Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-02 / 76. szám

ir 192& április 7. hz aragoi s®|tó a* ujj icorményről (Etsönldoli (lilikünk foijjÍ*UéW-) LONDON, április 1. A londoni Times az uj román kormány megalakulásával foglalkozva, azti Írja, hogy az előző Cris- tea-kormány átmeneli jellegű volt: s mint ilyoni, uj alkotmányt] adott az or­szágnak és elkészítette az uj állami költ­ségvetést. Az uj Cristea-kormánv pedig már a rendes viszonyokhoz; alkalmaz­kodva alakult meg. A Manchester Gu­ardian ugyancsak erről a kérdésről Írva, az uj kormány tagjai közül különösen Petrescn-Comnen külügy­miniszter személyét emeli ki 'és felemlíti azt, 'hogy a külügyminiszter ismert és lojáhs támogatója a' kisantant- nak és a Balkán-szövetségnek. Ezenkí­vül kitűnő összeköttetésekkel rendelke­zik külföldön. Az olasz sajtó is nagy cikkeket szen­tel az uj kormánynak RÓMA, április 1. Az olaszi sajtó álta­lános érdeklődéssel kisérte az uj román kormány megalakulásának eseményeit. A Giornale d{Italia, a Messagero és a Tribuna nagy cikkekben emeli ki, hogy az előző kormány betöltötte hivatását és ezért őfelsége a király, a fiatal erők kor­mányát hivta uralomra, hogy ez a ren­des viszonyoknak megfelelően vezesse az országot. Az uj kormányról szólva, az olasz sajtó azt irja, hogy kezdettől lógva ez a kormány nagy tekintélyről telt bizonyságot, különösen azáltal, hogy feloszlatta a politikai pártokat, amelyek veszedelembe vitték volna aiz országot. E kormány működése alatt — árják az olasz lapok — Románia politikai hely­zete mindinkább javul. Nemzetgazdasági minisztériummá szervezik áiti az ipar- és kereskede­lemügyi minisztériumot BUCUREŞTI, április i. A „Curentul“ jelentése szerint a szövetkezeti ügyekkel és az ezzel összefüggő összes kérdésekkel foglalkozó ügyosztályokat a földművelés» ügyi minisztériumból az ipar» és kereske­delemügyi minisztériumba helyezik át. Ezt a minisztériumot különben rövidesen nemzetgazdasági miniszté­riummá szervezik át és ügykörébe utal­ják a Nemzett Bankot, az ipari, keres­kedelmi, szövetkezeti és hitelintézeti ügyeket. A nemzetgazdasági minisztériumot Mi- tita Constantinescu, a jelenlegi ipar- és kereskedelemügyi miniszter és a Nemzeti Bank kormányzója fogja vezetni. 4 Elhalasztották a birói karban terve­zett áthelyezéseket BUCUREŞTI, április i. Mint már je­lentettük, az előző kormány április io-re nagyobb áthelyezéseket vett tervbe a bí­rói karban. Ezeket az áthelyezéseket most Victor Iamandi, az uj igazságügyminisz- ter a jövő hónap vegére halasztotta eh Az uj igazságügyminiszter előzőleg át akarja tanulmányozni az áthelyezésekre vonatkozó munkálatok eddigi állását és a vele kapcsolatos jelentéseket. A minisztériumok tisztviselői kara husvét előtt a szentáldozáshoz járul BUCUREŞTI, április i. A miniszterel­nökség átiratot intézett az összes minisz­tériumokhoz, melyben felhívja a tisztvi­selői karok figyelmét arra, hogy a hús­véti ünnepek előtt valamennyien járul­janak a szentáldozáshoz. A román rádióállomások holnap ve­zetik be az angolnyelvü hírszolgálatot BUCUREŞTI, április i. A román rá­dióállomások, holnap 23 óra 45 perckor kezdik meg angolnyelvü hírszolgálatukat. Ez alkalommal Sir Reginaid Hoare, bucu­reştii angol meghatalmazott miniszter a rádió mikrofonja előtt beszédet mond. *1 Április i$-éig nem fogad az ipar- és kereskedelemügyi miniszter BUCUREŞTI, április 1. Mitita Cons­tantinescu, az uj ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter, a Nemzeti Bank kor­mányzója — amint az „Universul“ jelenti —• április ij-éig fogadásait felfüggesztette. Me mondjon J 3e kedvenc /fJ áts&elröt. ( 1 öe gondoskodjon rend- «zeros ezókelóséről. özed jen evés után _ ;Leo labdacsot (Leo-Pills). Ez a növényekből (■Készült tennék már 5—6 óra elteltével könnyen és kellemesen üríti ki beleit. Még a legnehezebb éteick élvezető után sem érez iáradgagot ha — naponta kétszer vagy háromszor — Leo labdacsokat (Leo-Pilla) szedi A párisi német nagykövet annak a reményének adott kifejezést, hogy Franciaország rövidesen megegyezik Németországgal London szeretné bekapcsolni Franciaországot is a kedvezően fej­lődő angol-olasz tárgyalásokba.- Boncour külügyminiszter a Cseh­szlovákiával fennálló egyezményre figyelmezteti Németországot s,A bé&és angol kfklszin alatt megfelelő erjesztő kovász dolgozik“ — mondta Malifax lopd A külpolitikai érdeklődés pillanatnyi­lag a spanyol események és az angol— olasz tárgyalások felé összpontosul. Mind­két kérdésben rövid időn belül az eddi­ginél föltisztultabb helyzet kialakulására számítanak. A spanyol köztársaságiak ka- taloniai frontja összeomlóban van és valószínűtlennek látszik, hogy a spa­nyol polgárháború még hosszú ideig tartson. Az angol—olasz tárgyalásokról úgy Rómából, mint Londonból azt jelentik, hogy a legjobb utón haladnak és rövid időn belül nyilvánosságra hozzák a tár­gyalások eredményeit. Valószínűnek lát­szik az is, hogy a római angol—olasz tárgyalásokon megállapodás jön létre a két hatalom között és a spanyol kérdés­re^ vonatkozolag is, amiről angol kor- manyferfiak többször kijelentették, hogy a megegyezés föltételei közé tartozik. Közben folynak 0 tárgyalások Paris és London között is. A tervezett francia— angol kormányközi megbeszélés valószí­nűleg akkor fog megtörténni, amikor a londoni kormány az olasz— angol tárgyalások végső eredményét terjesztheti a francia kormány elé. Angol részről szeretnék ha a Rómában folytatott tárgyalásokba francia részről is bekapcsolódnának. Egyelőre Winston Churchill folytatott Parisban tárgyaláso­kat a francia kormány tagjaival a két ha­talom külpolitikájának és fegyverkezésé­nek szoros összhangolásáról. Churchill Londonba visszatérése után részletesen be­számol tárgyalásairól Halifax külügymi­niszternek. Parisban, amint hivatalosan jelentik, Boncour külügyminiszter tegnap fogadta Wilcek grófot, Németország párisi nagy­követét és kijelentette előtte, hogy Fran­ciaország „a legnagyobb figyelmet szen­teli annak, hogy Csehszlovákiával fenn­álló egyezménye minden pontját betart­sa.“ A német nagykövet azt válaszolta, hogy tudatni fogja ezt' kormányával s maga részéről bizik abban, hogy Franciaor­szág a jövőben nemcsak Csehszlovákiá­val fog barátságos viszonyt fenntartani, hanem rövidesen megegyezik Németor­szággal is. Ez a német részről adott barátságos válasz igen kedvező benyomást tett francia po­litikai körökben, ahol azt hiszik, hogy középeurópai kérdésekben egyelőre a fe­szültség csökkenésével lehet számitani. Londonban Halifax lord külügyminisz­ter tartott az angol külpolitikát érdekesen jellemző beszédet a külföldi újságírók ál­tal tiszteletére adott vacsorán. Halifax hangoztatta, hogy az angol külpolitika meggondolt óvatosságát senki se tévessze össze az európai helyzet alakulásával szembeni nemtörődömséggel. Az angol kormány — mondta Halifax lord — nem szokott elhamarkodottan összekotyvasz­tott orvosságokkal előállani, hanem időt enged, hogy az események fejlődése elvé­gezze munkáját, ezalatt otthon megvédel­mezi intézményeit és közéletének szinvo­j nalát, hogy szükség esetén döntő erővel teremhessen a nemzetközi bajok szinhe- j lyén is. Anglia nem tarthatja magát távol attól, ami Európában történik. Vannak ugyan helyzetek, mikor szeret­nénk elhitetni magunkkal, hogy mégis tá­vol maradhatunk, de ha tényekről van szó, nem befolyásoltatjuk magunkat ilyen hangulatoktól. Mint nemzet, talán lassan reagálunk a nemzetközi helyzet változá­saira, súlyos tévedés volna azonban azt hinni, hogy a nyugodt angol külszin alatt nem dolgozik megfelelő kovász. Nincs semmi gyöngeség az angol türe­lem szellemében, sem abban, hogy Anglia a háborús fejle­ményeket el akarja kerülni. Bár nekünk egyetlen állam sem tulajdoníthat támadó szándékot, mindenkinek tudnia kell, hogy sohasem lehetünk közömbösek másokkal szemben —• végezte kijelentéseit Halifax lord. A londoni baloldal nem bízik Mussoliniban LONDON, április t. Mussolini minisz- 1 terelnöknek a római szenátusban mondott beszédével roppant ironikus hangon fog­lalkozik az angol sajtó. A „Daily Express“ és a többi baloldali lapok ebből az alka­lomból ijedt hangon javasolják az angol kormánynak, hogy amennyire lehet, el­lenőrizze az Olaszországgal folyó tárgya­lásokat, mert a Duce szavaiban nem lehet hinni. A „News-Chronicle“ irja: „A be­széd, különösen az olasz tengeri haderőt dicsérő rész, valószínűleg odairányul, hogy befolyásolja Chamberlaint a „leg­jobb vásár“ megkötésére. De Mussolini­nak és barátainak célja ennek dacára az angol nép nyugodt és megfontolt mérle­gelésére talál“. A lap kijelenti, hogy az angol kormány nagy hibát követ el, midőn azt hiszi, hogy egy békés szán­dékú emberrel tárgyal. Az olasz szenátusban elhangzott beszéd minden egyes szavában a harci készséget és a háborút dicsőíti. A „Daily Herald“ megállapítja, hogy; Mussolini két magatartást tanúsít1: Chamberlainhoz beszélve barátságos és békés szavakat mormol, mig a szenátus előtt éles harci kiáltást hallat és a gyors elhatározások háborúját készíti elő. Mer­re van itt az őszinte szó? — kérdi a lap. Az abessziniaiak és a spanyolok talán vá­laszolhatnak erre. És talán Chamberlain is megállapíthatja, hogy milyen értéket biztosíthat egy „Úriemberi szerződés“- nek, vagy egy „barátságos megbeszélés“- nek ilyen feltételek mellett. A „Daily Express“ szerint a Duce beszéde nem okozhat nyugtalanságot Franciaországban sem, mivel Angliában hideg fogadtatásra talált. A francia sajtó hangja PÁR IS, április i. A francia sajtó a brit sajtóval azonos hangnemben ir Mussolini beszédéről. A „Le Jour“ római levelezője irja: „Mussolini kijelentette, hogy Itália bármikor készen áll a harcra. Kivel? Ki ellen? íme két kérdés, amely válasz nélkül ma­rad. Olaszország a roma—berlini tengely mindenhatóságával alkalmas pillanatban válassza ki barátait és ellenségeit, ahogy azt érdekei megkövetelik. A „Figaro“: Valóban napoleoni energiák eredménye, hogy egy ember ennyire képviselni tudjon egy fajt és egy ország-sorsot. A beszéd, a hegemónia álma, amelyet a fasiszta politi­ka nem egészen eredménytelenül táplál. Az „Epoque“ hangsúlyozza, hogy Mus­solini szokása ellenére, nem rohant ki a demokrácia ellen. Az ok: jó viszonyban maradva Németország­gal, közeledik Nagy-Británniához. Az „Ordre“ a Duce egyik frázisát hang­súlyozza: Igen, békét akarunk, de a ma­gunk békéjét!“ Érdekes; Mussolini békét akar, Elitler békét akar. Ezek mellett a „pax romana“ és „pax germanica“ békék mellett marad-e hely a brit szabadságnak és a francia függetlenségnek? Röviden annak a békének, amely nem áldozza fel kenyerét az ágyuk torkának. „A támadás a legjobb védekezés!“ mon­dotta még a Duce. Értse meg, akinek van • füle a megértésre. A „Le Populair“ meg- 5 jegyzi: ha egy államfő 1914 előtt ejtett j volna ki száján hasonló nyilatkozatot, úgy, a világ közvéleménye forradalmi tiltako­zásban nyilvánult volna meg. Ma azon­ban az ilyen beszéd jóindulatú megítélés­re, vagy hallgatólagos beleegyezésre talál. Évekkel ezelőtt megirtuk már, hogy Mus­solini napoleoni szerepekre vágyik. Ak­kori véleményünket szenátusi beszéde megerősíti.-------- ■■■■l'-firi 1—ii. Tolvajokat fogtak el Zalaun ZALAU, április 1. Az elmúlt éjszaka a zalaui rendőrség egyik közrendőre az állomás környékén elfogta Elekes Lajos bérkocsist, Major Mi­hály vasúti lakatost és Endrea Petru vas­úti szolgát, akik az állomás környékén lopásokat követtek el. A letartóztatotta­kat átkisérték az ügyészségre. Dtmai értekezlet összehívása tárgyá­ban intézted kérdést az angol miniszter­elnökhöz BUDAPEST, április 1. A „Pesti Hírlap“ tudósítása szerint Ries angol képviselő kérdést intézett az angol miniszterelnökhöz, hogy hajlandó-e meg­tenni a szükséges lépéseket egy Duna-ér- tekezlet összehívása tárgyában. Mabane angol képviselő a „Pesti Hír­lap“ tudósítója előtt kijelentette, hogy nincsen megelégedve az angol miniszter- elnöknek a magyar kérdés rendezése tár­gyában adott válaszával. A RUHÁZATI. TEXTIL ÉS BŐRIPARI MUNKÁSOK SZAKSZERVEZETE április 8-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel' és a. következő vasárnapokon, tánccal egybekötött szórakoztató teádéin tánc rendez a Sir. Miron Cos-lnn 7. sz. aiatté Otthonának dtszíermé- ben, melyre veti elegeket szívesen látnak. KÖLTÖZIK A CLUJI MÁSODIK KERÜ­LETI RENDŐRSÉG. A ciuji II. kerületi rendőrség április 2-án a Regele Ca"ol II.-ut­cából a Piei roasa-ut ca 11. st. á'á költözik. Az államvasutak intézkedései a húsvéti forgalom lebonyolítására. A vasutak ve­zérigazgatósága megfelelő intézkedéseket tett a húsvéti nagyobb utasforgalom lebo­nyolítására. Az összes vonatokhoz több kocsit csatolnak, fővonalakon pedig jelen­tékenyen megnövelik a kocsiparkot. A fővonalakon Bucureşti—-Craiova—Timi­soara—Iasi—Cernăuţi—Oradea és Cluj ál­lomások abban az esetben, ha szükség mu­tatkozik, kettős yonatokat indíthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents