Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-07 / 80. szám

I I r I. I F: N / /■ K I 0 .1 H ttprill «» 7. aim PAULJOB RSPORTllECtwVE Akárcsak egy modern regényben: megrázó és szivbemarkoló mondáinkká! kezdődnek Vetsera Heléna bárónő memoárjai. A kis füzet teljes két oldalát foglalja el a bevezetés, amely azonban nincsen elválasztva az események kronologikus is­mertetésétől. Mintegy negyven sorr tesz ki a bevezetés és ez a negyven nyomta­tott sor választ ad arra a kérdésre: miért hallgatott közel két éven át az anya és mik voltak az okok, amelyek kezébe adták a tollat, hogy ezt a vádiratnak is be­illő „emlékiratot“ megírja. IV, (COPYRIGHT by Jób Paál. Utánnyomás tilos.) A nyolcvannyolc oldalas füzetben mindvégig harmadik személyben beszél az anya. Akkor ez volt az irodalmi stilus. Hiszen még a háború alatt forradalmat jelentett az osztrák újságírásban, hogy a haditudósítók már első személyben mer­tek irni. A leánya igy szerepel: „Baronesse Ma- ry Vetsera.“ Ö maga: „die verzweifelte Mutter.“ A memoár bevezetése szószerinti for­dításban a következő: „A mayerlingi tragédiát követő meg­döbbenés első megrázó benyomása alatt, a katasztrófát követő időpontban lehetetlenné tették, hogy azok, akiket legközvetlenebbül érintettek az esemé­nyek, leplezetlenül feltárják a teljes igazságot. Mindaz a borzalom, ami történt, készületlenül találta a hozzá­tartozókat. Az első hirek lesújtóan ha­toltak, azonban még a legközelebbi családtagok is tájékozatlanok voltak atekintetben, hogy voltaképpen mi is történt Mayerlingben és az események ott hogyan zajlottak le? A tragédia nyo­mán felütötte fejét a rágalom és hír­nökeit a nyilvános hírlapokon ál el- küldötte a közönséghez is. Ezekben a szomorú napokban a fájdalom szent­sége tiltotta meg, hogy a hozzátarto­zók önmagukkal és az élőkkel szem­ben kötelességüket teljesítsék. Ez a ti­lalom fennállott mindaddig, amíg a halottakkal szemben a kétségbeesett gyásznak elég nem tétetett „Minthogy ez már megtörtént, kö­telességszegés lenne ugg a holtak emlé­kével, mint m élőkkel szemben elvon­ni az igazságtól azokat a jogokat, ame­lyek az igazságot megilletik. Köteles­ségszegés lenne a további tétovázás és bűn lenne megtűrni fává terebélyese- dését azoknak a különböző hamis be­állításoknak és támadásoknak, amelyek nyomon követték a gyászos eseménye­ket.“ „Az események, amelyek a mayer- Ungi kastélyban katasztrófában vég­ződtek, mindmáig féltő gonddal őr­zött titkai maradtak azoknak, akik immáron elköltöztek az élők sorából és ezekről az eseményekről a hátrama­radottak csalt később és csak részle­tekben szereztek tudomást. Bármilyen fájdalmas e részleteket most a nyilvá­nosság előtt kiteregetni, meg kell ezt tenni minden egyéb szempontra való tekintet nélkül. Meg kell ezt tenni azért, hogy megfékeztessék a rágal­maknak az a hadjárata, amely a ha­lál fensége és a legrettenetesebb sze­rencsétlenség előtt sem borzd vissza és folytatja a maga gyászos mesterségét. Egyszersmind szembe kell szállni az­zal a látszattal is, mintha csak egyet­len szempont is indokolttá tenné a tit­kolózást és valami ok forogna fenn, hogy a nyilvánosság elöl röstelkedve leéli jen valamit is eltakarni. Ezek a szempontok teszik kötelességgé az igaz­ságot, minden rendelkezésre álló bizo­nyítékkal együtt nyilvánosságra hozni. Az élőknek joguk van ehhez. A halot­tak megérdemlik, hogy a vétkük ne tűn­jék fel nagyobb bűnnek, mint amilyen az a valóságban volt.“ E bevezetés után Vetsera Heléna báró­nő memoárjai nyomban rátérnek az ese­mények ismertetésére és pedig a követ­kező szavakkal: „A tizenhétéves Vetsera Mary baro- ncssnek anyja házából való elcsábítását január utolsó napjaiban a következő események előzték meg. Ezen esemé­nyek bekövetkezéséig a bárónőnek a legcsekélyebb gyanúja sem volt arra, hogy leányának személyes kapcsolatai vannak a trónörökössel...“ Mielőtt tovább folytatnám Vetsera He­léna bárónő memoárjainak ismertetését, szólnom kell róla is és portrét kell adni a szerzőről. Bizonyos, hogy a mayerlingi tragédiát megelőző időben a bárónőnek nem volt „prima renomé­ja“ a császárváros arisztokrata körei­ben. Nyílt házat vitt, azonban összekötteté­seit, főként urak intervencióját kellett igénybe venni ahhoz, hogy egy-egy meg­Feíeségem hosszú évek óta gyomor és epebán- t almukban szenved ••. V \frov X colac. Vinga közegből írja a kö­vetkezüket: ,,Feleségeim, ki hosszú évek óta gyomor- és bálibanleJmakbon szenved, egy üveg Gastro D. elh aszná Visa után olyan Javu­lást 'mutat, hogy az egévz községben feltű­nést keltett ez a iv.ilághVü gyógy zer. szives- kedjenk még egy üveget küldent .. A viűiághirü amerikai Gastro ü. azért olyan Jiépsze'ü és í..élkü'ü/betétien mnden család­ban, mert Hl—lő éves krónikus gyomor-, epe-, vese-, bél- és májbajokat, ideges, ma­kacs fejfájásokat rövid kúra után (3—4 üveg) meggyógyít. Orvosok, is ajánlják. Gasit.ro I). kopható gyógyszertárakban és drogériákban., vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszer- tárában, Bucureşti, Galea Victoriei 124. hívást kapjon olyan udvari bálokra, ame­lyeken egyébként százan és százan jelen­tek meg. Görög, vagy talán örmény eredetű csa­ládból származott ez az asszony. Az ap­ját Baltazzi Themistokjesnek hívták. Pon­tosan azon a napon tűnt fel Becsben, amikor Ferenc József oltárhoz vezette Erzsébetet: iSs 4 április 28-án. Azt a lc- vantci deputációt, amely értékes ajándék­kal kedveskedett a császári párnak, ez a Baltazzi Themistoklcs vezette. Három fia és két leánya volt ennek a bankárnak, egyik fia a Ringtheater égésénél vesztet- 1 te életet. A fiatal Heléna szépségével tűnt fel. Konstantinápolyba ment férjhez, a gaz­dag apa egy szegény, de előkelő férjet keresett a számára és Ausztria törökor­szági diplomáciai megbízottja, a magyar eredetű Vetsera báró ara­nyozta be hétágu koronájával a Baltaz- ziak pénzes zsákjait. A bárót — bizonyára az após interven­ciójára — Becsbe helyezték át, ide köl­tözött Baltazzi is, talán nemcsak azért, hogy ott ragyoghasson az udvar fényé­ben, hanem elsősorban, mert Becshez kö­tötték őt üzletei. Nem tartozik a tárgy­hoz és inkább kuriózumként jegyzem csak meg, hogy Baltazzi Thcmistokles legnagyobb kommitense volt a bécsi álla­mi pénzverdének és hajórakományokban küldte le Abcssziniában a Mária Terézia- tallért. A két Baltazzi testvér, Sándor és He­léna lázasan hajszolták az udvari kapcso­latokat. A fiú egyszer elkísérte Erzsébet királynét is angliai útjára, ahol bravúros lovaglásával feltűnt. Heléna nővérét Stockau gróf vette feleségül. Vetsera Heléna kapcsolatait az udvar­ral maga a császár szüntette meg cs Fes- tetich Mária grófnő, Erzsébet udvarhöl- gyc, naplójában beszámol egy igen kínos incidensről. Ma, közel fél évszázaddal az események után a krónikás megállapít­hatja, hogy Heléna bárónő, Vetsera Mary anyja, szerelmes volt Rudolfba. Talán ennél is több ... Alikor történt ez? Tizenegy évvel a mayerlingi katasz­——BgJggBi——— Csodmepülögép, amely 7000 méter magasságban Î20 utassá! 20 órán belül akarja megtenni a Newyork—Moszkva-i utat NEW YORK, április 6. Moszkvai jelentés szerint Sergnievski ismert orosz repülőgép-tervező a Mosz­kva—Newyork közötti légi közlekedés le­bonyolítására „Super“-gépet készít, mely az utat 7CC0 méter magasságban 120 utas­sal 20 óra alatt akarja megtenni. A fan­tasztikus terv szerint készülő repülőgé­pet állítólag háborús célokra is át lehet alakítani. ■ Erélyes iníézheűésehcí a iargu-mumi városi tanács a tiltott nyerészkedés megakadályozására Maximálták az élelmiszerárakat TARGU-MURES, április 6. A helyi városi tanács Dmiitriu polgár- mester vezetésével megvizsgálta a helyi élelmiszerpiac árait és egy hónapi idő­tartamra maximálta az. élelmiszerek árait: ab helyi malom: 0-ás liszt 10.30, detailban 11; 3-as liszt 9.50, detailban 10; 4-es liszt 9.10, detailban 9.50; egysé­ges liszt 8.50, detailban 9 lej k'ilogramon- ként. A 0-ás lisztből készült kenyér sza­bad forgalomban van, a 3-as és 4-es lisztből készült kenyér ára 9.50, az egy­séges lisztből készülté 8 lej kilogramon- ként. Növendékmarba és első osztályú marhahús 24, II. oszt. marhahús 16, kéthónapos borjú husa 32, malachús 30, disznóhus 32, zsír 38, báj 40 lej kilo- gramonként. Kötelezték a kereskedőket, pékeket és mészárosokat, hogy az áruk árait kirakataikban függesszék ki, vala­mint, hogy megfelelő mennyiségű kenye­ret és húsárut tartsanak állandóan üz­leteikben. — A rendelet ellen vétőket 10.000—30.000 lej pénzbírsággal sújt­ják, vagy pedig 15 naptól 1 hónapig terjedhető elzárással büntetik. Megtiltot­ták, hogy viszonteladók a piacon hét­köznap 9, vásárnapokon pedig 11 óra előtt vásároljanak. Intézkedés történt, hagy élelmiszereket a város területén vándorkereskedők ne árulhassanak. A rendeletet a rendőrség hajtja végre. tiój.i elölt, i 878 ban, anul.or Rudolf ho- szadik születésnapját ünnepelte Gödöllőn.. Mary baroncsse ekkor csuk hatéves volt... 1'esteticii Mária grófnő elmondja, hogy. ebben az időben az udvar huzamosabb} ideig tartózkodott a gödöllői kastélyban é1 egyizben Rudolf zavartan állított be a, grófnő lakosztályába. „Nagy kérésem, van önhöz — mondotta — lekötelezne,, ha délután rövid időre átengedné nekem a szobáját. Vetsera bárónővel szeretnék zavartalanul elbeszélgetni.“ A grófnő emlékiratainak tanúsága szerint — e ké­résre mosolyogva bár, de határozottan nemet mondott c szavakkal: „Ne haragudjék Fenség, ha tisztelettel megkérem, keressen a randevúi részére az én szobámnál alkalmasabb helyisé­get ..." Pár nappal később Ferenc József egy csa­ládi diner alkalmával felháborodva fakadt ki a bárónő ellen. Erzsébethez fordul­va ezt mondta: „ ... Es ist doch unerhört... lehetet­len, amit ez az asszony Rudolffal csinál. Szinte élni se hagyja. Látom, hogy min­dig a nyomában lovagol. Ma magam is észrevettem, hogy valamit ajándékozott neki...“ ...Vetsera Heléna hirtelen elutazott Gödöllőről. Kapcsolatait az udvarral azonban fenn tudta tartani cs ebben nagy segítségére volt legmeghittebb barátnője, Larisch- Wallcrsce Mária grófnő, Erzsébet unoka- buga, aki úgyszólván mindennapos ven­dég volt bécsi tartózkodása alatt a Vet- sera-palotában és aki a báróné vallomásai szerint egyesegyedül volt oka a mayerlingi tra­gédiának ... Mayerling szomorú esztendejében Vetsera báróné még élni akaró szépasszony volt. Valamivel túl a Balzac-koron, de még innen a negyvenen. A mayerlingi tragédia után összetört, szerencsétlen matróna lett és memoárjait akkor vetette papirosra, amikor az élettel szemben letett minden reménységről . . . Éppen ezért mindazoknak, akik elol­vassák e memoár mondatait, érezniük kell, hogy azoknak minden szava őszinte és igaz. Vetsera Helénát nem az a szán­dék vezette emlékiratai megírásánál, mint Larisch grófnőt és talán másokat is: az alibi és az önigazolás. Ezekből a sorokból egy gyermekét veszejtett anya kétségbe­esése csendül fel cs válik alanyokon, állít­mányokon cs igéken kérésziül mondatok­ká. Minden, ami ebben az elkobzott cs elégetett füzetben le van nyomtatva: igaz. Az igazságot meg kell ereznünk nekünk is, akik krónikát Írunk most Mayerhng- ről, anélkül, hogy magunk tanúi lehet­tünk volna a megtörtént eseményeknek... A Hangya közgyűlése A romániai Hangya fogyasztási szövetke­zetek 1938 április 5-én tartották évi rendes közgyűlésüket Ahidon. A fiókok, ifiéivé üz­letrészesek tekintélyes számban képviseltet­ték magúikat. A közgyűlésen dr. Ilwcsár Gé­za. űüelnök elnökölt, aki Drexler Béla dr. halála óla az intézménvt vezette. Megnyitóbeszédé dk Drexler Béla emléke­zetének szólt, amit a közgyűlés adva ha’g.1- tott végig. Utána Mánk Mihály ref. lelkész Igazgatóságit tag méltatta Drexler Béla érde­meit, aki közéleti tevékenységével csak meg­becsülést és tiszteletet szerzett. Harmcth János dr., 01 Hangya vezérigaz­gatója ismertette a szövetkezetek mai hely­zetét és rámutatott azokra a nehézségek é, amelyekkel küzdenek, őreimmel állapitól l.i, meg, hogy a, szövetkezet: eszme egyre nép­szerűbb és ez a körűimetiy biztosítékot jelent a jövőre nézve. Haj 'math dr. beszédét több hozzászólás) kö­vette. A kiküldöttek minden egyes kérdésük­re részletes és megnyugtató fdvikígositásokai kaptak. Szigeti Bóka felolvasta a feliigyelöbizoitság jelentését, amit a közgyűlés egyltengnan ma­gáévá tett és úgy aia igazgatóságnak, nini:a •f elü gyetöbiz ottságtnaik megtudta a felment- vényt. A »légi igazgatóság leköszönt, majd meg­ejtették a választásokat. Az igazgatóság tag­jai: Gál Miklós dr., Pál ff y György, Kovács Balázs, Szén Mihály, gr. Bethlen Lász'ó, Imreh Zságmond, Szűcs József, Fodor Bé.*« és Haller István gr. Az (igazgatóság megválasztotta' elnökét gr. HaillV’'» István személyébe ni Gyermek-hintőpor M ¥ lila dobozban az igazi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents