Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-28 / 95. szám
a 1 9 3 t> április 23. c L L i : /V Z id K & / / Alázattal“ A S'ZÓ, ami elhangzott a-a EGE munkás és fáradhníiaftiliain elnöke ajkáról, ma már eliretpiiiH Transsylvania minden r*é- szébe. Bekopogott a tanyai, húzóik ablakán, kinyi.tóttá a falvak zsaluigáteres «blokád és jKbocsátáS't kért és nyert a kurták vas-pánttal .mege'iősi-telt tolgyfaajtósn- is. „Alázattal“! Csendült fel n szó és meghallgatásra talált minden magyar gazda szivében. A szó csodás ereje mindig lebéklyózz-a a kétkedőket, de igaz melege örökös áraimba, kapcsol ja a-zo- kut is, ok k eleddig közönnyel, mentek el a szent gondolatok, mellett. Ebben a cJirmkn.s 'világban csők az a szó köt le és az a szó melegít, amelyben igazság van. Nos, cbl>en a s-zóbflsi. von igazság. Örök és s-zent igazság! ,,Alázattal'“, ömlik a szó a. leikembcii tovább és -megnyitja szomjas szivem legrejtettebb fiókját is. Úgy ér-zeni, megroskadtam tegnap óta. A szó, and itt él bennem s amely megtöltötte a szivemet, terhet rótt rám. S ezt o terhet viselnem kell. De viselnie kell mi-ndenk nek, -aki ott volt azon az emlékezetes gyülltisen, ahoi megszólalt a szó: „Alázattal“. ..Hálát adok a Gondviselésnek, hogy megáldott alá: at mi, amely nélkül munkánk nem volna tiszta és eredményes. A'em tudok alázat nélkül dolgozni. Ez az alázni töltse meg mindannyiunk szivét. Töltse el türelemmel. Alázat nélkül a mi munkánk nem volna tiszta.“ Ezek a gondolatok szinte biblikus erejűek. V lligi-ta-niak. mint viharos, éjszakában a jelzőlámpák. Melegítenék, mint fagyos léiben a lángoló roz'segalymk. Fénylen/ek. m rt az örök égen -aiz örök Nap. S hogy erre a fényre és melegre eb-ben a csúf világban mennyire szükség ivani, bizonyító 1:1a, a:z a nagy megértés és szeretet, amely (kiült o lélek ablakába és kibuggyant az ajkakon ott o gyűlésen. De különösen, szükség -van erre a szóra-, entnek a szórnak biztatással megtöltött tanba] mára nekünk, foisebib-siég- magyaroknak, akik -—- bosszú éveken keresztül — «rem tudtunk alázatosak lenni', de dlöiyfösek s gőgösek. Szükségünk van a szárai minden ivonatkozásban. És szüksége van erre a szóra gyermeknek, felnőttnek, leánynak, férfinek, gazdának', -ip a - rostiak, szegénynek, gazdagnak egyaránt. Mért — .valljuk be — nem voltunk egymással] szemben alázatosaik. Nem bred ük egymásban a testvért, akit minden esetben tá- mogaíintunk. szeretnünk és1 tanítanunk kell. Rangban, felekeze then >, módban különbséget kerestünk, találtunk és tettünk. Még- társadalmilag ás megos ztod lünk. Valágnjózetiíeg is. Évek hosszú s-orán kihullt beloiüník a szeretet magasztos fogalma; ami egyesekben a dölyfösséget, másokban az elkeseredést növelte meg. így esett meg, hogy összemeleige- dés helyett elhidegültünk. egymástól' s- igy történt a.z-, hogy a falu niépe eltávolodott a városiaktól. Az alázat hiányozott a szivünkből. A türelem helyett türelmetlenek voltunk egymáshoz. És nőtt a szakadék s távolod - tinnk egymás-tói. Már-mák annyira, hogy sz ilié képtelenség ivott az, hogy mi valaha i'9 össze-ba Iáik óz z un-k. De felhangzott egy évvel ezelőtt egy mask szó. Jól emlékszem s emüjéksz -k rá mindenki, nikn-ek szivén feküdt kisebbségi életűim. Felhangzott egy másik csodálatos- szó: „Szolgálni“, Szolgálni azokat, akiknek szükségük van erre a szolgálatra. S kinek nem volt erre szüksége, amikor mindenkit megs-u- b in tobt a szegénység, az elesettség, a magá- ramairadottság Nemeréje? Akadt egy ember s oztan mögötte sok. Száz. Később ezer éis ezrek. akik -szolgáin) akarták és szolgálták hg azokat, akik eme rászorultaik. S múltak a betek, a hónapok s egy év elteltével megtörtént a. csoda: ös'szébhkerüMek azok, akik eltávolodtak egymástól. A jólét nem tudta megcselekedni. Megtette a szegénység. Amelyik egyformán fáj mindenkiinek. Úrnak, szolgának egyaránt. Szolgáin ! Nem pénzért, nem vagyonszerzés dijából, de fülíve valami1 szent láng melegétől, amit igy hi-vuink: szeletet. A szolgálattal. járó megmérhető és megfogható munka igy alakult át fizikailag nem mérhető, de mégis legsúlyosabb értékké, szeretetté. Ez a csodálatos ftókrai járta át az emberek szivét és eltűnt vagyon, eltűnt rang, megszűntek társadalmi előítéletek, feloldódtak világnézeti küJiöriibsűgek'. elhalványultak felekezetű színezések. Csak egy maradt -meg: az ember. Ez a k'sebbségi tnanssyil'vánúai ember, amelyik együtt lakott ezelőtt is és együtt akar maradni ezután is. Csak ez maradt meg! Ha még szegényen is, de megmaradt! S mikor már a felfejlődésnek ezt a magaslatát elértük, am-Jkor már emberi közelségünkben közös és közösség' munkára indul- hatlunk, hangzott fel a másik magasztos -szó: Alázattal“! Nem ké>kedéssel tehát. Nem ei- bizakódva. Nem kihívóan. De alázattal. Alá- zjaittal élni és dolgozni otthon a családban, Máims 2s~áminéul a ciuţi repmloiorgaiom A légiháziasszonyok egyike Thura Taxis hercegnő lesz CLUJ, április 27. Május 2-án országszerte megindul a repülőforgalom s ezen a napon érkezik Cl újra október óta az első busz, üléses, báromniotoros Savoy—Maircbetti gyártmányú cseh repülőgép, melynek minden egyes motorja 500 lóerős. Ezeken a repülőgépeken már az utasok étkezésének megkönnyítéséről is gondoskodtak, amennyiben három steward szolgálja ki étkekkel az utasokat. A május 2-án városunkba érkező cseh repülőgép egyik érdekessége, hogy a stewardok közül az egyrk Thura Taxis hercegnő, aki Németországból emigrált Csehszlovákiába. A hercegnő, aki a Hohenzollernek közelii hercegnő Prága és Bucureşti között szendc soknak. Három repülőtársaság fogja Clü.jon május 2-ától a repülőforgalmat lebonyolítani. A román Lares, a csehszlovák CSA és az orosz Aeroflot. A someseni repülőtéren két nagy nemzetközi, járat állomájSOiziik, a Bucureşti—Cluj—Prága —Paris—London és a London—Prága— Cluj—Moszkva járatai. A London, és Moszkvai közöltj 4200 kilométeres távolságot a gépek 12 óra alatt teszik meg. A Bucureştii'—London-i ut reggeli 9 órától este 8 óráig laid. racghiosoli raiiiláiiilis lozanDan Egy álarcos rabló betöri egy kereskedő házába, de meg- SutamátotSák, — Ä rabló megkéselte a kereskedő házaspárt BUCUREŞTI, április 27. Véres rablótámadás történt Buzair ban husvét éjszakáján. Ion Radulescu kereskedő és felesége éjfélkor imég asztalnál ültek, midőn álarcos rabló toppant a szobába, az öreg kereskedőre vetette macát és késsel összeszurkálta. Szerencsére felesége nem vesztette el lélekjelenlétét és az ajtót kinyitva, segítségért kiáltott. A megrémüli rabló erre tovább állt, anélkül, hogy bármit Is magával veitt volna. Bucsuzásul azonban a kereskedő feleségét leszúrta. A rendőrség nyomozást indított a banditái kézrekeritésére. BUCUREŞTI, április 27. A Strada Cobelcescu elején, szemben a tavaszi pompába öltözött Cismigiu-park friss zölddel rügyező platánfáival emelkedik az egyiptomi királyság bucureştii követének kacér kis rezidenciája. A gondo- san ápolt élőkért bejáratánál rendőr sza- lutál és útba igazítja az újságírót. Odabenn a nagyúri bojárvilla szuterénjében vannak elhelyezve a követség és a konzulátus hivatalos helyiségei. Amikor átadom névjegyem a franciául kitünően beszélő egyenruhás szolgának, kötelességszerii reverendával hajol meg. — Őxcellenciája azonnal fogadja* önt“ — mondja néhány perc múlva, amidőn bejelentette a miniszternek — „csak néhány pillanat türelmet kér, amíg eltávozik a látogatója“. A váróhelyiség falain francianyelvii idegenforgalmi plakátok virítanak. „Visitez 1‘Egypte, pays des merveilles !“ tűnik szembe a meggyőző invitálás az egyik plakátról, amelyikről az idegenforgalom szolgálatába állított Sphynx is örök titok- zatosságu mosolyával tekint a ködbevesző piramisok felé. De máris visszatér az egyenruhás szolga. — „Méltóztassék belépni“ — szólal meg halkan, miközben kinyitja a dolgozószoba ajtaját. A követ fölemelkedik íróasztala mellől, miközben székkel kínál meg. Jólmegter- mett, telearcu40—45 éves ur Amin Fouad bey, Egyiptom Bucurestiben akreditált meghatalmazott minisztere. Egész lényéből nagyúri finomság ára-d, amint ékes franciasággal válaszol hozzáintézett kérdéseimre. kint a mezőkön, az erdőikben, a műhelybe«!, az íróasztalnál s az élet minden őrhelyén. Aho-va 'bennünket: az isteni gondviselés helyezett. Uj kisebbség) embertípus kezd kialakulni ezen a megszentelt földön: munkás, önzetlen:, egymást támogató, ai szeretettől átitatott ember tip<usa, amelyik q munka ölömé -és az ezt követő anyagi boldogulás meU lett meg tud majd maradni alázatos embernek. Ne lTgyjülk azonban, hagy már azok is vagyunk. Ne gondoljunk magunkról1 miár most, hogy íi krisztusi! alázatosság útjára lépve miár Krisztusok is vagypaik. Ne merjük állítani azt, hogy ezzel a lépéssel már megtettünk — „Remélem nem nyilatkozatról van szó“ — háritja el szeretetreméltó tiltakozással az interjú jellegét, miközben finom illatot árasztó egyiptomi cigarettadobozt nyújt felém. — Kegyelmes uram, Egyiptom úgy él sok-sok zátonyra jutott romániai egzisztencia fantáziájában, mint a végtelen lehetőségek országa. Milyen álláspontot foglal el a kairói kormány a tömeges egyiptomi bevándorlásokkal szemben? A követ szippant egyet vastag gyűrűs szivarjából. — „Az egyiptomi kormány állásfoglalása — kezdi szinte minden szavát érezte- tően megfontolva — nagyjában azonos valamennyi liberális kormánynak a bevándorlás problémájával szemben elfoglalt álláspontjával, amennyiben teljesen felülemelkedik mindenféle előítéleten. Egyiptom elvben nem zárkózik el európaiaknak Egyiptomba irányuló bevándorlása és letelepülése elől“. — Nem ismerünk faji és felekezeti különbséget és a bevándoroltaknál nem teszünk semmiféle elfogultságból eredő megkülönböztetést, hacsak nincs szó kimondottan destruktiv elemekről, illetve olyanokról, akik bármilyen tekintetben tehertételt jelentenének országunkra nézve. Ennek előrebocsájtá- sával meg kell azonban jegyeznem, hogy minálunk, Egyiptomban is előnyben részesítjük a mi saját hazai, autcchton elemeinket, amikor munkaalkalomról van szó“. — „Ez érthető is, hiszen nekünk is min dent. Az ut, a cél még messzi van! Lsz- tend-őík egész -rajának kell Jefutn'a életünkben, amíg eljutunk ódáiig, hogy az alázat hirdetésével és gyakorlásaival valóban alázatos- emberekké is vállunk. Az alázat sok türelemmel jár. Ls s-ok szenvedéssel. Sok lemondással;. De bizonyos, hogy az idő és az akarat mindent meghoz. Meghozta azt is-, hogy -aiz alázatosságnak meg lesz a gyümölcse. S ez tnem lehet más, m-nt mindannyiunk boldog Jelki lés testi jóléte. Lz.t kell -végcélnak tekinteni. S ha ezt nézzük folyton, akikor valóban tartalmat kap a 'szó s írni valóban alázatosak leszünk előtted: „Alázat“. ZüqoiU Dezső. Látogatás Amin Fouad bey-nél, Egyiptom bucureştii követénél, aki szerint Egyiptomban nem ismerik a faji és felekezeti különbségeket ,,Egyiptom elvben nem zárkózik el az európaiak bevándorlása elöl“ nagy számmal vannak képzett szakembereink, akik a tudományos, művészi, kereskedelmi és. ipari élet összes területein, tehát úgy az intellektuális, mint a gyakorlati pályákon teljesen korszerű munkateljesítményt produkálnak. Mindazonáltal hajlandók vagyunk a legliberálisabb szellemben kezelni az egyiptomi bevándorlók kérdését és minden esetben teljesen egyéni mérlegelés tárgyává teszszük az országunkban letelepedni óhajtó hasznos intellektuelek és szakmunkások kérését“. — „Egyiptom rohamosan fejlődik, aminek folytán tág tér kínálkozik nálunk mindenféle alkotó munkára. Hangsúlyoznom kell azonban: az idegenek tömeges letelepedését nem tartjuk kívánatosnak. Ezt a luxust földtekénk hozzánk közeleső részén nem engedheti meg magának egyetlen ország sem“. A követ egy pillanatra elhallgatott és kipillantott az ablakon túl viruló tavaszi park felé. — „Szép a tavasz errefelé. Csak az átmenet, sajnos, tulgyorsan a télből a nyárba a hirtelen elillanó tavasz után. S igy olykor nehéz elviselni Bucureşti legelső nyári hőségét, annál is inkább, mert az itteni hirtelen hőségek idején a levegő némelykor nagyfokú páratartalommal van telítve. Az egyiptomi meleg viszont inkább száraz forróság, amely valóságos áldás a tüdőbetegek részére“. — Engedje meg Excellenciád, Hogy érdeklődjem az Egyiptom és Románia közötti gazdasági kapcsolatok felől? — „A két ország kereskedelmi kapcsolata a lehető legélénkebb — válaszolja Amin Fouad bey. A kölcsönös kereskedelmi forgalom rohamosan fejlődik és az 1937. év folyamán úgy román, mint egyiptomi viszonylatban közel kétszerese volt az előző évinek és csaknem háromszorosa az 1933. évi külkereskedelmi forgalomnak. Románia 1937-ben körülbelül másfélmillió egyiptomi font értékű árut exportált Egyiptomba, főleg petróleumot, fát, élőállatot, stb. Ezzel szemben Egyiptom 1.200.000 egyiptomi font értékben exportált Romániába, főleg gyapotot, rizst, stb.“----„A két ország külkereskedelmi forgalma teljesen normális, annak ellenére, hogy a mérleg mindig egyoldalúan Romániának kedvez. Különben is a legszivélye- sebb, zavartalan jóviszony áll fenn Románia és Egyiptom között, ami kétségtelenül biztató kihatással lesz az országaink közötti gazdasági kapcsolatok jövőbeni alakulására is. Ez annál is természetesebb, hiszen mindkét ország a konstruktiv haladás jegyében dolgozik az országok közötti békés együttműködés megteremtése érdekében“ — fejezte be érdekes beszélgetésünket Amin Fouad bey, a legrokon szenvesebb grandseigneur egyiptomi megtestesítője. diplomaták SeidneA Bare íl
