Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-03 / 77. szám
1938 április 3. BtLBNZÉK I u mami* „KELTS MOHÓ KÍVÁNSÁGOT “ Nyolc hónap alatt 800.000 példányban fogyott el egy amerikai könyv, amely megtanít a SIKER titkára LONDON, április hó. Az önsegélyláz átterjed Amerikából Angliába — állapítja meg a Parade című Londonban megjelenő folyóirat. Az ön segély láz nem egyéb, mint néhány élelmes amerikai szerző mozgalma, amely különféle szellemi csodaszereket ajánl sikertelen embereknek a biztos siker megszerzésére. A lap megállapítja, hogy az amerikai „segíts magadon és megsegít az Isten“ mozgalom első apostola Dale Carnegie, aki miniden ekelő tH önmagán segített, mikor kiadta könyvét, melynek címe: ..Hogyan szerezzünk barátokat és hogyan befolyásoljuk az embereket.e‘ A legnagyobb könyvsiker a biblia után Köztudomás szerint a világ legkelen előbb könyve a Biblia. Mingyárt ezután következik Dale Carnegie könyve, amely nyolc hónap alatt 800.000 példányban kelt el, megindította ezt a tipikusan amerikai mozgalmat és az Egyesült- Államok valamennyi könyvkereskedése megtelt könyvekkel, amelyekből meg lehet tudni, hogyan arathat óriási sikert a legügyetlenebb ember is. Dale Carnegie farmer fia és mint 5 mondja, 12 éves korában látta meg uz első villamost. Ifjú korát keserves munkával töltötte, azután kis vidéki városokban egyszerű embereket a levelezés művészetére tanított, majd tanító lett, később autóügymök, végül színész. Ekkor jutott eszébe, hogy az üzletembereket rendszeresen kellene oktatni a siker tudománya terén. Könyvet irt, amelyet az Amerika'} Bankárok Társaságai és több komoly testület hivatalosan elismert. Ma pedig többen járnak Amerikában Dale Carnegiehez iskolába), a siker fokának kitanulására, mint ahányan Amerika valamennyi egyetemén szónoklást hallgatnak. Mi kell az átlag- Amerikának? Carnegie a csikágói egyetem és a Felnőttek Nevelésére Alakult Amerikai Társaság előzetes kutatásai alapján látott munkába. A kutatások során megállapi tották, hogy minden normális átlagame- rikaiank elsősorban a) egészségre és élete megóvására, b) élelemre, c) álomra, dj pénzre és mindarra, amit pénzzel meg lehet! szereznie, e) nyugodt szerelmi életre, f) gyermekei jólétére, g) fontosságának tudatára van szüksége. Valamennyi szükséglet közül az utolsót a leg nehezebb megszerezni. Carnegie megállapította, hogy az amerikai ember nagyrésze boldogtalan, mert nem sikerült elég fontosnak lennie és fontosságérzetének hiánya okozza azt is, hogy nem érvényesül. Ziegfeld sztárt csinál Példákat hoz fel tétele igazolására. Ziegfeld, a görlkirály például úgy érte el óriási sikereit, hogy kikeresett egy teljesen ismeretlen csinos hölgyet, akit a koz<- metika minden virvmányával gyönyörűvé varázsolt, azután óriási fizetést ladott neki és ő maga olyan mély tisztelettel vette körül, hogy a uő rövid időn belül meg volt győződve róla, hogy csakugyan nagyon szép. Az öntudat villámgyorsan meghozta a sikert. ,,Ha makacsul megbecsülünk valakit, ő is meg fogja magát becsülni, sikere lesz és egyúttal örök hálára kötelezzük'* — ez tehát Carnegie egyik tétele. >,Kelts mohó kívánságot valakiben. Aki ezt meg tudja tenni, az előtt nyitva áll a világ“ — ijgjy szól Carnegie egy másik 5 tétele. Mindjárt felhozza példának egy •I amerikai milliárdos esetéi, aki egész fia I tál korában fogádott nővérével, hogy 3 postafordultával levelet fog kapni nővére két lusta fiától, akik egy vidéki iskolába jártak. Levelet irt a fiuknak és mellesleg megjegyezte, hogy itt küld nekik 5—5 dollárt. A pénzt azonban nem tette be a levélbe. Postafordultával mind a kéti fiú felelt. „Sose mond senkinek, hogy nincs igaza“ „Érdeklődj más emberek dolgai iránt“, igyekezz figyelmesen hallgatni, ha: más beszél és csodálkozz, ha olyan dolgot mond, amit ő miaga érdekesnek tart. Tiszteld mások véleményét. Soha se mondd senkinek, hogy nincs igaza. Szok_ ratesz például igy szólt az athéniekhez: „Egyetlen dolgot tudok és ez az, hogy nem tudok semmit sem“. — Car- négie szierlnt sokkal fontosabb, hogy az ember soha ne mondja seriéinek, hogy nincs igaza. „Csaknem mindnyájan tele vagyunk előítéletekkel, féltékenységgel. gyanakvással, félelemmel, irigységgel és gőggel. Előiféleíeinket azonban nem akarjuk I megváltoztatni'. A legtöbb ember maka- i osul ragaszkodik vallásához, fodrászá- i hoz, kommunista meggyőződéséhez, vagy Clark Gabiéről alkotott véleményéhez. Ha kiderül, hogy az embernek nincs igaza, vallja be lelkesen és gyorsan. Ha jó ötleted van, beszéld rá a főnöködet, hogy ab) ötlet az övé. Ha nincs igaza, ellenvetésedet kezd azzal, hogy „önnek igaza van‘‘ és csak azután kíséreld meg, hogy meghódítsd a magad szempontjai számára“. Az alkalmazottak utálják az olyan főnököt... — Nagy probléma az üzleti életben — folytatja Carnegie — hogy kritizáljunk anélkül, hogy haragudjanak ránk érte. Ennek a gyógyszere, hogy a hibákra közvetve figyelmeztessünk. Az alkalmazottak 1 utálják az olyan főnököt, aki rendelkezik, de lelkesen teljesitik az olyan utasításokat, amelyeket nem utasítások formájában kapnak. Minden lehető alkalmat meg kell ragadni a dicséretre. Jóindulatú és éles- szemű főnökök megfigyelték, hogy alkalmazottaikat a legnagyobb munkateljesítményre lehet serkenteni dicsérettel és a folytonos birálat csak elkedvetlenítette őket. Lincoln Ábrahám keserve Kiderül, hogy a siker legnagyobb titka a boldog házasság. Carnegie megállapítja, hogy például Lincoln Ábrahám életének nagy tragédiája nem az volt, hogy meggyilkolták, hanem az, hogy felesége há- ! zsártos volt. Lincolnné nem győzte szidni férje tulnagy lábát, horgas orrát, előálló alsó ajkát, nagy fülét 9 egyszer nyilvánosan leöntötte feketekávéval mérgében. Carnegie szerint puszta véletlen, hogy nem Lincoln, hanem a felesége végezte bolondokházában. Jó példa III. Napoleon esete, akit felesége, korának egyik legszebb asszonya, gyötört féltékenységével. Képes volt az \ államtanácsot megzavarni és nem tágított I férje oldala mellől, úgyhogy szegény III. i Napóleon — mint mondják — olykor esténként szemébe húzott puha kalapban surrant ki a palotából, hogy megismer- I kedjék egy-egy nővel, aki legalább nem féltékeny. Az udvariasság egyik döntő alapfeltétele a jó házasságnak. Joseph Sabbath csikágói bíró, aki eddig negyvenezer válóperben Ítélkezett és 2űoo párt békitett össze, a következőket mondotta: — A legtöbb házasság egyik fél nyersesége, udvariatlansága miatt bomlik fel. Sok elromlott házasságot lehetett volna boldoggá tenni, ha például a feleség reggel, mikor férje munkába megy, az ablakból utána int. Négy fontos pont A losangelesi Családi Kapcsolatok Intézete megállapította, hogy a rosszul sikerült házasságok oka: r. A fizikai egyetértés hiánya; 2. ellentétek a házastársak között szabad idejük felhasználása ügyében; 3. pénzügyi nehézségek; 4. szellemi, fizikai, vagy érzelmi rendellenességek. ,,S akkor öné a világ“ Mikor Carnegie könyve megjelent, kiadója a következő „használati utasítást“ mellékelte hozzá: „Ha elolvasta a könyvet, azonnal kezdje újra és olvassa el lassabban és gondosabban. Azután csináljon Írásbeli jegyzeteket belőle, végül kezdje meg az irányelvek megvalósítását. Nagyon hamar el fogja őket sajátítani és akkor öné a világ.“ Mogorva medvéből optimista ifjú Rengeteg nő halmozza el Dale Carne- giet levelekkel, amelyekben megköszönik, hogy tanácsai alapján sikereket arattak. „Első nap az egyetemen, ahol az ön irányelvei szerint léptem fel — írja az egyik — abban a kellemes meglepetésben volt részem, hogy nyolc fiú, akit soha azelőtt nem láttam, találkát kért tőlem“. Tömegével kapja Carnegie a fényképeket. Nemrégen egy börtönőr küldte el neki fényképét és megírta, hogy Carnegie hatása alatt rövid időn belül mogorva medvéből optimista ifjúvá változott. A siker titka: a szívélyesség Carnegie óriási sikere nyomán gombamódra szaporodnak Amerikában a siker biztos titkát leleplező könyvek. Ilyen Allan B. Chalfant könyve: „Mi tart vissza?“ Chalfant szerint a siker egyetlen titka a szívélyesség. Szerinte az a férfi, aki úgy érzi, hogy nem méltányolják, meg kell hogy tanulja a következőket: Vágjon vidám arcot, ha szomorú, tetessen nyugalmat, ha izgatott, sohse terheljen mást panaszaival, titkolja el hibáit és tévedéseit. Egy hirdetési szakember, akire Chalfant sűrűn hivatkozik, egyszer megjegyezte: „Mindenki azt hiszi, hogy gőgös vagyok és vidám, pedig szomorú vagyok és nagyon szerény. De vidámságommal az embereket megnevettetem, állítólag gőggel tekintélyt szerzek- — és üzletet“. Töprengj és gazdagodj Napoleon Hill, akinek „Töprengj és gazdagodj meg“ cimü könyve és a siker titkának egyik kedvelt kézikönyve tele van bölcs mondásokkal, jelszavakkal, titokzatos tanácsokkal és szerzője már az előszóban bejelenti, hogy könyvét nemcsak hogy egy hét alatt, hanem egy hónap alatt sem lehelt elolvasni és megemészteni. Egyszerre csak egy fejezetet szabad elolvasni és azt is lehetőleg kétszer. Napóleon Hill tanát következőképen lehetne összefoglalni: „Aki meg akar gazdagodni, annak nagyra kell növelni magában a gazdagság után való égő vágyat.“ A szegény embernek, aki meg akar gazdagodni, szünet nélkül, egész nap arra kell gondolnia, hogy meg akar gazdagodni, időnként le kell hunxnia a szemét és el kell képzelnie, milyen lenne az, ha már meggazdagodott volna, nagyon gazdaságosan kell bánnia az idővel, mert az idő pénz és lehetőleg el kell érnie azt is, hogy minden éjjel kizárólag pénzről álmodjék. A könyveket százezrével vásárolják Amerikában és mindegyik szerző százával sorolja fel a példákat, hogyan gazdagodtak meg tanítványaik. Arról azonban nincsen adat, vájjon a könyv szerzői meggazdagodtak-e a siker titkának birtokában.---occagMWBBKHBM—c—— — ----------HUMOR VÁLTOZÁS Egy Don Juan hírében álló színészt megkérdeznek: — Mi lett azzal a szép asszonnyal, aki állandóan meg akarta ölni magát önéri? — Óh, nagyon megváltozott! Most állandóan engem akar megölni! KÉT RÉGI BARÁT Két régi barát. Átlumpolták az egész éjszakát s még hazafelé is egyik pohár konyakot a másik után hajtják fel. — Igaz, hogy vagy megelégedve a fiad házasságával? — kérdi egyik. — Ne is beszéljünk róla. Képzeld el, a menyem nem kel fel 12 óra előtt, akkor előbb még az ura oda viszi a reggelijét az ágyához, egy hete egy nercbundát is vett neki s nincs is a fiatal asszonykának a fejében más, csak hogy mint adjon ki minél több pénzt... De hát a te lányod, neki hogy sikerült a házassága? — Kitünően. Tizenkettőig alszik, akkor a;i ura oda viszi a reggelit &z ágyába, különben egy hete egy gyönyörű nercbundát is kapott az urától és semmi más gondja nincs, csak• a pénzköltés .. . — Hm . .. Hogy is hívnak csak téged? ügy emlékszem, te az én régi barátom vagy, Bérard ... Charles Bérard ... — Igen.. . Érdekes, hogy igy eltaláltad ... Te, te pedig Mauléon vagy ... George Mauléon . .. akivel együtt jártam a líceumba.. . Igen ... — Persze, hogy az vagyok1... De mondd csak, nem a te fiad, Maurice vette el a leányom, Germainet. — A Pis Germaine . . . Hát persze . .. Érdekes, hogy igy összetalálkoztunk. Na, erre nem is gondoltam volnál. .. EMBERISMERET Párisi törvényszéki tárgyalás. Vádlott egy csavargó, aki koldulás közben egy asszonyt a lakása ajtajában ki akart rabolni. —- Az ön támadása különösen azért volt szemtelen — mondta a biró — mert déli egy óra volt s Ön el lehetett rá készülve, hogy az asszony ura minden pillan atban hazaérkezhetik. Mire a csavargó: — Egy ilyen csúnya asszonynak az ura soha se megy haza ebédelni! Mapadandó könyvsikerek : Cronln: RéatkbSa a kapu «läßt (3 hón/aip aüm már y-ik kiadá? Körre Lei fűzve jelenik meg) Knictel: El Hakim (Világsiker. 238i8í.Egy orvos regénye) S Maugham: Színház 244 — 19c— 119.— — S. Maugham: Örök szöigaság Mlehel: E-fujta a szél (Angoii nyelven 8 hónap aöatt 2 millió 264.— 224.— példányt adc-ik el e könyvből) Sauerwin: így láttam. A XX-ik szazad történelme egy újságíró 360.— 264.— emlékeiben 17*— Cooper: Talleyrand Heiser: Egy orvoji bejárjj a 2*2.-1S5.— világot 2 52 — 165 — Werfel: Halljátok atz igét 238.— Thonvüs Mann válogatott novellái 2 38.— — Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA BAN Glui Pata U airix
