Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-08 / 54. szám

1^35 mir'ciúa 8. wmm ■pjya^aaiBBi Darányi Kálmán magyar miniszterelnök nagy fontossága beszédet mondott Győrött BUDAPEST, március 7. Szombat délután két órakor végződött Darányi Kálmán magyar miniszterelnök nagyfontosságu beszéde, amelyet Győrött mondott el. A beszéd fontosságát bizo­nyltja az a tény is, hogy péntek este Da­rányi miniszterelnök kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós magyar kormányzó- j nál és győri utjának, a még mindig beteg Lázár igazságügyminiszter kivételével a kormány minden tagja, az államtitkárok, mintegy százhúsz képviselő és felsőházi tag, valamint számos főispán is Győrbe érkezett. A magyar miniszterelnököt Győr városa lobogódiszben várta. A be­szédet a magyar rádió is közvetítette. A világnézeti harc a keresztyén nemzeti irány javára dőlt el Magyarországon A magyar miniszterelnök beszédében i mindenekelőtt megemlékezett arról, hogy 3 ez a vidék, ahol most beszédét elmondja, a keresztyén magyar kultúra bölcsője, ahonnan a közeli Pannonhalma ezer éven c át sugározta a magyarrá vált keresztyén 1 műveltséget. — A nemzeti egység gondolatának j*e­2 gyében jöttünk ide, folytatta beszédét a 1 miniszterelnök, hogy a Hídépítők munká- 1 ját vállaljuk. A világnézeti harc a kérész- í tyén nemzeti irány javára dől el. Azon­ban ezt az eredményt állandó és céltuda­J tos munkával kell továbbra is biztosita­i ni, mert csak erős és nemzeti érzelemtől áthatott keresztyén nemzeti társadalom r tud ellenállni a nemzetközi bolsevizmus t rombolásainak. Ezt a bolsevizmust semmi l körülmények között nem fogjuk tűrni. L Ami pedig a jobboldali mozgalmakat il­leti, azokat a jobboldaliakat, akik alkot- t mányos eszközökkel küzdenek a kormá­[ nyétól eltérő törekvések megvalósitásáért, azokat a kormány politikai ellenfelének tekinti és a meggyőzés fegyverével száll vele szembe. A magyar miniszterelnök ezután hitet tett az alkotmányosság mellett, majd a zsidókérdésre tért át. „Van zsidó kérdés“ — Zsidó kérdés van — mondotta Da­rányi Kálmán miniszterelnök — ez a kér­dés egyike az elintézetlen közéleti problé­máknak, ha pedig elintézetlen, annak csak tervszerű törvényes megoldását tartja le­hetőnek. __—­— A kérdés lényege Magyarországon az, hogy az ország határain belül élő zsi­dóság különleges helyzeténél fogva, de részben a magyar fajta közömbössége mi­att aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdasági élet bizonyos ágaiban. Arányta­lan ez az elhelyezés abból a szempontból is, hogy a zsidóság túlnyomóan a váro­sokban, elsősorban a fővárosban él. A zsi­dóság aránytalanul nagy számban kezdett elhelyezkedni azokban a foglalkozási ágakban, ahol a kereseti lehetőségek könnyebbek. A fővárosban való tömörü­lésük pedig kifejezésre jut ennek a város­nak kulturális és gazdasági életében és ez a megnyilvánulás a magyarság törekvé­seivel nem mindig áll harmóniában. A kérdés törvényes rendezésének alapfelté­tele, hogy igazságos helyzetet teremt­sünk. Ezzel a céllal magának a zsidóság­nak is szolgálatot teszünk, mert ez lénye­gesen enyhítené az antiszemitizmust és az ezzel kapcsolatos szélsőséges türelmetlen mozgalmak terjedését. 1 „Korrekt viszonyt akarunk a kül­1 földi államokkal“ Darányi miniszterelnök ezután a kül­politikai kérdésekről emlékezett meg ál­talánosságban. Tagadhatatlan tény, mondotta, hogy az utóbbi időben nagyfokú idegesség mutatkozott a külpolitika terén, mélye­ket a világ egyes pontjain végbemenő tényleges konfliktusok, másrészt pedig az egyes országokban bekövetkezett változá­sok, illetve az ezekből folyó következte­tések váltottak ki. A legutóbbi napokban javulás állott be és ez legnagyobbrészt Anglia határozott békeakaratának tulaj­donítható, mely Olaszországgal és Né­metországgal közvetlen tárgyalásokba ki­vin bocsátkozni. Tekintve azt a baráti viszonyt, mely Magyarországot a szom­szédos Ausztriához és Németországhoz fűzi, az osztrák—német helyzet fejlődé­sét természetesen élénk figyelemmel ki­sérjük, annak a reménynek adva kifeje- ; zést, hogy a két német állam egymás mel­lett haladva fogja betölteni történelmi hivatását. A kormányzó ur legutóbbi len­gyelországi látogatása — ha lehet — még jobban megerősítette az évszázados, ha­gyományos őszinte barátságot a két or­szág között. Feleslegesnek látszik hangoz­tatni, hogy Magyarországnak Olaszor­szághoz, Németországhoz és Ausztriához való baráti viszonya nemcsak változatla­nul jó, hanem — mint a januári hármas értekezleten megállapitást nyert — ez a barátság még jobban elmélyült. — A múltkori szegedi beszédemben — folytatta a magyar miniszterelnök ■— hangoztattam, hogy korrekt viszonyt kí­vánok azokkal az államokkal is, amelyek­től még kisebb-nagyobb ellentétek válasz­tanak el bennünket és hogy a függő kér­déseket ezekkel az államokkal kölcsönös megegyezés utján kívánom megoldani, feltéve, hogy ezeknek az államoknak is a maguk részéről hasonló jóakaratot mutat­nak és Magyarországnak e téren mutat­1 . kozó természetű kívánságai a túloldalon megfelelő elismerésre találnak. E kijelen­tésem óta egy év telt el és ez alkalommal is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy ez a készség továbbra is fennáll. — Ausztria és Olaszország képviselői a Budapesten tartott hármas tanácskozáson újból megerősítették, hogy kormányaik Magyarországnak a katonai fegyverkezés terén fennálló teljes egyenjogúságát elis­merik. Helyesnek látták hangoztatni azt is, hogy szükséges ennek az elvnek mi­előbbi megvalósitása. A miniszterelnök a továbbiakban a gazdasági helyzetet, valamint a külföldi országokkal kötött gazdasági megállapo­dásokat, majd a kormány jövőbeli terveit ismertette. Seleci Happy leap Ma, hétfőn általános közkívánatra! NOSTALGIA (honvágy) legszebb filmje: Lezajlott a Muzeum Egyesület piQf* Az elmulí évben 87 szak- és aép- J szerüsétő előadási iarioSt az egyesüld ütközőit akadályba, mert az ásványtani in­tézet jelenlegi vezetője, mint az előző évek­ben, úgy most sem engedte meg a tulajdo­nos egyesületnek, hogy' értéked ellenőrizze. Ezért a közgyűlés, mint (a1 mult évben is, emiatt panasszal élt. az illetékes' miniszté­riumhoz. Leszögezte, hogy a gyűjtemények mindenütt szakszerű ellenőrzés alatt Bülatiok. Hosszasabban foglalkozott dr. Kelemen La­josnak, a ME oklevéltára. igazgatójának el­évülhetetlen érdemeivel, melyekéi t <1 közgyű­lés jegyzőkönyvi köszönetét mondott, Kegye- tetcs szavakkal! emlékezett meg ezután az egyesület mullévi hatot Iáiról. A következő előadó György Lajos dr. fő­titkár volt, «.ki; hosszabb jelentésben adott ■számot az egyesület kiadványéiról, bejelen­tette, bogy a jubiláns óvkő'Uyv elkészült és azt is bemutatta. A 344 oldalra terjedő év­könyv hűen számol be az egyesület fényes múltjáról és tudományos működéséről. Be­számolóját Lelkes taps követte. Ezután JIusz Ödön a számvizsgáló bizottság jelentését ter­jesztette elő, melyet a- közgyűlés köszönettel elfogadott lás ennek alapján a felmentést megadta. SV.abó Márton bankigazgató az egyesület vagyonmérlegét és pénzügyi hely­zetét ismertette. Jelentését a közgyűlés tudo­másul .•vette. Ezután ui gyűjtemény tárak megvizsgálásáta kiküldött bizottságok jelen­tései kerültek volna sorra, de miután ezt dr. Kántor Lajos 'titkár beszámolója során már nagyvonalokban ismertette, Merzet Gyula in­dítványára a> közgyűlés elállt annak részle­tes ismertetésétől. Az ezévi munkaterv ismertelése során Kántor titkár bejelentette, hogy a jog- és társadalomtudományi szakosztály, melynek működése elé a mult évben akadályok gör­dültek, ebben az évben intenzivebb tevékeny­séget fog kifejteni. Ebben* az évben is meg­tartja a ME szokásos vándorgyűlését, orvos- kongresszussal egybekapcsolva. A szakosztá­lyok ebben oz évben is jutalomban fogják részesíteni érdemesebb tágjaikat. Az Ismer­tetett munkätcrv.vel kaipcso.)atban dr. Kis Elek unitárius főjegyző indítványozta, hogy a ME a többi kisebbségi intézményekkel ve­gye fel a kapcsolatot, hogy egységes terv GLUJ, március 7. Románia legnagyobb magyar tudományos intézménye, a Muzeum Egyesület, tegnap, vasárnap délelőtt ll órakor tartotta meg nagy érdeklődés mellett ezévi közgyűlését az unitárius kollégium dísztermében. A köz­gyűlésen nagyszámban jelentek meg az egye­sület tagjai, akik nagy érdeklődéssel hall­gatták az egyesület multévi működéséről szóló jelentéseket. A közgyűlést br. Jósika János alelnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében elmon­dotta, hogy az egyesület egyetlen célja a tudományoknak nemzeti alapon való ápolá­sa és terjesztése minden politikai befolyástól' mentesen és minden bált só gondolat nélkül. A politikamentes kultúraterjesztés pedig azáltalhogy műveltebbé tes):i magyar né­pünket. az egész ország nívóját eirieli és a békét szolgálja. De viszont egyesületünk ennek a célnak csak akkor felelhet meg, ha nem kételkednek őszinteségében, hanem a többi és az ország­ban létező kultúrintézményekkel a szellemi j együttműködés közös plaltformján egyenlő elbánásban, t iszteletben és megér lésben' ré­szesül. Az elhangzott elnöki megnyitót a hallgató­ság nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadta. Ezután Kántor Lajos, az egyesület titkára, hosszabb béSftáfffiolóbarn ismertette az egye­sület működését és hangoztatta, hogy az egyesület vállalta, és vállalja a múltból örö­költ feladatát, Jele Hitette:, hogy n muH évben elhatározott Soadeczky-emlékkönyv kiadása még mindig késik, mert tanítványai Európa minden részébe szétszóródtak s a megfelelő anyag még nem gyűlt össze. Bejelentette, hogy ez egyesület a mult évben 87 szak- és népszerűsítő elő­adást ircrtoft, sajnálattal említette azonban fel, hogy az előadások egyrésze az újabb nemzedéket nem ''gén vonzza. A gyűjtemények nem igen gya­rapodtak a múlt évben. A gyűjlemén ytárak clie mö r zésére kiküldött, bizottság jelentése alapján/ közölte, hogy <1 bizottságot az cg vés g y ü j le nxé n y t á rak í ebi híz s gá Iartă nál előzéke­nyen fogadták, csak az ásványtár ellenőrzése Nem szükséges, hogy égy fogpasztáért Ön. többet fizessen, mert a NIVE^-fogpasztánáJ jobb száiápotószer nincs. A kellemes és finom hab behatol mindert sarokba és résbe, eltávolítja az ételmaradé- 1<okat, fertőtlenitően hat és felfrissít) a lég­zést Szép, fénylőén fehér fogak mutatják a NiVEA-fogpasztával váló-rendszeres ápolás •eredményét alapján azt összes kulturális értékeket össze fogva irányítsák az arde als kisebbség tudó Hiányos tevékenységét. A közgyűlés az in Ő Hányt elfogadta. A folyó évii költségvetés adatait Kántor tit­kár ismertette, úgyszintén a bizottságok ki­küldését is. Indítványára a közgyűlés a bi­zottságok értékes munkájáért köszönetét mondott lés újból megválasztottal. A választ- málny kiiegészitése során az elhunyt dr. Filep Gyula helyébe dr. Vargha Béla unitárius püspököt választották meg. A jog- és társa­dalomtudományi szakosztály elnökévé dr. Balogh Artúrt, titkárává pedig dr. Ober ding Józsevet választották meg. Az indítványok során a titkár fölolyasta Benczédg Pál uni­tárius gimnáziumi tanárnak azt a javaslatát, melyben ifelhivta a ME elnökségét s az ME-t, hogy az ardeal: magyar tudományos életnek a házsongálrdi temetőbn nyugvó halottainak gondozatlan sírjait vegye számba és síremlé­keik gondozására tegyen intézkedést. A köz­gyűlés az indítványt az elnökség hatásköré­be utalta. A közgyűlés végén dr. Ruzicska Béla tanár az anyag (szerkezetéről tartott rendkívül értékes előadást. CSODAGYEREK délután a színházban Szombat délután három órakor zsúfolt ház mellett mutatkoztak be a közönség­nek Vajda Ila és Teréz ballettnövendékei, akik közül nem egy — ezt nyugodtan le­írhatjuk — olyan nagyszerű tánctehetség, jí hogy a nézők szinte nem is hisznek a szemeiknek, mikor felnőtt táncosokat megszégyenítő iigyességü produkcióikat bemutatják. A délutánt két tehetséges nem táncos szereplő egészítette ki na­gyon kedvesen: a kis Bozsody Jenő, aki­nek nemcsak bámulatos hanganyaga van, hanem előadókészsége, szinte felnőtt érettségi! átérzése igazán csodagyerekké teszi s a buzaszőke és nagyon komoly Feidel Gottfried, aki egy éve tanul hege­dülni s máris az összes fekvéseket játsza. Az előadás rendezője Moldován Tibor hírlapíró, minden dicséretet megérdemel az ötletes műsorért s a jólpergő előadás­ért. A Vajda-nővérek nagy pedagógia tu­dását pedig a növendékek dicsérik. Ki kell emelnünk Rezik Alice páratlan mu­zikalitását, aki zongorán kisérte a tánc­számokat, Mátray Béla hírlapíró ötletes és rutinos konferálását és a kosztümök művészi izlésii tervezőnőjét, akinek nevét sajnos, nem említi a szinlap. A nagyszá­mú gyerekszereplők közül elsőnek a gyö­nyörűen mozgó és csodálatos akrobatta- képeeségü Komáromv Katót említjük meg. Tudása, mimikája, könnyedsége a legnagyobb táncosnő ígéretek közé emeli ezt a pici kislányt, aki bátyjával, az ügyes Komáromy Attilával megállná máris a helyét bármilyen külföldi színpa­don. Mellette a legnagyobb meglepetést a földből alig-alig kilátszó Pleth Lenke keltette, aki a délután egyik legjobb szá­mában, a Csibész táncban, Komáromy Katóval együtt felejthetetlenül aranyos és mulatságos volt. A két fő-csodagyermeken kívül írnunk kell a nagyon graciózus és ügyes kis Pop Rodicáról és a tündérszép Hönigsberg Veráról. De ügyesek voltak a táncdélután többi szereplői is, akiknek produkcióját nagy tapssal honorálta a hálás közönség: Mayer Pötyi, Borbély Ili, Nagy Éva, Ber- kessy Judit, Csató Juci, Nagy Pál, Berger Kató, Bersezky Juci, Vajda Irénke, G. Molnár Annie és Sas L. (—n.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents