Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-03 / 77. szám

AßH SiÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telcfonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80, Fiókkitdóhmcal és könyvosztüy; P. Uniri 9. Telefon: ix—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felslőa szvrheszíő: DR. GROSS LÁSZLÓ Előfizeté'i árak: havonta 70, negyedévre xio, félévre 420, éventa 840 lej. — Magyarországra: negyedévre jo: félévre 20, évente 40 pengő. A több. külföldi államokba csak a portókülör.bözcrotei több. L1X ÉVFOLYAM, 7 7. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ, 1938 ÁPRILIS 3. Tizeaoré vei özöolenek a spanyol menekülitek Franciaországba Diplomáciai tárgyalások Páris és London között a spanyol események lehető következményeiről. -» Leridában gyengül a spanyol köztársaságiak ellenállása. — A benemavatkozási bizottság túlhaladott dolgokat tárgyalt Londonban A külpolitikai események előterében a spanyol köztársaságiak kataloniai front­jának rövid időn belül várható teljes ösz- szeomlása áll. A menekülők özönlése Franciaország felé már két nap előtt meg­kezdődött, tegnap azonban olyan töme­gekben lépték át a francia határt, hogy elhelyezésük komoly probléma elé állítja a párisi kormányt. Számítanak azzal, hogy a menekülők száma el fogja érni a száz­ezret, sőt esetleg ezt a számot is jóval túlhaladja. A kataloniai ellenállást úgy Parisban, mint Londonban teljesen reménytelennek látják s a két hatalom külpolitikai vezetői tárgyalásokat folytatnak a spanyolországi események lehető következményeiről. An­glia mindenesetre biztosítani akarja, hogy a spanyol átalakulás nem fog más hatal­mak elhelyezkedésével járni Spanyolor­szágban. Ennek érdekében a helyzet tisz­tázódása után azonnal érintkezésbe kíván lépni Franco tábornokkal, de diplomáciai utón igyekszik ugyanezt elérni Rómában és Berlinben is. Az olasz—angol tárgya­lások fontos részét ez a kérdés teszi ki s a Róma és London közötti megegyezés végleges nyélbeütése is sok tekintetben a spanyolországi események menetétől függ. A „Newyork Herald“ londoni tudósí­tójának híradása szerint az angol kor­mány megegyezésre jutott volna a német kormánnyal, mely szerint angol—francia erők nem avatkoznak bele a spanyol polgárháborúba, Német­ország viszont biztosítékot nyújt afelől, hogy Csehszlovákia területi sérthetet­lenségét tiszteletben fogja tartani. A merészen hangzó hirt, melyet a new- yorki iap utolsó számában röpített világ­gá, sem Londonban, sem Berlinben nem erősítették eddig meg. A benemavatkozási bizottság Plymouth lord angol államtitkár vezetése alatt teg­nap újra összeült Londonban. Több heti szünet után újra a Spanyolországban küz­dő külföldi önkéntesek elszállításának kérdését tárgyalta s a megoldásban újra nem tudott megegyezni. Túlságos erőfe­szítéseket a megegyezés létrehozására sem a bizottság tagjai, sem Plymouth lord el­nök nem tettek, mert érezték, hogy a hó­napok óta húzódó vitájuk egész tárgya rövidesen túlhaladott dologgá válhatik. A megbeszélés akörül folyt, hogy az önkén­tesek elszállítását mindkét oldalról 20— 30.000 főnyi önkéntessel, vagy amint an­gol részről ajánlották, csak 10—15.000 főnyi önkéntessel kezdjék. Megegyezés nem jött létre és közben megállapították azt is, hogy 3 bizott­ságnak rendelkezésére álló pénzügyi alapok sem elégségesek az elszállítás végrehajtására. Az ülést Plymouth lord a teljes sikertelen­ség jegyében, határozatlan időre elhalasz­totta. A spanyolországi harctéri események mind döntőbb módon a Franco tábornok által vezetett nemzetiek javára alakulnak ki. A köztársaságiak madridi frontja régi erejében áll még, kataloniai arcvonaluk azonban teljesen összeomlottnak látszik. A francia kormány, hir szerint, a köz- társasági kormány mellett levő megfigye­lőjétől is azt a határozott jelentést kapta, hogy a kataloniai belső összeomlást nem lehet már megakadályozni s a katonai el­lenállás ezen a vonalon szintén csak rövid ideig tart. A harcok véres elkeseredéssel főleg Le- rida körül folynak, a városba a nemzeti csapatok már be is nyomultak. Belső kerületekben még tart az ellenál­1 lás, megállapítható azonban, hogy a köz- társaságiak fokozatosan ürítik ki a várost. A nemzeti csapatok mögött élelmisze­rekkel megrakott gépkocsi-osztagok ál­lanak, hogy a város éhező lakosságát a bevonulás után azonnal élelmiszerekkel lássák el. Barcelonában, hir szerint, szintén tel­jesen fölbomlott a rend. A város lakosai közül nagy tömegek indultak el a francia határ felé, ahol viszont francia részről ttok meg a szükségeseké*:, hogy a mene­külők határátlépése nagyobb zavarokhoz ne vezessen. A határon átlépő spanyol köztársasági katonákat azonnal lefegyver- zik és tovább szállítják. Illetékes párisi helyen még nem döntöttek afölött, hogy a menekült spanyol katonasággal mit te­gyenek. iLeriJa elesüe küszöbön PÁRIS, április 2. Saragosai távirat szerint Moscardo spa­nyol nemzeti tábornok nagy lendülettel előrenyomuló hadserege elfoglalta Esplus és Artorico községeket. Ezzel a nemzeti hadsereg teljesen kö­rülkerítette Leridát. A város eleste küszöbön áll. A város körül pénteken délben teljessé vált az ostromló csapatok gyűrűje s egyes hírek szerint, délután a nemzetiek már elfog­lalták a külvárosokat. Este Lerida több ponton hatalmas láng­gal égett. A várost ostromló csapatok köztársasági részről csak gyenge ellenállásra találnak. Az Ebrotól délre Garcia Vallino tábor­nok csapatai folytatják előnyomulásukat Tortozo irányában. A „Journal“ szerint, valószínűleg ma elérik Gandesa városát. A spanyol köztársasági menekültek tö­megesen érkeznek Franciaországba. A Ste- fam-ügynökség szerint a nemzetiek tel­jesen szétszórták a tizedik köztársasági hadtestet, melynek megmaradt emberei a francia határ felé igyekeznek. A fegyveres milicisták ezerszámra lépik át a francia határt, különösen Louchon közelében. Este több mint ötezer menekült érkezett Spanyol- országból francia földre. Túlnyomó ré­szük katona. Ezeket még a mai nap folya­mán visszaküldik Kataloniába. Egyik mi" licistánál nyolcmillió lopott pezetát táp­lálták. A határon eddig átmenekültek számát tízezernél többre becsülik. Asszonyokkal és gyermekekkel zsúfolt tehergépkocsik szüntelenül érkeznek fran­cia területre. A menekült polgári lakos­ságot azonnal továbbítják Franciaország belseje felé. t A „Matin“ szerint négyezer köztársa­sági katona teljes fegyverzetben lépte át a francia határt. Velük érkezett több szovjetorosz tiszt és számos politikai párt­vezér. A „Jour“ úgy tudja, hogy a Pyre- ncusokban kétezer menekült bolyong s valószínű, hogy közelebbről még nagyobb tömeg özönlik Franciaországba. — Az. „Epoque“ szerint közelebbről előreláthatólag harminc*jj ezer menekülő spanyol katona lépi át a határt. Az „Intrasigeant“ úgy tudja, hogy Lou- chinba érkezett Galla tábornok is, akit egész vezérkara és két katalán képviselő kisért. Gallo az újságírók előtt kijelentet­te, hogy _ csapatai harcképtelenné váltak s a bar­celonai hadvezetőség rendeletére vezette őket francia területre. A „Liberté“ szerint a francia földre me­nekültek között kevesebb a spanyol, mint a lengyel, francia, orosz, cseh, angol és ir. A menekültek tömeges érkezése súlyos helyzet elé állította a francia kormányt. Pénteken a párisi külügyminisztériumban értekezleten foglalkoztak a szükségessé vált intézkedésekkel. A „Temps“ szerint a menekültek ügyét nemcsak az embe­riesség, hanem Franciaország belső biz­tonsága szempontjából kell elbírálni, A francia kormány mindenesetre a mél­tányosság, a francia érdekek és a semle­gesség elveinek szem előtt tartásával hoz­za meg döntését. Madridi távirat szerint Pozas köztársa­sági spanyol tábornokot, a keleti fronton küzdő köztársasági hadsereg parancsno­kát, megfosztották tisztségétől. Helyére Perei alezredest nevezték ki. HafszőziiefmiMf pritâf répáién van ApgJiáftsn LONDON, április 2. Ilfivalíilos' jelenlés szerint Ati-glftáibani a lég­ügyi hivatal 672 privát 'repülőgépet tart nyi'lván. Uf isi előli Uj kormányunk van és megszilárdult ezzel a február 10-én megalapított, kor­mányzati rendszer, amely a tekintélyen és fegyelmein nyugszik. Az uj kormány első rendelkezése volt, hogy a már feb­ruár Ti-én fölfüggesztelt poll'd kai párto­kat végleg föloszlatta és helyükre, nagy személyiségek: a pátriarcha, marsaitok, volt miniszterelnökök bizottságát, az ál­landó Koronalanácsat állította, mely egy­előre, mig az aj törvényhozó testület megalakulhat, a nép akaratát is kifejezi. A törvényrendelet az alkotmány 98. szakasza értelmében világos: ,,Az ösz- szes fennálló egyesületek, csoportok, vagy pártok, melyek politika.3 gondola­tok terjesztésére és megvalósítására ala­kultak, föloszlattatnakEzzel meg­szűnt az Országos Magyar Párt, mely többnek vallotta magát egyszerű tör­vényhozási pártnál: az egész romániai magyarság minden irányú szövetségé­nek, valóságos egyetemének. Egyesek mosti: fölsóhajtanak, de kár, hogy a szer ve Érdesünk elején megalapított Magyar Szövetséget hamarosan föloszlattál:, most volna pártunk helyén párt helyeit összefoglaló képviselet részünkre, mint aminöt pl. a német Volkgemeinschaft, vagy zsidó nemzeti szövetség. Azonban aligha tévedünk, hogy a föloszlatás moz­galma ezekre is kiáramlik. De legyen akármint, egyelőre nincsen magyar szerv, mely a kisebbségi magyarságot de iure képviselheti. Egyelőre ... mert az uj kormány /. törvényrendelete a má­sodik szakaszban azonnal kijelenti, futó kezdéssel, de uj lehetőséget nyitva: „Semmi uj politikai szervezet nem ala­kulhat a jövőben és nem tevékenyked- hetlk csak azon föltételek alapján, ame­lyeket egy erre vonatkozó külön tör­vény fog szabályozni(í. Sióval alkalmunk lesz rá, hogy vala­mi, még ismeretlen jellegű szervezke­dést végrehajthassunk. De mi lesz ve­lünk addig? Ki fog a magyar kisebbsé­gi érdekekért közbenjárni és az élet foly­tonos, uj szükségletei körül kezdemé­nyezni ? Fontos, hogy a megengedett lehe­tőségek szellemében már most vitázzunk a továbbiakról, mikép készüljünk föl akkorára, mikor az uj törvény módot nyújt az uj megszervez ke d és re, a de hire képviseletünkre. Máris óvatos cik­kel: pengetik, hogy alighanem a Magyar Szövetség restaurálására kell igyekezni, még pedig az Ifjúsági Találkozó szelle­mében, amely törekvés most nagyszerű támasztékot kap a kormány kiáltványá­ban. ott, ahol ez a fiatal nemzedékhez való folyamodást hangsúlyozza. Termé­szetesen jogosan fölvethetik a tényt, hogy amíg az uj törvényrendelet meg nem jelenik, légüres térben tervezünk és gazda nélkül számolunk, ezért „kár minden benzinértIgaz. Ámde nyil­vánvaló, hogy a kormány irányzat az érdekképviseleti rendszer felé hajol és igy kisebbségi kötelesség, hogy közín- dattá és elismert elvvé legyük: engedé­lyeztessék a kisebbségi szervezkedés a kisebbségi érdekképviselet szellemében, a teljesség okából a még hiányzó érdek­képviseletek léfesilését a közhatalom kezdeményezze vagy elismerje. Kétségte­len. hogy ezt az eszmét fölfelé és befelé ismertetni és megszokottá kell tennünk. ... t-ai

Next

/
Thumbnails
Contents