Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-01 / 98. szám
MRM 5 LEM Secrkesztőség és ki adóhivatal: Cluj, Olea Moţilor 4. Ezim. — Telefonszám: ii — 09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivata! és könyvosztily: P. Unir-i 9, Telefon: 11—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. CROIS LÁSZLÓ Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4^ pengő. Ä többi külföldi államokba csak. a portókülöebőzette! többi s sseasuzxsaa aase«; jxrjmmaa&a&aauEm Î-ÎX ÉVFOLYAM, 9 8. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ, 1938 MÁJUS 2. FIATFAL AU, április 30. Transilvania magyar gazdái közgyülé- I síikről bízó lélekkel és azzal az erős hit- jlei! fértek meg otthonaikba, hogy szerve- [ zelte égük lendületes fejlődést, gyönyörű Ívelést mutat, a gazdaöntudat pedig erős és élő valóság. A ga z dal társ a da'iom tehát méltóképpen lehet szilárd alapja kisebbségi élleítrendszerünk kiépítésének. A közgyülésutánj' átfogó lelkesedés és bizakodó hangulat megteremed a további munka elöfelőételeit. Ezt a folytonos munkát — természetesen — nem befolyásolhatja, hogy az érdekeit megvédeni akaró, szervezkedő gazdafársadalom az áttéllő magyarságnak 70, vagy 90 százalékát teszi-0 ki. Igazság, hogy az Utóbbi busz esztendő alatt a mezőgazdák szervezkedése megközelítőleg sem mutathatod! fel olyan eredményeket mint az EGE munkája nyomán, az utolsó két .esztendőben. Mindezeket bizonyítani lehet. Mezőgazdáink megszervezése, az im- périumváltozásuitánii 'tizennyolc esztendőnek állandóan vajúdó problémája volt. Már az a jegyzőkönyvmásolat, amelyet 1928-ban ,,Gazdaságii sérelmeink és kívánságaink1- címen adott ki a közgaz- /l as ági szakosztály, arról beszél, hogy> az illéh") magyarság 85 százalékát kitevő gazdatársadalom megszervezése, égetően szükséges. A mezőgazda közügyéinek vezetésében nem foglalja el azt a helyet, .amely — számarányánál fogva — joggal megji’leti', Az utolsó két évben, a helyzet) nagyot változott. A gazdák feleszmélitek, szervezetük erősödik és arra is képes, hogy érdekeiket megvédje. Ennek a ténynek a iletagadása, vagy rosszhiszemű félrema- jgyarázásn, egyetlen szempontból sem ia- 'lálhait erkölcsi igazolást. Éppen ezért) ma 1-— ilyen körülmények között —- nem- csak ünneprontás, hanem lelkirsmeretlen- ség és, száraz statisztikai adatokra hivatkozva. kétségbevonni ászt, hogy az EGE elnöke, a soha nem látott, első im- jpozáns közgyűlésen, a gazdatársadalom Í90 százalékos túlsúlyáról beszeli». — he- 1 ívesen állította volna1 fel az arányszóm mérlegét. A mi öntudatos felfogásunk A magyar b^Rigyminisztériiím rendeiete az egyesületek korlátozásáról és együttműködéséről BUDAPEST, április 30. A magyar belügyminisztérium két ren" dele tét adóit ki az egyesületeknek és különféle alakultatoknak korlátozásáról és ;a felesleges egyesületek megszüntetéséről, valamint a meglevők fokozottabb el- denőrzéséről. A rendeletek értelmében uj I egyesületiek csak egészen rendkívüli méltánylást megérdemlő esetekben alakii- ;hatók. Ugyancsak elrendelte a belügy- | minisztérium. az egyesületeknek, hogy Ijóváhagyott alapszabályaikat és névjegyzékeiket terjesszék be a rendőrhatósá- i gok nalc. Ämiäszemsta dünletés Szó!iáE)an SZÓFIA, április 30. A bulgár főváros zsidó negyedében ‘Tegnap nagy antiszemita tüntetések zajlottak le. A tüntetők több zsidó üzlet kirakatát összetörték. •' támasztására nem használható fel az a Statisztika, amely tudvalevőleg a magyar elemnek a városlakók közötti káros túlsúlyát akarja bizonyítani. Ez a statisztika, száraz számadatok szerint, — figyelembe véve a szerző elgondolásait — pontos lehet. De tudni kell azt, hogy <a városon élő magyarság jő része földből él, hogy a városok magyar lakói között, az őstermelőkön kívül, tekintélyes számú kisgazda van. Az a faluról bejött munkás, szolgalegény és sok más, időlegesen beköltözött elem, lélekben a hazai földhöz ragaszkodik, csak átmenetileg városh lakos. A városban keresett pénzen, otthon fogja néhány hold földjét beimstruáLni, vagy földet venni és megint csak földműves lesz. Ifa mindezt figyelembe vesszük, a gazdák számaránya meghaladja a 83 százalékot. De hiszen nem ez és nem. a százaié1' j a lényeg, a lényeg az, hogy a magyar ! ' A londoni angol.—francia miniszterközi tárgyalások tegnap megegyezéssel végződtek. Angol és francia részről egyaránt hangoztatják, hogy a megegyezés előtt különös nehézségek nem merültek föl, a kéj ország között az összhang teljes és a kapcsolatok, a háborús időket kivéve, so» hasem voltak olyan szorosak, mint ma. A megegyezésről kiadott hivatalos jelentés aitalanosságokban mozog, igyekszik elkerülni az ellentétes csoportosulás érzékenységének megsértését, de nem hagy kétséget az iránt, hogy Anglia és Franciaország között nemcsak külpolitikai kérdésekben való további együttműködésre jött léire megegyezés, hanem messzemenő megegyezésre jutottak a katonai együttműködés tekintetében is. A berlini sajtó, mely a londoni megegyezést nagy bizalmatlansággal fogadja, egyenesen az eddigi angol—francia együttműködés katonai szövetséggé való kimélyitésének nevezi a londoni eredményt. Ezt a megállapítást angol és francia részről kétségbevonják és igyekeznek mindenképen elkerülni, hogy a megegyezésnek katonai szövetség jelleget tulajdo- nitsanak. A lényeg azonban nem az elnevezésen, hanem a megegyezés tényleges tartalmán múlik és erre vonatkozólag pontos részleteket sem angol, sem franvagyon nem kilencven, hanem nagyobb arányban, a gazda kezében van. A lényeg az, hogy kisebbségi épületünk alapja és fala a gazda — a többi társadalmi; osztály a fedél, a) tető. Ha a háznak lelke és cselekvő képessége volna, nem rontaná össze maga fölött a tetőt. így a gazdának sem célja, vagy szándékai háttérbe szoritanii egyéb foglalkozásit) űző faj testvéreit. De mindenesetne kisebbségi társadalmiunk kiépítettsége altkor lesz egészséges, ha ügyvéd, orvos, áparos, tanár, stb . olyan számarányban fogLatl benne helyet, amilyen számarányt az alapot képező gazdatársadalom megtűr és önmagából kitermel). Az EGE és annak -elnöke nehéz munkával szervezi azt a foglalkozási- réteget, amely örökre e szent anyaföldhöz kötöttnek érzi magát s amely e szerv ezet- nen — ebből kifolyólag — védelmet keres. Hiszen -mindnyájan egy népkü- zösségi gyermekei vagyunk. Az a tiz, húsz, vagy több százalék, akii nem fér bele, vagy nem akar beleférni a gazdaszervezkedés keretébe — ha eddig nem tette, építse kii és fejlessze úgy a saját szervezetét, hogy abban megtalálja vécia részről egyelőre nem hajlandók adni. Halifax angol külügyminiszter a miniszterközi tárgyalásokról szóló hivatalos jelentés kiadása után, tegnap este fogadta Olaszország és Németország londoni képviselőit, hangoztatva előttük, hogy az angol és francia vezérkarok között újabban elhatározott kapcsolatok nem jelentenek uj katonai kötelezettségeket Anglia szamara és a londoni megegyezés nem jelenti az angol külpolitika eddigi alapjainak megváltoztatását. Daladier és Bonnet Parisba visszatérésük után szintén hangoztatták, hogy a megegyezést mindkét részről a béke szolgálatába akarják mindenekelőtt állítani. Csehszlovákia kérdését a kiadott hivatalos közlemény szintén csak általánosságban érinti, megállapítja azonban, hogy ebben a kérdésben is teljes megegyezés jött létre a két kormány között. A szófukar hivatalos közlemény helyett a Havas és Reuter hírszolgálati irodáit szolgálnak részletesebb felvilágosítással a csehszlovák kérdésben lefolyt vitáról, bár a megállapodás lényegét szintén nem tisztázzák teljesen. A Reuter magyarázata szerint az értekezleten igyekeztek tisztázni azt a kérdést, hogy lehetséges-e megtalálni a csehszlovák probléma békés megoldását siettető eszközöket. - ■*' - ~ szétesőben és szerezzen jogot ahhoz, hogy, kép v is ételé rő 1 gon dós k odh a s sók. Az arányszám-böngészés és túloldali adatok elismerése olyan oksó és világosan látható mód szerrel történt, mellyel a kérdést nem ismerőké!) félre akarják vezetni és hangolni magyar testvéreik ellen. Mindezeket a gondolatokat az a vezércikk váltotta ki, amely tudatos félremagyarázás és hamisítás szellemében fo- gamzo'tt meg. Az ilyesmikkel, amelyeknek semmi közük nincs a magyar gaz- daiáriadalom szent ügyéhez, életproblémáihoz, szinte felesleges -is foglalkozni. De úgy érzem;, ma már kötelez erre a gazdaöntudat és Teleki Adámnak a közgyűlésen bátran kimondott szavai: ,,Vi gyázzanak, mert akiknek életelkötele zetiséget jelent a tiszta erkölcsi alapon nyugvó, egyetemes magjiar gazdatársa dalom megszervezése, nem fogják tűrni hogy munkájúiéban megzavarják.“ A gazda megtanulja saját kötelezettségeit s azoknak eleget is lesz a közélet l>cn. Az oktató tanácsok tehát maradjanak a tanácsadóknál, mert ma különöi szükség van a közéleti erkölcsöl, jóhiszeműségei és becsületet tanulni. Anglia a maga részéről hajlandó a béke védelmében teljes befolyását a mérleg serpenyőjébe dobni, bár eddigi vállalti kötelezettségein túlmenő újabb kötelezettségeket továbbra sem vállalhat. Az angol kormány véleménye szerint a csehek és a szudeta-németek közötti megegyezésnek kölcsönös engedmények alapján kell létrejönnie, aminek elérése érdekében Franciaországgal együtt teljes befolyását fogja felhasználni. A Havas- ügynökség tudósítója nagyobb részletességgel vázolja a csehszlovák kérdésben lefolyt vitát is. Az angol miniszterek! •hangoztatták, hogy teljes tudatában vannak a középeurópai helyzet veszedelmes- «égének, tudják azt is, hogy a béke fölborulása egy könnyen elfajuló incidensen mulhatik. Tisztában vannak azzal, hogy Franciaországnak Csehszlovákia érdekebem esetleges föllépése nem maradhatna hatás nélkül Angliára sem. ■Az angol kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy újabb kötelezettségeket az .európai szárazföldön nem vállalhat, ellenben újólag hajlandóságát fejezi ki, hogy minden eszközzel igyekszik megakadályozni egy olyan európai fegyveres viszály kitörését, melybe Francia- ország és következményképen Anglia is belekeveredhetik. v (Cikkünk folytm<lsa az utolsó oldaton.) ■ Éieíelkötelezés Iris: UGRÓN ISTVÁN szerint, ennek a félremagyarázásnak aláuelmét. A városi polgárság ne legyen Berlin iijablf katonai szövetségnek nevezi a francia és angol miniszterek között fétreiött londoni megállapodást Hivatalos jelentés a londoni tárgyalások eredményéről. —■ „Megindítandó tevékenység a középeurópai kérdések békés és helyes megoldásának biztosítására“.-* Halifax lord hangoztatja, hogy az angol külpolitika eddigi alapjai nem változtak Franciaország és Anglia Prágában, Angiim Berlinben lép közbe a csehszlovák kérdés békés rendezése érdekében
