Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-30 / 97. szám
£ßA 3 IEJ Szerkesztő rég és ki adóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: 11—09 — Le Am: Cluj, postafiók 80, FiőkkiaJóhivatal és könyvosztály: P. 1 irC 9. Telefon: 11—99. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ TiaasaasBEtsaa aassusi LÎX ÉVFOLYAM, 9 7. SZÁM. SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioi félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.fcözertel több i azoLLsasm «nGBSKSssKDCE antaaammrsssEK 1 CLUJ, 1938 ÁPRILIS 30. . rtvsiBrsrrxw.Tr.K1? • II j ország A iinanaJ menyegző utó-ünnepségei még folynak. A Kelet szereti ct kukul áriam o hat el- 'nyújtani és Albánia mohamedán többsége miau — Keletnek számit, A hosszú Ramu- zán-böjt után két ncopr.a szabják a vidám Rairamot, de bizony e.z. legalább egy hétre szokott kiterjedni. De ha egyszerű és rövid I lett volna ez ct nász, a. világ erkkow is hossza ideig tovább foglalkozna vele. Mint minden regényes dologgal: az ember lelke mélyén regényes és szive mélyén érzelmes hajlamú. Itt aztán van alkalom bőven ezekre Finfal király házasodik, aki már politikából is feledheti en fényűvé és lélektani érdekűvé akarta tenni ab eseményt, hogy elhomályosítson bizonyos előzményeket és megviiágosjtson bizonyos eredményeket: egyszerű bégből, fiatalon lett bátor oC’sz ág mentő államférfin és köztársasági elnökből korlátlan hatalmú király; elvált feleségétől, kinek apja merényleteket, kiél év előtt pedig Elbanzánbcr.n fölkelést> szervezeti meg ellene; viszont olasz pénzügyi segítséggel uj országot kehdctt berendezni, a mohamedán ntaradiságot — ódeket — eltüntetni és fölszabadítani a szinte még jobbágyságot jelentő bérleti rendszerből a ' pafíasziakat: „minden- albánnak földet kell (kapnia“. Regényes dolog, hogy egy : regény sorba került, dolgozó nőnek beállott magyar .grófnőt vett feleségül, akinek szépsége és humanitása, kiorülragyogva rokonságának fényes megjelenésétől és szerepétől, külön varázst kapcsolt az eseményekbe. És ezen tuf uj érdek ébred a különös nép és om\:6g iránt, mely nemcsak zord csökevényekkel és maláriával van leli, hanem a mult regényes emlékeivel lék jövendő lehetőségekkel. A pari- (vidéken a római-görög-olasz hatás, bent böszörmény, szláv, árumén, epűrota-görög világ 'és Korcsa vidékén amerikai tapasztalat és pénz élet fordító jelenségei. Minderről tudnak nálunk is szép számmal azok, akik 1916 tavaszán az osztrák-magyar megszállást kezdték Albániába^ és 2 és fél év alatt megfordultak a s káplár nép földjén, mely néprajzi tekintetben is regény: illiz-keíta-makedón. hagyaték, teli tündéri külsőségekkel \ Igaz, hogy Albániának vasútja — 12 kilo- ,méter keskenyvágányt kivéve — még ma sincsen és a medvszorok nevén összefoglalt északkeleti szép vidéket még nem tisztították meg teljesen a törzsszewezet szokásaitól — Achmed bey Zog is bajraktár, vagyis nemzetségfő fin volt — és a vérbosszú szörnyűségeitől, de a jövendő már itt áll kitűnő eredményekben. Politikailag Albánia eszköz, hogy 'a Balkán-szövetdégep egyensúlyozza és uj petróleumával segítse a tengely-hatalmakat. Amerika bőkezűen virágoztettja föl délszaki földművelését, amelynek révén uj Kánaán, főleg Európa zöldséges kertje lehet. a Rocke- Ifeller-alctp pedig csökkenti a maláriát. Remek utak épülnek és tömérdek ívd iveli át veszedelmes torremeit. Régi híres keleti kézműipara és .élelmes kereskedelme kapitálisz- íikus alakzatok felé halad. Az urbomitása is •előre jut lassanként. Ha uj forradalmak nem rázzák meg, akkor nemsokára szerencsénk lesz uj virágzó államhoz és országhoz. De sarkokból kivető változás aligha jő: Itt nincsenek még viliágszemléleti mozgalmak. Zog ellenfele: Fan Noli püspök, -aki a szovjettel kadérkodott egyszer, letűnt, antiszemitizmusra pedig nincs alkalom, mert egymillió lakosság közül alig pár száz a zsidó, a vérkérdést viszont nem lehet piszkálni, mert albán, (szláv, román, görög összekeveredett egymással, mindegyik elem kétnyelvű és a mohomé- j dán. katolikus éis görögkeleti vallások révén 'is összeszövődtek c nép-, illetve nyelv-elemek. Bennünket különösen érdekelhet ez az ország. A volt monarchia Olaszországgal versenyezve már ct béke idején istápolta ezţ a főnők uralomtól elnyomott és elnyomóritott népet; a ké[ álfám erőszakolta ki n balkán- háború befejeztével, hogy a monte ne gró iák 'kiürítsék Skutarit, a szerbek egy-két kikötőt iés hogy létrejöjjön a független Albánia. melynek fejedelmi trónjára 1913 márciusában Benes hajlandóságát fejezte ki, hogy a csehszlovák kisebbségi kérdésben követni fogja a londoni határozat által adandó irányt. — Prága emlékirata Angliához és Franciaországhoz. - Gazdasági támogatást nyújtanak a középeurópai államoknak Ángol-framla m-agegyesés a kés kádereiének szaros eavüSSmükiidése kérdíéséham A Londonban folyó angol—francia megbeszélések első napja, a kiadott szűkszavú jelentés szerint, legteljesebb megegyezéssel végződött. Igaz, hogy a megbeszélések legtüskésebb kérdései, a közép- európai kérdések, köztük első sorban a csehszlovák kérdés, a mai napra marads tak. Az első nap a két hatalom katona* együttműködése és a nemzetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben hozott létre teljes megegyezést. Franciaország és Anglia, háború esetén, közös terv szerint fogja fölhasználni nemcsak szárazföldi, tengeri és légi erejét, hanem a nemzetvédelem szempontjából döntő szerepet játszó nyersanyagait, gazdasági és pénzügyi erejét is. Nehézségek nélkül megállapodás jlökt létre a Földközi-tengerrel, a spanyol kérdéssel és az Olaszországhoz való viszonynyal kapcsolatos kérdésekben is. Londoni lapok szerint a megegyezés főcélja az, hogy a két hatalom együttműködése véget vessen „a befejezett tények külpolitikájának“, mely londoni és párisi fölfogás szerint nem engedi megnyugváshoz az európai helyzetet s amely kétségtelenül nagyban veszélyezteti Anglia és Franciaország külpolitikai érdekeit. Az első nap megállapodásai és az angol —francia együttműködés fenntartására mindkét fél részéről való őszinte kívánság alapján kerül ma megbeszélésre az európai külpolitika nagy, kritikus kérdése: a csehszlovák kérdés. Az angoi hivatalos körökhöz közelálló Reuter-ügynök- ség a következőképen fogalmazza meg ezt a kérdést: „Tárgyalásra kerül Csehszlovákia kérdése, mint az Anschluss nyomán támadt középeurópai kérdésnek és a kisebbségek kérdésének egyik része, a Csehszlovákiának nyújtandó katonai, diplomáciai vagy gazdasági támogatás lehetőségével kapcsolatban. Fíasonlóképen ennek a tanácskozásnak napirendjén szerepel Középeurópa más államainak nyújtandó gazdasági támogatás kérdése is.“ A kérdésnek ez a megfogalmazása arra vall, hogy angol részről is teljes erejében méltányolják a csehszlovák kérdés megWied herceg került félévire, míg Essad pasa Topani el nem űzte. A háborús megszállás alatt a volt monarchia közel 3 évi munkával és tömérdek pénzzel megvetette alapját az uj Albánia fölépítésének. De Romániának is nagy szerepe volt Albánig sorsa körül. A török időkben az önkormányzatért küzdő Fras- keríek mozgalma Bucur estibe menekült és itt nőit az uj albán irodalmi törekvések egyik fészke; Constantában talán most is megjelenik a régi albán újság. Fis Wied herceg trónra jutásában is része volt; boldogult Erzsébet oldásának döntő jelentőségét az európai békére. A Reuter-jelentés azonban megmarad a kérdés általános körvonalazásánál és kerüli annak fölvetését, hogy a szóban forgó támogatás biztosítására Anglia is hajlandó, vagy csak tisztán Franciaország kívánja azt. Nem valószínű, hogy az angol kormány Chamberlain emlékezetes beszédében elfoglalt álláspontját megváltoztatná és újabb, határozott biztosítékok vállalására volna hajlandó Csehszlovákia érdekében. Viszont a Franciaországgal való kapcsolatok szorosabbá válása mégis egyértelmű azzal, hogy egy olyan európai háborúba, amelybe Franciaország a Csehszlovákiának nyújtandó segély esetén kerülne bele, Anglia is elkerülhetetlenül belesodródik. A közvetlen biztosítéknyújtás megtagadása azonban szélső óvatosságra kell, hogy kényszeritse ebben a kérdésben úgy a francia külpolitikát, mint Csehszlovákia vezetőit. Mitől léi a hancia közvélemény ? Párisi jelentés szerint a francia közvélemény mindenesetre fél attól, hogy az első nap tárgyalási pontjaira vonatkozó összhang után Csehszlovákia kérdésében nem lesz azonos a francia és angol álláspont. Angol részről legalább pillanatnyilag nem tartják tanácsosnak az erélyes állásfoglalást Csehszlovákia kérdésében. Azt hiszik, hogy az Olaszországgal létrehozott megegyezés után a diplomácia módszereivel ebben a kérdésben is többet lehet elérni, mint merev állásfoglalásokkal. Francia részről viszont úgy látják, hogy Csehszlovákia kérdésében arra az esetre is, ha a szudeta-németek által követelt belső átalakulás megy Csehszlovákiában végbe, Franciaországnak és a francia—angol együttműködésnek Európában elfoglalt stratégiai helyzete forog kockán. Az erélyes állásfoglalást elkerülő diplo- matizáiás, francia fölfogás szerint, ahhoz vezethet, hogy a meglepetéseket kedvelő német politika az osztrák kérdés példájára, Csehszlovákiában is bevégzett tényeket próbál teremteni. Lényegileg mind a két hatalom kizárólag diplomáciai utón és a Csehszlovákia által végrehajtandó belső reformok utján szeretné megoldáshoz juttatni ezt a kérdést. Mig azonban a franciák előre is éreztetni, akarják lekötöttségüket Csehszlovákiával szemben, addig az angol külpolitika éppen a békés megoldás létrehozása érdekében igyekszik megőrizni szabadkezét. Csehszlovák emlékírói Csehszlovák részről különben úgy Angliához, mint Franciaországhoz emlékiratot juttattak el, mely megjelöli a szudeta-németekkel szembeni engedmények szélső határát. Több londoni lap jelentése szerint a csehszlovák emlékiratban Benes elnök hangsúlyozza, hogy országa sorsát Anglia és Franciaország kezébe teszi le és ennek megfelelőleg hajlandó a csehszlovákiai vitás kérdések megoldásában is követni azt az irányi, amelyet a londoni értekezlet kívánatosnak fog tartani. Az emlékirat azonban fölhívjál ai két hatalom figyelmét a komoly háborús ve- I I királyné nagynénje volt a fejedelemnek és hatalmasan dolgozott érdekében; a herceg ezért a háború befejeztével ide költözött és ma már állampolgára országunknak. Nyelvi rokonságok is vannak a két ttép közölt Valószínű, hogy Albánia, mely végesvégig ápolta kapcsolatait Ausztriával, most nemesül: Magyarország, de Románia felé is fordul, mert fölépítésének főleg mezőgazdasági fejezete ide irányítja önkéntelen figyelmét, mint- ahogy egyéb tekintetben liü tanítványa most Itáliának. szélyre, mely a Csehszlovákiával kapcsolatos kérdések körül fönnáll. Csehszlovákia — mondja az emlékirat — hajlandó azonnal gyakorlatilag is értékes intézkedéseket tenni a szudeta-németek megbékéket'ésére, arra azonban nem hajlandó, hogv a nemzeti szocialista elvek érvényesülését megengedje csehszlovák területen és hogy Henlein kívánságához hiven, megszakítsa szerződéseit Franciaországgal és Szovjet- oroszországgal. Bizik a londoni sajtó A londoni sajtó azt hiszi, hogy sikerülni fog összhangolni Franciaország cs Anglia álláspontját Csehszlovákia kérdésében is. Ez az ölsszhangolás a két nagy demokrata nemzet közös célja érdekében fog megtörténni, mely el akar hárítani minden kalandot Európa politikai fejlődésének utjából. Az angol sajtó kiemeli, hogy a csehszlovák kérdést i* a középeurópai kérdés keretében akarják megoldani és ez a kérdés nem szorítkozik kizárólag a Csehszlovákia által képviselt kérdéskomplexumra. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.)
