Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-29 / 96. szám

Szerkesztőség és ki adóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telcfonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniró 9, Telefon: 11—99.

LIX ÉVFOLYAM, 96. S Z Á M.

ALAPÍTOTTA BÄRTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő'. DR. GROIS LÁSZLÓ

•asammaamamauaszsiGmL^az^amauegsancB

PÉNTEK

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2iot féiévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeore: több

t-.i.'i’V w«a>Mt,r, . fSÍJiSSBSSSS. nMU&HX&'ÍTr, " ' BOTI

lei@irlézi@Í€iái

YQ

isiall yasgára

t^znamrvmraTt^vrariVKZzaaag^a waziesaznzvtzKzmci

i]

1

1 B

CLUJ, 19 38 ÁPRILIS

wr;----• cijassaescsseaaa

2 9.

Metcurem-Cmc és Dmgomima városokbani őrzik a foglyokat * Ä románt lapok részletesen közük Zeíea Codreunu családfáiét, mely szermi

nem román, de lengyel eredetik

BUCUREŞTI, április 28.

Az állam rendjének megvédéséről szóló törvény, valamint az április 21-én kelt 81 r. számú minisztertanácsi napló értei* mében hozott határozat szerint a feloszlatott vasgárda szervezet következő tag* jai számára jelöltek ki kötelező tartózkodási helyet: Dragomirnában és Mercurea- Ciucon: Virgil Ionescu, Avoianu Stefan, Radu Demetrescu, Emanoil Lupascu, Luca Teodoriu, Bahica Dobre, Alexandru Tell, Copuzeanu loan, Duminica Ionescu, Alexandru Vergat, Rada Budisteanű, Ni- colae Crudu, Valeriu Neagoie, Nicolae Slavescu, Radu Meitani, Vasile Cristescu, Alexandru Cantacuzino, Basarab Alexandru, Andrei Mihailescu, Mihail Polichri- niane, Traian Cotiga, Grigore Cristescu, Georgescu Ceineti, Nílu Manzatu, Gala- sanu Paul, Gheorghe Istrate, Nicolae Is- trate, Ion Diaconescu, Gheorghe Aposto- lescu, Petre Bolintineanu, Mircea Goga, Supara Politperhon, Nicolae Luncan, Gheorghe Serafim, Aurel Serfim, Graja Paul, Stefan Palchita, Gheorghe Cucuiatu, Constantin Savóin, Ion Clemon, Ban Dumitru, Chirita Rusu, Ion Calin, Ion Nico- Jae, Sima Simionescu, Ion Zelea Cod- reanu, Ilié Ionescu, Clement Krasler, Zadi Ghion, Nicolae Negoiescu, Ion Reftc- daru, Nicolae Totu, Piperescu Vasile, Dragos Protopopescu, Ser'ban Miloveanu, Eugen Ionica, Paul Niculescu, August Bi- dianu, Ion Fisorini, Victor Badulescu, Mihail Georgescu, Ion Voinea, Crisu Axente, Constantin Stoicanescu, Vitán loan, Rusu Octavian, Dumitru Stanoiu, Stanase Ior- tan, Constantin Savin, Vasile Noveanu, Giurgiu Viorel, Linea loan, Covrig loan, Ciontea Eugenia, Marisiu loan, Popa Ior- 'dache, Hie Imbrescu, Sterie Mihalache, T. Bratu, Aristotel Gheorghiu, Baciu Constantin, Aurel Ibraleanu, Solon Vasilache, Apostol Soare i, Stan Serb an, Petre An- dronescu, Costea Gheorghe, Ion Stratulat, lion Chivu, Boborodea Viorel, Cincoara Ion, Olariu Rusail, Spira Popescu, Boboc Constantin, Stan Iordache, Radulescu Stanase, Voicu Popescu, Ficata Stelei, Buiiaiu Vasile, Furtui Gheorghe, Zaharie Constantin, Victor Silaghi, Dumitrescu Bar- bulescu, Jiorgiaia Mihail, Cleme Traian, Sandu Valeriu, Tocu Petre Stanescu, Victor Gargineau, Ghitea Gheorghe, Rosu- lescu Nicolae, Dinescu Petre, Nicu Ghe- orghescu, Cazacu Gheorghe, Iasinschi Vasile, loan Hebdclegiu, Macovei loan, Po- povici Nicolae, Alexandra Nicu, Aurel Dorch, Gheorghe Tomaziu, Eugen Dra- igomir, Alexandra Ciulei, Serghiu Flores- cu, Vasile Dioconescu, Gheorghe Tudo- rache, Jacota Vasile, loan Butnaru, Alexandra Ventunica, Teodor Tudóséi, Ilié Gameata, Constantin Zoppa, Barbu Slu- janchi, Maori Gheorghe, Maga Traian, Bacleanu loan, Sachin Lazar, Moise Lefter, Constantin Balanica, Alexandra Manza, Gascu Boris, Marinescu Victor, Ionescu Gavril, Popovici Mihail, Gazdára Dumitru, Gheorghe Ciorogara, Criha Viorel, Dumitrescu Borsa, Tanara Lau- rian, Ion Elorodniceanu, Bartolomeu Li- vizeanu, Nicolae Smarandescu és Florin Haanas.

A román lapok Codreanu származásáról

BUCUREŞTI, április 28. A Radtfr távirati iroda jelenti: A lapok hos?= szu cikkekben számolnak be arról a CoA neliu Zelea Codreanuról, akinek Zilínszki az igazi neve és aki a nacionalizmus ürügye alatt, olyan mozgalmat szervezett, amely az állami hatóságok ténykedéseit kémkedte és erőszakkal akarta a társadalmi rendet felforgatni. E megszüntetett mozgalom vezetőjének faji eredete tehát kétes. A lapok közlik Codreanu családfáját is, amelyből kitűnik, hogy a feloszlatott felforgató szellem vezetője nem román. íme Codreanu családfája: Apai nagyapja Simion Zilínszki, apai nagyanyja Agafia Ancet, anyai nagyapja C. Brauner, anyja Elisa Brauner. Ion Zilinszkinek Elisa Braunerrel kötött házasságából született Corneliu Zelea Codreanu. A lapok közlik azt az 1511. számú jegyzőkönyvet, mely szerint Ion Zilínszki nevét loan Ze- iea Cocireanura változtatta és amelynek értelmében ezt a névváltozást az anyakönyvi regiszterekbe is bevezették. A névváltoztatás Corneliu Z. Codreanu születése után három évvel történt,io?ga felíiiraésálcel© eiláSke

BUCUREŞTI, április 28. A Neamul Romanesc, Iorga professzor lapja, „Az országot, ismét, megmentették egy felforgató mozgalomtól“ cim alatt foglalkozik a vasgárda tevékenységével kapcsolatosan közzétett újabb dokumentumokkal. A lap rámutat .arra, hogy a gárdista szervezet az összes hatóságokat, sőt magát a nagyvezérkart is behálózta kémeivel. A vizsgálat által ezzel kapcsolatosan napvilágra hozott bizonyítékok hallatlanul súlyosak. Többek között szó'van arról, hogy a mozgalomnak informátorai voltak a fővárosi rendőrprefekturán, a sziguranca vezérigazgatóságán, sőt a megtalált jelentések egy részén ezekhez tartozó ágensek aláírása szerepel. A házkutatások eredménye sokkal eredményesebb volt, mint ahogyan azt a közvélemény elképzelheti. Kiderült, hogy az ország tulajdonképen bűnös kémszervezettel állott szemben. Mi célból tartott a szervezet informátorokat az állam hatóságainál, sőt magánál a nagyvezérkarnál? Milyen érdekei fűződnek és céljai lehetnek ezzel kapcsolatosan egy politikai szervezetnek, amely az államgépezet működését kémleli?

Kiderül az okmányból, hogy sokmillió lejes kiadásokba bocsátkozott a mozgalom és eleven kapcsolatokat tartott fenn a külfölddel, amely felé maga a mozgalom vezére kötelezte le magát, más külpolitikát inaugurálva, mint az ország hivatalos politikáját. Ez kimeríti a hazaárulás kritériumát. Az igazságszolgált a cás tisztázni fogja, ami tisztázandó. Mindenesetre kiderült a fájdalmas valóság, hogy milyen megpróbáltatást készítettek elő az ország számára. A legújabb leleplezéseket nem nehéz kapcsolatba hozni a mozgalom vezetőjének egy nemrég tett nyilatkozatával, amelyben bejelentette, hogy 4 3 órával a hatalom meghódítása után meg fogja változtatni az ország külpolitikájának tengelyét. Szerencsére a hatóságok helyükön voltak.

 líisantfani-koEiierencia programfa

BUCUREŞTI, április 28. Az Universul szerint a kisantant-konferencia három napja a következő beosztás szerint oszlik meg: május 4-én, szerdán reggel 9 órakor érkezik meg Sinaiaba Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter, valamint Krofta csehszlovák külügyminiszter, akiket a pályaudvaron Petrescu Comnen román külügyminiszter és a bucureştii jugoszláv és csehszlovák meghatalmazott miniszterek fogadnak. A vendégeket a Palace-szállóba szállásolják el kíséretükkel együtt. Megérkezésük után a vendégek beírják neveiket a királyi palota vendég-könyvébe, azután tanácskozásra ülnek ö'ssze, majd résztvesznek Petrescu Comnen külügyminiszter szükebb- körii ebédjén. Délután ismét tanácskozás

szerepel a konferencia programján s a napot sziikebb vacsora fejezi be a Palace- szállóban. Május s-én 10 óra 30 perckor tartja harmadik ülését a konferencia, majd délután 17 órakor záróülésre ülnek egybe. Ez alkalommal szerkesztik meg a konferenciáról kiadandó hivatalos közleményt, 18 órakor a külügyminiszterek fogadják a sajtó képviselőit. Ezután vacsora és fogadás következik és az éjfél utáni órákban a jugoszláv és csehszlovák külügyminiszterek különvonattal utaznak el Sinaiaból.

Idföjápás

Bucurestiből jelentik: Változó légnyomás és felhőzet, sokhelyen cső és zivatar, mérsékelt északkeleti szél és alia változó felhőzet.

Szélesedő

távlatok

A rendkívül tevékeny európai közélet most különösen tevékeny. Megkezdődön a: angol —francia tanácskozás a miniszterelnökök és külügymirtitszterek részéről és ez a közeledő hetek fejleményeire döntő hallást akar gyakorolni, Az olasz—angol szerződést át kell helyezni iá)- életbe. A spanyol polgárháboru befejezés előtt áll; folynak az olasz—francia tárgyalások és Ciano gróf az albán esküvő alkalmából többet is végezhet az ünnepi képviseletnél. Henlein kaelsbudi kiáltványa izgalmas kisebbségi és külpolitikai követelményekkel járt. Németországgal, mely Ausztria bekebelezésével óriási lépéssel halad előre, hogy a szárazföld vezető nagyhatalma legyen, egyaránt keresztezve a franciád: és oroszok eddig zavartalan erejét, szintén komoly ás nagy „szóváltásba“ kell merülni legközelebb, uj egyensúly és uj békelehetőségek érdekében. Íme, sok a tennivaló. Való igaz, a következő néhány hét nagy jelentőségű lesz, ezért a szoros angol—francia katonai megállapodás döntő súly akar lenni ta mérlegben. Élesíthetik, vagy enyhíthetik a negyedéves uj feszültség szinte végleges és végzetes voltát. Borotvaél egyik sarkán táncol a béke, másikán a háború. Azonkívül a két demokrata nagyhatalom isimét az élre akar, kerülni.

A külső közélet fontos jelenségekép föltetszik ama tanulmányút is, melyet az angol képviselők végeznek a Duna <völgyében. Ezek folytatásai e0U feledésbe ment kezdeménynek, melyet harmadáéi éve, kevéssel halála előtt Austen Chabm&ríain megkísérelt itt, a Duna_ völgy kapujában, Becs és Prága vezetőinél. Akkor kezdett forrni Ausztria kérdése ismét és nem lehetetlen, hogy ez a- utazás, mert az angol reménység nem igazolódott, közrejátszott benne, hogy Anglia sorsára engedte Ausztriát, A: c,ngol kormányon kívül álló politikusok, vagy nem külügyi feladatokkal megbízott miniszterek utjai szoktak előkészíteni fontos magatartásokat. Lord Halifax berlini látogatása után kezdődött a válság, amely Eden lemondásár avezetett. Churcill, Lloyd George sib. párisi látogatása vezette, be a tegnap megindult londoni tanácskozásokat és bizonyára lesz következménye, hogy Hoare Belisha hadügyminiszter máltai vizsgarepülése után Rómában és Párisban is leszállóit. fíendersonék tanulmánya Prágában és Budap esten sokat jelent most, mikor a szudéta-német&ég a két oldalában erjedő válságok folytán igen fontossá élezte ki a közel két évtizede megfeszített, sőt már sülyedő kisebbségi kérdést és amikor ebből a kisebbségi kérdésből átterelődik önkéntelen a feszültség a Dunavölgy ügyére, mely még súlyosabbá és bizonyára égetően szükségesebbé vált, amióta nincs többé Ausztria.

A Hendersonék érdeklődése uj alkodéi eme a hűvös, de fokozódó érdeklődésnek, amelyet Anglia tanúsít újabban a Duna-viz környékének, főleg a körmedencinek, amióta Eden álfúvta Genfből .a kisebbségi értekezletet. Tahin fontos lépések erednek belőle. így hát érdemes elgondolkozni az angolok nyilatkozataim. És te kellene vonni gyorsan — az ethiopiai, spanyol, osztrák meglepetések óva intenek, hogy sietni kelt, mert a lörténelem órája most előbbre jár, mint a politikáé — a könyörtelen következtetéseket. Henderson világosan cs határozottan megállapította, hogy Középeurópában békés eszközökkel rendezni lehet a kérdéseket, a gazdasági természet ticket is; C:crt szükséges volna egy dunavölgyi értekezletet összehívni; 'Omi már egyszer európai cél volt és azóta súlyosabb idők még inkább követelik a cselekvést. Mindezt már ezerszer és ezerszer megírtuk mind a dunai hazafiak. látható eredmény nélkül. De hátha most hatásosak lesznek a külföldi tanácsok és végre megindulnak n régóta kitűzött utón, gyorsam és eltökélten, az idők parancsát fonto! to n kibet űzve és cselekvésre készen?

U