Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-30 / 73. szám

••sJ«­î ţ 1 '19 3 8 március 30. ELLENZÉK Néhány napon belii! éleíbelép az u] védjegytörvény Szigorú iniéAenlésse! dóriik le a dísideségíeten üzíedi verseny! BUCUREŞTI, március 29. Az uj védjegytörvénytervezet elkészült, a törvénykezési bizottság jóváhagyta és igy néhány napon belül az uj törvényt ren­delettörvény formájában életbelépténk. Az uj törvény első sorban egyesíti a régi királyságbeli, az ardeali es a bukovinai védjegytörvényeket. Az uj törvény főbb rendelkezései a következők: A védjegyek bejegyzését a jövőben a kereskedelmi és iparkamarák eszközlik. Megszüntetik az eddigi bonyolult beje­lentési formaságokat. A védjegy bejegy­zési dija védjegyenként 300 lej, ezenkívül még 300 lejes illetéket kell lefizetni az ipar és kereskedelemügyi miniszter számára. A bejegyzett védjegyek fel kell tüntessék az áru eredetét. A román áruk védjegy­szövege román nyelven kell legyen írva. Abban az esetben, ha a kereskedelmi és iparkamara visszautasítaná a bejegyzést, ez ellen a bírói fórumokhoz lehet feleb- bezni. A kamaráknak csak akkor van joguk visszautasítani a védjegy bejegyzést, ha a védjegy olyan, hogy összetévesztésre ad alkalmat. A kereskedelmi és iparkama­rák a bejelentett védjegyek másolatait kötelesek megküldeni a kamarák szövet­ségének, valamint az ipar és kereskede­lemügyi minisztériumnak, ahol az összes védjegyeket ugyancsak bejegyzik. A tör­vény szigorú rendelkezéseket tartalmaz azok ellen, akik védjegybitorlással folytat­nak tisztességtelen kereskedelmi versenyt. Példátlan mobilitásról telt tanúbizonyságot a Príma Ardeleană Soc. Anon. de Asigurări Generale A gazdaságii- élet vezető inele nagy érdeklő­dés« melilett tartóiba Hitéig folyó hó 27-én -a „iPairna A) deleana“ 2G-’Jk évi rendes közgyű­lésiét Laped-a’tu ion volt pénzügymfnlsizier el­nöklete alatt. A közgyűlésen nemcsak a ro­mán, de a magyar gazdaság) életnek Is szá­mos előkelő reprezentánsa volt jelen. Az el­nöki megnyitó után Boér István vezérigazga­tó előterjesztene az Igazgatóság besizámóló­ját nz elmúlt üzleti évitől, amelynek eredmé- n/ye a maii gazgaisági viszonyok mellett meg­lepően kitűnő. A beszámolt adatok azt bizo- ny)etjiálk, bogy az Intézet óvatos üzletpoliti­kája; az: elmúlt évben is igen szép eredmé­nyeket élűéit ős folytonos fejlődésében nem­csak hogy a legpontosohban meg Ind feleiméi kötelezettségeinek, hanem olyan fundamen­tális1 garanciát is nyújt a biztosított felek­nek, amí hazai, 'viszonylatban szinte párat­lan.. A Társaság össz-dOjbevélele az előző évi 71,869.177 lejjel 'szemben 81.759.529 lejre emelkedett, ami közel 10 milliós emelkedés­nek felel meg. Az életlökc-állomány megha­ladta már a 700.000.000 lejt. Az intézet készpénzkészlete az előző évi 48,330.521 lej­ről 57,688.007 lejre emelkedett, ami a mai pénzszűke mellett olyan mobUdásTa mutat, a miire kevés példát, lebet találni. Ingatlanait n Társaság mindössze 63,000 000 lejre érté­kelte,. t alttal ék ja it pedig 214,650.015 lejről 221,204.525 lejre növelte. Amint a fenti adatokból kiflii ni k, n Prima Ardeleana nemcsak román, de ma már kó- zn'lpeurópai viszonylatokban is,, egyike a leg­erősebb biztosító társaságoknak, amely ku* Iánk eljárásával, meg ks érdemli azt a bizal­mat, amelyet üzletfelei részéről élvez. A közgyűlés, amely nagy megelégedéssel vette tudomásul az igazigató'ság beszámolóját, egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szava­zott a kitűnő elled menyért a Társaság veze­tőségének és ügy buzgó tisztikarának. Ezévre ‘ás 8 S'zázalék osztaléknak -a- kifizetését ha­tározta cl. Ki kell függeszteni az árjegyzékeket. Az ipar és kereskedelemügyi miniszter újabb rendeletet intézett a kereskedelmi és ipari felügyelőkhöz, valamint a keres­kedelmi és iparkamarák vezetőihez, hogy ellenőrizzék minden üzletben, ki vannak-e függesztve 3Z árjegyzékek. Azon kereske­dők ellen, akik az árjegyzéket nem füg­gesztik ki, az üzérkedési törvény alapján járnak el. Felülvizsgálják az állami szállítások szer- ződéseit. Április első napjaiban rendelet- törvény jelenik meg, amely az állami szállítások szerződéseinek felülvizsgálásá­ról intézkedik. Ennek a törvénynek értel­mében minden állami szerződés felülvizs­gálatra kerül, hogy megállapítsák, misze­rint a szerződést aláíró állami közegek mindenben szem előtt tartották-e az állam érdekeit. Mures—Tricolor B.-ligamérkőzés 4:2 (3:0). Vasárnap Targu-Mures csapata a Tricolor ellen játszott mérkőzést a B.-liga keretében. A helyi csapat az első félidő­ben nagy fölénnyel játszik. A 6. és a 20. percben Sinkó, a 27.-ben pedig tizenha­tosról Giliga szerzik meg a csapatnak a 3:0 arányú vezetést. A Mures a második félidőben azonban keményen küzd a ven­dégcsapat csatársora ellen. A Tricolor Muresan által má'r az első percben gólt lő, majd a 21. percben 35 méteres szabad­rúgásból adja a második gólt a Mures há­lójába. Szász a 42. percben 4‘.2=re szépiti az eredményt. Biró Mészáros (Cluj) volt. Targu-muresi sporthírek. A brasovi asztali tenniszbajnokságokra Targu-Mures legjobb játékosa, Sighisoreanu is neve­zést küldött, gimnáziumi tanulmányai miatt azonban nem vehet mégsem részt a bajnokságokon. — Kozma Barna, a Mu­res labdarugó szakosztályának vezetője le­mondott. Helyét Sildan mérnök vette át. — A Mures a várostól közelebbről 60.000 Jej segélyt kap, amit Boerescu ezredes esz­közölt ki a csapatnak. A pénzt beruházá­sokra fordítják. ARDEAL ÉS BANAT női tőrbajnok- ságának helyes helyezési sorrendje a kö­vetkező: Bajnok Hoffmann Mártha Halg- gibbor 3 győz. 2. Halász Noémi Haiggib- bor 3 győzelem. 3. Lcbovits Judith Hag- gibbor 2 győzelem. 4. Friedmann Piri Iiaggibbor 2 győz. 5. Grünwald Éva Haggibbor győzelem nélkül. Holtverseny az első helyért: Hoffmann—-RIalás2 5:4. A BERLINBE KITŰZÖTT ezévji kézi­labda világbajnokságot a német sportha­tóságok rendelkezésére Bécsben fogják megtartani. VON TSCHAMMER U. OSTEN, a né­met sportvezér rendeletet adott ki az osztrák sportköröknek, hogy aiz osztrák profi sportolók mielőbbi visszaamatőrizá- lására tegyék meg javaslataikat. AUSZTRIA—DÉLNÉMETORSZÁG. Berlinből jelenítik, hogy a német testne­velési tanács engedélyt adott arra, hogy a volt Ausztria nemzetközi versenyeken Uélnémetország címen szerepeljen. Az osztrák válogatott kézilabda csapat hus­iéikor már ezen a néven fog szerepelni romániai mérkőzésén. HATVANEZER LEJ SEGÉLYT szava­zott meg a Venus Gruinnak, a csapat kivaló csatárának, aki, miint ismeretes, a kenus egyik edzésén lábtörést szenve­dett es rna is kórházban fekszik. Gruint különben az UDR aka rja leszerződtetni f és ebhez a Venus már hozzá is járult. I Április 3-ikán döntenek Románia felvételéről as Európa-kupában Budapestről jelentik: A magyar—görög világbajnoki selejtezőmérkőzés alkatmá­ból, mint ismeretes, Luchide román szö­vetségi főtitkár is Budapestre érkezett, hogy előterjessze az. MLSZ-nek az Euró­pa és Középeurópa-kupára vonatkozó ja­vaslatait. A javasatok lényege az, hogy azokban Luchide helyet kér az Európa- kupában Románia és Jugoszlávia részére is, továbbá a középeurópai kupában há­rom-bárom román és jugoszláv csapait felvételét kéri. Fischer Mór, a magyar szövetség kül­ügyminisztere a legnagyobb jóindulattal fogadta Luchide előterjesztéseit, akit biz­tosított arról, hogy magyar, olasz és cseh­szlovák részről nem lesz akadálya Ro­mánia felvételének az Európa-kupába. A kupabizottságok különben április 3-ikán Bal-eben tartják legközelebbi ülésüket, ahol dönteni fognak a kupákban részt­vevő nemzetek kiegészítéséről. A spmi&ié BUDAPEST. A nemzetközi sportélet­ben mind sűrűbben halljuk ezt ai szót: „célgimnasztika.“ A modern sportélet termelte ki, de versenyzőink még nincse- nek teljesen tisztában nagy jelentőségével. Mi a célgimnasztika? Minden sportágban a versenyzők leg= főbb törekvése eredményeik javítása. A nagy teljesitményekre és rekordokra való törekvés nem kifogásolható akkor, ha az nem az egészség rovására történik és ha az ilyen nagy feladatokra alkalmas és gondosan előkészített szervezettel végez­zük. Az emberi teljesítőképesség maxi­mális kifejlesztésével kapcsolatban mind- gyakrabban halljuk emliteni a célgim­nasztikát. Igazán nagy eredmények eléré­séhez sohasem elegendő kizárólag vala­mely sportág technikai, azaz stílusbeli és taktikai részében gondos előkészületeket folytatni, hanem mindenkor nagy gondot kell fordítani egyrészt a versenyzők jó erőbeli állapotára, másrészt pedig azok- nak a testi tulajdonságoknak (gyorsaság, ruganyosság, kitartás, ügyesség, erő) kifej­lesztésére, amelyeket az egyes sportágak speciálisan megkívánnak. A nagyobb gyorsasággal és munkabírás­sal rendelkező versenyzővel szemben az esetleg sokkal nagyobb technikájú spor­tolónak egy hosszú ideig tartó küzdelem­ben előbb-utóbb meg kell hajolni, mivel csakis addig képes a nagyobb gyorsaságot ellensúlyozni, amig a benne levő erőkész­letből szintén bírja a játék iramát. Ami­lyen mértékben azonban az ereje csök­ken, ugyanolyan arányban keveredik las­san föléje a jobb erőbeli állapotban levő versenyző. A mindent elsöprő lendület, a lankadatlan, sőt talán az egyre fokozódó munkabírás feltétlenül győzedelmesen ke­rül ki a küzdelemből. seinei a Kolynos fog krémet íertöitenitc és tisztár.tartó 'tulajdonságainál -fogva. Kolynos használata által úgy fogai, mint ■ feghusa • egészségesek és ellen­állóképesek lesznek. Tegye mosolyát Takarékoskodjék ragyogóvá. Vegyen KOLYNOS átia? nagy tubust Hogyan fejleszthetjük festi ké­pességeinket? Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezentúl nem kell törődnünk sem a tech­nikával, sem a taktikával. Ez sem volna helyes. A stílusbeli és taktikai tökéletes­ség és a jó erőbeli állapot együttesen j\é“ pesek csak nagy eredmények eléréséhez. Milyen eszközökkel fejlesszük ki a testi képességeket maximális fokra? Ennek legalkalmasabb eszköze a gimnasztika, amely két szempontból nagyjelentőségű. Egyrészt egy olyan általános, harmonikus és mindenoldalú kiképzése tud adni, amely alkalmas a jó erőbeli állapot megszerzé­sére, másrészt az úgynevezett célgimnasz- tikai gyakorlatokkal speciálisan azokat az izmokat és ízületeket is képes fokozni, amelyeket az egyes sportágak különös­képpen megkívánnak. A test harmonikus kifejlesztésére teljesen elegendők azok a gimnasztikái gyakorlatok, amelyeket be­melegítő gyakorlatoknak nevezünk. A célgimnasztikai gyokarlatok külön-' bözők. Vannak olyanok, amelyekkel a rövid izmokat megnyujtani és a merev ízületeket fellazítani törekszünk, vannak olyanok, amelyek a gyorsaság, a ruga­nyosság, az ügyesség, a kitartás és az erő fokozására irányulnak. Az izmok ápolása Az izmok nyújtása és az ízületek la­zítása sokszor szükséges-. Sok esetben hiá­ba van meg valakiben egyik, vagy másik sportágra való rátermettség, nem képes tudását kifejteni, mivel Ízületei merevek, izmai rövidek. Kétféle lazító gyakorlat van. A mérsékelt hatású, vagy egy irány­ban ható erő révén lazítja az ízületet és nyújtja az izmokat. Sokkal erőteljesebb hatást érhetünk el a két, mégpedig ellen­tétes irányban haladó gyakorlatokkal. Az izületlazitás kezdetben nehezen megy, de aránylag gyorsan tudunk eredményt elérni. Az ízületek túlságos mértékű fel­lazítását kerülnünk kell. A gyorsaság a mozgások hirtelen' lefolyó egy má s u tárni j a. Voltaik éppen idegrendszerből: képesség, amely áltól függ. hogy milyen gyorsan terjed az inger az idegekben ás a centrumból milyen hamali' megy a parancs az izmokhoz. A gyors reagáló képességgel születni keli. Ha valaki nem ezzel szüleik, akikor a gyorsaság nem fejleszthető számot­tevő mértékben. A cél elérésére való gyakor­lóitok gyors, heves, k's ellenállású, könnyű mozgások. A nagy erőkifejtést igénylő gya­korlatok a gyorsaság csökkenésére vezetnek. Kis pihenőket közbeiktatva gyakoroljunk, A ruganyosság nem egyéb, mint a föld 'vonzóerejének könnyed leküzdése. Hogy az ember milyen magasra ugrik, attól függ, ho­gyan tud elrugaszkodni a talajtól. Az alsó végtag izmai és csontjai mint emelőszerke­zet működnek ilyenkor. A ruganyosság n>- lünksizütetett! képesség, amelyet csakis egy bi­zonyos fokig lehet fejleszteni. A ruganyos­sági gyakorlatok kevésszer és könnyedén végzett szökdelések és ugrálások. Csak jó. rugalmas talajon végezzük azokat. (Foly tatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents