Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-05 / 78. szám
I 0 3 H it pr 111 H 5. Ezernyotcszáznyolcvankilenc szeptember negyedikén, fi köret reggeli órákban kihallgatáson jelent meg l'erenc Jó:sef dolgozószobájában, a schömbruimi kastélg t isö cmeletin Kraus nr. a bácsi rendőrigazgató. ,t császár íróasztalán ott hever- t< k az aktatáskák. amelyekben az elintézés végett eléje kerülő iratokat küldték hozzál a miniszterei. .1; egyik aktatáska hiányzott. Ezt Kraus rendőrigazgató szorongatta a hóna alatt. .. (COPYRIGHT by Paál Jób. I tánnyomás tilos.) II. Keltert, a lakáj kint állt a szalonban, az b kötelessége volt, hogy a kulcslyukon át lesse, mikor ér véget az audiencia. EzuttaJ hosszú kihallgatásra gondoltak. Kraus ur azonban mindösz- s/e hat percet töltött csak el a császár legendáshírű íróasztala elölt. Amikor a szobáival lépett, az udvari előírásoknak megfelelőéin) meghajtotta magát és aztán így adta elő mondanivalóját: ..Hódolattal és alázattal jelentem császári és apostoli királyi Felségednek, hogy a kézhez vett legmagasabb parancsot személyesen magam hajtottam végre. Az erre vonatkozó részletes jelentést hódoló alázattal bátorkodom Felségednek átadni.. /* Zsebéből kicsiny acélkulcsot húzott elő, ennek a kulcsnak mása olt hevert a császár aktái között, kinyitotta az aktatáskát és fehér glacékeztyüs kezével belenyúlt, hogv kiemeljen egy kaligrafi- kus betűkkel megirt jelentést. A császár azonban leintette: ..Hagyja... mit "csináltak?“ A rendőrigazgató imigyen válaszolt a kérdésre: ..Legalázatosabb' tisztelettel jelentem, bog}' öt nappal ezelőtt, pontosan augusztus harmincegyedikén reggel hét órakor, amint erről a magas kabinetirodának már bátor voltam jelentést tenni, megjelentem helyettesemmel és három teljesen megbízható titkosrendörrel a Johann A’. Vernay nyomdájában. Hogy a feltűnést elkerüljük, külön-külön és gyalog érkeztünk a nyomda épületéhez. Alaposan átkutattuk az összes helyiségeket és kinyomtatva, összecsoma- golva, megtaláltuk a „Denkschrift‘ valamennyi példányát. A kin3*omatott füzeteket ott a helyszínen én magam égettem el. Helyettesem és én magam becsomagoltuk a különböző termekből összeszedett és a nyomtató gépből kiemelt szedést, ezt ládákban fiák- keren elvittem a Heumarktra, az állami pénzverde épületébe. Intézkedtem, hogy az ólombetűket olvasszák össze, azonban senki sem tudta, mi az, amit meg kell semmisíteni. Ezután én egyedül visszamentem a nyomdába és magam eskettem meg a szedőket és a föszedö arra, hogy soha senkinek egy árva szó sem mesélnek cl arról, ami a megsemmisített füzetben állt. Szeptember elsején és másodikén ismét átkutattuk a nyomdát, azonban nem találtunk semmit. Tegnap kiosztottuk a személyzet között azt a jutalmat, amelyet a kabinetiroda volt kegyes rendelkezésre bocsájtani. Az összes nyugták itt vannak az úrattáskában. A nyomdánál érdeklődtem, mennyit tesz ki a nyomtatási, költség, de azt a feleletet kaptam, hogy a bárónő, amikor a kéziratot a nyomdásznak átadta, minden költséget előre kifr/jetett. Egyébként megtaláltuk a kéziratot is és a legmagasabb parancs értelmében a kinyomtatott példányokkal együtt ezt is megsemmisítettük .. Fáradt arcát kissé felemelte aZl ötven- kilencéves császár és megkérdezte: ..Végrehajtották azt a parancsomat, hogy a bárónőnek meg kell fizetni minden kiadását?“ Zavartan felelte a rendörigazgató: „Háromszor voltam személyesen a bárónőnél, de csak kétszer fogadott. Kijeién tel te, hogy alattvalói hűséggel veti alá magát Felséged minden parancsának. azonban pénzt nem fogad el. Ugyanolyan konok magatartást 'tanúsított, miint március elsején, amikor Taaffe őexcellenciája parancsára felkértem öt arra, hogy a heuligenkreuzi sirkertböl, összes költségeinek megtérítése mellett, a koporsót Bécsbe szállíttassa át. Ekkor is azt mondta, hogy ...“ A császár félbeszakította: ..Ezt már 'tudom. Van még egyéb jelenteni valója?“ Pillanatnyi habozás után igy szólott Kraus ur, a rendőrigazgató: „A legmagasabb parancsot császári és királyi Felség, a legapróbb részletekig végrehajtottam. Felelősségem teljes tudatában a legalázatosabban jelenthetem, hogy a kinyomtatott emlékiratnak semmi nyoma sem maradt meg. Felséged utólagos jóváhagyása mellett mindössze egyetlen példányt tartottam meg, azért, hogv amennyiben Felséged legkegyelmesebben elrendelni mélfóztatik, ezt a példányt alázattal Felségednek adjam . ..“ Két kezébe fektette fejét a császár, egy percig elgondolkozott és aztán megtört, csendes halngon ennyit mondott csak: „Danke. Ich bin nicht neugerig ...“ ... Ferenc József nem volt kiváncsi arra, miit vetett papírra Vetsera Mária anyja a mayerlingi tragédiáról és mit nyomtattak ki abban a fiizjctbcini, amelynek minden példányát a kézirattal és a szedéssel együtt legfelsőbb parancsra mégsem in isi lelt ezernyolcszázkilencvcn- egy augusztus harmiincegycdikén Kraus ur, a bécsi rendörigazgató. Erről a füzetről mindössze egy akta maradt, a száma 38ő9l 1891. és a jelzése Pr. és ebijen az. aktában csak annyi olvasható, hogy Vetsera Heléna memoirjait a bécsi rendőrség megsemmisítette., * * •H úszom in égy órán át kezeim között volt egyetlen megmaradt példánya a negyvenhét év előtt elégetett kicsinyke füzetnek. Lehet, sőt valószínű, hogy az a példány került a kezeim közé, amelyet Ferenc József számára mentett meg Kraus ur, a bécsi rendörigazgató a tüzhaláltól. Sárga fedele van a, füzetinek és a szélén vékony, fekete keret. A gyász szimbólumai. Mindössze három nyomtatott sor van a fedőlapon: DENKSCHRIFT. Als Manuscript gedruckt. Im Selbstverläge der Baronin Helena Vetsera. Nyolcvan-nyolc nyom látott oldalra terjed ez a füzet és minden oldalon húsz sor van. A Habsburgok történetének kutatói tudtak ennek a füzetnek a létezéséről és különösen az. összeomlás óta gyűjtők és szenzációra éhes nagy amerikai lapok vagyont Ígértek annak, aki Vetsera Heléna bárónő memoárjait megszerzi. A bécsi titkos levéltárat valósággal felforgatták azok. akik kutatásra engedélyt kaptak. A hajszának csak egyetlen eredménye volt: napvilágra került Kraus rendörigazgató bizalmas jelentése, de magát a memoárokat senki nem látta... Rudolf trónörökös életét annakidején a bécsi császári házi. udvari és állami levéltár igazgatója, Mitis Oszkár báró dolgozta fel és munkájában megemlíti, hogy a „Denkschrift“ a legnagyobb bibliográfiái ritkaságok közé tartozik, mert egvetlemi példány sincs belőle. „Az azi egyre felmerülő vélemény“ — írja Oscar Freiherr von Mitis —, „hogy a memoárok a bécsi Haus-, Hof- und Staats- archivbain fellelhetők. teljesen téves. Egyetlen példány sem található itt.“ Huszonnégy óráig volt a kezeim közölt Vetsera Heléna bárónő emlékirata és a nyolcvamaivolc oldalt magaim másoltam le este tíztől reggel félkilencig. Vetsera Heléna bárónő tudvalévőén A rossz vér következményei Ekzema - Hólyagos pörsenések - Furuncu- lusok - Reuma - Visszerek - Lábfájás Érelmeszesedés - Női bajok I Mszta vér : egészség, tisztátalan vér : betegség vagy halál. Meg lehet őrizni a vér tisztaságát? Minden bizonnyal. A Dépuratif Riche- let egyszerű és olcsó szere a vér tisztántartásának. E heroikus szer hatása alatt a vér megszabadul minden mérgező anyagától és gyökeresen megtisztulva, hamarosan ismét azzá a tápláló folyadékká, az egészség és az élet ama közlekedési eszközévé válik, amelynek rendeltetése alapján lennie kell. Régi ekzemában, vagy egyéb börbajokban hólyagos pörsenések, furunculosis, psoriasis, sycosis, börpirosság, csalán- kiütés stb. Szenvedők kínzó viszketései megszűnnek, sebeik megszáradnak és lehullanak, bőrük újra egészségessé és üdévé válik. A merev izületi fájdalmas reumában szenvedőket, a mozdulatlanságra kárhoztatott köszvényeseket •visszaadja a normális életnek a Dépuratif Ri- ciielet. A visszeresek és arany eresek egész serege győződött már meg róla, hogy ez a szer eltünteti bajait ; a viszkető fájdalmak elmúltak, a daganatok eltűntek ; a gennyedó sebek folyása megállt, a sebek bezárultak és semminó heget bátra nem hagytak. A hiányos nedvkeringés áldozatait: az érelmeszesedés folvamányaként ádö előtt megöregedett férfiakat és a kritikus korban levő asszonyokat megszabadította a Dépuratif Richelet szívdobogásuktól, szédülésüktől, a halántékukban időnként fellépő nagy fájdalmaktól, szemkáprázásuktól és elviselhetetlen vesefájdalmaiktól. Mindezeknek a betegeknek a Dépuratif Richelet vérük megtisztítása és regenerálása útján meghozta újból a fájdalommentes, tevékeny és boldog élet lehetőségét, DÉPURATIF RICHELET arminden gyógyszertárban és drogériában kapható Tavaszi újdonságok CS ifi Férfi oifony, felöltök, női kakit, kosziam és rniiaszöveíeh CLUJ, PIAŢA UNIRII No. 32. Plaidefe, takarók, szőnyi születésére Baltazzi lány volt. És a BaF tazziak között már többet tudnak ezekről a memoárokról. Itt tudják azt is, amire egyébként a^ anya a memoárokban gyakrabban céloz, hogy Vetsera Mária anyja a tragédia után nyomozást indított. ?vlegszerezte a tragikus sorsú leányának leveleit, azokat is, amelyeket Rudolf szerencséden szerelmese egyetlen meghitt barátnőjéhez intézett. Az emlékirat legtöbbször szószerint közli a leveleket és a sorokból Vetsera Mária bárónő életének utolsó hetei úgyszólván óráról-órára rekonstruálhatók. Az anya kifaggatta a társalkodónői. megtalálta Mária vaskazettájában azt a kalendáriumot, amelybe a mayerlingi A LÉTÉRT VALÓ KÜZDELEMBEN gyakran hcithatós segítségére van a dolgozó egyennek egy pohár természetes ,.FERENC JÓZSEF“ kescrü- viz reggel éhgyomorra bevéve őzért, mert ez gyorsan szabályozza' a szelemI cs resti munkaképességre oly fontos bé'!müködeist es anyagcserét. Kérdezze meg orvosát. vadászkastély januári halottja bejegyezte ezernyolcszáznyolcvanmyolc novemberének és a következő év januárjának fontosabb napjait. Vetsera Heléna kint járt Mayerling- ben, olvasta a halottkém jelentését, beszélt a papokkal és egy évvel a tragédia után, amikor tisztán látott —- és még talán tisztábban megérzeft mindent, leült az Íróasztalához és megírta a memoárjait. Mi késztette őt erre? Mi volt az oka annak, hogy Vetsera LIeléna, aki irtózott a nyilvánosságtól és a sajtótól, kimiyomattai a mayerlingi tragédia történetét azzal a céllal, hogy ezt a füzete az újságírókhoz jutassa el? Erre a nyilván kézenfekvő kérdésre feleletet adnak a memoár első sorai. Hogyan került a kezeim közé Vetsera Heléna emlékirata és hol akadtam a közel negyven év óta hajszolt szenzációra? . . . Erre a kérdésre én adok feleletet most következő riportomban.
