Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-05 / 78. szám

I 0 3 H it pr 111 H 5. Ezernyotcszáznyolcvankilenc szeptember negyedikén, fi köret reggeli órákban ki­hallgatáson jelent meg l'erenc Jó:sef dolgozószobájában, a schömbruimi kastélg t isö cmeletin Kraus nr. a bácsi rendőrigazgató. ,t császár íróasztalán ott hever- t< k az aktatáskák. amelyekben az elintézés végett eléje kerülő iratokat küldték hozzál a miniszterei. .1; egyik aktatáska hiányzott. Ezt Kraus rendőrigazgató szorongatta a hóna alatt. .. (COPYRIGHT by Paál Jób. I tánnyomás tilos.) II. Keltert, a lakáj kint állt a szalon­ban, az b kötelessége volt, hogy a kulcs­lyukon át lesse, mikor ér véget az au­diencia. EzuttaJ hosszú kihallgatásra gondoltak. Kraus ur azonban mindösz- s/e hat percet töltött csak el a császár legendáshírű íróasztala elölt. Amikor a szobáival lépett, az udvari előírásoknak megfelelőéin) meghajtotta magát és aztán így adta elő mondani­valóját: ..Hódolattal és alázattal jelentem csá­szári és apostoli királyi Felségednek, hogy a kézhez vett legmagasabb paran­csot személyesen magam hajtottam végre. Az erre vonatkozó részletes je­lentést hódoló alázattal bátorkodom Felségednek átadni.. /* Zsebéből kicsiny acélkulcsot húzott elő, ennek a kulcsnak mása olt hevert a császár aktái között, kinyitotta az ak­tatáskát és fehér glacékeztyüs kezével belenyúlt, hogv kiemeljen egy kaligrafi- kus betűkkel megirt jelentést. A császár azonban leintette: ..Hagyja... mit "csináltak?“ A rendőrigazgató imigyen válaszolt a kérdésre: ..Legalázatosabb' tisztelettel jelentem, bog}' öt nappal ezelőtt, pontosan augusz­tus harmincegyedikén reggel hét órakor, amint erről a magas kabinetirodának már bátor voltam jelentést tenni, megjelentem helyettesemmel és három teljesen megbízható titkosrendörrel a Johann A’. Vernay nyomdájában. Hogy a feltűnést elkerüljük, külön-külön és gyalog érkeztünk a nyomda épületé­hez. Alaposan átkutattuk az összes he­lyiségeket és kinyomtatva, összecsoma- golva, megtaláltuk a „Denkschrift‘ vala­mennyi példányát. A kin3*omatott füzeteket ott a helyszínen én magam égettem el. Helyettesem és én magam becsomagoltuk a különböző ter­mekből összeszedett és a nyomtató gép­ből kiemelt szedést, ezt ládákban fiák- keren elvittem a Heumarktra, az állami pénzverde épületébe. Intézkedtem, hogy az ólombetűket ol­vasszák össze, azonban senki sem tudta, mi az, amit meg kell semmisíteni. Ez­után én egyedül visszamentem a nyom­dába és magam eskettem meg a szedőket és a föszedö arra, hogy soha senkinek egy árva szó sem mesélnek cl arról, ami a megsemmisített füzetben állt. Szeptember elsején és másodikén ismét átkutattuk a nyomdát, azonban nem ta­láltunk semmit. Tegnap kiosztottuk a személyzet között azt a jutalmat, ame­lyet a kabinetiroda volt kegyes rendelke­zésre bocsájtani. Az összes nyugták itt vannak az úrattáskában. A nyomdánál érdeklődtem, mennyit tesz ki a nyomta­tási, költség, de azt a feleletet kaptam, hogy a bárónő, amikor a kéziratot a nyomdásznak átadta, minden költséget előre kifr/jetett. Egyébként megtaláltuk a kéziratot is és a legmagasabb parancs értelmében a kinyomtatott példányokkal együtt ezt is megsemmisítettük .. Fáradt arcát kissé felemelte aZl ötven- kilencéves császár és megkérdezte: ..Végrehajtották azt a parancsomat, hogy a bárónőnek meg kell fizetni min­den kiadását?“ Zavartan felelte a rendörigazgató: „Háromszor voltam személyesen a bá­rónőnél, de csak kétszer fogadott. Kijeién tel te, hogy alattvalói hűséggel veti alá magát Felséged minden paran­csának. azonban pénzt nem fogad el. Ugyanolyan konok magatartást 'tanúsí­tott, miint március elsején, amikor Taaffe őexcellenciája parancsára felkértem öt arra, hogy a heuligenkreuzi sirkertböl, összes költségeinek megtérítése mellett, a koporsót Bécsbe szállíttassa át. Ekkor is azt mondta, hogy ...“ A császár félbeszakította: ..Ezt már 'tudom. Van még egyéb je­lenteni valója?“ Pillanatnyi habozás után igy szólott Kraus ur, a rendőrigazgató: „A legmagasabb parancsot császári és királyi Felség, a legapróbb részletekig végrehajtottam. Felelősségem teljes tuda­tában a legalázatosabban jelenthetem, hogy a kinyomtatott emlékiratnak semmi nyoma sem maradt meg. Felséged utólagos jóváhagyása mellett mindössze egyetlen példányt tartottam meg, azért, hogv amennyiben Felséged legke­gyelmesebben elrendelni mélfóztatik, ezt a példányt alázattal Felségednek ad­jam . ..“ Két kezébe fektette fejét a császár, egy percig elgondolkozott és aztán meg­tört, csendes halngon ennyit mondott csak: „Danke. Ich bin nicht neugerig ...“ ... Ferenc József nem volt kiváncsi arra, miit vetett papírra Vetsera Mária anyja a mayerlingi tragédiáról és mit nyomtattak ki abban a fiizjctbcini, amely­nek minden példányát a kézirattal és a szedéssel együtt legfelsőbb parancsra mégsem in isi lelt ezernyolcszázkilencvcn- egy augusztus harmiincegycdikén Kraus ur, a bécsi rendörigazgató. Erről a füzetről mindössze egy akta maradt, a száma 38ő9l 1891. és a jelzése Pr. és eb­ijen az. aktában csak annyi olvasható, hogy Vetsera Heléna memoirjait a bécsi rendőrség megsemmisítette., * * •­H úszom in égy órán át kezeim között volt egyetlen megma­radt példánya a negyvenhét év előtt elégetett kicsinyke füzetnek. Lehet, sőt valószínű, hogy az a példány került a kezeim közé, amelyet Ferenc József számára mentett meg Kraus ur, a bécsi rendörigazgató a tüzhaláltól. Sárga fedele van a, füzetinek és a szé­lén vékony, fekete keret. A gyász szimbólumai. Mindössze há­rom nyomtatott sor van a fedőlapon: DENKSCHRIFT. Als Manuscript gedruckt. Im Selbstverläge der Baronin Helena Vetsera. Nyolcvan-nyolc nyom látott oldalra ter­jed ez a füzet és minden oldalon húsz sor van. A Habsburgok történetének ku­tatói tudtak ennek a füzetnek a létezésé­ről és különösen az. összeomlás óta gyűjtők és szenzációra éhes nagy amerikai lapok vagyont Ígértek annak, aki Vetsera Heléna bárónő memoárjait megszerzi. A bécsi titkos levéltárat valósággal fel­forgatták azok. akik kutatásra engedélyt kaptak. A hajszának csak egyetlen ered­ménye volt: napvilágra került Kraus rendörigaz­gató bizalmas jelentése, de magát a memoárokat senki nem látta... Rudolf trónörökös életét annakidején a bécsi császári házi. udvari és állami levéltár igazgatója, Mitis Oszkár báró dolgozta fel és munkájában megemlíti, hogy a „Denkschrift“ a legnagyobb bib­liográfiái ritkaságok közé tartozik, mert egvetlemi példány sincs belőle. „Az azi egyre felmerülő vélemény“ — írja Oscar Freiherr von Mitis —, „hogy a me­moárok a bécsi Haus-, Hof- und Staats- archivbain fellelhetők. teljesen téves. Egyetlen példány sem található itt.“ Huszonnégy óráig volt a kezeim kö­zölt Vetsera Heléna bárónő emlékirata és a nyolcvamaivolc oldalt magaim má­soltam le este tíztől reggel félkilencig. Vetsera Heléna bárónő tudvalévőén A rossz vér következményei Ekzema - Hólyagos pörsenések - Furuncu- lusok - Reuma - Visszerek - Lábfájás Érelmeszesedés - Női bajok I Mszta vér : egészség, tisztátalan vér : beteg­ség vagy halál. Meg lehet őrizni a vér tisz­taságát? Minden bizonnyal. A Dépuratif Riche- let egyszerű és olcsó szere a vér tisztántartásá­nak. E heroikus szer hatása alatt a vér megsza­badul minden mérgező anyagától és gyökeresen megtisztulva, hamarosan ismét azzá a tápláló folyadékká, az egészség és az élet ama közleke­dési eszközévé válik, amelynek rendeltetése alapján lennie kell. Régi ekzemában, vagy egyéb börbajokban hólyagos pörsenések, furun­culosis, psoriasis, sycosis, börpirosság, csalán- kiütés stb. Szenvedők kínzó viszketései meg­szűnnek, sebeik megszáradnak és lehullanak, bőrük újra egészségessé és üdévé válik. A merev izületi fájdalmas reumában szenvedőket, a mozdulatlanságra kárhoztatott köszvényeseket •visszaadja a normális életnek a Dépuratif Ri- ciielet. A visszeresek és arany eresek egész serege győződött már meg róla, hogy ez a szer eltün­teti bajait ; a viszkető fájdalmak elmúltak, a daganatok eltűntek ; a gennyedó sebek folyása megállt, a sebek bezárultak és semminó heget bátra nem hagytak. A hiányos nedvkeringés áldozatait: az érelmeszesedés folvamányaként ádö előtt megöregedett férfiakat és a kritikus korban levő asszonyokat megszabadította a Dépuratif Richelet szívdobogásuktól, szédülé­süktől, a halántékukban időnként fellépő nagy fájdalmaktól, szemkáprázásuktól és elviselhe­tetlen vesefájdalmaiktól. Mindezeknek a bete­geknek a Dépuratif Richelet vérük megtisztí­tása és regenerálása útján meghozta újból a fáj­dalommentes, tevékeny és boldog élet lehető­ségét, DÉPURATIF RICHELET arminden gyógyszertárban és drogériában kapható Tavaszi újdonságok CS ifi Férfi oifony, felöltök, női kakit, kosziam és rniiaszöveíeh CLUJ, PIAŢA UNIRII No. 32. Plaidefe, takarók, szőnyi születésére Baltazzi lány volt. És a BaF tazziak között már többet tudnak ezek­ről a memoárokról. Itt tudják azt is, amire egyébként a^ anya a memoárok­ban gyakrabban céloz, hogy Vetsera Mária anyja a tragédia után nyomozást indított. ?vlegszerezte a tragikus sorsú leányának leveleit, azokat is, amelyeket Rudolf szerencséden szerelmese egyetlen meg­hitt barátnőjéhez intézett. Az emlékirat legtöbbször szószerint közli a leveleket és a sorok­ból Vetsera Mária bárónő életének utolsó hetei úgyszólván óráról-órára rekonstruálhatók. Az anya kifaggatta a társalkodónői. megtalálta Mária vaskazettájában azt a kalendáriumot, amelybe a mayerlingi A LÉTÉRT VALÓ KÜZDELEMBEN gyakran hcithatós segítségére van a dolgozó egyennek egy pohár természetes ,.FERENC JÓZSEF“ kescrü- viz reggel éhgyomorra bevéve őzért, mert ez gyorsan szabályozza' a szelemI cs resti munkaké­pességre oly fontos bé'!müködeist es anyagcserét. Kérdezze meg orvosát. vadászkastély januári halottja bejegyez­te ezernyolcszáznyolcvanmyolc novembe­rének és a következő év januárjának fontosabb napjait. Vetsera Heléna kint járt Mayerling- ben, olvasta a halottkém jelentését, beszélt a papokkal és egy évvel a tra­gédia után, amikor tisztán látott —- és még talán tisztábban megérzeft mindent, leült az Íróasztalához és megírta a memoárjait. Mi késztette őt erre? Mi volt az oka annak, hogy Vetsera LIeléna, aki irtózott a nyilvánosságtól és a sajtótól, kimiyomattai a mayerlingi tra­gédia történetét azzal a céllal, hogy ezt a füzete az újságírókhoz jutassa el? Erre a nyilván kézenfekvő kérdésre feleletet adnak a memoár első sorai. Hogyan került a kezeim közé Vetsera Heléna emlékirata és hol akadtam a kö­zel negyven év óta hajszolt szenzációra? . . . Erre a kérdésre én adok feleletet most következő riportomban.

Next

/
Thumbnails
Contents