Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-31 / 74. szám
ARA 3 LEI S K e r k c s 2 c ő:■ é g és kiadóhivatal: Cluj, Calea Mötí.or 4. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP szám. — Telefonszám: 11—09 — Levelem: Cluj, postafiók 80, ALAPÍTOTTA BARIBA MIKLÓS Fiókkwdóhivatal és könyvosztily: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. Felelős szerkesztő: DR. GRGIS LÁSZLÓ EiőfizetF-i árak: havonta 70. negyedévre 210, félévre 420, éveata 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioi félévre 20, évente pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülötbözeatei több. asasEnsnaomac: SSSZHSSSSBZrSSBKiBl LTX ÉVFOLYAM, 74. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ ,193 8 MÁRCIUS 3 1. Ma délután beszél Mussolini a várnai Olasz lapok a spanyolországi francia beavatkozás lehetősége ellen.— Párisi szakszervezeti központ rendelte e! áliitóiag a sztrájkokat, hogy kikényszeritse a spanyol köztársaságiak támogatását. — Újabb vita a csehszlovák kérdés körül a lordok házában A szlovák néppárt védi Csehszlovákia érintetlenségét, deönkormánysai&i követel A külpolitikai légkör állandóan feszült, nem változtat ezen az sem, hogy az utolsó napokon nem történt a nemzetközi helyzetet súlyosbító esemény. Viszont nem történik semmi olyan irányban sem, hogy a mindinkább tűrhetetlenné váló külpolitikai feszültség enyhüljön. Róma és London között a tárgyalások tovább folynak, illetékesek szerint jó eredménnyel. Az angol—olasz közeledés által okozott enyhülést azonban veszedelmesen ellensúlyozza a spanyol kérdés újabb kiélező3 dése, amivel kapcsolatban újra a francia közbelépés lehetősége vetődik fel. Francia részről hivatalosan cáfolják ezt a szándékot és ugylátszik, hogy vezető párisi kö- rökben nem is áll fenn különös hajlandóság. Viszont a népfront szélsőbaloldali része erős nyomás alatt tartja a francia kormányt, melyet közbelépésre akar kényszeríteni s az újra fellángolt sztrájkok is alighanem a francia munkásságnak ezzel a követelésével állanak kapcsolatban. Leon Blum miniszterelnök a benemavat- kozási politika híve, ezt a politikát még az első Bium-kormány külügyminisztere, Delbos, kezdeményezte. A jelenlegi francia kormány, amint párisi politikai körökben mondják, ezen az állásponton csak akkor változtatna, ha Anglia is változ= tatm volna hajlandó Spanyolországban eddig követett politikáján. Érre viszont csak akkor kerülhetne sor, ha az olasz— angol tárgyalások teljesen sikertelenül végződnének, amiről londoni és római jelentések szerint szó sem lehet. Angol részről most mindenesetre siettetik a tárgyalások menetét, nehogy spanyolországi bevégzett tények teljesen tárgytalanná tegyék azokat a fenntartásokat, melyeket a londoni kor= many az angol—olasz megegyezés egyik feltételéül akar megszabni. Az olasz iapok és a spanyol ügy Az olasz sajtó mindenesetre komoly lehetőségként kezeli a spanyolországi fran- cia közbelépést, amit szerinte a francia kommunisták és szocialisták föltétlenül ki akarnak kényszeríteni. A félhivatalos „In- forniazione Diplomatica“, amint már jelentettük, fölhívta vezető külpolitikai körök figyelmét arra a veszedelemre, melyet ez a közbelépés jelenthet. Tegnap egy másik nagy római lap irt vezércikket a kérdésről, hangoztatva, hogy az órák, melyeket most élünk, rendkívül komolyak. London és Róma a legnagyobb jóakarattal igyekszik megteremteni a nemzeti együttműködés feltételeit s ezalatt a francia népfront sajtója egyre hangosabban követeli, hogy Franciaország avatkozzék be a spanyol polgárháborúba. „A beavatkozást sürgető újságok tudják azonban meg — mondja a nagy római lap —, hogy ez európai háborút jelentene“. í A „Giornale dTtaíia“ tudósítója sz , L t különösen a francia kommunista párt és a szakszervezetek vezetősége akarják rákényszeríteni a kormányt a spanyol köz- társaságiak támogatására. A lap szerint Duclos képviselő, a francia kommunista párt alclnöke, nemrég Barcelonában járt, ahol közölték vele, hogy Franco támadása ellen komoly védekezésre csak úgy gondolhatnak, ha sikerül egy 30—40 ezer főA lordok házában tegnap úgy a spanyol kérdés, mint a csehszlovákiai helyzet állandó napirenden levő kérdése újabb kormánykijelentésekre adott alkalmat. Az ellenzék nevében Snell lord, a felsőházi munkáspárt vezetője, támadta a kormány külpolitikáját és a Népszövetség gyors újjászervezését követelte. Ugyancsak a Népszövetség hatékony újjászervezése mellett szólalt fel Anglia legmagasabb egyházi méltósága, a canterbury érsek is Lord Crewc, volt párisi angol nagykövet hangoztatta, hogy Angliának erélyesen közbe kell lépni a csehszlovákiai kisebbségi kérdés mielőbbi rendezése erdekeben, hogy elejét vegye minden Önkormúnyzaiot követeinek a szts németek 'A pragai parlamentben Fíodzsa miniszterelnök beszédét követő külpolitikai vita folyamán tegnap fölszólaltak a kisebbségek képviselői is. Az egyesült magyar pártok képviselőjének, Sziillő Gézának föl- szolalasát lapunk más helyén közöljük. Szüllő után a szudeta-német néppárt nevében Kund képviselő az önkormányzatot követelte a szudeta-német területeken. A tescheni lengyelség nevében dr. Wolff képviselő szintén önkormányzaton követelt. Ezután a szlovák néppárt nevében szolalt fel Piso képviselő, aki kijelentette, hogy partja a csehszlovák állam sértetlenségének alapján áll, de ragaszkodik a szlovák területek legteljesebb önkormányzatához. „Aki ebben a történelmi órában ezt nem érti meg — mondta a csehszlovák néppárt szónoka — az nem szolgálja a osehszlovák állam érdekeit. Berlin és a Hodzsa-beszéd Berlinben Hodzsa miniszterelnök beszédét nagy tartózkodással fogadják. A fél- hivatalos „Deutsche Diplomatisch-politische Korrespondenz“ azt irja, hogy a csehszlovák miniszterelnök beszéde ellentmondásokkal van tele és nem kielégítő, mert nem oszlatja el azt a kétséget, hogy a kisebbségi kérdésben használt általános szólamok mellett a valóságban maradni fog minden a régiben. Berlini lapok szerint német politikai körökben az a vélemény, hogy a csehszlovákiai német kisebbségi kérdést egyezkedés alapján nem is igen lehet elintézni. (Cikkünk folytatása a: utolsó oldalon.) nyi hadsereget felállítani. Ehhez a felszerelést Franciaországtól kérik, Duclös azonnal továbbította az üzenetet a kommunista párt elnökének, Thorez-nek, aki jelentkezett ezzel Blum miniszterelnöknél. Blum miniszterelnök Thorezt Daladier hadügyminiszterhez küldte, aki arra hivatkozva, hogy ' < a francia hadseregnek minden hadifelszerelésre föltétlenül szüksége van, visz- szautasitotta a kérést. Thorez erre a szakszervezetek vezéréhez, Jouhaux-hoz fordult, akivel együtt sztráj- kok megindítását határozták el és állítólag utasították a hadfelszerelésben dolgozó munkásságot is, hogy minimumra csökkentse tevékenységét. A lordok háza és az angol külpolitika olyan nemzetközi összeütközésnek, mely a csehszlovák köztársaságnak Anglia érdekeit is súlyosan érintő felborulásához vezetne. Halifax külügyminiszter válaszában megismételte Chamberlain miniszterelnöknek március 24-én mondott kijelentéseit. Anglia vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja, különösen szilárd ez az elhatározása Franciaországgal és Belgiummal szemben. Uj kötelezettségeket nem vállalhat. Spanyolországban folytatja a benemavat- koz ási politikát. Az európai béke biztosítása érdekében pedig minden igyekezetét latba veti, ehhez azonban föltétlenül szükséges, hogy katonailag nagyon erős legyen* A petróleum A föld olaja ugyancsak fölbuzog a napirendre. Bár eddig se panaszkodhatott mellőzés miatt: állandóan szimatolták és szaga érződött a nagy tanácstermekben. A háború befejezése óta nemcsak a gazdasági, hanem a köz-politika is első osztályú kérdéssé avatta, mióta mindjobban motorizálódik az ipar, forgalom és fegyverke:és. Gondoljunk csak arra, hogy az orosz nafta-vidék ügye milyen fontos volt a szovjet iránt vagy szemben megnyilatkozó magatartásban és mennyi gondot okozott a mossuli petróleum-táj, Mexikóban a petróleumvállalatok szocializálása Cardinas elnök, részéről óriási hatással járt. A fejleményeket még ma se tudjuk lemérni. A lapok tele vannak a petróleum-vitákkal és hírekkel. A szovjetszerü állam további radikalizálódása történik? Hadüzenet ez az angol és amerikai tőkének? Háborús feszültség kiélcződöt az Unió felé, mely már évtizedek óta készül Mexikó ellen? Japán sakkhuzása lappang mögötte, hiszen eb a nagyhatalom szintén j évtizedek óta igyekszik Mexikót készen- ’ '-'be helyezni Washington ellen és szorosan bekapcsolni a saját gazdasági rendszerébe, mély éhezik a középamerikai nagy ország ásványi kincseire? A legérdekesebb azonban A rg etoianu-nak — a gazdasági miniszternek és olajterületek urának — hatalmas jelentőségű nyilatkozata egy ötéves petróleum-terv- J rőt. Meglepő nyíltsággal — és dicséretes őszinteség nyilvánul meg most a kormány egyéb kijelentéseiben is, pl, mikor Cancicov a pénzügyi és gazdasági helyzet ideiglenes romlásáról beszél —, hogy a világ petróleum-tartalékjainak fog'yó helyzetéhez hasonlóan a romániai mezők is elapadhatnak 5 év alatt, ha nem történik meg a kitermelés gyors racionalizálása és uj területek megfúrása. Első pillanatban i jede zik az ember, egy másik hires kincsünk: a fa veszélyes fogyatkozásának bejelentése után ime most még hires pcróleumuiik válságáról is kell hallanunk. Az idegen tőke, mely kétségtelenül nagy jót cselekedett, mikor föltárta e föld keblét, legnagyobbrészt, egyszersmind pazarolva is a versenyek mohóságában■? Ámde az ijedtség hamar szertefoszlik. A miniszter szavaiból kiviláglik, hogy a meglévő kutak észszerű kezelése már megállíthatja ezt a veszedelmet, ha jó bányatörvény ezt biztosítja és egy ötéves gazdasági terv a petróleum-tanács kezében jól körülhatárolja ezt az uj kitermelési rendszert. Reméljük, hogy mindakettő meg lesz, sőt részben már meg van és ami rémitő hírnek látszott, tulajdonkép egy nagy munkának ily rámutatással lelkesítő bejelentése. És még inkább megnyugszunk, sőt élénk reménységgel telünk meg, mikor Argetoianu meglep azzal a nagyszerű újsággal, hogy még egymillió hektár szűz földolaj mezőnk van. melynek föltárása és üzembehelyezésére három és fél milliárd kel! és ezt a petróleum-társaságok fogják előizzadni, nagy öröm és vakító lehetőség. Kimondjuk most már felelősen és habozás nélkül: ez a megnyugvás nem kényelmes, vagy henye dolog; az ijedelemből egész séges módon támadó bizalom, remény öröm. Viszont érthető a szubjektivitása hiszen a petróleumországunknak nem csuk gazdasági, hanem szociális és külpolitikai szempontból egyaránt, legfontosabb eszköze és fegyvere.
