- 1 got. Kijelentette azonban, hogy Francia ország bű marad a be néma vatko zást politikához.

Ltvinov szovjet orosz külügyi népbiztos felszó’alása során támogatta del Vayo elő- 4pyjesztésiét és, kijelentette, hogy a spanyol közfiánsiasági hadseregben csulpám 6000 fcül- föükjü önkéntes teljesít szolgálatot, mig a Franco ^hadsereget több mint 100.000 idegen 'önkéntes támogatja'.

Munters tanácselnök beszédében kf ejtette, bogy a benemavatkozási egyezmény véyre- Jmjtását illetőleg a tanácsban megoszlanak a ■vélemények. Abban ázonbfbni mindnyájan megegyeznek, hogy súlyos problémáit a sPa~ nyol nemzet minden idegen beavatkozástól függetlenül kell hogy megoldja.

Este tovább folytatták a tanácskozást és mintegy másfél! őpágj zárt illést tartott a tanács1. A töinács>n*a:k egyéni szavazás utján kelleti» a spanyol-kérdésben döntetnie. Del Vayo indítványa mellett Szovjetoroszomszág és a köztársasági. Spanyolország szavazott. .4: •indtéványt uégy állam: Anglia, francia- ország, Lengyelország él? Románia nem fogadta el. A Népszövetség többi kilenc tagállama 'tartózkodott a '.szavazástól. Az e’-nök mmek folytán u javaslatot elutasította.