Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-10 / 83. szám

I 9 3 H Apr I lln If). 'J I: I. I. r. N 7 t K ^.«vski: •jKxrm: rmmEBSsmmmumcm»m»vmmm^:TmsTiXgxtim h DHBE \ HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Francia kormányválság és európai külpolitika A l'rancin harmadik kö/lársasag egyik megteremtője, Thiers mondta: ,J.n rc- puhliquc scrii conseroatrice, ou clic ne seni /hiss". ,, \ köztársaság konzervatív les/. vagy man log) fönnmaradni'-. A harmadik köztársaság messze van attól, hogv még konzervatívnak lehessen nr ve/ni. Viszont azt sem lehet mondani, hogv a léte veszélyben forogna. A köz- tarsaság-ellenes pártok ereje ma elenyé- .v öen csekély. Köztársasági polgárság a/onhan s/ivéis ellenállást 1 oly Int az el­len, hogv ayi ország forradalmi, vagy szocialista köztársasággá váljék. A küz­delem. m.lv már töhh éve tart. tragi­kussá ott válik, hogy abban a pillanat* han éleződik kj legerősebben, amikor kii'polrtikai okokból legnagyobb szük­sége van Franciaországnak a nemzeti egvségre. Minden erőből fegyverkezni és a./ elmulasztottakat is pótló, merész és költséges szociálpolitikát folytatni egy­szerre nem lehet — állapította meg a mostani vita folyamán a középpártok vezérszónoka. Blum mbnisziterelnök a két program együttes megvalósítására vál­lalkozott. Következmény a francia töke példátlan menekülése Franciaországból. Nyolcvan-százmiUiárd külföldre mene­kült tökéről beszélnek s majdnem ugyan, ennyiről még. ami az országban rejtőz­ködik. anélkül, hogy munkát adó és ter­melő befektetésekben dolgozna. Blum miniszterelnök belebukott a lehetetlen vállalkozásba. Az a kérdés, hogy az ese­mények mai fejlődési fokán másnak si­kerül-e lecsökkenteni a törekvéseit a két cél együttes megvalósítása helyett, csak egyiknek megvalósításáig. A francia pénzügyi vita Mert más mód a francia pénzügyi helyzet rendezésére nem adódik. Kül­földre menekült tőkéket visszaédesgetni semmiféle kényszerrendszabállyal nem lehet s a kényszerrendszabályokkal szem­beni francia ellenszenv miatt az is va- lószinütlen, hogy az országban elrejtőz­ködött tőkét megmozdulásra lehessen rávenni. A kormány által indítványo­zott pénzügyi rendszabályok lényegük­ben nem lépik túl, talán el sem érik azoknak a rendszabályoknak gyökeres erélvét, amelyek Európa -túlnyomó nagy részében, különösen a parancsuralmi or­szágokban ma már általánosak. A fran­cia polgárság azonban ragaszkodik gaz­dasági szabadságához és védekezik főleg az- ellen, hogy ilyen rendszabályok al­kalmazása szocialista irányzatú kor­mány kezébe kerüljön, mely ezt a maga elvei érvényesítésére használhatja föl. Elfogulatlan gazdasági körök pedig a francia pénzügyi szabadforgalom meg­szüntetését azért szeretnék minden körül­mények között kikerülni, mert ez; elszi­getelné Franciaországot a liberális pénz­ügyi rendszer felett rendelkező Angliá­tól és Amerikától és megszüntetné azt a nagy előnyt, melyet a három pénzpiac szoros kapcsoltai jelentenek a franciák számára is. Washington, London és Pá- ris a nemzetközi pénzpiac óriási jövedel­meket hozó központjai. A pénzügyi sza­badforgalom minden korlátozása nyo­mán Páris nagy pénzpiac jellege is meg­szűnne elkerülhetetlenül. A francia—an­gol—amerikai pénzügyi egyezmény is, melyet szükség esetén igénybe lehet venni a frank ér tékái! an dósága elleni pénzügyi támadások leverésére, szintén a franciaországi szabadforgalom fenn­maradásához van kötve. Nagy és sok szempontból megvizsgá­A hajhullás-kopaszodás megelőzése, gyógyítása. Irta: dr. Grünbaum szakor­vos. Ara 59 lej. A rendellenes szőrszá­lak megelőzése és eltávolítása c. könyv- szintén 59 lej. Dr. Englaender: Műszeres láb, viszértájgjulat 53 lej. Lúdtalp, boka- és lábfájások, 59 lej. Dr. Lukács: Elhí­zás és soványitás, 86 lej, . stb., slb. Lepagenál Cluj. Postán utánvéttel. Kér­jen teljes orvosi jegyzéket. landó érdekekről van itt tehát Szó, me­lyet politikai szenvedélyektől vezettetve áttekinteni sem lehet. A fegyverkezés ér­dekében a gazdag Franciaországnak óriási áldozatokat kell hoznia és a gazdag or­szág állampénztára képtelen ezeknek a követeléseknek eleget tenni. Ki álljon te­leit elsősorban a nélkülöző állampénztár rendelkezésére: a nagytőke, vagy az aránylag szintén jómódú nagy francia néptömegek? Ez a kérdés, mely körül a vita folvik. A munkásság azt kivan ja, hogy a terheket elsősorban és fokozatos súlyossággal a tőke viselje. A tőke képvi­selői erre azt válaszolják, hogy igy lehe­letlenné válnék a termelés fönntartása és szükséges fokozása. Azonkívül a pénznek nem is lehet parancsolni. A tőke nem megfogható egység, melyet tetszés szerint lehetne irányítani. Személytelen dolog, nem ragaszkodik országhatárokhoz és el­lenállhatatlanul oda özönlik át, ahol nem érzi magát veszedelemben. í zen csak az ország határainak olyan elzárása változ­tathatna, amilyent a parancsuralmi álla­mok tudnak megvalósítani. De ilyen meg­oldásra természetesen a tőkét támadó francia munkásság sem hajlamos. Közben a megoldhatatlannak látszó kérdés miatt egymásután buknak a francia kormá­nyok. Az erősen megszervezett munkás­ság szerint nem viselheti fokozott mun­kájával ő azoknak a terheknek oroszlán- részét, amelyekben megfelelő részt a tőke nem hajlandó vállalni. A tőke viszont Franciaország egész régi gazdasági kons­trukciójának veszedelmes megbontását félti a baloldal által követelt reformoktól. Mérsékeltebb és elfogulatlan politikusok elismerik a pénzügyi reformok elkerülhe­Gyomor- és bélfelfuvodás eseteiben, epe, vese és máj-zavaraiban, görcsös székrekedés, SAVTULTENGÉS, gyomorégés, hányinger, ideges állapotok­nál az orvosok a legmelegebben ajánlják a világhirü amerikai GASTRO D. gyógyszert. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendel­hető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Vic­toriei 124. tetlen voltát, azonban olyan kormányt kívánnak, mely a reformok végrehajtásá­ban nem ütközik a francia tőke leküzdhe­tetlen bizalmatlanságába s igy lehetővé teszi úgy a külföldre menekült tőke leg­alább részbeni visszaáramlását, mint az országban elrejtőzött francia tőkék mun­kába helyezését. A kérdés nehéz és súlyos, de nem jár túl azokon a lehetőségeken, melyek egy jól megválogatott nemzeti egység-kormány számára nyitva állanak. Boncour kérdései Közben Boncour francia külügyminisz­ter igyekszik a párisi külpolitikának eré­lyesebb lendületet adni. De a lendület mozgató ereje az adott külpolitikai hely­zet lehetőségein kívül, nagyrészben, szin­tén attól függ, hogy a francia belpoliti­kai fejlemények milyen szilárdságot köl­csönöznek a jövő kormánynak. Az sem bizonyos, hogy a francia külpolitika ve­zetése a kormányátalakulás után is Bon­cour kezében marad. Párisi hirek szerint a külügyminiszter mindenesetre kiadta uj utasításait Franciaország közép- és kelet­európai képviselőinek. Az utasítások sze­rint a francia külpolitika további elhatá­rozásai előtt főleg két kérdésre óhajt ha­tározott választ. Egyik az, hogy Francia- ország szövetségesei és barátai milyen mó­don hajlandók általános politikájukat összhangolni Franciaország külpolitikai irányvonalával. A másik határozottabb kérdés és arra vonatkozik, hogy adott esetben Franciaország szövetségesei és ba­rátai milyen mértékben hajlandók (hábo­rús támadással szemben) Csehszlovákia se­gítségére sietni. A kérdések föltevése min­es /v ■r?n e az Állami Sorsjáték sors­jegye állandó boldogságot hoz, mert az Állami Sorsjáték az a lyuk, amely aranytojásokat tojik., A XVI. sorsjáték II. osztályának HÚZÁS A ÁPRILIS 15-ét denesetre arra vall, hogy a Quai d'Orsay* nnk mindkét dologban indokolt kételyei vannak. A párisi külügyminisztériumhoz közelálló „Petit Párisién“ külpolitikai ve­zércikkírója meg is állapítja, hogy a Chamberlain legutóbbi beszédében meg­nyilvánult angol hajlandóság komoly tá­mogatást jelent Csehszlovákia részére, a francia—angol támogatás mellett azon­ban szükség volna az eddiginél határozot­tabb kötelezettségvállalásokra a nyugati hatalmakkal szoros baráti kapcsolatban levő középeurópai államok részéről is. PJogy milyen választ adnak a kérdéses középeurópai államok a francia külügy­miniszter érdeklődésére, az természetesen más és a szóbanforgó államok részére sem könnyű kérdés. Az angol közvélemény és a külpolitika Az angol külpolitikáról Chamberlain legutóbbi nagy beszéde után az volt a vé­lemény, hogy a kormány ebben az irányban is az ország közhangulatának helyeslése fölött rendelkezik. Bizonyos je­lek arra mutatnak, hogy ez a megállapí­tás nem föltétlenül helyes. Két nap előtt a westfullhami választókerületben, mely eddig a konzervatív párt kezében volt, választás foly le. S a választáson nem konzervatív képviselő, hanem a munkás­párti nőjelűit, Mistress Summerskill jött be 16.583 szavazattal. A munkáspárt nagy választási győzelmét a Chamberlain­GYOMOR- £S BÉLBAJOKNÁL A MÁJ ÉS AZ EPEUTAK MEGBETEGEDÉSEINÉL, reggel felkeléskor egy pohár természete^ „FERENC JÓZSEF“ keserüriz kortyonként elfogyasztva, igazán remdk hashajtó. Kérdezze meg orvosát. hez közelálló „Daily Telegraph“ is úgy magyarázza, hogy a kormány tulkeveset törődik a külpolitikája ellen intézett munkáspárti támadásokkal. A baloldali sajtó pedig a közvélemény tiltakozását olvassa ki belőle a Chamberlain-kormány külpolitikája ellen. Alig két hét előtt egyik nagy konzervatív kerületben egy londoni nagy lap sajtószavazást rendezett annak kiderítésére, hogy a választók Chamberlain külpolitikáját helyeslik-e, vagy az Edenét. A válasz 40 ezer szavazat volt Eden javára a kormánynak adott kétezer szavazatával szemben. Mindez ar­ra mutat, hogy külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban az angol közvélemény köré­ben erős nyugtalanság uralkodik. Fíalifax külügyminiszter bejelentése, hogy a kor­mány rövid időn belül újra „fontos po­zícióban fogja fölhasználni Eden kiváló képességeit“, alighanem ezzel a helyzettel áll kapcsolatban. —s. * HALÁLOZÁS. Robáczky Ernő, a volt Simon ff y-gépgyslr mérnöke, folyó hó 8-án el­hunyt. Temetiése f. hó 12-én d. u. 5 órakor les: a temető halottas kápolnájából. A gyá­szoló család. Ko. 132/3. A NAGYHÉTI SZERTARTÁSOK ÉS IS­TENTISZTELETEK SORRENDJE A SZENT MIHÁLY TEMPLOMBAN. Ápriis 10-án, Vi­rágvasárnap. Ünnepé sorrend. A 8 óra' széni- misén a nők közös áldozása. 10 órakor bar- k as zen lel és, körmenet, ünnepélyes szentmise. A szenvedés lőtténél ét előadja a Széni Mi­hály Teplom Énekkarai. Délután 6 órakor nagyböjt! ájtatosség. Szentbeszédet mond Ba­lázs András s. lelkész. Április 13. Nagyszer­da. DéluLám 6 órakor Gyászzsolozsmu, siral­mak. A gyászzsol ozsmá t éneklD a templom' énekkar, a betéteket gyermekkórus, a siral­makat Balázs András. Denderie József és Ja­kab Antal. Vezényel Zsizsmamn. Rezső kar­nagy. Április 14. Nagycsü törtök. Délelőtt fél 8 órakor csendes mise, 10 órakor ünnepélyes szentmise. Mise után az 01 túri szentség átvi­tele tör menetben a mellékhajóba és ol'.ár- fosztás. Énekel az Auguszíeum gyermekkó­rusa. Délután 6 órakor gyászzsolozsma, mint nagyszerdán. Április 15. Nagypéntek. Dél­előtt 10 órakor Csonkomise. A szenvedés tör­ténete (énekkar). Hódolat a Szentkereszt előtt. Sirbatótel. Szentbeszédet mond Jakab Antal s. lelkész. Égész nap d szőrség és sízont- ségimádás a Szerűtsimál. Délután 6 órakor gyászzsolozsma, mint előző napokon. Szent­beszédet mond Balázs András s. lelkész. Ap­rils 16. Nagyszombat. Reggel 7 órakor Szent­ség elhelyezése a szenttsdnban. Délelőtt 9 óra? kor tüzszentelés, próféciák, vizszentelés. ün­nepélyes szentmise. — Énekel a; Marian ura énekkara1. Délutáni 6 órakor feltámadás! kör­menet, sorrendjét külön közöljük. Megjegy­zés: Nagypénteken a szentáldozás csak hal­doklóknak osztható ká, szent utca való gy.- nácit és nagyszombaton esek az ünnepélyes szentmise alatt van megengedve az áldoz tat ás. Dr, Keöpe Vidor: Titokzatos China, 59 credeli fényképpel és 8 térképpel, diszkötésben. a Magyar Földr. Társ. sorozatában, 264 lej. Uj könyvek még: Croiset: A görög kultúra, kötve, 324 lap, sok képpel, 198 lej; Emil Ludwig: Kleo­pátra, kötve 178 lej; Stefán Zweig: Ma­gellan (első a föld körül), kötve 264 lej; Montherlant: Agglegények (regény), fűzve 139 lej, kötve 178 lej; Ijjas: Mi­ra ndola fordulása (regény), kötve 178 lej, stb., stb. LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel. — Kérjen teljes jegyzéket Lepage tói,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents