Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)
1938-04-01 / 75. szám
ÄR$ 3 LEJ ÉB? astm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Ca'ca Moţilor 4, szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók So. FiókkUdóhivstal és könyvosztüy: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. MA GYÁR POLITIKA! NAPILAP Előfízetér-i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 4.10, falta* ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS 840 lej. — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 10, évente 43 Fclzläß szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.bözcttc'í több. ]L,JX ÉVFOLYAM, 7 5. SZÁM. PÉNTEK CLUJ, 19 38 ÁPRILIS 1. lamasaKKflutsssaa intézkedései Feloszlatták az összes politikaipáriokak “ Állandó ţeîtegu koronatanács alakúit,amelynek tagjait Q már ki is nevezte M if hermán® i fdrtfnijssscgef, a raid c§ a miisiháf Eiirűcti ii®iialh®zatál?@ii Tegnap délután 6 órától kezdődően iij kormánya van az országnak. Miron Cristea paíriarcha-rniniszterelnök a déli órákban benjujtotta őfelségének első kormánya összes tagjainak lemondását. Rövid beszéddel bejelentette, hogy a lemondott kormány megfelelt hivatásának: uj alkotmányt, és uj költségvetést adott az országnak, így ni rés szükség arra, hogy széleskörű alapján továbbra is helyén maradjon. Néhány óra múlva Miron Cristea partriarcha bemutatta őfelségének kormánya uj névsorát, melyből a volt miniszterelnök — áííamminiszterek és Taíarescu hiányoztak. Ezzel szemben Caőrtescu belügyminiszter régi fiatal hivei: Ra° lea, a Dreptatea főszerkesztője és Ghel- megeanu kaptak tárcát az uj kormányban, melynek fontos vonása az, hogy Petrescu-Comnen, volt berlini román követ, később külügyi alminiszter — vette át a külügyi tárcát. Hivatalos jelentés a kormányválságról A Ha dór távira! i (iroda szerdáin) délután 2 órakor a: következő hivatalos közleményt közölte: A Miron Cristea vezetése alatt álló kormány beadta lemondását Szerdán reggel a királyi palotában Őfelsége a király elnökletével minisztertanács volt s Miron Cristea pátriárka; az uralkodó elé terjesztette a kormány lemondását. Miron Cristea miniszterelnök beszéde A lemondott miniszterelnök a következő beszédet intézte őfelségéhez.: Sire! A kormány eddigi alakjában, — szakminisztereivel és annyi tiszteletre- méltó volt miniszterelnökévet, mini áltamminiszterekkel parancsoló szükségesség volt azzal a sürgős céllal, hogy az állam életének uj alkotmányt adjon és az ezen az alapon hozott külön törvényekkel részleteiben is normaliizálja a közélet minden ágazatát. A cél érdekében a kormány összes tagjai a haza és a korona iránti szeretettel a legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint ajánlották fel szolgálataikat. Azóta az uj alkotmányt a nép elfogadta és számos fövény rendélet készült cl, olyanok, amelyek szükségessége erősen érezhető volt. Minthogy 1938 április elseje előtt vagyunk, haladék nélkül össze kellett állítanunk az 1938—39-ikt. költségvetési év költségvetését. Az elmúlt napokban bevégeztük ezt a nehéz munkát azokkal a törvényekkel együtt, amelyek lehetővé teszik a költségvetés alkalmazását és az állami szervezet teljes egészében való jó működését. így ódban a helyzet, bizonyos mértékben bevégeztük annak a hídnak megépítését, amelyen át uj utón indul el az állam élete, normálisabb keretekben és nincs f> f- tétien szükség a mai álakulatábint működő kormányra. Éppen ezért úgy látom helyesnek, hogy Őfelsége elé terjesszem az egész kormány lemondását. Ugyanakkor legmélyebb hálánkat fejezzük ki azért a kitüntetésért és bizalomért, melyben részünk volt és amely lehetővé telte, hogy Őfelsége bölcs és belátó vezetése mellett teljesítsük a haza és a trón iránti magas hazafias kötelességünket. Biztosítjuk Felségedet, hogy mi öregek, már régóla túl vagyunk az emberi természet- tel egy ült járó hiúságok korán és a jövőben is örömmel állunk a trón rendelkezésére tapasztalatainkkal és az öregkor bölcsességével, bármilyen minőségben, ha Felséged jónak látja véleményünket kikérni. Minisztertársaimnak pedig a magam, részéről 0 legmelegebb köszönetemet fejezem ki rövid, de éppen annyija történelmileg fontos termékeny együttműködésünkért. Ezt az együttműködést életem kellemes emlékeként őrzöm meg. Sire, kívánjuk, hogy folytassa tovább legjobb egészségben az ország megújításának munkáját, a jobb élet és az állandó fejlődés irányában. A minisztertanács után őfelsége a király, villásreggelin látta vendégül a lemondott kormány tagjait. különleges, e célból hozandó törvény fog megállapítani. 3. szakasz: Miniszterelnökünk, bel- ügy, igazságügy és nemzetvédelmi mi- nisztereinlz vannak megbízva ezen törvény végrehajtásával. Bucureşti, március 30. CAROL, sk. MIRON CRISTEA, miniszter- elnök, Románia pátriárkája, sk. TE rendeletet a belügy, igazságügy és nemzetvédelmi miniszterek is aláirták. Megalakult a Koronatanács BUCUREŞTI, március 31. Egy másik királyi rendelettörvény a koronatanács megalakításáról intézkedik. Ennek a rendelettörvénynek inézkedései a következők: 1. szakasz: Koronatanács alakul, melynek összetételét és működését a jelen törvény szabályozza. 2. szakasz: A Koronatanács tágjait királyi rendeieltörvénnyel nevezik ki. A Koronatanács tagjait Őfelsége, a király jelöli ki az ország jelenlegi és volt közjogi métóságai, az egyház, a hadsereg és a királyi udvar tagjai, vagy olyan személyiségek közül, akik az országban tekintélynek örvendenek. A Koronatanács tagjainak száma nincs meghatározva-. 3. szakasz: őfelsége a király annyiszor hivja össze a Korona tanácsot, ahányszor annak szükségét látja, hogy tanácskozási jogcímmel meghallgassa véleményét olyan állami problémákról, amelyeknek kivételes jelentősége van. A Koronatanács a király székhelyén ül össze és elnöke az Uralkodó. A Korona- tanács vagy egyedül tart illést, vagy a minisztertanáccsal együttesen, aszerint, ahogyan ez ügyben a király Őfelsége dönt. A Korona tanács tárgyalásait .jegyzőkönyvre veszik, melyet a királyi ház irattárában őriznek meg. 4. szakasz: A Koronatanács tagjai különleges megbízatásokat is kaphatnak. Ezeknek a megbízatásoknak a jellegét a legmagasabb megbízás írja körül időleges jelleggel. 5. szakasz: A Koronatanács tagjai királyi tanácsosi óimét viselnek és rangjuk az államininiszter rangjának felel meg. az összes hivatalos ünnepségeken pedig rangsoruk közvetlenül a miniszterelnök után következik és reprezentációs köll- ség cimóni illetményeket élveznek, Bucureşti, 1938 március 30. yCAROL. sk. Dr. MIRON CRISTEA, miniszterelnök. Románia pátriárkája. IÁM AN Dl, igazságügy miniszter. (Cikkünk folytatása a harmadik oldalon.) lététté az esldtt az sif kormány Az uj kormány már szerdán délután megalakult. Őfelsége az uj kormány vezetésével ismét Miron Cristea pátriárkát bizía meg. A kormány névsora a következő: Belügyminiszter: Calinescu. , Külügyminiszter: Pelrescu Comnent -■ ■ Igazságügy miniszter: Iamandi. Nemzeti nevelésügyi, kultusz és művészeti miniszter: Colan, cluji gör. kel. püspök. Nemzetvédelmi miniszter: Argeseanu tábornok, , • Légügyi és tengerészetügyi miniszter: Paul Theodotescu tábornok. Pénzügyminiszter: Cancicov. • <! Földművelésügyi és szövetkezeti; miniszter: Ionescti Sisesti. «j Ipar- és kereskedelemügyi miniszter: Mitila Constaniinescu. t: Közlekedésügyi miniszter: Ghetmegheanu. <■ Munkaügyi miniszter: Ralea egyete-mi tanár, a „Dreptatea“ főszerkesztője. v Egészségügyi miniszter: Dr. MarineScu. <.'] Miniszterelnökségi, államtitkár: N. Magureanu. r Nemzetvédelmi államtitkár: Glatz tábornok. Kultusz és müvészetügyi államtitkár: Nac Popescu lelkész. Nemzeti nevelésügyi államtitkár: V. Toni, a tanítók egyesületének elnöke. Munkaügyi államtitkár: Petre Andrei, Az uj kormány tagjai a kormány megalakulása után a pátriárkián istentiszteleten vették részt, majd a királyi palotába mentek és letették az esküt. Az Msj licffináiay első rende$Í<ezései BUCUREŞTI, március 31. Az eskütétel után a királyi palotában minisztertanácsot tartottak, amelyen az alábbi királyi rendelettörvényt adták ki: „Isten kegyelméből és a nemzet akaratából Románia királya, a jelenlevőknek és az eljövendöknek egészséget! — Miniszterelnökünk és bel- és igazságügyi, valamnt nemzetvédelmi miniszterünk jelentésére átvizsgálva a 679-—1938. számú minisztertanácsi naplót, az alkotmányiörvény 9S-ik szakaszának értelmében elrendeljük: 1. szakasz: Az összes politikai egyesületeket, csoportokat és pártokat, amik jelenleg léteznek és amelyek azon célból alakultak, hogy politikai eszméiket terjesszék és azokat beteljesítsék, feloszlattuk és ezek feloszlatva maradnak. 2. szakasz: Egyetlen uj politikai szervezet sem alapulhat a jövőben és nem ismételheti meg működését csak abban a formában, amelyet majd egy
